Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-02-20 / 8. szám

VISSZAPILLANTÁS 20 ÉVRE DR. W. E. B. Dl’BOIS használatra'nem fognak ter­melni, tartani vagy importál­ni nukleáris fegyvert és nem engedik meg területükön semmifajta nukleáris fegyver vagy annak használatához szükséges felszerelések felál­lítását. A négy nagyhatalom. Anglia, Franciaország, USA és USSR kötelezi magát, hogy e területen levő haderői használatára nem tart vág- importál nukleáris fegyvere- f két, nem szereli fel ezen álla­mok kormányait ilyen fegy­verekkel és nem használ nuk­leáris fegyvereket e terület államai ellen. Vagyis kötelezik magú’ a ezen terület semlegességét ' tiszteletben tartani, mely sze­rint nukleáris fegyver ott nem tartható és ellene nem ; használható. Minden más or­szág, melynek e területen haderői vannak, szintén köte­lezi magát a fenti pontok be­tartására. 3. Az 1. és 2. pontokban foglalt kötelezettségek .betar­tásának biztosítására, az ér­dekelt államok széleskörű és hathatós ellenőrző szervet fognak létesíteni e zónában és ennek alávetik magukat. Ez az ellenőrző rendszer hasznos tapasztalatokat fog nyújtani egy szélesebb le­fegyverzési egyezmény létesí­téséhez. Az ellenőrző szervbe a NATO és a Varsói Egyez­mény küldhet be tagokat, va­lamint olyan országok is, me­lyek nem tagjai semmilyen katonai csoportosulásnak. 4. A Lengyel Népi Köztár­saság tárgyalások megindítá­sát anjálja, hogy a fenti ajánlatok részleteit, a szük­séges okmányokat, biztosi to­kokat és a kötelezettségek kivitelezését meg beszéljék. Kifejezi azt a hitét is. hogy a fenti ajánlatok elfogadása megkönnyíti egy . megfe­lelő lefegyverzési egyezmény és a megszálló haderők csök­kentésére vonatkozó megálla­podás létrejöttét. Mit szólnak ehhez Washingtonban? Egyelőre tanulmányozzák az okmányt, mondotta Lin­coln White a State Depart­ment szószólója. Azonban köztudomású, hogy a tervet a NATO-ra alapozott nyugati védelemre károsnak tekintik. Ugyanakkor a lengyel terv alkalmas rést nyit arra, hogy a Nyugat által tervezett légi és területi ellenőrzést nyél be­üssék. A lengyel terv Európa min­den országában nagy érdeklő­dést keltett. GEORGE WASHINGTON ÉVFORDULÓJÁRA Ha élne “hazánk atyja”, most 228 éves volna. Ha élne,' most megelégedéssel szem­lélné a világtörténelemben azokat az eseményeket s küz­delmeket, amelyek ugyanab­ban a szellemben folynak le, mint amely hazánkban kb. 180 évvel ezelőtt népünket lelkesítette, harcra hevitette és George Washingtont nagy és világhírű emberré tette, j 180 évvel ezelőtt karddal ke-1 zében vezette az amerikai né- < pet, hogy felszabaduljon a gyarmati elnyomás alól és ez­zel követendő példát muta- j tott a világ többi elnyomott j népeinek. Azóta is, kisebb- j nagyobb meg szakításokkal, j kisebb-nagyobb eredmények- i kel, állandóan folyik az ide- j gén elnyomás alóli felszaba- j dulási harc. Az első világhá- j i ború "befejezése óta a világi népeinek ez a küzdelme világ­rengető eredményeket ért el. Példá rá India, Egyiptom, Ghana, stb. Történelmi tény, hogy az idegen elnyomás aló­li felszabadulási igyekezet át- I törte a korlátokat és kiter- : jedt arra a térre, ahol a né- i pék saját, belső elnyomóik i ellen is sikerrel vették fel a harcot. Ennek jegyében folyt le az orosz forradalom 1917­i ben és igy született meg a ; hatalmas 600 millió lelket ! számláló Kínai Népköztársa- ; ság is. | Az Egyesült Államok is J messze maga mögött hagyta George Washington atyai ta­nácsát. amit 1706 szeptember i 17-én adott az országnak a külpolitikában követendő irá­nyára vonatkozóan. Két idő­szakban szolgálta az országot mint elnök, a harmadszori je-- lölést visszautasította és bú­csúbeszédében Washington a következőket mondta: “őszinte és igaz politikánk, hogy távol tartsuk magunkat minden állandó szövetségtől a külvilág bármely részével”. Nem ismerjük azt az elgon­dolását, amely “hazánk aty­ját” ezen bölcs tanács meg­tételére késztette és hogy ez­zel mitől kívánta szeretett népét megóvni. A mindenkori amerikai kormányzat sokáig követte ezt az “izolációs” pót litikát. Hosszú politikai har­cok előzték meg a változás létrejöttét. Vita folyt azok között, akik ragaszkodtak Washington végrendeletszerii kijelentéséhez és azok között, akik meggazdagodásra, ter­jeszkedésre láttak alkalmat azzal, ha beleavatkoznak más országok közötti hatalmi harcba. Az uj irányzat győzött és ma az Egyesült Államok a . külföldi szövetségek olyan szövevényes hálózatában van benne, amelyből még George . Washington sem tudná kisza­badítani. Csak az a szabad­ság-szellem, melynek ő har­cos vezetője volt és am elv f e 1 tartóztathatatlanul báto- . ritja a világ népeit, lesz az az eszköz, mely a hálózatot ki­bogozza s kötelékeiből felsza­badítja a nemzeteket, bele­értve a miénket is és a világ­béke megnyerésével függet- j len és szabad országokat te­remt meg e földön. . j Irta: W. E. B. DUBOIS E hónapban van 90-ik születésnapom. Oly hosszú kort értem el, amelyre az átlagos amerikai nem csekély megve­téssel tekint. Ha valaki nem gyűjt magának elegendő pénzt, mire 60 éves lesz, egész határozottan ki van téve az éhezés balsorsának. Nagy a lehetősége annak, hogy munkáját el­veszti és nem nagy a valószínűsége, hogy kap valahol alkal­mazást. Ha pedig valaki elég oktondi ahhoz, hogy 90 esz­tendeig éljen, amolyan csoda­bogárszámba megy. Igen, a mi hazánk fétissé tette a fiatalság dicsőítését. Mi több, felfedeztük, hogy az ifjúság többet tud, mint az érett kor. Ha egy 35 éves em­ber valamely tudományos in­tézet élére kerül, esetleg sze- 0 nátor lesz, vagy egy nagy üz- j leti vállalat elnöke, az egész j, ország visszhangzik dicsőítő- j ^ sétől. Miért? Azt akarjuk el-, t hitetni a világgal, hogy ná- j > lünk a 35 évesek okosabbak j j az 50 vagy 75 éveseknél ? Az j j egész ember; történelem 5000 j ( esztendejének minden tapasz- } talata ellentmond ennek. ( Ha a hosszú élet nem ad , értéket, bölcsességet és jelen­tőséget az életnek, akkor mi értelme van annak egyáltalán, j hogy éljünk? Ha éretlen és tapasztalatlan emberek uraljak , a világot, akkor a világ megérdemli azt, amit kap. j. Nem tartom szükségesnek, hogy mentegetődzek hosszú 1, életemért. E pokollá tett élet mesgvéjén állva figyelem és j. tanulmányozom az Igazságot. Szemrebbenés nélkül nézekj, vele szembe, nem hazudok sem önmagámnak, sem másoknak, i ■ És mit látok? Látom hazámat, miként Cedric Beifrage jellemezte, eg> Ijedt óriást, amely fél az igazságtól, fél a békétől. Egy olyan j országot látok, amely romlásnak indult és amely el fog kor- ; hadni, ha meg nem változtatja útját. Tévedni nem bűn, nagyon is emberi. De katasztrófa az,' amikor valaki folytatja tévelygését, habár tudja, hog> íossz , utón jár. Én nemcsak statisztikák alapján ítélem meg ezt az országot és nemcsak a történészek által helybenhagyott ha-j zugságok alapján. Annak alapján Ítélek, amelyet csaknem évszázados életen! folyamán láttám, hallottam s keresztül­éltem. Volt idő, amikor a világ az amerikaiakat bár durváknak, • de becsületeseknek tekintette, akik nehéz munkával keresik kenyerüket, de akik meg merik mondani az igazságot tekin­tet nélkül arra, hogy kit érint az keservesen. Akik csak ak­kor mennek háborúba, amikor meg vannak győződve ügyük igazságáról és amikor nincs más-kint. Manapság hazudunk, lopunk és gyilkolunk. A hazugsá­got hirdetésnek nevezzük, a lopást “szabad vállalkozás -nak és az emberölést nemzetvédelemnek. De ezek az elnevezések végső fokon nem fognak senkit megtéveszteni, még akkor se, ha a modern lélektant használjuk fel embertársaink niegté- vesztésére. (I>áscl <1 “Hidden Pursuäders c. nemiem niepf- jelent könyvet a hirdetési üzlet módszereiről. — Szerk.) Olyanok kezében összpontosul határtalan vagyon, akik nem szolgálták azt meg és minden energiánkat arra irányítjuk, hogy megöljük, megcsonkítsuk, vagy megőrjítsük azokat a férfiakat, nőket és gyermekeket, akik nem teszik azt, amit követelünk tőlük. Egyetlen ország sem fenyeget bennünket, üli fenyeget­jük a világot. A mi elnökünk azt mondja, hogy Dulles a leg­nőiesebb ember, akit ő ismer. Ha Dulles bölcs ember, akkor az Isten könyörüljön rajtunk. Azt mondják ezek az emberek, tudják, miért estünk vissza a nemzetközi versenyben pillanatntúlag. Azért, mond­ják, mert nem tanítottuk gyermekeinket elég matematikára; meg fizikára. Nem! Azért, mert nem tanítottuk gyermekein­ket Írni és olvasni és emberként viselkedni. Az én szomszéd­ságomban minden gyermek játekpisztollyal hadonászik és a nagyobbak pedig igazi revolverekkel. Amikor Elvis Presley a színpadon nyíltan végigmegy azokon a mozdulatokon, ame­lyeknek csak egy jelentősége van, akkor a fél város rendőr­ségének kell visszatartani a serdülő gyermekeket a hisztériá­tól. És mi mit teszünk mindezek megakadályozására ? Alit tesznek az egyházak? A keresztény egyházak egyik fele azon dolgozik, hogy tönkre tegye a városi iskolákat és he­lyükbe vallásos dogmával telített közoktatást hozzon be. A keresztény egyházak másik fele pedig túlságosan érdekelve van "a venezuelai olaj iparban mintsem hozzájáruljon a leg­jobb brooklyni ifjúsági intézmény támogatásához vagy pe­dig megakadályozza egyik püspöküket Rév. Melish elmozdí­tásában. Melyik protestáns templom tiltakozott ez ellen? Egyetlen egy sem. Ellenben felfogadták Billy Graham-et, hogy a cirkusz helyett töltse meg a Madison Square Gar­dent! Mindezt persze nem szabad említeni. Amerikát nem sza- (Folytatés a 16-ik oldalon) Ént. as 2nd C4ass Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P O. of N. Y., N. Y. VOL. VIL NoT 8Th ursday, February 20, 1958 NEW YQRK, N. Y. Semleges terület felállítását ajánl ja Lengyelország Lengyelország először 1957 október 2-án tett ajánlatot az Egyesült Nemzetek nagygyű­lésén egy Közép-E urópában felállítandó semleges terület­re. Csehszlovákia és Kelet- Németország még akkor beje­lentették hoz zájárulásukat. I Decemberben Lengyelország i diplomáciai utón ismételte meg ajánlatát a különböző országok követségein keresz­tül. Újabban Adam Rapacky, lengyel külügyminiszter hiva­talos jegyzéket adott át Var- | sóban az Egyesült Államok i és más országok követségei- ! nek, amelyben a semleges zó- j nára vonatkozó ajánlatát pon- ' tokban részletezte .és ismer­tette. Mit tartalmaz a jegyzék? \ 1. Az ajánlott terület Len­: gyelországot, Csehszlovákiát, j a Német Demokratikus Köz­társaságot foglalja magában. 1 Azt ajánlja, hogy nukleáris fegyvereket ezen a területen nem fognak sem termelni, sem tárolni. Használati fel­szereléseket sem helyeznek el rajta és e területek ellen tilos lesz nukleáris fegyvereket használni. 2. E terület államai kötele zik magukat, hogy saját

Next

/
Oldalképek
Tartalom