Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)

1957-11-14 / 46. szám

Thursday, Nov. 14, 1957 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 13 A közegészségügy - az egyik áldozat Változtatni kell a költségvetésen. Több pénz kell rakétalövedékekre. John A. Perkins, az egészség, oktatás és jóléti helyettes miniszter figyelmeztette az állami és helyi közegészségügyi szerveket, hogy a szövetsé­gi kormánysegély juttatások tűnőiéiben vannak. Kihangsúlyozta ugyan, hogy nem célja leszűkí­teni azt a kormányprogramot, melynek alapján kórházak épültek a tüdövész és vérbajok csökken­tésére vagy az anya- és gyermek egészségi istá- polására De, ‘változások vannak folyamatban”, mondotta Perkins, “a mai élet realitása követe­léseket állít a szövetségi költségvetés elé, mely arra kötelezi az állami és helyi adminisztrációt, hogy nagyobb terhet vegyenek magukra a köz­egészségügyi szükségletek jövőbeni ellátását ille­tőleg.” A washingtoni Költségvetési Iroda, múlt heti gyűlésén részletesen megtárgyalta kiadási terve­zetét. Az a vélemény alakult ki, hogy miután fel kell vennünk a versenyt a Szovjetunióval a raké- talövegek terén, a Szövetségi Egészségügyi és Jóléti Iroda terheinek egy részét az állami és he­lyi szervek vállára kell tolnunk. Mr. Perkins igyekezett meggyőzni a Költség- vetési Iroda tagjait arról, hogy a szövetségi tá­mogatás milyen jótékony hatással volt a köz­egészség egyes speciális ágainak enyhítésére, kü­lönösen az alacsony jövedelmű lakosság körében. A bejelentett pénzügyi megszorítások az egész népnek, az egész ország közegészségének feleme­lését célzó folyamatnak kiszámíthatatlan kárára lesz. Egy civilizált országban sincs a munkásosztálv, tülönösen a kiskeresetű család annyira megter­helve az egészsége és gyógykezeltetése problé­máival, mint ebben a “gazdag” országban. Ezt a égjóbban az uj magyar-amerikások tapasztalták tézzelfoghatóan, akik otthon teljesen ingyenes egészségügyi ellátásban, kórházi és más gyógy­kezeltetésben részesültek és meg vannak rémül- /e, hogy itt milyen drága a legkisebb egészség- igyi szükségletnek az ellátása is. Itt mindenről magának kell az embernek gondoskodnia. Ebből i szükséghelyzetből alakultak ki a biztositó in- :mények, amelyekhez munáscsaládok szakszer- ezeteiken vagy más intézménveiknn keresztül artoznak és havi járulékok fizetésével gondos­kodnak orvosi és kórházi kezelésről, ha arra szük­ségük lesz. Ez a módszer is inkább a biztositó ársaságok jövedelmét gyarapítja, még akkor is, iá a bebiztosítottak egy megbetegedett hányá­idnak kifizetik kórházi számláit vagy annak egy észét, aszerint, ahogy a biztosítás szól. Ez a endszer még nagyon távol van a közegészségügy kielégítő megoldásától. A jótékonyság szűk keretében próbálják meg­oldani az egészségügyi kutatások problémáját is. ’’ársadalmi betegségeknél, mint a szívbaj, gyer- lekparalizis, idegbénulás, izületi gyulladás-, stb. lelyek gyógyítása szempontjából további kuta- ások szükségesek, a nagyközönséghez folvamod- ak pénzügyi támogatásért. Minden hónapra jut gy ilyen gyűjtési kampány, melvnek folyamán ekopogtatnak minden családi ház ajtaján egv is adományért, pénzügyi támogatásért. így yüjtenek alapot arra, hogy a kutatási munkála- okat folytassák, igv használják ki az emberek ohiszemüségét, jótékonysági hajlamait arra, ogy olyan kiadásokat fedezzenek, ami valóban kormány felelőssége volna. De ugylátszik, hogy Mr. Perkins szerint “a iái élet realitás”-át úgy értelmezi a szövetséges ormány, hogy a népnek mindennél inkább gvil- oló eszközökre van szüksége, minél nagyobb, rősebb és pusztitóbb hatásuakra, melyekhez na- yon-nagyon sok pénz kell és hát minek az egész­égről gondoskodni, amikor úgy sem tudjuk, hogy íeddig lesz reá szükségünk. A “free enterprise”, a szabad vállalkozás szelle­te ebben a szabad országban a kormány vállal- ozásaira is vonatkozik, abba fekteti a pénzét (?) mibe jónak látja. A közegészségnél sokkal jöve- elmezőbb vállalkozás a fegyverkezés, legalább l a monopóliumok számára. Fizetésemelés a vasutasoknak Egy millió vasúti munkás fizetésemelést nyert ivember 1-én. A szakszervezeti egyezmény ér­emében a drágaság az árak emelkedése miatt 1 centes órabér emelést kaptak. A szakszerve- litnek három éves szerződése van a vasuttársa- vggal. AMERIKAI SZENÁTOR VÉLEMÉNYE A SZOVJET OKTATÁSRÓL Az AFL-CIO a hét 5 napján rádióprogramot vezet, melynek kommentátora Edward P. Mor­gan. Egyik leadása a Szovjetunió oktatási rend­szerével foglalkozott. A beszédét itt közöljük: “Néhány hónappal ezelőtt William Benton, volt szenátor, az Encyclopedia Brittanica kiadója, visszaérkezett a Szovjetunióban tett látogatásá­ból. Annyi tényt és statisztikai adatot hozott _ magával a szovjet iskolarendszerről és oktatási módszerekről, amennyit eddig egy amerikai lá­togató sem szedett össze. Ezek a zavaró tények ma is érvényesek.. , “Hadd adjunk egy kis hangulatkeltő muzsi­kát, amint ez televízióban szokás. Látogassunk el Bentonnal a leningrádi könyvtárba. ‘A tudományos olvasmányok hatalmas ter­mében minden asztalt elfoglalva találtam’, mond­ja Benton. ‘Teljes csend uralkodott. A tanulók buzgó figyelme lélegzetfojtó volt. Megkérdeztem a könyvtáros-vezetőmet, hogy ezek mind egye­temi tanulók-e? óh, dehogy... felelte; ezek munkások, éjjeli műszakon dolgoznak a gyárak­ban. A nappali munkások részére éjjel tartjuk nyitva a könyvtárat.’ “Ez a jelenet súlyos és kijózanító tényeken atapszik. Itt van belőlük néhány. Egy 50 száza­lékos Írástudatlan lakossággal kezdve, (Mr. Mor­gan értesülése téves, az Írástudatlanok száma meghaladta a 80 százalékot.—Szerk.) a Szovjet­unió egy olyan 7 esztendős elemi iskola rendszert épített fel. mely vetélkedik a mienkkel és 100 százalékos beiratkozással büszkélkedik. 1960-ban, súlyos munkaerőhiány dacára, minden 7 és 17 év közötti orosz gyermek a hét 6 napját, az év 10 hónapján keresztül az iskolában fogja tölteni. Az iskola nagyobbára kötelező és az oktatás tel­jesen ingyenes. “A szovjet sokkal magasabb oktatási színvo­nalat ért el, mint a legjobb amerikai felsőiskola, (a görög, latin nyelv és kultúra tantárgyak kivé­telével.) A legjobb egyetemeink első éveihez ha­sonlítható.” Ez Benton véleménye. Egy kongresszusi vizsgáló bizottság előtt, mely tudós és mérnök hiányunkkal foglalkozott, Ben­ton azt jelentette, hogy tiz év tanulmányai fo­lyamán, minden orosz fiút és leányt köteleznek 6 évig idegen nyelv tanulására. Kötelező tantár­gyak továbbá az algebra, mértan, trigonometria, fizika, vegytan, biológia, csillagászat és lélektan. “A mi egyetemeink épületeikkel, felszerelé­seikkel büszkélkednek. A moszkvai egyetem csak a 33 emeletes központi toronyépületére 150 mil­lió dollárt költött, amelyben, többek között, 1900 laboratórium van. Benton úgy találta, hogy amig mi itt kicsu- fóljuk és lekicsinylő jelzőkkel (egg head) illet­jük professzorainkat, addig ott a legnagyobb el­ismeréssel és tisztelettel néznek rájuk. “Milyen metsző irónia, hogy az egypárt uralmu ország­ban a szellemi munkás nagyobb tiszteletnek ör­vend, mint minálunk.” “Benton úgy találta, hogy egy átlagos tanár legalább tízszer annyit keres a Szovjetunióban, mint a munkás. Kiváló tanárok keresete pedig egyenlő egy amerikai ipari korporáció igazgató­jának a fizetésével. (??) “Elég volt? Van még ott, ahonnan ez és a Sputnik kikerült.” Edward P. Morgan szavaihoz csak annyit fűz­hetünk, hogy a megértés szellemét erősiti azzal, ha tovább is tényleges adatokkal szolgál hallga­tóinak felvilágosításához. FELMENTETTÉK A UAW-T DETROIT. — A szövetségi bíróság “nem bü- nös”-nek nyilvánította az autó munkások szak- szervezetét, amiért pénzt költött televíziós kam­pányra az 1954-es választásokból kifolyólag. Ez a felmentés rendkívül fontos, mert messze­menő hatással lehet a szakszervezetek politikai nevelésére vonatkozólag. Emil Mezey a szakszervezet pénzügyi titkára örömmel üdvözölte ezt a határozatot, amely meg­adja a jogot a szakszervezeteknek, hogy az éle­tüket irányitó politikai ügyeket tagságuk elé vigyék. Lawrence Lindeman a republikánus párt ál­lami elnöke vizsgálatot óhajt a törvény ellen, amelynek az alapján a döntés történt, mert meg­ijedt, hogy Michigan államban politikai kolosz- szus lesz az autómunkások szakszervezete. A tiz nőből és két férfiből álló zsűri egy óra 40 percig tárgyalt, mielőtt meghozta a döntést. Újabb javaslatok az USA és a Szovjet­unió kulturális és tudományos kapcsolatainak fejlesztésére Zarubin washingtoni szovjet nagykövet hét­főn, október 28-án a külügyminisztériumban meg beszélést folytatott a két ország közötti kultu­rális és tudományos cseréről. A többi között ja­vasolta, hogy közvetlen légijárat induljon meg az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Ötvenkét javaslata között az is szerepelt, hogy amerikai parlamenti képviselők és a Szovjetunió Legfelső Tanácsa tagjai kölcsönösen tegyenek látogatást egymás országaiban és hogy diákcsere jöjjön létre a moszkvai -egyetem, illetőleg a Co­lumbia és Harward egyetemek hallgatói között. A kulturális és tudományos cseréről a tárgyalá­sok tavaly októberben szakadtak meg. Az amerikai közéletben a szovjet-amerikai kapcsolatok megerősítésének sok támogatója van. Kenneth Holland, a Nemzetközi Művelődési Intézet elnöke, aki most tért vissza a Szovjet­unió és Lengyelország látogatásából, annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a Szov­jetunió komolyan kívánja a kulturális kapcsola­tok kiszélesítését e két ország tanulói , művé­szei és tudósai között, különösen amióta a kül­földi látogatók ujjlenyomatozását eltöröltük. Zarubin azt is ajánlotta, hogy a szakszerveze­tek cseréljenek küldötteket egymás közt. Az AFL-CIO legfelsőbb vezetősége, Meanyvel az élén eddig a legélesebben állást foglal még a gondolat ellen is. Mig az üzletemberek, ipari szak­értők csoportjai tanulmányúton járnak a Szov­jetunióban és persze üzleti szempontból értékelik az ott látottakat, addig az amerikai munkásság meg van fosztva attól, hogy saját szemével győ­ződjön meg a szovjet munkás életszínvonaláról, teljesítőképességéről, a szocialista társadalom jó vagy rossz oldaláról. A szovjet munkásküldött­ség is gazdag tapasztalatokat szerezhetne Ame­rikában sok mindenről. Meany reakciós állás­pontja a békés együttélés gondolatának meggát- lását célozza és a munkás szolidaritás kifejlő­désének állja útját. Nem az amerikai munkás- osztály érdekeit szolgálja tiltakozásával, hanem a monopóliumok munkásellenes és szovjetgvülö- lő politikáját tolja előbbre. Munkásvezető részé­ről ez megrovandó eljárás és megérdemli a szak- szervezeti tagság tiltakozását. IB9B«!!S!r'!!?KIEgBn!Ea£EflaHlie£Sí!>!g’«*BBSHMBHB “A GÁZ igen veszedelmes anyag!” — mondja egy hirdető tábla North Carolina államban. —. “40 ember, aki beszivta, szörnyet halt; 60 egyén, aki meggyujtóttá, elégett és 44,600, aki az auto­mobil kormányánál ülve erősen rálépett (a gáz­ra) szintén az életével fizetett.” IBBBBBSflBBIIBBBBBBBBBB!5BflBPGe9BBBaBSBBSBNa eszi rózsa bál mum mmw November 24-én, vasárnap délután a Bound Brooki Munkás Otthon őszi Dózsa bált rendez. Lesz finom pulykaebéd. Adomány $1.00. New Jersey összmagyarságát elvárja a RENDEZŐSÉG. GB&£a£ä9a&8RS9IBBBBti3£IBS2IMEflllBMMBES8S9l A LAP ÉRDEKÉBEN!!!... Legyen szives nézze meg a lap borítékján az ön neve felett levő dátumot. HA FOLYÓ ÉV Decembernél korábbi dátum van rajta, aa jelzi, hogy el van maradva előfizetésével. Ha na gyón sok olvasónk lesz nagyon sokkal elmaradva, képtelenek leszünk lapunkat tovább is 16 oldalon megjelentetni. Mi tudjuk, hogy ön nem akarja ezt, ezért kérjük tegyen egy szívességet nekünk küldje be hátralékát vagy annak legalább egy kis részét, minél előbb. Köszönjük. ALEX ROSNER, Manager 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Rosner Munkástárs! Megértettem felhívását Tudom mit jelent eg> munkáslapnak ha sok a hátralékos, ezért must igyekszem egy részét letörleszteni. Csatolva küldök doUárt. Név. Ciha:

Next

/
Oldalképek
Tartalom