Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
1957-11-14 / 46. szám
M AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Nov. 14, 1957 KÉT KOMMENTÁR A SZOVJET ÉVFORDULÓRÓL (Folytatás az 1-ső oldalról) beriség egyharmadát felöleli. Népük jelentékeny részét meggyőzték arról, hogy világhivatásuk van és hogy végül az egész összezsugorodott világ követni fogja példájukat. És roppant teljesítményeket . mutathatnak fel. “A Szovjetunió erősebbnek bizonyult, mint bárki is hitte. Ahogy most készülnek, hogy a század hátralévő részében folytassák előhaladásukat, a Nyugat végre rá-eszmélt arra, hogy számba kell vennie a szovjet világ csaknem határtalan anyagi vagyonát, hanem eszmeviláguk lendületét is. “Nincs semmi értelme, hogy tagadjuk a kommunizmus szellemi eszközeit. Európa és Amerika vezető szakértői 40 év óta jósolgatják a szovjet rendszer politikai összeomlását, az államilag irányított közgazdaság ‘elkerülhetetlen’ csődjét és az ország ember és tőkekészletének kimerítését. “A tények azonban egészen mást mutatnak. A szovjet kormányzat nemcsak fennmaradt, hanem egyes területeken a világ vezető szerepét igyekszik magához ragadni. “Polgári repülés terén például Moszkva már tulszár-; nyalta az Egyesült Államokat! Azt a TU-104A modern lökhajtásos repülőgépet, mely néhány héttel ezelőtt iderepült Amerikába, máris túlszárnyalták újabb modernebb s gazdaságosabb repülőgéptípussal. “És most, hogy az a két szovjetgyártmányu müboly- bó kering a föld körül, általános lett a feltételezés, hogy a szovjetnek már van nagytávolságú, kontinensközötti lövedéke is.... “A nukleáris, kozmikus sugárzási, automatizálás, elektronikus tudományok terén legalább oly messzire jutottak, mint a Nyugat! “A doneci medencében uj, mérhetetlen gazdagságú vasérc lerakatot fedeztek fel. . . a szovjet olajtechnológiája a legmagasabb színvonalú. . . Szibéria roppant kincseit még alig érintették. A Jenisszei folyamrendszerben jelenleg 2 villanyerőmü van építés alatt mindegyike 3 millió 200,000 kilowatt termelőképességgel. A világ eddigi legnagyobb erőmüve, az amerikai Grand Coulee termelése 2 millió kilowatt. “A szovjet nép nem éhezik, bár a tömegek takarékosan étkeznek. Az elmúlt négy esztendő alatt földművelésük fi- gyelemreméltóan fejlődött. “Mindezek nem üres dicsekvések. A szovjet acélművek két-harmadát megtekinthették angol, svéd, belga, francia és indiai acélgyárosok. Az orosz szerszámgép-gyárakat sok angol szakértő tekintette meg. Az amerikai elektronikus mérnökök egy válogatott küldöttsége vizsgálta meg a szovjet laboratóriumokat. “Minden utas, aki a világháború előtt élt vagy dolgozott a Szovjetunióban és akinek alkalma volt mostanában oda visszamenni, egybehangzóan számol be az életszínvonal emelkedéséről. “Mi a kulcs?” “Lenin és forradalmártársai elméletileg marxisták voltak. Ténylegesen azonban egészen másféle ideák szivárogtak be gondolkodásukba... “... e filozófia lényege az ember határtalan tökéletesit- hetőségébe vetett hit, szervezett együttműködés, ■ alátámasztva hatalmas államapparátussal, technológia, mint az egyetemes haladás és felvilágosodás emeltyűje... igy egy erős idealista fonal vonul végig a mai Oroszországon a materialista elvek ellenére, amelyek oly sok kárt okoztak”.' Mindezek után a cikk vége felé Mr. Wohl ismét jónak látja egy-két “mérséklő” kijelentést tenni, hogy azért még mindig nincs kenyér, még mindig nincs szabadság és a béke pedig ingatag alapon áll. (Dehát nem megmondta a mi világbölcs külügyminiszterünk a Dulleske, hogy a világbéke mindig ingatag alapon állt, amig a világ a világ?) íme egy érdekes elismerés a tőkés sajtó hasábjain, mely a szokásos és nyilván mellőzhetetlen túlzások, ferditések ellenére, kezdi már olvasóival megértetni a szocialista világ fejlődésének tagadhatalan tényeit. Nézzük meg ezzel szemben hogyan számolt be, illetve milyen konklúziókat vont le a szovjet évfordulóról, a Christian Science Monitornál is sokkalta befolyásosabb lap, a I New York Times! E hatalmas sajtóorgánum szerkesztésében az utóbbi he- ! tek, hónapok folyamán egyre jobban kezd érvényesülni a dullesi hang, világnézet. És ez, sajnos, tragikus lehetőségeket rejt magában. Ez a világnézet egy, a büszkeségében vérig sértett, öntelt beképzelt milliomosé, akiben a vagyona és társadalmi pozíciója fölötti aggodalom fokozatosan a paranoja, az üldözési mánia szimptomáit váltja ki. Figyeljük meg a Times november 8-iki vezércikkének egyes megállapításait: “Negyvenedik évfordulójuk ünneplésének ismét a katonai parádét tették a szovjet vezetők a központjává...” (A Times mindjárt az első sorokban félrevezet és tudatos kihagyás révén füllent: Egy szóval sem említi Krus- csev kulcsbeszédét a Legfelsőbb Szovjet ünnepi gyűlésén, amelyen hangoztatta, hogy a szovjet sohasem fogja fegyvereit másra mint védelemre használni és amelyben ismét javaslatot tett csúcskonferenciára.) “Rendszerüket a Kremlin j urai erőltetett iparosítással, főleg katonai célokra építették fel. Ez a rendszer lehetővé tette, hogy embercsinálta holdakat vessenek ki a világűrbe, de elhanyagolta a tömegek ruházását, élelmezését, I lakással való ellátását”. “Nem szavaztatták le őket” (Ez a megállapítás homlokegyenest ellenkezik a Christian Science cikkírójának megállapításával, mely szerint minden nyugati látogató tanúskodik az életszínvonal emelkededése mellett.) . Valamivel .lejebb a Times ezzel áll elő: “A szovjet rendszer leplezetlen erőre alapozott hatalmi rendszer, melynek célja más nemzetek leigázása Kruscsev azzal dicsekedett, hogy csaknem egybillió em-! bér él kommunista uralom alatt. De ezek közül egy sem szavazással jutott ide. . .” Érdemes e kijelentés fölött! kissé elgondolkodni. • A Magyar Szó alapítása óta annak a szent célkitűzésnek a szolgálatában áll s működik, hogy minden dolgozó embernek adassák meg minden e földön, melyhez becsületes munkája révén joga van. E célkitűzés szellemében és követése közben támogattuk a munkásság s z e rvezkedését, I hogy demokratikus módszerekkel siettessék ezen idő el- érkezését. Ezért támogattunk j minden megmozdulást, amely a népek, nemzetek barátságának előmozditását célozza. Mi volnánk a legboldogab- | bak, ha bebizonyosodna, hogy minden jelenleg szenvedő, nélkülöző, elnyomott nép demokratikus módszerekkel, elsősorban szavazás utján eljuthat boldogulásának feltételeihez. De az, aki nyitott szemekkel tekint a világra, aki nem akarja önmagát és embertársait megtéveszteni, az kénytelen beismerni, hogy sajnos, azok, akiknek jól megy a fennálló rendszerekben, nem igen szeretik s engedélyezik a demokratikus módszereket, a szavazást. Ez igy volt a múltban a történelemben és jelenleg is igy van sok helyen a világon. A történe- I lem azt mutatja, hogy gazdasági rendszerek változása va- judásteljes folyamat, mely ! ritkán történik “szavazás”-al. Sem a rabszolgaság, sem a hűbériség, sem a tőkés tár- i sadalmi rendszer nem lépett | a történelem színpadára “sza- , vazás” utján. Ez sajnálatos dolog, de tény! Amikor a merkantilizmus, majd iparosodás korszakába lépő nagy európai államok j gyarmatositói meg jelentek úgy Észak- mint Dél-Ameri- kában, sajnos nem szavaztatták le a bennszülötteket, hogy akarják-e a nyugati, merkantil és ipari civilizáció áldásait, hanem egyszerűen kiirtották nagyrészüket, aztékeket, majákat, inkákat s az északamerikai indiánok millióit. , | Amikor a N. Y. Times ang- • liai s franciaországi tőkés ■ elvbarátainak elődei megje■ lentek Afrikában és Ázsiá- ; ban, ők sem szavaztatták le az ottani népeket, hogy akar- t ják-e az angol, francia, civili- , záció áldásait, hanem tüzzel- vassal irtották őket, amig csak meg nem hódoltak, el . nem fogadták uralmukat, s alá nem vetették magukat évszázados leírhatatlan és felmérhetetlen kizsákmányolásnak és megaláztatásnak. Persze nem kell a történelemben ily messze visszamennünk. Vajon a nagy nyugati “szabad vállalkozási” keresztény kormányok leszavaztat- ták-e népeiket amikor egy emberöltő alatt két világháborúba sodorták őket profitrendszerükkel járó ellenmondásaik következtében? Szabadságharc és demokrácia Folytathatnánk e felsorolást, de nem szükséges. Nem azt állítjuk ezzel, hogy egy igazságtalanságot egy másik igazságtalansággal igazolni lehet. De legalább futólag rá akarunk mutatni arra az igazi dullesi álszenteskedő, ha- miskodó érvelésre, amely manapság még a legtekintélyesebb tőkés sajtó szerkesztőségét és szerkesztését is jellemzi. Akkor, amikor fogadott hazánkban még mindig millió és millió néger polgár van megfosztva a szavazás elemi jogától, amikor “hűséges” francia szövetségesünk nap-nap után százszámra mészároltat- ja le egy, a függetlenségéért és önállóságáért harcoló arab nemzet (Algéria) legjobb fiait, akkor csak a legsötétebb ködösitési szándék magyarázhat olyan kijelentést, hogy az orosz vagy a kinai nép “nem szavazhatott” a szocialista rendszer mellett. Hát 1917 mi volt? A hároméves külföldi intervenció visz- szaverése mi volt ? A második világháborúban való harcuk mi volt, ha nem “szavazás”? I Hát a kinai rongyos, mezítlábas parasztok százezreinek harca Csang Kaj-sek jól fel- 1 szerelt, modern fegyverekkel i ellátott hadosztályai ellen, mi j volt, ha nem szavazás! Egy i nemzet szabadsága, önállósági harca, egy nemzet küzdelme igazságos célok érdekében i a legmagasztosabb, a legigazibb, a legszentebb szavazás, ; amely a történelem lapjait | ékesíti. A N. Y. Times szerkesztői- ! nek tudnia kellene mindeze- ! két, ha másért nem, csuoán j illő tiszteletből Amerika dicső : függetlenségi harca és a rab- I szolgaság eltörléséért vivott korszakalkotó küzdelme ! iránt!. Az igazat megvallva unjuk, | hogy lapunk hasábjain oly J sok helyet kell igénybevennünk az amerikai imperializ- j mus sötét propagandamanő- j vereinek leleplezésére. Mi ezerszerte szivesebben ; foglalkoznánk fogadott hazánk nagy népének, nagy fiai j nak minden elismerést meg- | érdemlő teljesítményeivel. Ezerszerte szivesebben Írnánk a dr. Salk-okról, Edisonokról, Einsteinekről, vagy a történelmi múlt Jeffersonjai- ról, Lincolnjairól, John Brownjairól, vagy F. D. Roo- seveltről. Ezerszerte szivesebben elemeznénk Amerika csodálatraméltó teljesítményeit, a modern technológia és tudománv számos terén, útépítés, hídépítés, vasutak, autógyártó.' terén. Ezerszerte szívesebben foglalkoznánk korunk legna gyöbfo hőséivel, a néger nép rettenthetetlen crvermekeivel amint igaz ügyük tudatában, a legnagyobb üldözésekkel szembenézve bontogatják a Jim Crow demokráciaellenes, embertelen rendszerét. Sajnos nem térhetünk napirendre a meredekpolitikusaink és azok sajtóügynökeinek roppant veszedelmes propaganda munkája fölött. Ami kor csak tehetjük s alkalmunk van, leleplezzük őket, rámutatunk méltánytalansá- ságaikra. Az amerikai uriosztály a szovjet technikai elhaladására kizárólagosan mint hadi kihívásra reagál. Ahelyett, hogy számot vetne az élet té- nyeivel, levonná a konzekvenciákat a szovjet alábecsléséről s ugyanakkor az önkritika jegyében orvosolni kezdené materialisztikus civilizációnk beteges kinövéseit, a határtalan profithajszolást, az élvezethajszolást, más népek alábecslését, melynek bent az országban a néger és az indián és a mexikói valamint sok más kisebbség másodrendű polgársági jogállapota, külföldön pedig az imperialista gyarmatosító rendszer más nevek alatt való fenntartása az ismertető jele — még mindig azt hiszi, hogy a trumani, dullesi ismételten csődbe jutott és szövetségeseink s politikai ellenfeleink szemében egyaránt diszkreditált háborús hisztéria élesztgetésével visszaszerezhetik megdönthetetlennek vélt világuralmi po- zicióikat. A háztulajdonosok korlátozása Newyorki háztulajdonos többé nem kényszerítheti lakóját a lakása azonnali kiürítésére azért mert arra neki saját használatára van szüksége. | A New Yorki Házbér Adminisztráció kötelezi a háztulajdonost ; arra, hogy egy megfelelő, ház- bérellenőrzés alatt álló lakást 'szerezzen lakójának, mielőtt kiköltözteti. Kötelezi továbbá az i uj lakás kifestésére és rendbehozására és a költözködéssel járó kiadások megtérítésére. ; Emma Lazarus halálának évfordulója í November 19-én van Emma Lazarus amerikai-zsidó költőnő halálának 70-ik évfordulója. 38 , éves korában halt meg ez a te- j hetséges nő, kinek könyvei és más irodalmi munkái közül az ! a vers legismertebb, amely a newyorki kikötőben álló Szabad- ságszobor talapzatába van bevésve, s amely igy kezdődik: .‘‘Engedjétek hozzám zsúfolt partjaitok fáradt szegényeit..."
