Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
1957-11-07 / 45. szám
Thursday, Nov. 7, 1957 AMERIKAI MAGYAR SZÓ _jL mmmmXm m cikkek fogyasztása is, igy pl. a selyemanyagoké 22-szer, a gyapjúszöveteké 8.1-szer, a kötöttáruké 10.3-szer. Nyugdijak és segélyek A Szovjetunióban biztosítva van az öregség, a betegség és a munkaképtelenség elvesztése esetén az anyagi ellátottság. A nyugdíjellátás teljesen állami és társadalmi erőkből történik, ösz- szesen 18 millió ember kap állami nyugdijat. 1956-ban az egyes nyugdíjcsoportokban a nyugdijak összege kétszeresére emelkedett. Az állam terhére a lakosság társadalombiztosítási segélyben, a többgyermekes és magányos anyák külön segélyben, a tanulók ösztöndíjakban részesülnek, továbbá ingyenes gyógykezelésben, ingyenes vagy kedvezményes szanatóriumi kezelésben vagy üdülésben, ingyenes oktatásban és egy sor más juttatásban és kedvezményben. Születések, halálozások és a lakosság természetes szaporodása A lakosság halandósága a Szovjetunióban a legalacsonyabb, mig a lakosság természetes szaporodása magasabb, mint a kapitalista országok túlnyomó többségében. A cári Oroszországban a halandóság több mint kétszer akkora volt, mint az Egyesült Államokban vagy Angliában és másfélszer nagyobb, mint Franciaországban. Ma a Szovjetunióban a halandóság színvonala lényegesen alacsonyabb, a lakosság természetes növekedése pedig magasabb, mint ezekben az országokban. A halálozások száma a Szovjetunióban a forradalom előtti állapotokhoz viszonyítva 4-szeresére csökkent, a gyermekhalandóság pedig 6-szor alacsonyabb. Csupán az ötödik ötéves terv éveiben a Szovjetunió lakossága a természetes növekedés következtében 16.3 millióval növekedett, ami meghaladja Svédország, Norvégia és Finnország együttes összlakosságát. 1000 lakosra eső Ezer lakosra eső születőnek száma halálesetek száma U. S. A. 24.9 9.4 USSR 25.0 7.5 Ausztráliai 22.3 9.1 Spanyolország 20.7 9.9 Norvégia 18.7 8.5 Svájc 17.5 10.2 Svédország 14.8 9.6 Anglia 16.1 11.7 Belgium 16.8 12.6 Visszafelé folynak máj cl a folyók VítaoÖ rtfi'S VffíSh'OKijr itraktan fridbarcvsk] íáfvosldky Szibéria hatalmas folyamainak vizét, a középázsiai sivatagokba vezetni hatalmas tervezet. Termékeny kertté varázsolni a Kara Kum és Kzyl Kum homoksivatagjait, Mitrofán Davydov vízerőmű mérnök negyedévszázados álma. A Káspi és az Arai tengerektől keletre terül el a Kara Kum és a Kzyl Kum sivatag. Az év nagy részében élettelen, kiégett terület. Csupán a tavaszi esőzések idején, rövid időre kivirágzik a sivatag fantasztikus színeivel és szépségével, mintha a természet e rövid idő alatt akarná bemutatni csodálatos lehetőségeit. Amint vége az esőzéseknek, minden elszárad, meghal. Csupán az oázisok maradnak zölden. Ott, a perzselő napsugár alatt, gyapot, oliv bogyó és datolya pálma virul. Szubtropikus növények virítanak és nagyszerű a legelő a csordák részére. Az emberi kéz munkája Az oázisokat már emberi kezek hozták létre. A föld alól hozták a vizet öntözésre. De sok millió akkernvi föld halott, vízhiány következtében. Öntöző müvekkel gyapot, gyümölcsfa erdők, árnyékos fák tölthetnék be Kara Kum és Kzyl Kum sivatagát. Városok, falvak épülhetnének az uj csatornák, folyók mentén. Ebből áll Mitrofan Davydov mérnök tervezete. Davydov a Kzyl Kum mellett született, a múlt század vége felé. Munkások gyermeke, napszá- számos volt ifjú éveiben. Az 1917-es forradalom adta meg neki a lehetőséget, hogy Taskentben az egyetemen mérnöki szakot végezhessen. Azóta sok vizierőmüvet tervezett s felügyelt az építésére. A Vaksh, Naryn, Csircsik és Syir Darja folyókon épített vízmüveket, Közép-Ázsiá- ban. Az Ural nyugati részében Davydov főmérnök építette a Kama vízmüvet. Mindez idő alatt azonban azon törte fejét és azt tervezgette, hogy hogyan tehetné termékennyé szülőhazája sivatagjait. Sokat számolt, sokat rajzolt mire terve életre kelt. Vissza kell fordítani a folyókat “Arra a következtetésre jutottam, hogy tervemet az Észak-Szibéria folyói hozhatják létre”, mondotta. “Az Ob és a Jeniszei több ezer mérföld hosszúságúak és sokszáz billió gallon vizet tartalmaznak. A Jeniszeit az északi népek a “tenger testvérének” nevezik, ötször akkora, mint a Nílus, tízszerese a Rajnának. Az Ob folyamnak több vize van mint a Volgának, Dnyepernek, Donnak, Svirnek és Niemennek együttvéve. “Rengeteg viz ez, csak az a baj, hogy mind északra folyik és az Északi Jeges Tengerbe ömlik, ahol semmi hasznát sem vehetik. “Szibériában rengeteg a viz, de kevés a napsugár, délen éppen fordítva áll a helyzet. Sok ezer mérföld választja el az északi folyókat a déli sivatagtól. Miután a napot nem vihetjük Szibériába, a folyókat kell vinnünk a sivatagba. Ez csak úgy lehetséges, ha megváltoztatjuk az Ob és a Jeniszei folyását és kiapadhatatlan víztömegük egy részét a délre visszük. “Már ki is terveztük. A sivatagot folyó szakítja keresztül. Rövid idő múlva valósággá válik tervünk. “E viziut kezdete ott lesz, ahol az Irtis az Ob- folyamba ömlik. Ott építjük a nagy gátot. A viz- fölösleg mütavat képez majd Szibériában. A tó és a folyó, mely délre folyik egy olyan területet önt el, ahol valamikor volt már egy folyó. Ez most fákkal teli posványos vidék. “Érdekes a dologban az, hogy valaha, sok ezer évvel ezelőtt, az Ob délfelé folyt a mostani, Tur- gai-nak nevezett kerületen keresztül. Ez az utolsó jégkorszak idején történt. Ezt bizonyítja a ma is látható Ob medre. A jég, a gleccserek észak felé vonultak. Földrengések megváltoztatták a föld felszínét és a Turgai, a Nyugat-Szibériai és az Aral-Káspi mélyedések között fennsik képződött e hatalmas felfordulás eredményeként. Ez a fennsik megakadályozta az Ob délfelé folyását. Ha visszafordítjuk, az Ob a régi irányában folyik majd, úgy, mint sok ezer évvel ezelőtt. “Az Irtis és a Tobol folyók áradásai, az emberi kéz által alkotott szibériai tengert Nyugat-Szi- béria és az Aral-Káspi alföld elválasztásához helyezik. A fennsíkot is elválaszthatjuk csatornával Hatalmas pumpa-állomások nyomják majd a szibériai tenger vizét e csatornába. így kerül az Ob a fennsik déli lejtőjére. E ponttól fogva természetes lesz a folyam folyása. Innen már a kiszáradt folyók medrében haladhat, majd uj mederben folyik a viznélküli Közép-Ázsia síkságán. “A Jeniszei az Obtól keletre folyik. Az északi szélesség 60-ik fokánál a két folyó közel van egymáshoz. Itt csupán egy gátra van szükség ahhoz, hogy egy másik szibériai tavat létesítsenek ott, ahol a Jeniszei mellékfolyója, a Podkamennaya Tunguska torkolata van. Ez keletről táplálja a Jeniszeit. Innen a Kas folyó a Jeniszei nyugati mellékfolyója kapja a víztömeget, visszafordulva összekapcsolja a két szibériai nagy tavat és folyik tovább le az Ob folyóval Közép-Ázsia és Ka- zaksztan megtermékenyítésére. “Folvam a sivatagban! Saját tapasztalataimból tudom, hogy mit jelent ez a sok b’llió gallon viz ott, ahol egy szájra való is luxusszámba megy néha. Ott nőttem fel a sivatag körül és emlékszem milyen szörnyű csapás volt, mikor a Szír Darja vize megcsappant. Az emberek csak néztek, mikor elfogyott, beszáradt az öntöző árkok vize. Éhezést jelentett számukra. Ma is magam előtt látom édesanyámat, mikor a beszáradt ároknál könnyeit törülgette. Ez a kép hem hagyott soha sem békében. Akkor született meg bennem a vízmüvek iránti szenvedély.” Mit hoz a jövő Milyen lesz Közép-Ázsia és Szibéria, ha az Ob és a Jeniszei folyók irányát megváltoztatják? Mitrofán Davydov válasza érdekfeszitő, mikor a jövőbe néz “A viz és a napsugár a Káspi-ten- ger és Arai tó közötti sivatagot felismerhetetlen- né teszi. Szibéria folyamai több mint 250 millió akkernyi területet öntözhetnek. Ez nagyobb terület, mint az öntözött területek összessége az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában, Japánban, Egyiptomban és Olaszországban. Gyapotültetvények, szőlőtőkék, citrusz gyömül- csök, rizs és cukorrépa érik majd ott, ahol eddig semmi sem termett, ahol homoksivatag (Folytatás a 14-ik oldalon)
