Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
1957-11-07 / 45. szám
10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Nov. 7, 1957 Magyarország ! M. MN NEU LESE “SZÉNSZÜNET'' Minden iskolában tele vannak a szenespincék — MAGYARORSZÁGI RIPORT — Nemsokára itt a tél. Az édesanyák reggelenként a zoknik helyett a hosszú harisnyákat készítik elő az ^iskolásoknak. Előkerülnek a svájci- sapkák, mackók, nagykabátok. A fűtés is megkezdődött már 'az iskolákban. De lesz-e elég tüzelő a hosszú téli hónapokban? Ezt kérdeztük meg Selmeczi Istvántól, a fővárosi tanács tüzelőellátó hivatalának vezetőjétől. — A pincéket minden iskolában megtöltöttük. Persze, ez nem elég, mert az egész évi szükséglet sehol sem fér el. De a tüzelőellátó telepein is nagyobb mennyiséget tárolnak, s a szállítás folyamatos. A pillanatnyi összes készlet 4,000 vagon. Egész évre 12 ezer vagon szükséges. Ez is biztosítottnak látszik. December 31-ig már látják, hogy mennyi érkezik be, az uj év előreláthatólag 2,500 vagon “kezdőtőkével” indul. Minden féle berendezésekhez — kályhákhoz, központi fűtéshez — van megfelelő szén. A készlet egyötöde lengyel importkoksz. Nemcsak az iskolák, ele az összes oktatási intézmények, azaz a bölcsődék, óvodák, napközik ugyanígy el vannak látva, s ami ha lehet, még fontosabb: a kórházak, egészségügyi intézmények, is, Idén még 1000 vagonnal nagyobb is a készlet, mint tavaly ilyenkor volt. Egy problémáról azonban panaszkodnak néhány iskolában. A központi fűtés kazánjai mellé szakképzett fütő kell; viszont az év hat hónapjára elég nehéz szakmunkást találni. Mindenki igyekszik állandó munkahelyre kerülni — ez nyilvánvaló. A pedagógus-szakszervezet kétféle megoldást találna célravezetőnek: minél több hivatalsegédet kiképezni fiitő-szakmunkásnak. A másik: a helyiipari szakszervezettel karöltve, nyugdíjas fűtőknek felajánlani az ilyen munkahelyeket. A téli kereset jól jönne nekik is, s az iskolában mégsem olyan nehéz a fűtés, hogy az erősebbje ne birná. Mindent összevetve, örömmel kell megállapítanunk: jó meleg lesz idén az iskolákban, s a tavalyi hézagos év után minden napot ki lehet használni a tanulásra. (S. R.) BARTÓK BÉLA FIA A TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁNAK ADTA A TELJES BARTÓK-HAGYATÉKOT Huszonhat ládára való Bartók-emlék érkezett a Magyar Tudományos Akadémiára. Faragott népi bútorokat láttunk az Akadémia harmadik emeletén — Bartók Béla bútorait. S mi mindent rejthetnek a ládák? Ifjabb Bartók Béla mérnök, a zeneköltő fia rendezgeti az emlékgvüjteményt. — Apám 1940 őszén Amerikába utazott — mondja. — Úgy gondolta, hogy csak vendégszereplésre utazik el, nem akart idegen országba költözni. — Abban az időben érthető módon az volt az első gondolatom, hogy Írásait, bútorait, amelyek az egész kulturvilág számára becsesek, a mind fenvegetőbb helyzetben megmentsem a pusztulástól. A bútorokat, valamint a huszonhat ládát, amelyekbe számos korrigált kottát, fonográfhengert, kéziratot, apámnak dedikált külföldi folyóiratot, gyermekkori füzeteket csomagoltunk: először beraktároztuk, majd 1945 után ideiglenesen a Néprajzi Múzeumban helyeztük el. Azóta tizenhét év telt el, és mindeddig nem sikerült apám emlékeit méltó módon elhelyezni. Raktárakban kellett heverniük. Most végre, ugv gondolom, megfelelő helyre kerültek; apám utolsó munkahelyére, a Magyar Tudományos Akadémiára. A ládák között találjuk Bartók hatalmas, fa- ragásos íróasztalát, amely lakásának egyik jellegzetessége volt. Ez — mint halljuk — a jövő évi brüsszeli világkiállítás magyar pavilonjának zenei részlegét gazdagítja majd. Ma még nincs Bartók-muzeumunk, de már «1 jutottunk addig, hogy a nagy zeneköltő és zenetudós emlékgyüjteménye rövidesen méltó környezetben várja a látogatókat, s a világ zenetudósait, kutatóit. Sajnos, amúgy is viszonyMár 1700 fiatal jelentkezett vájártanulónak A bányaüzemek igénybejelentései alapján az Idei tanévben 2200 fiatalt vesznek fel vájártanulónak. Eddig 1700-an iratkoztak be az intézetekbe. A jelentkezési határidőt november végéig meghosszabbították, mert a tapasztalat szerint a mezőgazdasági vidékek lakossága az őszi munkák végeztével küldi gyermekeit ipartanuló iskolákba. A. vájártanuló-képzés könnyítése érdekében az eddigi iskolákon kívül fiókiskolákat nyitnak,,-,..-.., lag kevés Bartók-kézirat és relikvia van Magyarországon. Annál fontosabb és sürgősebb lenne, hogy Bartók Béla valamelyik hajdani lakását emlékmúzeummá alakítsák át, s ott mielőbb gyönyörködhessünk a Bartók-emlékekben. Kitűnő alkalmat ad erre most, hogy a nagy zeneköltő fia a nemzet gondjaira bízta a nagy kul- turhistóriai értékű hagyatékot. Somogyi Vilmos. 100 esztendő — 10 000 érettségi hizon^ityágiy Az Alkotmány utcai köztársasági technikum nevezetes évfordulóra készül: november elején lesz száz esztendeje, hogy megnyitotta kapuját. Száz esztendő alatt az iskola mintegy tízezer növendéknek adott érettségi bizonyítványt, a tanfolyamokon pedig ötvenezernél több hallgatót tanítottak meg a kereskedelmi pályához szükséges műveltségre. Változnak az idők és vele együtt a kereskedelmi iskolák tanrendje is megváltozott. Osztie Zoltán, a közgazdasági technikum igazgatója, aki mái 34 esztendeje áll a katedrán, elmondja, hogy régente inkább adminisztrációs ismereteket tanultak, ma pedig megfelelő technikai tudással rendelkező igazi kereskedelmi szakembereket bocsát szárnyára az iskola. Nemcsak az árut, de annak összetételét, kémiai felbontását, gyártási folyamatát, helyes raktározását is megtanulják. Az elméleti tudást pedig üzemlátogatásokkal és bolti gyakorlattal tökéletesítik. Az iskolában tanított egykor Horváth Árpád, Szendrei Julia második férje. Száz év alatt sok, a közgazdasági éjetünkben jelentős szerepet játszó szakember indult innen útnak: igy Tausz János belkereskedelmi miniszter, Szántó Dénes, a Nemzeti Bank elnöke és Köves András, az Állami Biztositó igazgatója. NÉGY ÉS FÉLTONNÁS teherautók gyártását tervezik a Csepel Autógyárban. Az uj tehergépkocsi nemcsak méreteiben, de korszerű vonalvezetésével is eltér a régebben gyártott típusoktól. Az uj kocsi mintapéldánya elkészült. A KISZ őszi és téli leányprogramja keretében fodrászbemutatót, kozmetikai tanácsadást és a jövő évi divatcikkek bemutatóját rendezi meg november 3-án délután a MÁVAG Vörösmarty kultúrtermében. ELKÉSZÍTETTÉK a főútvonal portáljainak helyreállítási menetrendjét. Ebben az esztendőben a József körút 64—66, a Rákóczi ut 5/a—b, a Rákóczi ut 38—40, az Éjjel-Nappal KÖZÉRT portálját alakítják ki. A jövő évben a Rákóczi ut páros oldalán, az árkádositott részen, továbbá a Lenin körút mindkét oldalári állítják helyre a portálokat. Azután kerül sor a többi főútvonalakra. TELJESEN rendbehozták az ország egyik legszebb és legjobban felszerelt gyógyüdülőjét, a hévízi Palatínust. A 90 ágyas szállónak házifürdője, bárja is van. MAGYAR rádiós küldöttség utazott Belgrádba a Jugoszláv Rádió Szövetség meghívására, hogy tárgyalásokat folytasson a magyar és jugoszláv rádió közötti együttműködésről és míisorcseréről. A DEMOKRATIKUS Jogászok Nemzetközi Szövetsége titkárságának tagjai a Magyar Jogász Szövetség vendégeként néhány napot hazánkban töltöttek. Kijelentették, közreműködnek abban, hogy a nemzetközi jogász közvélemény Magyarországról a valóságnak megfelelő tájékoztatást kapjon. AZ ELSŐ fácánszállitmány megérkezett a Nagyvásártelepre a Dunántúlról. Ára darabonként 23.70 forint. A Baromfi- és Tojásértékesitő Vállalat 600 ezer tojást és hat vagon vágott baromfit juttat e héten csütörtöktől szombatig a közért-boltokba. A líbiai sivatagban vadászik a magyar Afrika expedíció Számos újságcikk jelent meg az első magyar Afrikai-expedicióról, amelynek tagjai a Természettudományi Muzeum anyagának felfrissítése céljából utaztak augusztus 14-én Egyiptomba. Fiatal tudósok, egy meglehetősen használt, de “sivatagi színűre” festett teherautóval, néhány kannával, fegyverrel, lőszerrel, némi élelemmel felszerelve, zsebükben kétszáz egyiptomi fonttal vágtak neki a nem mindennapi útnak. Úgy tervezték, hogy “meghódítják” Afrikát; vadállatokat, kígyókat, hüllőket, madarakat akartak útközben elejteni és kipreparálva hazahozni. Sajnos, számitásaikba legalább eddig —, némi hiba csúszott. Nem ők tehetnek róla. Erről egyébként Kairóban értesültem a magyar követségen, amikor rövid ott-tartózkodásom alatt a magyar Af- rika-kutatók: Deli Olivér, dr. Gozmány László, dr. Horváth Lajos és Visóvölgyi István után érdeklődtem. Tévedések sorozata következtében három hétig várakoztak, amig az egyiptomi hatóságok megadták részükre a fegyverviselési engedélyt és ezalatt az idő alatt bizony nemcsak a pénzük fogyott el, hanem jórészt élelmük is. Ugv hallottam, hogy — mielőtt az egyiptomi kormány segítségükre oietett volna —, már csak kétszer- siiltes ebédekre tellett az expedició tagjainak. Az egyiptomi hatóságok azonban készséggel segítettek a hiányosan felszerelt expedíción. Négy egyiptomi zoológus csatlakozott hozzájuk, felszerelésüket kiegészítették, anyagiakkal is ellátták őket, azután október elején elindult a közös magyar-egyiptomi expedició sivatagi útjára. — Miért volt hiányos az expedició felszerelése? — kérdezzük dr. Boros Istvántól, az expedient elindító Természettudományi Muzeum főigazgatójától. — Az expedició felszerelését legjobb tudásunk szerint, közösen állítottuk össze. Az indulás előtt kipróbáltuk a kocsit is és általános volt a vélemény: a sivatagban is megfelelő lesz. Szeptember 30-án táviratban közölték, hogy a fegyverviselési engedély késése miatt három hétig nem tudtak elindulni. Ezt az időt sem töltötték azonban tétlenül; hüllőket, madarakat és rovarokat gyűjtöttek a Mokattam hegységben, Gizeh és Heluán környékén. Az expedició valamennyi tagja egészséges, december közepére várjuk vissza őket. A preparált anyag egy részét hajóval hazaküldik, nagy részét magukkal hozzák. Hangsúlyozni szeretném, hogy az előre nem látott késésre nem gondolhattunk. És ha kezdetben voltak is hibák, az tapasztalataink hiányának tudható be. Biztos vagyok benne, hogv az expedició eredményes munkát végez majd. (V.P.)
