Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
1957-08-22 / 34. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ__________ Thursday, August 22, 1&57 Magyarország UJJANICSÁROK Magyarországi riport A magyar alumíniumgyártás fejlett Magyarországi riport Az alumíniumot nem hiába hívják magyar ezüstnek. Egymillió tonna bauxitot termelünk évente. A Szovjetuniót leszámítva Franciaországgal ‘holtversenyben’ az európai bauxitterme- lés első helyén állunk. Magyarország egyébként a második legnagyobb timföld-exportáló ország a világon. Az ellenforradalom azonban egyik iparágat sem sújtotta annyira, mint éppen a nagy energiaigényű alumíniumipart. Mi a helyzet jelenleg? — erről beszélgetünk Szekér Gyula nehézipari miniszterhelyettessel. — Bauxittermelésünk már elérte, sőt 7.5 százalékkal túlszárnyalta a tavaly szeptemberi termelésünket — mondja Szekér. — Bauxitbányászaink maximálisan Kielégítik a hazai és a külföldi igényeket mind mennyiségben, mind minőségben. Az iparág szervezett geológiai kutatása egyébként évről évre a kitermelt mennyiségnél is nagyobb arányban növeli a feltárt bauxit- v'agyqnt. .1 — Timföldgyáraink munkája már jobban függ a széntermelés alakulásától. A kapacitás- kihasználás jelenleg 90 százalék iparági szinten. Az alumíniumkohászat — amely közismerten jelentős villamosenergiafogyas’ztó — csak 60 százalékát termeli az egy év előttinek. A könnyűfémmüvek termelése valamivel jobban alakul. Az import aluminium feldolgozásával eléri a 70 százalékot. Jelenleg bérhengerlésről tárgyalunk a Kémet Demokratikus Köztársasággal. — Az elmúlt években erőltetett ütemü termelés folyt az iparág legtöbb vállalatánál. így a tervek teljesítésének biztosítása lekötötte a műszaki vezetők minden figyelmét. Az elmúlt hónapokban viszont már volt bőven idejük a gazdaságosság, a műszaki fejlesztés, a minőség kérdéseinek megoldására. Van is eredmény. Csehszlovák (ügyfeleink nemrégen fejezték ki elismerésüket az exportált timföld jó minőségéért. A székesfehérvári hengermű termelése ma már kielégíti a magas nyugati exportigényeket is. Gyárainkban a nátronlug, a villamosenergia fajlagos felhasználása eléri a fejlett ipari országok színvonalát. Eredményes erőfeszítések folytak az alumíniumkohászat nehéz testi munkáinak gépesítésére. Sikerült is gépet szerkeszteni a kádbetörésre és a timföld szállítására. Az év végéig az iparág javítóműhelyei minden vállalat részére elkészítik a gépeket. Még egy említésre méltó dolog. A bauxittermelés fellendülése lehetőséget nyújt arra, hogy a timföldgyárak készletét a tavaly szeptemberi három hétről három hónapra növeljük az év végéig. A nagyobb bauxitkészlet lehetővé teszi, hogy a timföldgyárak állandó technológiával' egyenletes minőségű anyagot dolgozzanak fel. — Éppen most dolgozunk az alumíniumipar gazdasági számításain. A szenet, a villamosenergiát úgy számoljuk el, mintha külfödről kellene behoznunk. És az alumíniumgyártás minden szftkasza — a timföldgyártás, a kohászat — ágy is gazdaságos, exportképes. Nem ráfizetéses, a sokat vitatott tömbaluminium gyártása sem. — Az elmúlt években csak az iparág alapját képező bauxitbányászatot, timföldgyártást, alumíniumkohászatot fejlesztették. így a félgyárt- mányiparunk nem áll fejlett nemzetközi színvonalon: meglehetősen szűk a gyártmányok választéka, a gyártási eljárások korszerűtlenek. Pedig leginkább a félgyártmányok és a kész ahiminiumtermékek exportálása gazdaságos. — Ezzel kapcsolatban jó 'hírrel is szolgálhatok. Julius elsejétől már rendszeresen termel egy műszakban a Kőbányai Fóliahengermü. E hengermű fejlesztése megszünteti majd az úgynevezett sztaniol-importot. A következő öt évben jelentős beruházási összeget fordítunk a székes- fehérvári Könnyűfémmű fejlesztésére. Fejlesztjük a gyártás technológiáját, bővítjük a fél- gyártmányok választékát, hogy minél több aluminium készterméket — edényt, autóbusz-ka- karosszériát. kábelt, villanymotort stb. — gyárthassunk hazai szükségletre és exportra igen gazdaságosan, igen előnyösen. Az iparág területén ezzel járulhatunk hozzá leginkább a hazai erőforrások jobb hasznosításához. Kovácsné csomag nélkül, egyszerű kartonruhában, kis táskával a kezében akart átjutni a határon. Egy személyazonossági igazolvány, levelek, néhány fénykép: ez volt minden, amit találtak nála, mikor — ahogy ő mondja: — az “ávó” elfogta. A határőrség tisztje pontos listát készített a táskában talált tárgyakról, többek között: öt fénykép egy gyerekről. Megnézte a fényképeket: aranyos, pufók, négyesztendős kisfiú. ■— Üljön le, Kovácsné és mesélje el, miért akarta elhagyni az országot. Beszéljen őszintén. És az asszony beszél, közönyösen, fáradtan, lesütött szemmel. Novemberben a féi'je itthon maradt, ő meg elhagyta az országot, a gyermekével együtt. Elment, mert azt hallotta, Nyugaton sokat lehet keresni, magasabb az élet- színvonal, emberibb az élet. Decemberben hazajött. .. — Álljunk meg egy pillanatra. Miért jött haza. — Honvágyam volt. A határőrtiszt megkönnyebbül. Jól van. Nem azt mondta, hogy csak szocialista rendszerben tud élni, hogy megundorodott a nyugati életformától . . . Honvágya volt. — Decemberben hazajöttem, de nem voltam biztos benne, hogy érdemes-e itthon maradni. Gyermekemet rábíztam kint egy vöröskeresztes nővérre — itt van a neve is a papíron, tessék nézríi: Hildegard Pettmann — azzal a kéréssel, hogyha egy héten belül nem jelentkezem, küldje el a kisfiámat a magyar követségre. Idehaza azután úgy döntöttem, hogy maradok. írtam a nővérnek, de válasz nem érkezett. Hat levelet és két táviratot küldtem neki. írtam emellett ismerősöknek, különféle hivatalos szerveknek is. összesen tizenhat levelet. Április másodikán jött a válasz. Tessék: “Tisztelt Asszonyom! Levelére nekem kell válaszolnom, mert a nővér nem tűd magyarul, Ön pedig németül. Sajnos egyelőre csak annyit irhatok, kisfia nagyon jó helyen van. Biztosítva van neki minden — az édesanyját kivéve — ami testi-lelki neveléséhez szükséges. Amit ez a csöppség itt megkap, ott úgy sem tudná biztosítani. Hogy aggódni tetszik érte, egészen természetes. De úgy gondolom, hogy odahaza még inkább kellene féltenie kicsinyét. — Hiszem, hogy eljön az az idő, amikor nem janicsárokat kell nevelniök, hanem rendes magyar gyerekeket. Természetes, mihelyt magyar lesz otthon az ur, magyarul nevelhetnek, én leszek leginkább azon, hogy hazakerüljön a kicsi. De egyikünk sem kíván a “magyar” követségre menni. Mert hinni azoknak nem lehet. Kommunistának és zsidónak nem hiszünk. Nagyon fáj, hogy egyelőre nem tudjuk teljesíteni kérését. De úgy gondoljuk, hogy vannak pillanatok, amikor örül annak, hogy kisfia jó helyen, és jó kezekben van. A jó isten adjon erőt, egészséget mindnyájunknak. Mödling, 1957. IV. 2. Páter H. L ” A határőr keze ökölbe szorul, de csendesen kérdi: — Mondja Kovácsné, mit érzett, amikor elolvasta ezt a levelet? — Hogy soha többé nem láthatom a kisfiámat. — Mást nem érzett? Beszéljen már! Jó ember irta ezt vagy rossz ember? — Én csak azt éreztem, hogy nem láthatom többé' a gyermekemet. — Mondja, nem érzi azt a gonoszságot, ami ezekből a mondatokból árad? Mondja, hiányzott valami itthon a gyereknek? — Mindene megvolt kérem, ami szép és jó. — Folytassa! — Nem bírtam már tovább. Nem tudtam dolgozni a kétségbeeséstől. Éjjel-nappal sírtam. Junius közepén azt mondtam a férjemnek, hogy a Balatonra megyek üdülni, és — de ezt már tetszik tudni — elindultam a határ felé, hogy hazahozzam a gyermekem... — Nézze Kovácsné — mondja a határőrtiszt kis szünet után —, mi most elengedjük magát. Menjen szépen haza a férjéhez, és ne kísérelje megL mégegyszer a határátlépést. A gyerekének szüksége lesz magára. ígérem, hogy mindent elkövetünk, ami emberileg lehetséges, hogy a kisfiút visszakapja. — Maguk olyan jók, istenem, olyan jók... A határőrtiszt nem válaszol, az adatokat Írja: Kovács Istvánná, Harmadik kerület, Csillaghegy, Szentendrei utca 105. . . Azután nagyon komolyan néz az asszonyra. — Katonák vagyunk. Tudja, mi valamit szolgálunk... egy ügyet — az egyszerű emberekét, a magyar népet. Kardos György RÖVID HÍREK llllllllilllllllll!l!lllfl!|.>lll>l!lllllllll!!!l!lllll!ll»l!l!l!l!!!l!lllllll Restaurálják a templomokat A fertőszéplaki római katolikus templomot — Győr-Sopron megye egyik nevezetes műemlékét — restaurálják. Újjáépítik a gyönyörű barokk- stilusu templom két tornyának szerkezetét is. Budapest területén az idén rendbehozzák az Örökimádás templomát, az Üllői utón lévő Szent kereszt plébániát, a belvárosi templomot és az Egyetem-téri templomot. Az épületek homlokzatait eredeti formájukban állítják helyre. A kormány ebben az évben 15 millió forintot, jövőre további 6 millió forintot költ a budapesti templomok restaurálására. • • • A KÖZELMÚLTBAN jugoszláv külkereskedelmi megbizottak jártak Budapesten és egymillió dollár értékben vásároltak gépeket, vizijármüve- ket — köztük öt vízibuszt —, híddarukat és bányafelszereléseket. Jelenleg is folynak tárgyalások további rendelésekről; többek között bányagépek, bányamozdonyok, őrlőmalmok, kőtörők ércelőkészitőgépek és kalcináló berendezések érdeklik a jugoszávokat. • • • A HEVES MEGYEI Maklártálya községben tragikus kimenetelű bikaviadalt láthatott a lakosság. Egy 12 mázsás bika megvadult és nekiment társainak, majd életveszélyesen megsebesítette gondozóját, Zsák Joachimot, aki igyekezett megfékezni a diirös állatot. A falu népe ösz- szesereglett a nagy viadal színhelyén, de még a legbátrabbak sem merték megközelíteni a megvadult bikát. Egerből kértek segítséget a rendőröktől. A segitség hamarosan megérkezett és géppisztolysorozattal tették ártalmatlanná a veszedelmes bikát. • • • A BARANYAI juhászok az idén mintegy százezer juhról nyírták le a gyapjút. Ennyi birka emberemlékezet óta nem volt a megyében. Egy-egy birkáról átlagosan 4.5 kg gyapjút nyírtak le. A megye legjobb juhásza — Tankovics János — öt és félkilós átlagot ért el magyar fésűs juhaival. Az eredményes gyapjuszüret után a baranyai juhászok mindenütt nagy áldomást, gyapjuszüreti mulatságot rendeztek. ★ SZOLNOKON a Tisza és a Zagyva között teljesen uj ut épült az elmúlt években. A Ságvári- körut modern lakásaiban már 260 szolnoki család kapott otthont és még ez évben elkészül a háromszázadik lakás is. További százegy lakás épitése áthúzódik a jövő esztendőre. »»í **í ö*í BORSODNÁDASDON mintegy négymillió tonna szenet tartalmazó szénmezőt találtak a kutatók. Az uj szénmező feltárásához négyszáz méteres alagutat vágtak a hegy gyomrába. it FEHÉRVÁR—CSURGÓN homokiszapoló mü épül, amely jövőre már 25,000 tonna kvarchomokkal látja el az üvegipart. ★ A BIHARNAGYBAJOMI határban már évekkel ezelőtt magas kalóriaértékű földgáz tört a felszínre. Ezt a természetes fűtőanyagot most hasznosítják és még az idén ezer lakóházba bevezetik a gázt. A főgázvezeték már épül. Ellentmondás: Egy hátralékos előfizető!
