Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)

1957-08-22 / 34. szám

8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ__________ Thursday, August 22, 1&57 Magyarország UJJANICSÁROK Magyarországi riport A magyar alumíniumgyártás fejlett Magyarországi riport Az alumíniumot nem hiába hívják magyar ezüstnek. Egymillió tonna bauxitot termelünk évente. A Szovjetuniót leszámítva Franciaor­szággal ‘holtversenyben’ az európai bauxitterme- lés első helyén állunk. Magyarország egyébként a második legnagyobb timföld-exportáló ország a világon. Az ellenforradalom azonban egyik iparágat sem sújtotta annyira, mint éppen a nagy energiaigényű alumíniumipart. Mi a hely­zet jelenleg? — erről beszélgetünk Szekér Gyu­la nehézipari miniszterhelyettessel. — Bauxittermelésünk már elérte, sőt 7.5 szá­zalékkal túlszárnyalta a tavaly szeptemberi termelésünket — mondja Szekér. — Bauxitbá­nyászaink maximálisan Kielégítik a hazai és a külföldi igényeket mind mennyiségben, mind mi­nőségben. Az iparág szervezett geológiai kutatá­sa egyébként évről évre a kitermelt mennyiség­nél is nagyobb arányban növeli a feltárt bauxit- v'agyqnt. .1 — Timföldgyáraink munkája már jobban függ a széntermelés alakulásától. A kapacitás- kihasználás jelenleg 90 százalék iparági szinten. Az alumíniumkohászat — amely közismerten je­lentős villamosenergiafogyas’ztó — csak 60 szá­zalékát termeli az egy év előttinek. A könnyű­fémmüvek termelése valamivel jobban alakul. Az import aluminium feldolgozásával eléri a 70 szá­zalékot. Jelenleg bérhengerlésről tárgyalunk a Kémet Demokratikus Köztársasággal. — Az elmúlt években erőltetett ütemü terme­lés folyt az iparág legtöbb vállalatánál. így a tervek teljesítésének biztosítása lekötötte a mű­szaki vezetők minden figyelmét. Az elmúlt hóna­pokban viszont már volt bőven idejük a gazdasá­gosság, a műszaki fejlesztés, a minőség kérdései­nek megoldására. Van is eredmény. Csehszlovák (ügyfeleink nemrégen fejezték ki elismerésüket az exportált timföld jó minőségéért. A székesfe­hérvári hengermű termelése ma már kielégíti a magas nyugati exportigényeket is. Gyárainkban a nátronlug, a villamosenergia fajlagos felhasz­nálása eléri a fejlett ipari országok színvonalát. Eredményes erőfeszítések folytak az alumínium­kohászat nehéz testi munkáinak gépesítésére. Sikerült is gépet szerkeszteni a kádbetörésre és a timföld szállítására. Az év végéig az iparág javítóműhelyei minden vállalat részére elkészí­tik a gépeket. Még egy említésre méltó dolog. A bauxittermelés fellendülése lehetőséget nyújt arra, hogy a timföldgyárak készletét a tavaly szeptemberi három hétről három hónapra nö­veljük az év végéig. A nagyobb bauxitkészlet lehetővé teszi, hogy a timföldgyárak állandó technológiával' egyenletes minőségű anyagot dolgozzanak fel. — Éppen most dolgozunk az alumíniumipar gazdasági számításain. A szenet, a villamosener­giát úgy számoljuk el, mintha külfödről kellene behoznunk. És az alumíniumgyártás minden szftkasza — a timföldgyártás, a kohászat — ágy is gazdaságos, exportképes. Nem ráfizetéses, a sokat vitatott tömbaluminium gyártása sem. — Az elmúlt években csak az iparág alapját képező bauxitbányászatot, timföldgyártást, alu­míniumkohászatot fejlesztették. így a félgyárt- mányiparunk nem áll fejlett nemzetközi szín­vonalon: meglehetősen szűk a gyártmányok vá­lasztéka, a gyártási eljárások korszerűtlenek. Pedig leginkább a félgyártmányok és a kész ahiminiumtermékek exportálása gazdaságos. — Ezzel kapcsolatban jó 'hírrel is szolgálhatok. Julius elsejétől már rendszeresen termel egy műszakban a Kőbányai Fóliahengermü. E hen­germű fejlesztése megszünteti majd az úgyneve­zett sztaniol-importot. A következő öt évben je­lentős beruházási összeget fordítunk a székes- fehérvári Könnyűfémmű fejlesztésére. Fejleszt­jük a gyártás technológiáját, bővítjük a fél- gyártmányok választékát, hogy minél több alu­minium készterméket — edényt, autóbusz-ka- karosszériát. kábelt, villanymotort stb. — gyárt­hassunk hazai szükségletre és exportra igen gaz­daságosan, igen előnyösen. Az iparág területén ezzel járulhatunk hozzá leginkább a hazai erő­források jobb hasznosításához. Kovácsné csomag nélkül, egyszerű kartonru­hában, kis táskával a kezében akart átjutni a határon. Egy személyazonossági igazolvány, le­velek, néhány fénykép: ez volt minden, amit találtak nála, mikor — ahogy ő mondja: — az “ávó” elfogta. A határőrség tisztje pontos listát készített a táskában talált tárgyakról, többek között: öt fénykép egy gyerekről. Megnézte a fényké­peket: aranyos, pufók, négyesztendős kisfiú. ■— Üljön le, Kovácsné és mesélje el, miért akarta elhagyni az országot. Beszéljen őszin­tén. És az asszony beszél, közönyösen, fáradtan, lesütött szemmel. Novemberben a féi'je itthon maradt, ő meg elhagyta az országot, a gyerme­kével együtt. Elment, mert azt hallotta, Nyu­gaton sokat lehet keresni, magasabb az élet- színvonal, emberibb az élet. Decemberben haza­jött. .. — Álljunk meg egy pillanatra. Miért jött haza. — Honvágyam volt. A határőrtiszt megkönnyebbül. Jól van. Nem azt mondta, hogy csak szocialista rendszerben tud élni, hogy megundorodott a nyugati élet­formától . . . Honvágya volt. — Decemberben hazajöttem, de nem voltam biztos benne, hogy érdemes-e itthon maradni. Gyermekemet rábíztam kint egy vöröskeresz­tes nővérre — itt van a neve is a papíron, tes­sék nézríi: Hildegard Pettmann — azzal a ké­réssel, hogyha egy héten belül nem jelentke­zem, küldje el a kisfiámat a magyar követség­re. Idehaza azután úgy döntöttem, hogy mara­dok. írtam a nővérnek, de válasz nem érkezett. Hat levelet és két táviratot küldtem neki. ír­tam emellett ismerősöknek, különféle hivatalos szerveknek is. összesen tizenhat levelet. Ápri­lis másodikán jött a válasz. Tessék: “Tisztelt Asszonyom! Levelére nekem kell válaszolnom, mert a nő­vér nem tűd magyarul, Ön pedig németül. Saj­nos egyelőre csak annyit irhatok, kisfia na­gyon jó helyen van. Biztosítva van neki min­den — az édesanyját kivéve — ami testi-lelki neveléséhez szükséges. Amit ez a csöppség itt megkap, ott úgy sem tudná biztosítani. Hogy aggódni tetszik érte, egészen természetes. De úgy gondolom, hogy odahaza még inkább kelle­ne féltenie kicsinyét. — Hiszem, hogy eljön az az idő, amikor nem janicsárokat kell nevelniök, hanem rendes magyar gyerekeket. Természe­tes, mihelyt magyar lesz otthon az ur, magya­rul nevelhetnek, én leszek leginkább azon, hogy hazakerüljön a kicsi. De egyikünk sem kíván a “magyar” követségre menni. Mert hinni azok­nak nem lehet. Kommunistának és zsidónak nem hiszünk. Nagyon fáj, hogy egyelőre nem tudjuk tel­jesíteni kérését. De úgy gondoljuk, hogy van­nak pillanatok, amikor örül annak, hogy kis­fia jó helyen, és jó kezekben van. A jó isten adjon erőt, egészséget mindnyá­junknak. Mödling, 1957. IV. 2. Páter H. L ” A határőr keze ökölbe szorul, de csendesen kérdi: — Mondja Kovácsné, mit érzett, amikor el­olvasta ezt a levelet? — Hogy soha többé nem láthatom a kisfiá­mat. — Mást nem érzett? Beszéljen már! Jó em­ber irta ezt vagy rossz ember? — Én csak azt éreztem, hogy nem láthatom többé' a gyermekemet. — Mondja, nem érzi azt a gonoszságot, ami ezekből a mondatokból árad? Mondja, hiány­zott valami itthon a gyereknek? — Mindene megvolt kérem, ami szép és jó. — Folytassa! — Nem bírtam már tovább. Nem tudtam dolgozni a kétségbeeséstől. Éjjel-nappal sírtam. Junius közepén azt mondtam a férjemnek, hogy a Balatonra megyek üdülni, és — de ezt már tetszik tudni — elindultam a határ felé, hogy hazahozzam a gyermekem... — Nézze Kovácsné — mondja a határőrtiszt kis szünet után —, mi most elengedjük magát. Menjen szépen haza a férjéhez, és ne kísérelje megL mégegyszer a határátlépést. A gyerekének szüksége lesz magára. ígérem, hogy mindent elkövetünk, ami emberileg lehetséges, hogy a kisfiút visszakapja. — Maguk olyan jók, istenem, olyan jók... A határőrtiszt nem válaszol, az adatokat Ír­ja: Kovács Istvánná, Harmadik kerület, Csil­laghegy, Szentendrei utca 105. . . Azután na­gyon komolyan néz az asszonyra. — Katonák vagyunk. Tudja, mi valamit szol­gálunk... egy ügyet — az egyszerű emberekét, a magyar népet. Kardos György RÖVID HÍREK llllllllilllllllll!l!lllfl!|.>lll>l!lllllllll!!!l!lllll!ll»l!l!l!l!!!l!lllllll Restaurálják a templomokat A fertőszéplaki római katolikus templomot — Győr-Sopron megye egyik nevezetes műemlékét — restaurálják. Újjáépítik a gyönyörű barokk- stilusu templom két tornyának szerkezetét is. Budapest területén az idén rendbehozzák az Örökimádás templomát, az Üllői utón lévő Szent kereszt plébániát, a belvárosi templomot és az Egyetem-téri templomot. Az épületek homlokza­tait eredeti formájukban állítják helyre. A kor­mány ebben az évben 15 millió forintot, jövőre további 6 millió forintot költ a budapesti temp­lomok restaurálására. • • • A KÖZELMÚLTBAN jugoszláv külkereskedel­mi megbizottak jártak Budapesten és egymillió dollár értékben vásároltak gépeket, vizijármüve- ket — köztük öt vízibuszt —, híddarukat és bá­nyafelszereléseket. Jelenleg is folynak tárgya­lások további rendelésekről; többek között bá­nyagépek, bányamozdonyok, őrlőmalmok, kőtö­rők ércelőkészitőgépek és kalcináló berendezések érdeklik a jugoszávokat. • • • A HEVES MEGYEI Maklártálya községben tragikus kimenetelű bikaviadalt láthatott a la­kosság. Egy 12 mázsás bika megvadult és neki­ment társainak, majd életveszélyesen megsebe­sítette gondozóját, Zsák Joachimot, aki igyeke­zett megfékezni a diirös állatot. A falu népe ösz- szesereglett a nagy viadal színhelyén, de még a legbátrabbak sem merték megközelíteni a meg­vadult bikát. Egerből kértek segítséget a rend­őröktől. A segitség hamarosan megérkezett és géppisztolysorozattal tették ártalmatlanná a ve­szedelmes bikát. • • • A BARANYAI juhászok az idén mintegy száz­ezer juhról nyírták le a gyapjút. Ennyi birka em­beremlékezet óta nem volt a megyében. Egy-egy birkáról átlagosan 4.5 kg gyapjút nyírtak le. A megye legjobb juhásza — Tankovics János — öt és félkilós átlagot ért el magyar fésűs juhaival. Az eredményes gyapjuszüret után a baranyai ju­hászok mindenütt nagy áldomást, gyapjuszüreti mulatságot rendeztek. ★ SZOLNOKON a Tisza és a Zagyva között tel­jesen uj ut épült az elmúlt években. A Ságvári- körut modern lakásaiban már 260 szolnoki család kapott otthont és még ez évben elkészül a három­századik lakás is. További százegy lakás épitése áthúzódik a jövő esztendőre. »»í **í ö*í BORSODNÁDASDON mintegy négymillió ton­na szenet tartalmazó szénmezőt találtak a kuta­tók. Az uj szénmező feltárásához négyszáz méte­res alagutat vágtak a hegy gyomrába. it FEHÉRVÁR—CSURGÓN homokiszapoló mü épül, amely jövőre már 25,000 tonna kvarcho­mokkal látja el az üvegipart. ★ A BIHARNAGYBAJOMI határban már évek­kel ezelőtt magas kalóriaértékű földgáz tört a felszínre. Ezt a természetes fűtőanyagot most hasznosítják és még az idén ezer lakóházba beve­zetik a gázt. A főgázvezeték már épül. Ellentmondás: Egy hátralékos előfizető!

Next

/
Oldalképek
Tartalom