Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)

1957-08-22 / 34. szám

Thursday, August 22, 1957 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Külpolitikai Szemle Kommunista győzelem Jávában Jakarta, Indonézia. — A kommunisták min­dent elsöprő győzelmet arattak Bandungban. Nyugat-Jáva fővárosában, de rengeteg szavaza­tot kaptak a tartomány többi részében is. A bandungi városi választásokon 90 ezer sza­vazattal nyertek s a P. N. I. Nemzeti pártot ki­buktatták. A P. N. I. 45 ezer szavazatot, a moslem Mas- jumi párt 39 ezer és az ortodox Moslem Nahda- tul Ukama 17 ezer szavazatot kapott. A bandungi győzelem a kommunisták fennha­tósága alá helyezte Jáva három tartományi fő­városát. A múlt hónapban Szurabaya Kelet-Já- va és Szemerang Közép-Jáva városaiban válasz­tották meg őket. “Adenauer poliiikája kizárja Németország egyesítését” Bonn. Nyugat-Németország. — Konrad Ade­nauer kancellár “politikai földrengés’’-nek ne­vezte a szociáldemokraták esetleges győzelmét. Egyetlen politikai vonala a “vörös veszedelem­mel” való fenyegetés. A keresztény demokrata Párt előtt beszélt Hannoverben és követelte, hogy Németországnak ragaszkodnia kell a NATO-hoz. Ellenfele Erich Ollenbauer, a szo- ciálista vezető “nemzeti szerencsétlenségnek” nevezte beszédében Adenauer politikáját a nem­zet egyesülésére vonatkozólag. Szerinte a kan­cellár NATO politikája kizárja Németország egyesítésének a lehetőségét. Az Arab Liga Omán függetlenségéért Kairó. — Az Arab Liga elhatározta, hogy az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsához fordul, hogy az “ománi háború” kérdésében azonnal intézkedjenek. Az Arab Liga politikai bizottsága rendkívüli ülést tartott, melyen el­ítélték Angliát támadásáért Omán függetlensé­ge, önállósága és területi szabadsága ellen. A Liga vezetője utasítást kapott minden tagjá­tól, hogy az ománi kérdést vigye a biztonsági tanács elé. Kairóban, Mohammed El Harithy sejk, az imám képviselője kijelentette, hogy a guerilla háborút a hegyekben folytatják. A nép győzött Brit-Guiana-ban GEORGETOWN, Brit Guiana. — Dr. Cheddi Bharat Jagan, a Brit Guiana Progresszív Nép­pártjának baloldali vezetője, tárgyalásokat foly­tat az angol birodalom helytartójával, a kor­mányzóval uj kormány alakításáról. E hó 12-én lefolyt választások biztosítják, amint itt neve­zik, a “jaganisták” győzelmét. Tizennégy ország­gyűlési képviselőségből 8-at biztosan megnyertek, de minden valószínűség szerint a kilencediket is. Dr. Jagant magát is meglepte a győzelem szé­leskörűsége, bár számított arra, hogy 8 képvise­lőség szavazatát megkapja. Jagan követői a nép szavazatok 47.8 százalékát kapták meg, de maga Dr. Jagan még ennél is többet kapott, mert 13 ezer szavazattal vezetett legközelebbi riválisa el­len. Felesége, aki az Egyesült Államokban szüle­tett szintén győzött választókerületében, nyugat- Essequibo-ban. ■>! Sir Patrick Renison, az angol kormányzó min­den bizonnyal megkérdezi Jagant, hogy milyen garanciát adhat arra nézve, hogy az 1953-as ese­mények ne ismétlődjenek meg. Dr. Jagant akkor miniszterelnökségéből elűzték az angolok, mert állítólag kommunista államot akart szervezni. A brit kormányzónak ma jogában áll, hogy a törvényhozó testülethez a 14 megválasztott tag­hoz 11 tagot nevezzen ki. Másik három hivatal­ból tagja a gyarmati adminisztráció képviseleté­ben. A kormányzónak joga van arra is, hogy eltá­volítsa az összes minisztereket és a törvényhozó tanács tagjait, — ha úgy óhajtja. Dr. Jagan rendkívüli győzelme, a semleges megfigyelők szerint, “nem a kommunizmusba ve­tett hit győzelme”. A N. Y. Times aug. 14. szá­ma szerint, “hanem inkább tiltakozás a gyarmat többnyire írástudatlan és rendkívül szegény tö­megei részéről, részben a Brit gyarmat elhanyá- golása ellen, részben pedig mert a gyarmat majd­nem teljes vagyona egy-két nagy angol vállalat és egy maroknyi guianai kapitalista kezében van.” A nyugatnémet választások Szeptember 15-én lesznek Nyugat-Németor­szág parlamenti választásai. Minden jel arra mutat, hogy a komoly harcok két párt között folynak le. A legnagyobb párt, Konrád Ade­nauer pártja, a bajor Keresztény Szociálista Unió, 1953-ban a legtöbb szavazatot kapta. Ma 253 tagja ül a parlamentben. Adenauer Nyugat-Németország megalakulása óta vise­li a miniszterelnöki tárcát, ő a felelős az or­szág újra felfegyverzéséért és a NATO-hoz való csatlakozásért. E pártprogram most is a fegyvearkezés programja és kizárja a két Né­metország egyeasitésének lehetőségét. A második legnagyobb párt a Szociáldemok­rata Párt, mely hasonlít az angol “Labor” Párthoz. Programjának legfontosabb része az atomfegyverekkel való kísérletezések betiltá­sa, általános lefegyverkezés és megegyezés a kelet-európai országokkal. Adenaeuer megválasztása támogatná to­vábbra is a hidegháborút. Szíria vádolja az Egyesült Államokat Szíria azzal vádolta meg az Egyesült Államo­kat, hogy összeesküvést szervezett Kuatli elnök kormányának megdöntésére. Az Egyesült Államok sziriai nagykövetsége az összeesküvés vádját “légbőlkapottnak” minő­sítette. ------­GUATEMALA Carl)s Castillo Armas Guatemala diktátora meghalt. Nem természetes halállal — mint köz­tudomású —, meggyilkolták. Washington már­tírnak tartja. Spellman bíboros külön misét szol­gáltatott lelkiiíidvösségéért. Eisenhower elnök fiát küldte temetésére. A “szabadság mártírjá­nak*’ nyilvánította még a Washington Post napi­lap is. Guatemala népe nem sokat tudott erről a sza­badságról. 1954 szeptember 1-én, mikor Castillo elnök lett, betiltott minden ellenzéket. A szava­zók a katonák sorfalán keresztül mehettek az ur­nákhoz és igent, vagy nemet kiálthattak. Jacobo Arbenz Guzman kormánya napi egy dolláros fizetést adott a munkásoknak. Az 1944- iki forradalom előtt Ubico diktatúrájának leg­rosszabb korszakában a földmunkások napi 15 centért dolgoztak A Castillo-kormánv “szabad­sága” három éve alatt a földművelési miniszté­rium egyik főembere, akit Castillo nevezett ki, napi 12 centért dolgoztatta farmmunkásait. A szakszervezeteket is “megtisztították” Castillo kormánya a legkisebb tiltakozásra ost­romállapotot hirdetett, folytonosan a kommunis­ta veszedelemmel fenyegetőzött. 1956 május 1-én be akarta bizonyítani, hogy a nép mennyivé támo­gatja. Nyíltan elismerte, hogy a májusi felvonu­lás megszervezésére 6,500 dollárt adott. 3,000 szakszervezeti munkás Castillo lobogójával az elnöki palota elé vonult. Mikor' azonban Castillo hadnagyai beszélni kezdtek, a tömeg lehurrogta és kifütyülte őket. Arbenz idejéből ismert szak- szervezeti vezetőket vitték a szónoki emelvényre és viharos tapssal jutalmazták őket, mikor Cas­tillo elnyomása ellen szót emeltek. Castillo feloszlatta a szakszervezeteket, csupán néhány kommunista ellenes uniónak engedte meg, hogy újra szervezkedhessen, 533 helyett 44 unió maradt. ( A farmmunkások szervezeteit betiltották, csak ott szervezkedhettek, ahol legalább 500 munkás dolgozott. Még a kormány által jóváhagyott hi­vatalos munkásszövetség^feje, Mario Mencos is megjegyezte, hogy “a munkáltatók valósággal megvadultak, úgy üldözik a munkásokat, minden .ok nélkül kidobják őket a munkából, minden, még a legkisebb jogot is megvonják tőlük.” A farmtu­lajdonosok pedig a parasztokat üldözik egyre job­ban, a törvény az ujját sem mozdítja ellenük. Az indiánok országában indián-ellenes lett a kor­mány. “Vége a türelmesség idejének” Tiltakozni tilos! “Vége a türelmesség idejé­nek”, figyelmeztettek. “Erőszakkal megvédj ük jogainkat”, mondották a kormány urai. 1956 júniusában a diákok tüntetést rendeztek. Castillo gépfegyverrel válaszolt. Három diák meghalt, 18 megsebesült, közöttük egy leány is. Újból ostrom állapot. Castillo még ágyba sem mert menni re­volvere nélkül. 56 őszén a helyzet olyan volt, hogy a Christian Science Monitor azt irta, hogy a vasutasok szak- szervezete 158 ügyet vitt a bíróság elé és ebből mindössze egyet döntöttek el az unió javára. A bíróságokat Castillo emberei töltötték meg, akik természetesen a legnagyobb munkáltatók barátai is voltak egyúttal. Például, mikor Castillo köz- gazdasági minisztere, Jorge Aranales lemondott, a United Fruit Co. a Grace Lines, Taca Airways és az American and Foreign Power egyik fiók­vállalata jól fizetett tanácsadója lett. A megélhetés ára egyre emelkedett és a fize­tések egyre estek. 1956 szeptemberében a kom­munista ellenes Szabad Szakszervezetek Szövet­sége feje, Andrew McLellan jelentette, hogy “két év folyamán mindössze 6 szerződést kötöttek az uniók a munkáltatókkal, de azok is külföldi válla­latok voltak, egyetlen guatemalai üzemet sem bírtak megszervezni.” Mindezért nyiltan a reak­ciós kormányt okolta, amely terrort használt a munkások ellen. Pedig nem szűkölködött a Castillo-kormánv Pénzügyi zavarai nem voltak Castillo kormá­nyának. 68 millió dollárt kapott azonnal USA kormányától, amellett ömlött a pénz az amerikai válallatoktól, amelyek hatalmas befektetéseket eszközöltek Arbenz liberális kormánya kibukta­tása után. Bérbeadta a hatalmas erdőket. Robin­son Lumber Co. New Orleans-ból, a Fricker Ma- hagony Co. Pensacolából voltak a főbérlők. 5 mil­lió akkert kibéreltek az olajtársaságok. 1955-ben egyedül a United Fruit Co. 1 millió 700 ezer dol­lár profitot húzott Guatemalából, ebből 500,000 dollárt adott Castilloék koi’mányának. A rengeteg pénz sem hozott biztonságot. Egy­más között is verekedtek a koncon. Rivális kato­natisztek, politikusok örökös rettegésben tartot­ták Cas.tillot, aki soha sem merte elhagyni a fő­várost. Száműzetésbe is küldött néhányat, mint Elfego Monzon ezredest, aki tulkorán megmutat­ta, hogy hatalomra vágyik. Az egyházzal is ki­kezdett. Az egyház vissza akarta azt a hatalmat, amit elvesztett akkor, mikor az állam és az egy­ház kettészakadt. Mariano Rossel Y Arellano bíboros figyelmeztette is Castillot: “Azért kei* gette el a kommunistákat, hogy most a munká­soktól minden jogot elvegyen, hogy elvegye a földhöz való természetes jogaikat és minden tár­sadalmi vívmánytól megfossza őket.” Carlos Castillo Armaz elérte végzetét. Az egyik 20 éves palota őr fegyverét ellene fordította, majd öngyilkos lett. Most már azt kiabálják, hogy kommunista volt Romeo Vasguez Sanches a gyilkos, holott megtalált naplójában “spiritua- 1 istának” vallja magát. Guatemalának uj elnöke van. Uj ostromállapo­tot hirdettek ki és a hadsereg vette át az ural­mat, de nem csináltak egy katonai “juntát”. Át­adták a kormányt Luis Arturo Gonzales Lopez alelnöknek, a decemberi választásokig. Az uj el­nök Castillo jó barátja. Biró volt és ügyvéd, aki a N. Y. Times megállapítása szerint szabad ide­jét mint telekügynök tölti el. ____J| ________ B

Next

/
Oldalképek
Tartalom