Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
1957-08-15 / 33. szám
1 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, August 15, 1957 Amerikai Az emberi összetartás nevében Diego Rivera, világhírű mexikói festőművész felhívása Diego Rivera Palmas Y Alta Vista 191 San Angel Inn, D.F. Mexico A VILÁG MINDEN MŰVÉSZÉHEZ ÉS MINDEN KULTUR EMBERÉHEZ! Hozzátok intézem soraimat, hogy a szavatok és pozíciótoknak kijáró tisztelet megerősítse a követelést mindannak a nevében ami a világon kultúrát, szépséget, örömet és békét jelent, hogy a hidrogén-’ és atombombakisérleteket azonnal függesszék fel, mivel a további kísérletek eredménye csupán egy általános tíaboru és az egész emberiség pusztulása lehet. Az embernek alig adatott meg az a magasfoku tudomány, mely lehetővé tette, hogy az anyag nukleáris szerkezetébe hatolhatott és felszabadította és hatalmába ejtette azt a töméntelen energiát, e felfedezést máris tömeggyilkoló szerszámok készítésére használták fel. A folytonos fenyegetések és' viszont-fenyege- tések olyan óriási félelmet és tömeghisztériát váltottak ki a világon, amely ugylátszik elpusztíthatja rendünket és mindgyorsabb iramban előidézheti erkölcsi és esztétikai értékeink szétesését. Minden művészet, maga az élet forog kockán és kell, hogy azonnal védelmére keljünk. Úgy látszik az emberi intelligencia még nem eléggé érett arra, hogy megértse, hogy minden oldalról saját pusztítását készíti elő. Ezért emeljük fel szavunkat mi, használjuk fel éberségünket és éreztessük az emberiség iránt érzett sze- retetünket, hogy az intelligenciát felébresszük a tespedtségből. Kétezer északamerikai tudós követelte a kísérletek megszüntetését, mint első lépést az atomfegyverkezés betiltása felé. Némely tudós hazámban, — az Egyesült Államok szomszédságában — nyíltan kijelentette, hogy az emberiségnek nincs miért félnie a kísérletektől, “csu.- pán a háborúban való használatuk lenne borzalmas”. A kísérleti bombák tehát más anyagból készülnének, mint azok a bombák, melyeket háború esetén használnának? Kérdezze meg a világ a japán tengerészektől és halászoktól, — az atomeső áldozataitól —, kiket az amerikai kísérletek atomesője ért a Csendes-óceánon. Kérdezzék meg a megmérgezetteket, akik atomhulladéktól megfertőzött halat ettek. Lehetséges, hogy azok a tudósok, akik azt tartják, hogy az atombomba borzalma nem fenyegeti az emberiséget, úgy érzik, hogy a japán nép nem tartozik az emberiséghez. Bármiképpen is vélekednek, a tapasztalatok megmutatják, hogy a nagyhatalmak közötti nukleáris háború a kis országok népeit tenné védtelen áldozatává, kiknek éppen olyan joguk van az élethez, mint a nagyhatalmak népeinek. Ha a tudósok ezrei felemelték szavukat e szörnyű rémtett ellen, mostanáig nem hallottunk róla, talán mások módját találták annak, hogy vészkiáltásaikat letompitsák ? Miért nem hallatják hangjukat az anyák milliói. hiszen halál fenyegeti fiaikat? Miért nem érzik az egyesülés szükségességét, hogy világszerte szervezkedjenek, hogy megmenthessék a gyilkos pusztulástól azokat, akiknek életet adtak? Miért hallgatnak az emberiség milliói, akik élni akarnak, akik inkább építenének békében és boldogságban, mintsem az általános megsemmisülést készítenék elő? Miért nem egyesülnek a világ női és férfiai egy hatalmas szervezetben a békéért, hogy örökre megakadályozzák a háború borzalmait? Mi az oka ennek a megmagyarázhatatlan vakságnak, ezzel a szörnyű vszedelemmel szemben? íme felemelem saját gyenge hangomat és amilyen hangosan képes vagyok rá hívom azokat, akik a szeretetért élnek, a szépet az emberi érzékenységet istápolják, — azt ami elengedhetetlen tápláléka a magasabb életnek — kérem őket, kiáltsanak, buzdítsanak, könyörögjenek, hogy az egész emberiség felzuduljon, hogy kiverekedje a nukleáris bombákkal való kísérletek azonnali felfüggesztését, legalább is a következő három évre. így lélegzethez juthatunk, mig az emberiség észretér és az egész világ megegyezésre jut és betiltja a hidrogénbombák gyártását és használatát, hogy az emberiség el ne pusztuljon. Áz emberi összetartás nevében maradtam, őszinte hívetek: Diego Rivera Magyar Szó Előfizetési árak: New York városában, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $7, félévre $4 Minden más külföldi országban egy évre 58., félévre $5. — Egyes szám ára 15 cent. Szerkesztőség és kiadóhivata1: 130 East ifit h Street New York 3, N. Y. — Telefon: AL 4-0397 g^H|Ü^>84 Piros szekfii Pelrás Pál ravatalára (Folytatás az első oldalról) El kellene mondanunk miként segített összekapcsolni a magyar munkásmozgalmat az amerikaival, melynek- keretében egyidőben Tom Mooney is tagja volt a Petras által vezetett magyar szakszervezeti mozgalomnak. Külön fejezetet kellene Írnunk arról, hogy mekkora munkát végzett a politikai meggyőződésükért üldözött nem-polgár bevándoroltak védelméért. hogy miként épitette élete utolsó éveiben is a magyar sajtó mellett az amerikai szakszervezeti mozgalmat. Felfedező, keresztes lovag, apostol, emberbarát. Akárcsak Kolumbusz Kristóf, Petrás Pál is felszállt arra a hajóra, melyen egy uj boldogabb világ, szocialista társadalom felé vezető utat kutatják az emberiség legőszintébb barátai,. messzire jövőbe tekinteni képes vezetői. Petrás Pál is közöttük volt. És miként Kolumbusz, aki Indiába vezelő utat kutatva, egy más világrészt fedezett fel, alcént Petrás és a szocializmus többi hívei is a szocializmus felé vezető utat kutatva ténykedéseikkel megváltoztatták Amerika arculatát: létrehoztak benne egy hatalmas szakszervezeti mozga’mat, amely a maga jó idejében a maga módja szerint fogja folytatni a Petrás Pálok harcát a tökéletesebb, boldogabb, igazságosabb amerikai társadalomért. A Petrás Páloknak és a hozzá hasonlóknak köszönhető a társadalombiztosítás és a munkanélküli segély, amely mélységesen befolyásolta az amerikai közgazdaság, és politika fejlődését. Keresztes lovag, mert ideáljaiért minden akadályon keresztül képes volt harcolni önzetlenül, áldozatkészen. Apostol, mert terjesztette az eszmét, amely hivatva van az emberiséget megváltani a bizonytalanságtól, a félelemtől, az önzésen alapuló és önzésből fakadó társadalmi viszályoktól. Emberbarát, mert nálánál hűségesebb, igazibb barátja nem volt itt Amerikában a magyar népnek, az amerikai magyarságnak, az amerikai népnek, az emberiségnek. Védjük meg jogainkat! A Bevándoroltakat Védő Bizottság elitéli a bevándorlási hatóságok azon törekvését, hogy kihallgassanak honosított amerikai polgárokat polgárosodásukkal kapcsolatban. Ez a törekvés homlokegyenest ellentétben áll az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának 1956-ban hozott határozatával. A Bizottság titkára, Abner Green jelenti, hogy az utóbbi két hétben honosított polgárok nagyszámban kértek tanácsot a bizottságtól olyan levelekkel kapcsolatban, melyeket az ‘‘Immigration and Naturalization Service” küldött nekik, kihallgatásra hivta őket honosításukkal kapcsolatban. Green kijelentette, hogy “a kongresszus sohasem hatalmazta fel a bevándorlási hatóságokat és joguk sincs hozzá, hogy honosított amerikai polgárokat polgárosodásukkal kapcsolatban kihallgassanak. 1956 jan. 16-án az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága a “Minker” és “Falcone” ügyekben úgy döntött, hogy a bevándorlási hatóságoknak nincs joguk honosított polgárokat kihallgatni honosításukkal kapcsolatban. A honosított polgárnak jogában áll megtagadni er- revonatkozó bármilyen felhívást és a bevándorlási hatóságok semmit sem tehetnek, ha az ilyen polgár nem jelenik meg a kihallgatáson. Ugyanezen az alapon megtagadhatják, hogy kérdésekre válaszoljanak, ha a bevándorlási hatóságok megbízottai az utcán, otthonukban, vagy munkahelyükön megközelítik őket.” További felvilágosítást szívesen ad az American Committee for Protection of Foreign Born, 49 E. 21st St„ New York 10, N. Y. A kormány bűnös - nem én... A Yucca Fiattői vagy 1500 lábnyira a magasban egy 67 láb átmérőjű ballón felett kilőtték a nyári kísérletezések 11-ik bombáját. E “kis” atombomba erejét úgy 20,000 tonna TNT erősségére becsülik. 30 mérföldnyire a kisütés helyétől az Atomenergia Bizottság főhadiszállása előtt Mercury, Nevadában egy csoport imádkozott. Imájukban az emberiség megszabadítását kérték az atomkisér- letek borzalmaitól. Ez a csoport a tilalom ellenére jött a robbantás színhelyére, tiltakozásul az atomkisérletek ellen. 11-et letartóztatattak közülük, mert tiltott helyen jártak és egy 20 riégyzetlábr.yi cementbörtönbe vetették őket Beattyben. Valamennyien ártatlannak vallották magukat és azonnal megindították ellenük a tárgyalást. Bűnösnek találták valamennyit, de büntetésüket felfüggesztették egy évre. A csoport vezetője, Lawrence Scott, 51 éves kvéker volt, Chicagóból. Köréje csoportosult 21 más békeszerető polgár és tüntettek az esztelen könnyelműség, az atomkisérletezések dőresége ellen. Scott ott akarta bevárni a Nagaszaki gyászos bombázásának 12-ik évfordulóját. A Nagaszaki és Hirosima városaira dobott borzalmat nem Hitler gengszterei, nem a náci gestapó, hanem a jó emberek, a mieink hozták. És hasonló borzalmakból nem kér többé az emberiség. Mikor elitélték Scottot azt felelte, hogy “nem érzem magam bűnösnek, Isten szelleme vezetett és inkább annak engedelmeskedem, mint az embereknek”. A gyors, rögtönzött tárgyaláson minden vádlott röviden nyilatkozott.. Albert S. Bigelow 51 éves Cos Cob connecticuti lakos azt mondta, hogy a kormány bűnös, az jár a tilosban és nem ő. “Nagyapa vagyok és félek, hogy dédunokáim két fejjel, vagy vizes aggyal születnek”, mondotta., Mrs. Lillian Pemberton Willoughby 42 éves loui- sianai asszony volt az egyetlen ni a tiltakozók Norman Thomas az H-bombárol NEW YORK. — Hirosima és Nagaszaki pusztulása semmi azokhoz a borzalmakhoz képest, ami az emberiségre vár, ha nem vetnek véget az atombombákkal való kísérletezéseknek, — mondta Norman Thomas vagy 1,000 ember előtt, akik a japán városok atombombázásának 12-ik évfordulóján összejöttek, hogy tiltakozzanak a további kísérletezések ellen. Thomas arra kérte az Egyesült Államokat, hogy vezesse az emberiséget abban, hogy véget vessenek a kísérletezéseknek. Nők az aSomkisérletek ellen WASHINGTON. — Egy női küldöttség 10,000 aláírással ellátott kérvényt hagyott a Fehér Ház keleti kapujánál, melyben az atomkisérletek betiltását kérik. A Nők Nemzetközi Béke és Szabadság Ligájának (Womens International League for Peace and Freedom) égisze alatt körözött kérvényeiket az egyik őrnek adták át, mert nem fogadták őket a Fehér Házban. Az útlevelek kérdése WASHINGTON. — A külügyminisztérium harcra készül az útlevelek kérdésében. Dulles hatalma ellen egyre több a tiltakozás és Amerika polgárai közül egyre többen viszik útlevél megtagadási ügyüket a bíróság elé. A biztonsági és konzulátusi ügyek hivatala tanulmányozza az útlevelek kérdését. között. A letartóztatottak között volt még Bryce Babcock 27 éves, Hood River, Oregonból, Prentiss Choate 25 éves Berkeley, kaliforniai tanuló, John Ingersoll 23 éves Huntington, N. Y., Ted Klassen 34 éves Modesto, Cal.,-ból, Theodore W. Olseon 25 éves baptista pap Waukesha, Wis.-ból, Sam. Tyson 38, David Andrews 32, Greensborough North Carolinából és James Peck, New Yorkból.
