Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
1957-08-08 / 32. szám
Thursday, August 8, 1957 AMERIKAI MAGYAR SZÓ £ Glück ur és a Kentucky-i istálló A dolog úgy kezdődött, hogy Maxwell Glück ur, akinek 150 nőiruhakereskedése van Ohioban és egy istállója Kentuckyban (ahol telivér lovakat tenyészt) megunta a rőföskereskedést, illetve nőiruha üzletet és elhatározta, hogy a politika, lehetőleg külpolitika himes mezejére lép. Utóvégre is, ha egy volt rőföskereskedö hazánk elnökévé válhatott, annak ellenére, hogy üzlete csődbement, akkor neki, akinek mind a 150 boltja nagyszerűen megy, legalább is 150-szerte több jogcíme van a politikai elismerésre. Nem beszélve arról, hogy Trumannak nem is volt istállója Kentuckyban. Egy szó mint száz, Mr. Glück, aki magától értetődőig hithü republikánus és aki ebbeli hitpt minden négy esztendőben, főleg választási esztendőkben 20—30,000 dollárnyi adakozással támasztja alá a republikánus párt országos pénztáránál, megemlítette ebbeli szivbéli óhaját Javíts republikánus szenátorral folytatott eszmecseréje alkalmával. — Mi szeretnél lenni Maxwell, kérdezte Javíts Mr. Glücktől. — A cim nem fontos — mondta körülbelül Mr. Glück. Csupán a megtiszteltetés és annak a tudata, hogy a politikában, különösen külpolitikában is hozzájárulhatok a közjóhoz. Javíts megtárgyalta a kérdést a külügyben, ahol azt mondták, hogy pillanatnyilag nincs üresedés disztagságban, de mihelyt akad valami pozíció, tudatják Mr. Javitsot. Nem sokkal ezután lemondott a ceyloni amerikai követ. A külügy tudatta Javitsot, Javits azonnal értesítette Mr. Glücköt. — Mondd Maxwell, szeretnél ceyloni amerikai nagykövet lenni, érdeklődhetett Javits. — Hol van Ceylon, válaszolt ámulva Mr. Glück és mit kell egy nagykövetnek tudni? Megmagyarázták neki, hogy hol van Ceylon és megnyugtatták, hogy egy nagykövetnek nem kell tu.l sokat tudni. Amit kell, arra majd megtanítják. Mr. Glück meg volt elégedve. Közben a külügy megtette a szokásos intézkedést, ami megelőz egy nagyköveti kinevezést. Legelőször is felhívták az FBI-t, hogy vizsgálja ki Mr. Glück múltját és jelenét. Az FBI kivizsgálta Mr. Glück karrierjét. Megállapították róla, hogy nem tagja a szocialista pártnak, a KP-nak és az igazságügyminisztérium által nyilvántartott 777 felforgató szervezet egyikének sem. Nem irt alá életében soha semmi mást, mint csekkeket. Az egyedüli republikánus párt, melyet támogatott az amerikai republikánus párt volt, a spanyol párt küzdelme Hitlerék ellen hidegen hagyta. Nem olvasott soha semmi mást, mint szigorúan republikánus újságot, annak is csak a tőzsdei és kereskedelmi rovatát. Szóval százszázalékosan tökéletes volt a rekordja. Ezt meg is mondták az elnöknek, hogy van egy nagyszerű követ jelölt Ceylonba, akiről az FBI-nak a legjobb véleménye van. Az elnök ezt tudomásul is vette. Eggyel kevesebb a gondja. Minden rendben lett volna, ha valaki ki nem kotyogja mi ment végbe a szenátus külpolitikai bizottsága ülésén, amelyen kihallgatták Mr. Glücköt. Szokásos ugyanis, hogy mielőtt a szenátus elé terjesztik az’ilyen kinevezést jóváhagyás végett, a szenátus albizottsága kihallgatja a jelöltet. Mindenesetre tudni akarják, hogy tud-e Írni és olvasni. Itt kezdődött a baj. Először is megkérdezték, hogy mennyit adakozott a republikánus párt javára. Mr. Glück elmondta, hogy úgy 30—40,000 dollárt. 1 A bizottság aztán meg akarta tudni, hogy a 40,000 dollár mellett miféle kvalifikációi vannak Mr. Gliicknek a ceyloni nagykövetségi állásra. Megkérdezték tőle, tudja-e, hogy ki Amerika nagykövete a Ceylonnal szomszédos Indiában. (Ellsworth Bunker.) Mr. Glück nem tudta. Megkéi'dezték_ tőle tudja-e, hogy kicsoda India miniszterelnöke. (Nehru) Mr. Glück kijelentette, hogy tudni tudja, de sajnos nem tudja kiejteni a nevét. Na, gondolta a szenátusi bizottság,- utóvégre nem Indiába küldjük követnek, nem feltétlenül szükséges, hogy tudja. Megkérdezték hát, hogy tudja-e kicsoda Ceylon miniszterelnöke (Banda- ranaike). Mr. Glück, akinek homlokáról ekkorára már gurultak az izzadtságcseppek, bevallotta, hogy azt sem tudja. Az albizottság ezekután összeadta Mr. Glück összes kvalifikációit, 150 nőiruha kereskedés, egy Kentucky istálló, egy FBI helybenhagyás és teljes és tökéletes tudatlanság Ceylonnal kapcsolatban. Ennek alapján aztán a szenátus teljes ülése EGYHANGÚLAG HELYBENHAGYTA Mr. Glück kinevezését az Egyesült Államok ceyloni nagykövetévé. Mindezekhez még csak azt az uj információt tesszük hozzá, hogy Mr. Glück, aki newyorki lakos (a Fifth Avenuen van egy szerény apart- mentje) mégis mint Kentucky-i amerikai foglalja el helyét a külügyi képviselet címtárában. A külügyminisztériumban megmagyarázták, hogy ők szeretik a külügyi megtiszteltetéseket földrajzi alapon kiosztogatni és mivel már New York államból sokan kaptak követi kinevezést, igv Mr. Glücköt mint egy kentucky-i lakost nevezték ki. Kérdezheti valaki, hogyan jut a csizma az asztalra, mi tette meg Mr. Glücköt Kentucky-i la-, kossá. A válasz igen egyszerű: az istállója, amely, mint említettük, Kentuckv-ban van. Az embernek persze elkerülhetetlenül az jut eszébe, hogy ha már mindenáron egy igazi vérbeli Kentuckys- tát akart a külügy Ceylonba küldeni, miért nem küldtek egy telivért Mr. Glück Kentucky-i istállójából. Annyit az is tudott volna Ceylonról^— ezt egész határozottan állíthatjuk. j ANGOL LÉGI TÁMADÁS A FELKELŐK ELLEN Az Arab Liga felhívása az imámság függetlenségének visszaállítására két. A felkelők ezzel szemben még erősebb támadásokat indítottak Szaid Bin Taimur musz- kati szultán csapatai ellen és több fontos pontot foglaltak el, igy a Dzsebel Fahud olajban gazdag területét. Az A1 Ahram cimü kairói lap közlése szerint az crnáni imám képviselője felkereste az Arab Liga főtitkárát és átnyújtotta neki az imám üzenetéi; amelyben utóbbi az arab országok segítségét kéri az imperializmus ellen, a nemzeti függetlenségért vívott harcban. Az Arab Liga I Abdel Khalek Hasszuna, az Arab Liga főtitkára, szerdán memorandumot intézett az Arab Liga tagállamaihoz, amelyben felhívja a figyelmüket az omani imámságban uralkodó helyzet súlyosságára. Hasszuna memorandumában kifejti, hogy a angol csapatok gyilkos támadásra készülnek s az arab országoknak kötelességük támogatni az imámság függetlenségének visszaszerzését. Kétszáz évvel ezelőtt a Muskat és Omani szul- tánság, mely a kiterjedés dicsőségéről álmodott, kettészakadt. 1920-ig tartott az ellenségeskedés. Akkor megegyeztek abban, hogy egyik ág mint világi szultán uralkodjon, a másik legyen az imám, a szellemi, illetve vallásos feje a nemzetnek. Már akkor feladták a nagyhatalom reményét. Az ország datolyát, a leggyorsabb tevéket és egy kevés szárított halat exportál. Hegyei meredekek, tengerpartja szaggatott, éghajlata kényelmetlen. A - nyugati civilizáció berohanásával odahozta olajkutatóit, mert azt hitték, hogy a szomszédos állam, Szaudi Arábia dúsgazdag olajföldjei ide is kiterjednek. A torzsalkodást felélesztették. 1955-ben fellázadt az Imám, Ghaleb Bin A]i, de elkergették. Szaudi Arábiába ment száműzetésbe. Az elmúlt hetekben ismét az Imám fehér lobogója lengett Nizva és Iski erősségei felett. Vele volt fiatal fivére, aki Egyiptomból jött, Taleb Bin Ali és a “Zöld hegyhség ura” Szulejman Bin Himvara, akit a felkelés stratégistájának tartanak, Ha csupán családi veszekedésről volna szó, nem hoznák ide a rakétával lövő lökhajtásos angol repülőgépeket. Muscat és Oman szultánja, Said bin-Taimur dinasztiájának 13-ik leszármazottja, névlegesen önálló és önkényesen uralkodik. A család ezen része azonban állandóan szerződésben áll Angliával, még a 18-ik század óta. Ez azt eredményezte, hogy a szultán külügyminisztere angol, Neil Innes, 1,500 főnyi hadserege 10 angol tiszt vezetése alatt áll, angol bélyegeket használ, önállóságát egy rányomott bélyegzővel fejezi ki. Angol, Venom, lökhajtásos repülök állnak a szul- tánság repülőterén, melyet az angolok tartanak megszállva. Más repülőgépek nincsenek. A család az imám oldaláról angol-ellenes és Szaudi Arábiával akar jó barátságban élni. 1955- ben az angolok végig sepertek a lázadókon és a Buirami oázison keresztül kergették őket Szaudi Arábiába. A Buirami oázis nem annyira mint itató állomás számit, hanem ez az egyetlen pont a szultánság területén, melyről biztosan tudják, hogy olajban gazdag. Az angolok ott maradtak és azóta elfoglalva tartják az oázist. Ezért neheztel Szaud király, aki szintén magáénak óhajtja. A Perzsa-öböl környékén a határok nincsenek pontosan kijelölve. Rakéták és ágyuk A Reuter-iroda különtudósitója jelenti az angol légierő Perzsa-öböl parti támaszpontjáról, hogy 4 Vemom-tipusu lökhajtásos repülőgép rakétákkal és ágyukkal támadja a nizvai erődöt, az omá- ni imám vezetése alatt felkelt arab törzsek központját. A Vemom-gépek julius 25-én délelőtt 12 támadást intéztek az erőd ellen, kb. 235 méter magasságból tüzelve. A visszatérő pilóták elbeszélése szerint sem az erdőben, sem a környező vályog kunyhókban nem észlelték az élet semmilyen jelét. A Daily Express tudósítója jelenti Muszkát határáról: A légitámadás után végrehajtott felderítő repülés során kitűnt, hogy a felkelők továbbra is birtokukban tartják Nizva erődjét, ahol fehér lobogó leng, de ez nem a megadás jele, hanem a felkelés vezérének, az imámnak személyes lobogója. Mellette fekete zászló leng, amely az arabok szent háborúját jelzi Anglia barátja, a szultán ellen. A felkelők és az ultimátum Az As Sark cimü libanoni lap jelentése szerint a Ghaleb Bin. Ali sejk omani imám vezette felkelők visszautasították az angol légierőknek a harc beszüntetésére vonatkozó ultimátumát. A felkelők elutasították azt a követelést is, hogy hagyják el Nizvát, Oman fővárosát és környéUSA olajbáróit bosszantják az angolok ! KAIRÓ. — Az Egyesült Államok olajbáróit a Közép-Keleten bosszantja az angolok célzása, hogy az amerikai olajtársaságok okozták az omá- ni felkelést. A jelentések szerint az angolok azt hiszik, hogy Ibn Szaud király támogatja a lázadó Ghaleb bin Alit, Omán imámját. Az angol sajtó Számi király állítólagos segítségét összeköttetésbe hozza az arab-amerikai olajtársasággal (Aramco). “Az angolok Szaud királyt okozzák minden, bajukért az arab félszigeten, viszont az Aramcoti vádolják mindenért, amit Szaud tesz”, mondta az amerikai olajtársaság egyik embere. “Itt az. ideje, hogy megértsék, hogy mi üzleteket kötünk Szaud királlyal, de a politikához semmi közünk.” A MAGYAR SZÓÉRT NYÚLJON KARJA! HA AZ IGAZAT TUDNI AKARJA, Jeau'&sJeJc a, Aeftai. J
