Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
1957-11-14 / 46. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Nov. 14, 1957 L4 ÁLDÁS VAGY ÁTOK AZ AUTOMÁCIÓ? ' Sokan vannak, akik azt hiszik, hogy állandó munkájuk van. Egy napon azonban arra ébrednek, hogy útilaput kötöttek talpukra és a munka- nélküliek táborába kerültek. Miért? Jó munkások, értik mesterségüket. “Uj technikai agy, automatikus gép veszi át munkájukat”, rájuk már nem lesz többé szüksége az iparnak. Leülhetünk és várhatjuk ezt karbatett kezekkel, mert egész biztosan eljön, akár gyengén, akár erősen tiltakozunk is ellene. Az élet állandóan változik Mióta Róbert Watt 1769-ben feltalálta a gőzgépet igen sok változáson ment keresztül a termelés és a munkamegosztás. A régi kézművesek munkamódszere elavult. A villanyárammal hajtott gépek is változásokat hoztak létre, uj munkamódszerek, újabb munkamegosztások és uj szakmák keletkeztek. Egyetlen változás sem volt nyomtalan, mindegyik uj problémákkal járt. Eleinte sok munka- nélküliséget is hoztak magukkal. A munkások mindig igazodni kényszerültek az uj termelési módszerekhez. Igaz, hogy az ipari termelés uj módozata is uj munkaalkalmakat és könnyebbséget is hozott az egyes munkás részére. A technológia újabb fejlődése ismét uj helyzetet teremt, kormányunk és az ipari óriások billiókat költenek kutatásokra. így hozták létre az automatikus gépeket és az uj erőforrást, az atomenergiát. Bár még aránylag kezdetleges állapotban van az automatizálás, máris elértük azt, hogy manapság többet alkalmaznak a szolgálati, a kereskedelmi ágak, mint maga a termelés munkálatai. Több mint ezer üzem csupán a tervezés és az automatikus felszereléseken dolgozik, évenként több mint 3 billió dollár értékű termeléssel. Amint ezeket az uj módszereket, felszereléseket az üzemekbe hozzák, sok munkást, sok szakmát fog érinteni. Egyre kevesebb munkáskézre íesz szükség, mert a gépek veszik át helyüket. Már eddig is láthattuk Akik gyárakban vagy üzemekben, laboratóriumokban, sőt irodákban is dolgoznak, láthatták, hogy egyre több és több gépet alkalmaznak, a a legkomplikáltabb munkákra is! Az autommáció viszont még ezt is úgy leegyszerűsíti, egyes iparcikkeknél hogy gyártásuktól kezdve, a vizsgálás s csomagolást is beleértve, teljesen szükségtelenné teszi a munkáskezeket ,mert végesvégig mindent a gép csinál. Dr. David G. Osborn a chicagói egyetemről, nemrégen nyilvánosságra hozta 12 automatizált üzem működését, a csokoládé finomítótól kezdve a vasút: váltók kezeléséig. A munkaerő redukálása 1 százaléktól 92 százalékig terjedt. Az általános redukálás 64.4 százalék. Például: A rádiót összeállító futószalag 1,000 készüléket állít össze naponta; két munkás csinálja azt, amit eddig 200 termelt. A clevelandi Ford-telepen egy ember kezel egv gépet, amely 500 különböző cikket gyárt. Néhány évvel ezelőtt 35—70 munkás készítette •ezeket a cikkeket. Ezelőtt 400 munkás negyven percig dolgozott egy autó-motor vázának elkészítésén, ma 48 munkás elvégzi 14 perc alatt, az automata gép segítségével. Az egyik clevelandi beton telepen egy elektronikus tábláról irányítják nemcsak a termelést, hanem a teherautók megrakását is. Az autóban pedig 1,500 különböző betonkeveréket készítenek minden emberi segítség nélkül. Ijesztő helyzetnek látszik De rengeteg példát sorolhatnánk fel ezeken kívül is. Ez bizony ijesztő képet nyújt a munkásság szempontjából. Igaz, hogy van egy jobb oldala is a dolognak. A technológia megkönnyithet- né az emberiség munkáját és gazdagabbá, szebbé tehetné az életet, ha ezt a célt tűzné maga elé, ha a kormány és a munkáltatók a népjólét alapján és érdekében szemlélnék a dolgokat. Az acélunió vezetősége a következőkben látja a szakszervezet kötelességét az automation behozatalával szembeni követelések kérdésében. 1. Meg kell állapítani hány munkás érte el a nyugdíjba vonulás lehetőségét és segíteni kell őket a teljes nyugdíj és más járulékok elérésében. 2. Állapítsák meg, hány munkás akar más munkát vállalni s követeljenek részükre elbocsátási di jat, hozzájárulást munkanélküli biztosításukhoz, vagy az üzem adjon munkanélküli segélyt részükre. 3. Tanulmányozzák az automatikus módszerekkel járó munkaalkalmakat munkáltatóval együtt, adjanak tanulási lehetőséget alkalmazottjaiknak. Fizetést adjanak részükre a tanulási idő folyamára, vagyis mindaddig amig gondoskodnak elhelyezésükről. 4. Az unió és a munkáltató együttesen dolgozzon azon, hogy az elküldött munkás díjazása, a tanítási időre szóló fizetés, stb. az uj gépezetekkel együtt az üzem befektetésébe számitassék és aszerint vegyék fel a költségekbe. 5. Uj fizetéseket vegyék tárgyalás alá, hogy magasabb fizetést kapjanak azok, akiknek nagyobb felelősségük lesz az uj felszerelésekkel kapcsolatosan. Rendkívül fontos, hogy a szakszervezetek programot tervezzenek ki az automationnal kapcsolatosan tagjaik részére. De még ennél is fontosabb volna a szervezetlen munkások megszervezése. Miután a gépek használata még jobban leegyszerü siti a munkát legtöbb esetben, könnyűszerrel helyettesíthetik a munkásokat szervezetlen, sőt az iskolából alig kikerülő ifjúmunkásokkal. A másik rendkívül fontos pont a munkanélküliség elleni harc. Nem elég a munkanélküli segélyért folyó harc, bár ez is rendkívüli fontos, A helyes megoldás azt követeli, hogy miután oly nagyfokú eredményt értünk el a termelés terén, adjanak több szabad időt a munkásoknak és vágják le a heti munkaidőt az átlagos 40 óráról 30 órára. Az uj “gondolkodó gép” KNOXVILLE. — A Tennessee Valley Authority júniusban egy uj gépet helyez üzembe. A gépet “elektronikus agy”-nak hivják. Egy óra alatt elvégzi azt a munkát, amit 30 év alatt végezne el egy Íróasztali számológép. E gép még emlékezetre is képes. A gép használatának havi bére 50,000 dollár. AFL-OIO HARCOL A GÚZSBAKÖTÉS TÖRVÉNYHOZÁS ELLEN WASHINGTON. — A korrupció megszüntetésére erősebb és nem gyengébb szakszervezetekre van szükség, figyelmeztette George Meany a kongresszus tagjait. Az AFL-CIO Industrial Union konvenciója előtt beszélt Meany és úgy nyilatkozott, hogy a munkásmozgalom egy emberként fog felállni és harcolni minden guzsbakötő törvényhozás ellen, mely nem csupán a korrupció megakadályozására szorítkozik. “Ha képesek jobb törvényhozásra a csalás, tol- vajlás és sikkasztás ellen, mellette vagyok”, mondotta, “de az AFL-OIO harcoljon teljes erejével minden elnyomó törvényhozás ellen”. Meany elnök megjegyezte, hogy a korrupció problémáját nem igen lehet uj törvényhozással megoldani. Majd megjegyezte a 7 millió munkást kénviselő delegátusok előtt, hogy a munkásmozgalom alkotmánya régen törvényellenesnek tartja a ra- keteering minden egyes fajtáját, annak tartotta még a McClellan-bizottság keletkezése előtt is. A szakszervezeti korrupció lehetetlenné teszi azt, hogy az uniók javíthassák tagjaik helyzetét, visszatartja a nép gazdasági helyzetének fejlődését, amellett el is idegeníti a népeket az unióktól. Azt elismerte, hogy a szenátus vizsgáló bizottságának kihallgatásai előtt századrészéről sem volt fogalmuk arról a korrupcióról ami a munkás- mozgalomban van. A szakszervezet pénzének saját üzleti céljaikra való felhasználása, a szakszervezet pénzéből fizetni motorcsónaktól kezdve a melltartókig, jól megőrzött titok volt a vezetőség előtt. Majd panaszkodott arról, hogy milyen nehézségekbe ütközik az uniók kitosztogatása és megjegyezte, hogy hét hónap alatt nem jutottak el arra a városi hatóságokkal, Porto Rico kormányával együtt, hogy meg tudnák akadályozni a portorikói munkások kizsákmányolását New Yorkban. Kis keresetükből még szakszervezeti tagdijak fizetésére is kényszeritették a portorikói munkásokat úgy, hogy manapság arra kérik a munkanélküli hivatal tisztviselőit, hogy olyan helyre küldjék dolgozni őket, ahol nincsen szervezett üzem. Meany nevetségesnek találta Dave Beck, a szállítómunkások volt elnökének azt a vádját, hogy az AFL-CIO etikai bizottsága már a korrupció megtörténte után jött létre. Meany megjegyezte, hogy az AFL-CIO fenntartja magának azt a jogot, hogy nem érintkezik olyanokkal, akik nem hajlandók nyíltan megmondani, hogy hogyan kezelik a szakszervezetek rájuk bízott pénzét. A fehérgallérosok is szakszervezetekhez csatlakoznak Az AFL-CIO egyesült szakszervezet valószínűnek tartja, hogy az amerikai irodai munkások nagyobb mértékben fognak szervezkedni a közeljövőben. A fehérgalléros munkás talajt vészit; korábbi előnyei lassanként veszendőbe mennek. A szellemi munkások azonban felismerték a helyzetet és mihelyt általánossá válik a tudat, hogy a helyzet igy megváltozott, a fehérgallérosok sokkal nagyobb mértékben fognak szervezkedni. Ha a meglevő szakszervezetek méltányolni fogják a fehérgallérosok igényeit, azok hozzájuk fognak csatlakozni. Sok irodai munkás máris szervezve van. így az újságírók, zenészek, repülőgépgyártók és szállító munkások, technikusok, postások és telefon- kezelők. De a 18 millióra rugó irodai munkásnak csak törpe kisebbségét képviselik ezek. Az irodai munkások fele mint titkár, gyors- és gépirónő, könyvelő s pénztáros dolgozik. Harminc százalékuk diplomás ember és pedig a tanítók, mérnökök, könyvszakértők és ápolónők. A többiek az eladás mesterségének szolgálatában állanak, mint bolti segédek, biztosítási és ingatlan ügynökök. A szellemi munkások csoportja egyre szaporodik. Az első világháború végén csak 34 százalékát képviselték az ország nem-földmivelő munkásainak, ma már 52 százalékát. Ennek ellenére is, az úgynevezett kék-gallérosok, azaz gyári, közlekedési, építő munkások és bányászok, nagyobb előnyöket vívtak ki maguknak az utolsó évtized folyamán, mint a szellemi munkások és elnyerték az összes kedvezményeket, amelyeket azelőtt csak az utóbbiak élveztek: fizetett szünidőt, ünnepnapokat, betegszabadságot, stb. A fizikai munkások alkalmazásával kapcsolatos kedvezmények ma már jelentékenyebbek, mint a szellemi munkásokéi. Nem valószinü, hogy ez igy folytatódjék. A fehérgallérosok többsége ma a női nemhez tartozik, akik lassanként nemcsak kisegítő kenyér- keresetnek fogják tekinteni foglalkozásukat, hanem állandó tagjaivá válnak a munka hadseregének. Amikor ez bekövetkezik, a nőknek a szak- szervezetekkel szemben való idegenkedése meg fog szűnni. COMMON COUNCIL. Vegye meg a “Truth About Hungary”-t New Century Publishers, Inc. , 832 Broadway New York 3. N. Y. MoMékelve küldök $..........................Herbert ' ntbekor “The Truth About Hungary” cimü m'iv-'nok ..........kötetéért. IPauirkötésben $2.00, vászonkötésben $3.00) Név: ...................................................................... Cim: ...................................................................... Munkásmozgalom
