Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)

1957-10-31 / 44. szám

* ▼ If Í i TT» Q7^ Menderes nyert a török választásban (Folytatás az első oldalról) nincs szüksége semmire, ők maguk szerelik fel katonaságukat. Menderes tudta mi lesz e kijelen­tés hatása Washingtonra. Válóban egyszerűen leszedte lábáról úgy a Wall Street, mint a Pen­tagon vezetőségét. Attól kezdve ezüsttálcán ki- nátak fel neki mindent. Persze a második felkínálásánál már nem ké­rette magát a török atyafi. Ismerte úgy látszik jól a wall-streeti mentalitást. És aztán tudta per­sze, hogy addig kell ütni a vasat, amíg meleg. A dollár csak úgy ömlik Attól kezdve ömlött az amerikai dollár Török­ország, azaz bocsánat Menderes kincstárába. Mert Törökországban Menderes az állam. Mindent, mindent ő intéz, mindenben ő rendelkezik. Nyu­gati újságírók azt Írják, hogy Konstantinápoly újjáépítésének tervét is ö dolgozta ki sajátkezű- lég. 1953 óta az Egyesült Államok több mint 700 mii! 6 dollárt adott vagy kölcsönzött Menderes- nek — a katonai segélyen kívül, amellyel együtt egy-~erkétszáz millió dollárra tehető az összeg, ame’vet ennek a török hasának a hasába rak- tunt De akárcsak a Csang Kaj-seknek juttatott 5 billió dollár, ez is csatornába öntett, kidobott pénz *ek bizonyult! Törökország az utóbbi évek folyamán egyre gyo1’- abban sodródik a gazdasági káosz, csőd felé. Mert Menderesék úgy kezelték az amerikai se­gélyt és megvesztegetést, mint magán pénzelést. Egy török közéleti vezető ezt mondta a Nation c. amerikai hetilap tudósítójának: “A 7 élelmiszerek árai 150 százalékkal emelked­tek 1950 óta. De a bérek ugyanazok maradtak, mint akkor. Az állam közgazdaságában nincs irán”ífás nincs feliigvelet. Minden döntés Mende- rest'l jön, aki az állami költségvetést úgy kezeli, mind saiát pénztárát. Ha megszorul pénz dolgá­ban. " vom tat páni r pénzt. Az ipari befektetéseket egy 'm vagy politikai megfontolások alapján esz­közölte. Cukorgyárakat építtetett ott, ahol nem terem cukorrépa. Kétszerannvi cementgyárat építtetett, mint amennyire az országnak szük­sége van. A Mezőgazdasági Bank földhitelt adott olyanoknak, akiknek semmi közük a földművelés­hez. Mások viszont 10—20-szor akkora kölcsönt kap* :ik, mint amennyit földjük megért. Az amerikai kölcsönök által épített és életkép­telennek bizonyult ipari vállalatok további fenn­tartására és egyéb célokra Törökországnak azon­nal 500 millió dollárra van szüksége, különben egész sor gyárat le kell csukniuk és több tucat uj építkezést be kell szüntetni. Menderes három évvel ezelőtt 300 millió dollár kölcsönt kért Amerikától — a már addig kapott segély tetejébe. Bq akkor Amerika a koreai és vietnami hely­zettel volt elfoglalva és nem teljesítette Mende­res kérését. Ez részben dühítette Menderest, de másrészt még jobban megérttette vele, hogy mennvire ki van szolgáltatva Washingtonnak és Wal’ Streetnek. M*" a N. Y. Times is kénytelen volt ezzel kap­csol1'ban szept. 25-én megállapítani: “Tsvökország több millió dollárral adósa az amerikai olajvállalatoknak”. Majd az alanti igen jellemző megállapításokat teszi tudósítója C. L. Sulzberger: “Törökország egy olyan erős emberhez hason­lít, aki egyre nehezebb súlyt tart fel egy kézzel, miközben lábai egyre jobban elsüppednek egy mo­csárba. Mi ez az egyre nehezedő súly? A hadse­reg, amelyet Törökország hűségesen fenntart ka­tonai szövetsége értelmében. “Törökország tartja fenn a legnagyobb és a legjobban felszerelt hadsereget a Közép-Keleten. Amerikai Magyar SzÖ Előfizetési árak: New York városában, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $7, félévre $4. Minden más külföldi országban egy évre $8., félévre , n $5. — Egyes szám ára 15 cent. ,- -• •• >■?-«<» • í • r- .. :.. ■ s > •• fcerk^sztősé? és kladóhivata1: 130 East Ifith Street New York 3; N. Y. — Telefon: AL 4-0397 I '■ ..................." Eisenhower és MacMillan találkozása MacMillan, Anglia miniszterelnöke múlt héten három- napot töltött Washingtonban, ahol Eisen- howerrel tanácskozott, A nemzetközi fejlemény­nyel uj problémákat vetettek fel, melyeknek si­keres megoldásához keresett megoldást a két vezető államférfim Szerdai találkozásukról nem adtak ki jelen­tést. Csütörtökön közös angol-amerikai nyilat­kozat szerint, két szakértői csoportot neveztek ki, hogy azok tudományos javaslatokat dolgozza­nak ki angol-amerikai együttműködésre a nuk­leáris és rakéta fegyverek fejlesztését illetően. Pénteki egvüttlétük után. amelyen Paul-Henri Spaak, a NATO főtitkára is részt vett, Eisen­hower és MacMillan jelentést adtak “közös cél­jaink kinyilatkoztatása” címen. E nyilatkozat szerint a közös célok a következők: 1. A “szabad” világnak közösen kell dolgozni. A szabad világ államai függetlenek, de csak tár­sulva, készleteiket egyesítve, feladataikat sok téren megosztva találhatnak biztonságot és ha­ladást. 2. Csak egy egyesitett szabad világ nézhet szembe a szovjet veszedelemmel. Ez a veszede­lem vissza fog vonulni, le fog apadni, ha tehet­ségeiket egyesítve, harmonikus kooperációban használják fel egységük megszilárdítására. A NATO szövetségesei panaszkodtak, különö­sen a Sputnik óta, hogy az Egyesült Államok titokban tartja tőlük tudományos felfedezéseit. Ez hátrányára van a NATO államok fejlődé­sének, de előnyére vált a Szovjetuniónak. A washingtoni találkozás' intézkedései, egyelőre csak “nyilatkozatai” ennek a helyzetnek az eny­hítését célozza. A NATO vezetőségének Párisba tervezett leg­közelebbi ülésére meghívták Eisenhowert és MacMillant is. Állítólag Adenauer is megígérte, hogy megjelenik. Előzőleg azonban eleget tesz MacMillan meghívásának és elátogat Londonba. A Legfelsőbb Bíróság Virginia állam ellen dön­tött a faji megkülönböztetés kérdésében. Virgi­nia, hogy kikerülje az 1954-ben a közös iskolára vonatkozó döntést, állami törvényt létesített, mely jogot ad egy erre a célra kinevezett három­tagú bizottságnak, hogy tanulóit a tetszése sze­rinti iskolába utalja be. Ezt a törvényt egy szö­vetségi biró hatályon kivül helyezte. Virginia ál­lam fellebbezett a Legfelsőbb Bírósághoz, mely most elutasította ezt a fellebbezést. Az ország törvénye szerint Virginiai államban is a közös is­kolák rendszerét kell bevezetni a fehér és néger tanulók részére. Miután a Legfelsőbb Bíróság nem döntött az elhelyezési törvény alkotmányossága fölött, ez­ért ottani jogi szakértők azt mondják, hogy az továbbra is érvényes marad. Költségvetése 40 százaléka erre a célra megy! És ez elkerülhetetlen: Hogyan tud egy olyan or­szág páncéllal, rakétákkal felszerelt modern had­sereget fenntartani, amelynek fő exportja a mo­gyoró (pistacchio). “A választ erre a kérdésre nemcsak Ankarában (Törökország fővárosában — Szerk.) kell keres­nünk. A válasz Washingtonba vezet és a mi kül­politikai és katonai segélypolitikánkhoz.” “Magától értetődőleg a mi érdekünkben áll, hogy egv erős Törökország őrizze a Fekete-tenger kijáratát, amely összekapcsolja a NATO-paktum államait a Bagdadi-paktum államaival, Oroszor­szág déli határai mentén...” A cikkíró utal azután arra, hogy vannak még Törökországban olyanok, akik nem felejtették el a szultánság régi dicsőségét. A század elején az ottomán birodalom uralta egész Közép-Keletet le egészen az Indiai-óceánig. És figyeljük meg, erre is van utalás Mr. Sulz­berger fentidézett cikkében. Az amerikai olaj­tröszt urai, az az érzésünk, jól kijönnének egy újra feltámasztott török szultánsággál, akár Menderesnek, akár Szaudnak hivnák az uj szul­tánt. De ennek megvalósítása érdekében el kell távolítani útjukból olyan kormányokat, amelyek nem hívei az ilyen pedspektiváknak, mint pél­dául Sziria és Egyiptom mai kormányát. Ezek a tények alkotják a török-sziriai válság hátterének egy részét. fezéi*/ az élelmiszereinkben A “Food és Drug” (élelem és gyógyszer) ad­minisztráció nem nagyon veszi szivére munkáját, amikor élelmiszereink rádióaktivizilásáról van szó. Ez csupán azt mutatja, hogy törvény ide, törvény oda, a lakosság létkérdését nagyon lelki- ismeretlenül kezelik a hatóságok. Már elég pontos méreteket végeztek tejtermé­keink és néhány farmtermék strontium tartal­mára vonatkozólag. Már tavaly kísérleteztek ez irányban és tudják, hogy komoly mennyiségű a rádióaktiv tartalom. Ez azt jelenti, hogy az idei kísérletezések — pedig volt belőlük éppen elég, és áprilisban még folytatni fogják az atomenergia bizottság előjegyzése szerint, azt jelenti, hogy élelmiszerünk rádióaktiv tartalma még maga­sabbra emelkedik. A “Food és Drug” adminisztrációt (FDA) bíz­ták meg azzal, hogy vigyázzon élelmiszereinkre. Nincs rendes, teljes időre beosztott személyzete, rendesen előirányzott költségvetése, sőt pontos megbízása sincs arra, hogy hol és mit vizsgáljon és mikor. így az FDA megbízottja vállát vonja a fontos probléma előtt és a vizsgálatot “rutinszer riinek” nevezi, megjegyezve, hogy vannak ennél “elsőbbrendü” problémák is. Semmi sem mutatja ennél jobban, hogy milyen szegényes tervezetünk van az atommal kapcsola­tos egészségi hazárdok és népjólét kérdésében. Tisztviselőink ezt az élet vagy halál kérdését “rutinszerűnek” látják. Kormányunk azt kiabálja mindenki nevében, “hogy folytassuk a H-bombá- val való kísérletezést mindnyájunk érdekében.” Nem ignorálhatjuk azt a szörnyű borzalmat, ami előttünk áll, úgynevezett tisztviselőink fenyegető nemtörődömsége miatt. Ez a tisztviselő biztosan előbbrevalónak tar­totta a különböző vegyszerek kivizsgálását, amit ételeinkben használnak. Ez valóban komoly prob­lémát is nyújt az FDA-nak. Egyre több anyagot használnak az élelmezési iparban a feldolgozásnál és csomagolásnál, melyekről kitudódott, hogy rá­kot okozhatnak. Alig egy hete az FDA az igazságügyminisztéri­umhoz fordult, hogy Ítéljék el a Continental Bak­ing Társaságot, mert az irós kenyérben (butter­milk bread) nitrátot tartalmazó lisztet használ, amely ártalmassága miatt tilos. Az FDA nemrégen elvesztett egy pert a felleb­bezési bíróság előtt kátrányos festék használata miatt a floridai citrus gyümölcstermelők ellen. Ilyen bírósági végzések még jobban megnehezí­tik az FDA munkáját abban, hogy megtiltsa az ártalmas festékek használatát az élelmiszer ipar­ban, miután nincs hatalma arra sem, hogy meg­akadályozza a káros vegyszerek használatát. Ezekért a kongresszust terheli a felelősség. Ha­talom és pénz nélkül semmit sem tehetnek a dol­gok orvoslására mindaddig, amig annyira el nem terjed a baj, hogy a nép kénytelen lesz annak teljes tudatára ébredni. __________________Thursday, October 31, 1957 New York East Side-on, a 24-ik választási ke­rületben a szavazó gépeken rajta lesz Elizabeth Gurley Flynn meve, aki a People’s Party égisze alatt városi tanácsnoknak van jelölve. A People’s Rigths Party a “H” (legalsó) soron lesz és Miss . Flynn neve a sor jobboldali végén foglal helyet. A városi választás nyugalmassága azt hitetné el az emberrel, hogy itt semmi probléma nincs, minden a legjobb rendben megy. Kezünkbe ke­rült az a négyoldalas kis újság, amit kerülete választói részére négy különbző nyelven adott ki Miss Flynn és a benne kinyomatott jogos köve­telések sokasága éles megvilágításba helyezi azt a kötelesség mulasztást, amitől New York mun- káslakossága szenved a jelenlegi adminisztráció alatt. A megélhetés magas ára, a lakások elégtelen­sége és elhanyagolt állapota, a faji diszkriminá­ció jelentéléte, a közlekedés hibái, az egészség- ügyi követelmények ki nem elégitése, képezik azokat a pontokat, amikre orvoslást követel. Fog­lalkozik a fiatalság elhanyagolásával és az abból eredő bűnözések növekedésével. Kevés a kórház, kevés az iskola, nincs elég jóléti intézkedés a sze- ű gény családok és az elöregedett munkások ré­szére. Bölcsődék, parkok, játszóterek, nappali otthonok építését követeli. East Side szegényei érdekeik igazi harcosát - látják Miss Flynn-ben és szavazataikkal a fenti követelések szükségességét fogják alátámasz-1'•* täni. Virginiában folyik a harc a faji megkülönböztetés ellen Munkásjelölt New York szavazó gépén

Next

/
Oldalképek
Tartalom