Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)

1957-10-31 / 44. szám

* ▼ If Í i TT» Q7^

Menderes nyert a török választásban

(Folytatás az első oldalról)

nincs szüksége semmire, ők maguk szerelik fel katonaságukat. Menderes tudta mi lesz e kijelentés hatása Washingtonra. Válóban egyszerűen leszedte lábáról úgy a Wall Street, mint a Pentagon vezetőségét. Attól kezdve ezüsttálcán ki- nátak fel neki mindent.

Persze a második felkínálásánál már nem kérette magát a török atyafi. Ismerte úgy látszik jól a wall-streeti mentalitást. És aztán tudta persze, hogy addig kell ütni a vasat, amíg meleg.

A dollár csak úgy ömlik

Attól kezdve ömlött az amerikai dollár Törökország, azaz bocsánat Menderes kincstárába. Mert Törökországban Menderes az állam. Mindent, mindent ő intéz, mindenben ő rendelkezik. Nyugati újságírók azt Írják, hogy Konstantinápoly újjáépítésének tervét is ö dolgozta ki sajátkezű- lég.

1953 óta az Egyesült Államok több mint 700 mii! 6 dollárt adott vagy kölcsönzött Menderes- nek — a katonai segélyen kívül, amellyel együtt egy-~erkétszáz millió dollárra tehető az összeg, ame’vet ennek a török hasának a hasába rak- tunt

De akárcsak a Csang Kaj-seknek juttatott 5 billió dollár, ez is csatornába öntett, kidobott pénz *ek bizonyult!

Törökország az utóbbi évek folyamán egyre gyo1’- abban sodródik a gazdasági káosz, csőd felé.

Mert Menderesék úgy kezelték az amerikai segélyt és megvesztegetést, mint magán pénzelést. Egy török közéleti vezető ezt mondta a Nation c. amerikai hetilap tudósítójának:

“A 7 élelmiszerek árai 150 százalékkal emelkedtek 1950 óta. De a bérek ugyanazok maradtak, mint akkor. Az állam közgazdaságában nincs irán”ífás nincs feliigvelet. Minden döntés Mende- rest'l jön, aki az állami költségvetést úgy kezeli, mind saiát pénztárát. Ha megszorul pénz dolgában. " vom tat páni r pénzt. Az ipari befektetéseket egy 'm vagy politikai megfontolások alapján eszközölte. Cukorgyárakat építtetett ott, ahol nem terem cukorrépa. Kétszerannvi cementgyárat építtetett, mint amennyire az országnak szüksége van. A Mezőgazdasági Bank földhitelt adott olyanoknak, akiknek semmi közük a földműveléshez. Mások viszont 10—20-szor akkora kölcsönt kap* :ik, mint amennyit földjük megért.

Az amerikai kölcsönök által épített és életképtelennek bizonyult ipari vállalatok további fenntartására és egyéb célokra Törökországnak azonnal 500 millió dollárra van szüksége, különben egész sor gyárat le kell csukniuk és több tucat uj építkezést be kell szüntetni.

Menderes három évvel ezelőtt 300 millió dollár kölcsönt kért Amerikától — a már addig kapott segély tetejébe.

Bq akkor Amerika a koreai és vietnami helyzettel volt elfoglalva és nem teljesítette Menderes kérését. Ez részben dühítette Menderest, de másrészt még jobban megérttette vele, hogy mennvire ki van szolgáltatva Washingtonnak és Wal’ Streetnek.

M*" a N. Y. Times is kénytelen volt ezzel kapcsol1'ban szept. 25-én megállapítani:

“Tsvökország több millió dollárral adósa az amerikai olajvállalatoknak”. Majd az alanti igen jellemző megállapításokat teszi tudósítója C. L. Sulzberger:

“Törökország egy olyan erős emberhez hasonlít, aki egyre nehezebb súlyt tart fel egy kézzel, miközben lábai egyre jobban elsüppednek egy mocsárba. Mi ez az egyre nehezedő súly? A hadsereg, amelyet Törökország hűségesen fenntart katonai szövetsége értelmében.

“Törökország tartja fenn a legnagyobb és a legjobban felszerelt hadsereget a Közép-Keleten.

Amerikai

Magyar SzÖ

Előfizetési árak: New York városában, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $7, félévre $4.

Minden más külföldi országban egy évre $8., félévre

, n $5. — Egyes szám ára 15 cent.

,- -• •• >■?-«<» • í • r- .. :.. ■ s > ••

fcerk^sztősé? és kladóhivata1: 130 East Ifith Street New York 3; N. Y. — Telefon: AL 4-0397

I '■ ..................."

Eisenhower és MacMillan találkozása

MacMillan, Anglia miniszterelnöke múlt héten három- napot töltött Washingtonban, ahol Eisen- howerrel tanácskozott, A nemzetközi fejleménynyel uj problémákat vetettek fel, melyeknek sikeres megoldásához keresett megoldást a két vezető államférfim

Szerdai találkozásukról nem adtak ki jelentést. Csütörtökön közös angol-amerikai nyilatkozat szerint, két szakértői csoportot neveztek ki, hogy azok tudományos javaslatokat dolgozzanak ki angol-amerikai együttműködésre a nukleáris és rakéta fegyverek fejlesztését illetően.

Pénteki egvüttlétük után. amelyen Paul-Henri Spaak, a NATO főtitkára is részt vett, Eisenhower és MacMillan jelentést adtak “közös céljaink kinyilatkoztatása” címen. E nyilatkozat szerint a közös célok a következők:

1. A “szabad” világnak közösen kell dolgozni. A szabad világ államai függetlenek, de csak társulva, készleteiket egyesítve, feladataikat sok téren megosztva találhatnak biztonságot és haladást.

2. Csak egy egyesitett szabad világ nézhet szembe a szovjet veszedelemmel. Ez a veszedelem vissza fog vonulni, le fog apadni, ha tehetségeiket egyesítve, harmonikus kooperációban használják fel egységük megszilárdítására.

A NATO szövetségesei panaszkodtak, különösen a Sputnik óta, hogy az Egyesült Államok titokban tartja tőlük tudományos felfedezéseit.

Ez hátrányára van a NATO államok fejlődésének, de előnyére vált a Szovjetuniónak. A washingtoni találkozás' intézkedései, egyelőre csak “nyilatkozatai” ennek a helyzetnek az enyhítését célozza.

A NATO vezetőségének Párisba tervezett legközelebbi ülésére meghívták Eisenhowert és MacMillant is. Állítólag Adenauer is megígérte, hogy megjelenik. Előzőleg azonban eleget tesz MacMillan meghívásának és elátogat Londonba.

A Legfelsőbb Bíróság Virginia állam ellen döntött a faji megkülönböztetés kérdésében. Virginia, hogy kikerülje az 1954-ben a közös iskolára vonatkozó döntést, állami törvényt létesített, mely jogot ad egy erre a célra kinevezett háromtagú bizottságnak, hogy tanulóit a tetszése szerinti iskolába utalja be. Ezt a törvényt egy szövetségi biró hatályon kivül helyezte. Virginia állam fellebbezett a Legfelsőbb Bírósághoz, mely most elutasította ezt a fellebbezést. Az ország törvénye szerint Virginiai államban is a közös iskolák rendszerét kell bevezetni a fehér és néger tanulók részére.

Miután a Legfelsőbb Bíróság nem döntött az elhelyezési törvény alkotmányossága fölött, ezért ottani jogi szakértők azt mondják, hogy az továbbra is érvényes marad.

Költségvetése 40 százaléka erre a célra megy! És ez elkerülhetetlen: Hogyan tud egy olyan ország páncéllal, rakétákkal felszerelt modern hadsereget fenntartani, amelynek fő exportja a mogyoró (pistacchio).

“A választ erre a kérdésre nemcsak Ankarában (Törökország fővárosában — Szerk.) kell keresnünk. A válasz Washingtonba vezet és a mi külpolitikai és katonai segélypolitikánkhoz.”

“Magától értetődőleg a mi érdekünkben áll, hogy egv erős Törökország őrizze a Fekete-tenger kijáratát, amely összekapcsolja a NATO-paktum államait a Bagdadi-paktum államaival, Oroszország déli határai mentén...”

A cikkíró utal azután arra, hogy vannak még Törökországban olyanok, akik nem felejtették el a szultánság régi dicsőségét. A század elején az ottomán birodalom uralta egész Közép-Keletet le egészen az Indiai-óceánig.

És figyeljük meg, erre is van utalás Mr. Sulzberger fentidézett cikkében. Az amerikai olajtröszt urai, az az érzésünk, jól kijönnének egy újra feltámasztott török szultánsággál, akár Menderesnek, akár Szaudnak hivnák az uj szultánt. De ennek megvalósítása érdekében el kell távolítani útjukból olyan kormányokat, amelyek nem hívei az ilyen pedspektiváknak, mint például Sziria és Egyiptom mai kormányát.

Ezek a tények alkotják a török-sziriai válság hátterének egy részét.

fezéi*/ az élelmiszereinkben

A “Food és Drug” (élelem és gyógyszer) adminisztráció nem nagyon veszi szivére munkáját, amikor élelmiszereink rádióaktivizilásáról van szó. Ez csupán azt mutatja, hogy törvény ide, törvény oda, a lakosság létkérdését nagyon lelki- ismeretlenül kezelik a hatóságok.

Már elég pontos méreteket végeztek tejtermékeink és néhány farmtermék strontium tartalmára vonatkozólag. Már tavaly kísérleteztek ez irányban és tudják, hogy komoly mennyiségű a rádióaktiv tartalom. Ez azt jelenti, hogy az idei kísérletezések — pedig volt belőlük éppen elég, és áprilisban még folytatni fogják az atomenergia bizottság előjegyzése szerint, azt jelenti, hogy élelmiszerünk rádióaktiv tartalma még magasabbra emelkedik.

A “Food és Drug” adminisztrációt (FDA) bízták meg azzal, hogy vigyázzon élelmiszereinkre. Nincs rendes, teljes időre beosztott személyzete, rendesen előirányzott költségvetése, sőt pontos megbízása sincs arra, hogy hol és mit vizsgáljon és mikor. így az FDA megbízottja vállát vonja a fontos probléma előtt és a vizsgálatot “rutinszer riinek” nevezi, megjegyezve, hogy vannak ennél “elsőbbrendü” problémák is.

Semmi sem mutatja ennél jobban, hogy milyen szegényes tervezetünk van az atommal kapcsolatos egészségi hazárdok és népjólét kérdésében. Tisztviselőink ezt az élet vagy halál kérdését “rutinszerűnek” látják. Kormányunk azt kiabálja mindenki nevében, “hogy folytassuk a H-bombá- val való kísérletezést mindnyájunk érdekében.” Nem ignorálhatjuk azt a szörnyű borzalmat, ami előttünk áll, úgynevezett tisztviselőink fenyegető nemtörődömsége miatt.

Ez a tisztviselő biztosan előbbrevalónak tartotta a különböző vegyszerek kivizsgálását, amit ételeinkben használnak. Ez valóban komoly problémát is nyújt az FDA-nak. Egyre több anyagot használnak az élelmezési iparban a feldolgozásnál és csomagolásnál, melyekről kitudódott, hogy rákot okozhatnak.

Alig egy hete az FDA az igazságügyminisztériumhoz fordult, hogy Ítéljék el a Continental Baking Társaságot, mert az irós kenyérben (buttermilk bread) nitrátot tartalmazó lisztet használ, amely ártalmassága miatt tilos.

Az FDA nemrégen elvesztett egy pert a fellebbezési bíróság előtt kátrányos festék használata miatt a floridai citrus gyümölcstermelők ellen. Ilyen bírósági végzések még jobban megnehezítik az FDA munkáját abban, hogy megtiltsa az ártalmas festékek használatát az élelmiszer iparban, miután nincs hatalma arra sem, hogy megakadályozza a káros vegyszerek használatát.

Ezekért a kongresszust terheli a felelősség. Hatalom és pénz nélkül semmit sem tehetnek a dolgok orvoslására mindaddig, amig annyira el nem terjed a baj, hogy a nép kénytelen lesz annak teljes tudatára ébredni.

__________________Thursday, October 31, 1957

New York East Side-on, a 24-ik választási kerületben a szavazó gépeken rajta lesz Elizabeth Gurley Flynn meve, aki a People’s Party égisze alatt városi tanácsnoknak van jelölve. A People’s Rigths Party a “H” (legalsó) soron lesz és Miss . Flynn neve a sor jobboldali végén foglal helyet.

A városi választás nyugalmassága azt hitetné el az emberrel, hogy itt semmi probléma nincs, minden a legjobb rendben megy. Kezünkbe került az a négyoldalas kis újság, amit kerülete választói részére négy különbző nyelven adott ki Miss Flynn és a benne kinyomatott jogos követelések sokasága éles megvilágításba helyezi azt a kötelesség mulasztást, amitől New York mun- káslakossága szenved a jelenlegi adminisztráció alatt.

A megélhetés magas ára, a lakások elégtelensége és elhanyagolt állapota, a faji diszkrimináció jelentéléte, a közlekedés hibái, az egészség- ügyi követelmények ki nem elégitése, képezik azokat a pontokat, amikre orvoslást követel. Foglalkozik a fiatalság elhanyagolásával és az abból eredő bűnözések növekedésével. Kevés a kórház, kevés az iskola, nincs elég jóléti intézkedés a sze- ű gény családok és az elöregedett munkások részére. Bölcsődék, parkok, játszóterek, nappali otthonok építését követeli.

East Side szegényei érdekeik igazi harcosát - látják Miss Flynn-ben és szavazataikkal a fenti követelések szükségességét fogják alátámasz-1'•* täni.

Virginiában folyik a harc a faji megkülönböztetés ellen

Munkásjelölt New York szavazó gépén