Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)

1957-10-31 / 44. szám

VÉLEMÉNYÜNK «A/VWVWWWWWWWVWVWWVWVWWVVWWVWWVVWVWX/WWVVVW» NOVEMBERI VÁLASZTÁSOK Mielőtt következő lapszámunk megjelenne nov. 5-én, az országos választások már lezajlottak. Mondjuk tiz évvel ez­előtt ilyenkor már óriási kampányok folytak és az amerikai népnek alkalma volt arra. hogy olyan jelöltekre szavazzon, akik legjobban képviselik érdekeiket. Az utóbbi tiz év hisztériája következtében azonban republikánus és demokrata pártokon kívül nincs párt, az ő jelöltjeiken kivül nincs jelölt, aki fellépett volna és versenyre hívta volna a nagy pártokat és azok jelöltjeit. A tiz éves hisztéria, vörösellenes hajsza ide juttatta az országot. Ennek következtében még nagyitóval sem tudnánk kü­lönbséget találni a két nagy párt jelöltjei között. Mindkét párt vezetősége részese és kivitelezője a wall-streeti ban­károk programjának. Ha valaki meg tudná mondani nekünk, hogy például mi a különbség egy Wagner és egy Christenberry között New Yorkban, vagy a két párt jelöltjei között más városokban, igen hálásak lennénk és köszönettel fogadnánk azt. Érdekes, hogy honfitársainknak, akik az utóbbi évben jöttek Magyarországról, egyik panasza az, hogy Magyaror­szágon az egy-párt rendszer létezett. Hát csak nézzenek kö­rül s figyeljék meg az amerikai viszonyokat e tekintetben és észre fogják venni, hogy habár névleg vannak pártok itLott, de a nagytőkének olyan óriási a súlya, hogy még csak halla­ni sem lehet róluk és képtelenek jelölteket kinevezni. KIRE SZAVAZZUNK? Az alábbi tanácsokat adhatjuk olvasóinknak és baráta­inknak. de hozzá kell tennünk, hogy legyenek óvatosak azok követésében. 1. Olyan városokban, ahol önálló munkásmozgalmi jelöl­tek vannak, szavazzanak azokra. 2. Szavazzanak olyan jelöltekre, akiket a szakszerveze­tek támogatnak. 3. Szavazzanak minden olyan törvényfüggelékre (amend­ment), amely előmozdítja a lakosság jólétét, akár állami építkezésekre, utakra, iskolákra, vagy másra vonatkozzanak ezek. Minden olyan függelékre szavazzanak, amely előreviszi a kisebbségek és munkások jogait. Igyekezzenek olyan füg­gelékek ellen szavazni, amelyek megcsorbitanák a munkás­ság és kisebbségek jogait, pl. mint a “munkajog” törvények, a négerellenés zónarendszer-törvénvek, stb. 4. Egyes helyeken, ahol nem engedtek bizonyos jelölte­ket a listára tenni, Írják be nevüket a hallóira, ha megér­demlik, hogy reájuk szavazzanak. Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P O. of N. Y., N. Y. Vol. VÍT No. 44. Thursday, October 31, 1957 NEW YORK, nTy. AZ IDEGEN LÉGIÓBA KÉNVsiflERITIK A MAGYAR DISSZIDÁLTAKAT Egy magyar bányász kálváriája Az Algériai Nemzeti Fel- szabadulási Front Egye­sült Nemzetekben levő dele­gációja egy 700 szavas ok­mányt hozott nyilvánosság­ra, mely egy 19 éves magyar disszidált bányász, Zsovinecz Sándor vallomásaira van ala­pozva. “Zsovinecz október után Ausztriába került és Lan- deck-ben, az amerikai tábor­ban kapott elhelyezést. 160 társával együtt szerződést ír­tak alá, hogy francia bá­nyákban fognak dolgozni. El­vitték őket Colmar, Francia- országban levő táborba, ahol az Idegen Légió ügynökei nagyfokú propaganda táma­dásnak vetették őket alá. “Azokat, akik nem dőltek be az ügynököknek, elvitték különböző bányaterületekre. Zsovinecz a belga határ kö­zelébe,: Le Forret-be került. Szakképzett bányász és “me­nekült” létére a legsajnálato­sabb körülmények között ten­gődött. A legnehezebb mun­kára osztották be az idegene­ket. Semmi elővigyázatossági vagy védőintézkedések sem voltak a bányában. Az első végzetes bányaka tasztrófa okozta ijedelme! felhasználva, az Idegen Légié ügynökei újra ott voltak. De ez esetben meg sem említet­ték az Idegen Légiót, ha­nem arra vették rá a mun­kásokat, hogy jelentkezzenek ‘szolgálatra’ a Tengerentúli Területekre avval az ígéret tel, hogy idővel földet szerez hetnek maguknak és elhoz­hatják családtagjaikat is. Az ajánlatot a magyar fi­uk fele, nagyobbik része, köz­tük Zsovrnecz is, elfogadta. Aláírtak egy francia iratot, amit meg sem értettek “Marseillesbe vitték őket és csak amikor az Idegen Lé­gió barrakjaiban találták magukat, jöttek rá a csalásra és erősen tiltakoztak. “Katonai rendőrség lépett közbe, kivont bajonettel és börtönbe dobták őket, mint ‘kommunistákat’.” “Azt a választást adták ne­kik, hogy vagy mennek Oran- ba, ahol ‘szabadok’ lesznek, vagy maradnak a börtönben. Franciaországnak van elég ideje. “Ebben a reménytelen helyzetben 30 magyar elha­tározta, hogy elmegy Oran- ba. De a katonai szolgálati >1 való megszabadulási próbál­kozást nem adták fel. Sokan megtagadták a parancsok teljesítését és erre fegyelmi táborba vitték őket Colomb- Becharba. Mások úgy akar­tak megszabadulni, hogy a napon felmelegitett, romlott szardíniát ettek, vagy kinin­porból készült cigarettát szívtak, amitől tüdővészes tüneteket kaptak. “Zsovinecznek végre sike­rült megszöknie és felvenni a kapcsolatot az Algériai Nem­zeti Felszabadulási Fronttal.” Ugv hisszük, hogy a fenti idézetekhez nem kell kom­mentár. MENOERES NYERT I TÖRÖK MASITÁSBAH Reméljük, hogy a következő időszakban az amerikai munkásmozgalom végre rá fog jönni, hogy ha érdekeit előre akarja vinni, akkor részt kell vennie a választásokban ön­álló és munkás-jelöltekkel, s ezek mögé fel kell sorakoztat­nia az egész amerikai munkásságot és népet. AIT NEI DEPORTÁLTAK A “régi jó chicagói gengszterkorszak” történetére emlé­keztető módon gyilkolták meg “üzleti” konkurrensei Anas­tasia Albert urat egy newyorki hotel borbélyüzletében. Haj- nyirás közben “kinyirták” őkegyeimét. Mint a hírhedt Anastasia család egyik leghirhedtebb tagja, Anatasia ur a harmincas évek elején hol az unióelle­nes munkaadók, hol romlott labor fakerek bérenceiként mű­ködő “Murder, Inc.” néven ismert gyilkossági részvénytár­saságnak volt “alkalmazott”-ja. Ilyen elemek ellen vívott harcot Weinstock Lajos és a többi progresszív munkásvezér azokban az években a festő, szőrme és más ipari szakszer­vezetekben. Miként egyik cinkostársa, Abe Reles annakidején az ügyészségen bevallotta, a Murder Inc. rovására irt 63 gyil­kosság közül 31-et, mondd harmincegyet Anastasia Albert hajtott végre — sajátkezüleg! 1921 és 1954 között ötször volt letartóztatva gyilkosság vádjában, de csak egyszer ítélték el és mindössze 18 hónapot töltött börtönben. Ezt az időt “karrierje” elején, a huszas évek elején töltötte börtönben, amidőn nyilván még nem fejlesztette ki politikai és egyéb kapcsolatait. Anastasia illegálisan jött ebbe az országba 1919-ben. Nem is lett polgár csak 1945-ben — a hadseregben kifejtett “érdemei” elismeréseként. Aanastásiát ugyanis 1942-ben be­sorozták a hadseregbe és — annak ellenére, hogy akkor már soi’ozatos gyilkosság és a Sing Sing-ben eltöltött 18 hónap volt rovásán, ott törzsőrmesterként szolgált 1942 és 1944 között. Akiket igen, és akiket nem deportálnak A kormány 1952-ben deportálási eljárást indított Mr. Anastasia ellen, de néhány év múlva megszüntették az eljá­rást ellene. Talán fivére, egy másik hírhedt gengsztervezér­re való tekintettel, aki nagy kommunistaellenes tevékenysé­get fejtett ki a brooklyni kikötőben. Ennek a 31-szeres gyilkosnak a deportálása úgy látszik (Folytatás a 16-ik oldalon) A vasárnap megtartott tö­rökországi választásokon min­den jel szerint uira a Minde­res miniszterelnök demokrata pártja jött be győztesként, habár sokkal kisebb többség­gel, mint az előző, 1954-es vá- i lasztáson. Mig 1954-ben az összes parlamenti ülések 90 százaléka a demokratáké volt, most csak alig 60 százalékot kapott mig a republikánus el­lenzék az előbbi 1 százaléknál kevesebb szavazatát felemel-' te 30 százalékra. A republiká- \ nusok legnagyobb győzelmü­ket az ország fővárosában, Ankarában érték el. A magas árak és az ala­csony fizetősek okozta megél­hetési nehézségeket okolja az amerikai sajtó Menderes csu- számlálásáért. Szóval sem em­líti a kiélezett közép-keleti helyzetet, melyben — különü- ! sen Szíria körüli háborús hangulatban — Menderes erős veszélynek tette ki Tö­rökország népét. A választás békés lefolyású volt és a lakosság nagy több­sége részt vett benne. A vég­ső' pontos eredmények még nem folytak be. Sokat és gyakran irtunk ! már a nyugati, úgynevezett ! “szabad” világ különböző osz­lopairól, a volt náci generáli­soktól nyüzsgő bonni kor­mányzatról, a Pentagon s a I Vatikán által dédelgetett Franco-féle rezsimről, az em­beri szabadság nagy bajnoká­ról, Csang Kej-sekrŐl, a har­madik világháborúéit lihegő Rheeről, és hogy a legna­gyobb »demokratáról ne is be­széljünk Szaud királyról. Török, szerencséje örök! A nyugati világ egyik szin­tén agyondédelgetett kedven­céről, a NATO oszlopos tag- i járói Törökországról, helye- j sebben Menderes úrról, annak ; rpiniszterelnökéről állapítjuk meg a tényállást. ! Ez annál is inkább idősze- • rü, mert a jelenlegi közép- | keleti helyzetben a puskapor- ! raktár egyrésze török terüle­ten van. Menderes kormányzata de­mokrata lepelbe takart ön- í kényuralom. A kormány7 kri- ; tizálása főbenjáró bűn. Jelen­leg több mint 15 újságíró ül | börtönben, mert lapjaikban enyhén kritizálni merték a kormányt. Menderes nemcsak a parlamentet kontrollálja, hanem a bíróságot is. A mi­niszterelnök minden indoko­lás nélkül elbocsáthat bár­mely bírót 25 évi működés után. Az újságok számára a kormány utalja ki a papirt és festéket. A választási törvények úgy vannak megállapítva, hogy az ellenzéki pártnak, mely 1954- ben a szavazatok 40 százalé­kát kapták, a parlamenti ülé­sek mindössze 6 százalékát adták! Menderes furfangos ember. 1950-ben elsőnek sietett “ön­kénteseket” küldeni a koreai háborúba. Amikor Trumanék hálájuk kifejezéseként meg- | kérdezték, hogy mennyit akar I hadserege felszerelésére (ha valamely külföldi kormány megnyeri Washington tetszé­sét, megelégedésünk jeléül i először is katonai felszerelé- I seket kínálunk fel nekik). —■ Menderes ravaszul kijelentet- te, hogy Törökországnak I (Folytatás a 2-ik oldalon) BULLETIN A török választások megtörténte utat nyitott újabb nagyfontossá&u események lefolytatására. Legújabb hírek szerint október 31-én NATO-haderők három napig tartó hadgyakorlatokat fognak megkezdeni Törökország délnyu­gati partjain, amelyen részt fog venni az Egyesült Államok irányított rakétalövegekkel felfegyverzett cirkálója, a Cran­berry is. A szárazföldi, légi és tengerészeti alakulatok továb­bá a Szövetségesek maltai parancsnoksága tengeralattjáróin kivül részt vesznek még az Angol Királyi Légierők és a % Egyesült Államok Földközi-tengeren állomásozó 6-ik flottá­jának egységei is. ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom