Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
1957-10-10 / 41. szám
Thursday, October 10, 1957 AMERIKAI MAGYAR SZÓ JEU Nagy Lajos három karcolata A MEDVE A medve igen otromba állat, különösen a lába nagy, ami elárulja, hogy nem előkelő származású. Természetesen többféle medve van, amint az általában többféle állattal van igy. Van barnamedve, mosómedve, erdei medve és fehér medve, az utóbbit jegesmedvének is hívják. A medve vegyes táplálkozásu állat, ami azt jelenti, hogy húst is eszik, meg növényi táplálékot is, néha csemegéül az állatkertben be-bekap egy-egy ketrecébe benyúló emberkezet, de erről a táplálékáról lassanként egészen leszoknak a nyulkáló emberek. A bainamedve szőrének szine barna vagy fekete, a fehérmedvéé pedig fehér vagy sárga, szóval ez is majdnem úgy van, mint a feketekávéval, amelynek a szine barna s a fehér borral, ameynek a szine sárga s a vörös borral, a- melynek a szine lila. A medve vadállat, ami annyit jelent, hogy távolt él az emberektől, viszont az emberek azért vadak, mert nem élnek egymástól távol, hanem úgynevezett társas, sőt úgy csúfolt kulturéletet élnek, ami egyike a legszebb találmányoknak. A medve hangját dirmegésnek, dörmögésnek mondják, ez a szép hang arra vall, hogy a medve nem megelégedett lélek, amiben hasonlít a zsörtölődő öregurakhoz. A medve utálja a telet, ebben a tanulmány jó ízlésű Írójához hasonlít. Az egész telet átalussza barlangjában s ezáltal a szénkéidést és a spanyol nátha kérdését a lehető legpraktikusabban oldja meg, tehát nem is olyan ostoba állat, mint amilyennek kinéz. Gyertyaszentelőkor előjön a barlangból és szétnéz; ha szép idő van, a néphit szerint visszabujik a harlangjába, mert arról megtudja, hogy még sokáig tart a tél, ha pedig csúnya idő van, akkor künn marad, mert tudja, hogy nemsokára kitavaszodik. így hiszik ezt az emberek. A medve azonban sokkal ravaszabb, mint az emberek és az ő hite, ha szép idő van, kinn marad, azért, mert szép idő van, ha pedig csúnya idő vari,' akkor visszamegy a barlangjába, mert juj de csúnya idő van odakinn. Ez a lehető legkörmönfontabb gondolkodás, amit a medve még azáltal is komplikál, hogy nem pont gyertyaszentelőkor bújik elő, hanem csak úgy gvér- ty a szentelő tájban, egy kicsit korábban, vagy egy kicsit későbben, csak azért, hogy a néphit egyáltalán ne tudjon rajta eligazodni. A medvét a grófok vadásszák, a vadászok életveszélyes kalandok elbeszélésénél életveszélynek alkalmazzák. A medvetáncoltatók medvéjüket láncon vezetik, melynek vége a karikába van fűzve, a karika viszont a medve orrába van fűzve, szóval a táncoló medve egy buta állat, amely a táncoltató által az orránál fogva vezetteti magát. A medve bőrét medvebőrnek használják, amin igen szeretnek henteregni a gyerekek, mivel a legvadabb medve sem bántja őket bőrkorában. Ilyenkor aztán kedveskedésük jeléül mackónak hívják és simogatják. A medve húsát nem eszik meg, de talpát, az elemi iskolai olvasókönyvek szerint, a vadászok kitűnő csemegének tartják. Hogy a vadászok aztán mit tartanak az elemi iskolai olvasókönyvekről, ez más kérdés, ez nem tartozik a természet- tudományok körébe. A medvék különösen a hegyoldalakon legelésző bárányokat és kecskéket szeretik, de szerelmük reménytelen, mert a hegyoldalon legelésző bárányok és kecskék sohasem fogják őket viszontszeretni. ★ Védekezés a hideg ellen A hideg ellen általában meleggel védekeznek. A meleg a pénznek tüzzé való átalakulásából keletkezik. De nem ugv, hogy a kályhát megrakjuk papírpénzzel, s azt elégetjük, hanem úgy, hogy a papírpénzen fát és szenet veszünk, s azt égetjük el. Mivel a szabadba nem vihetünk magunkkal kályhát — még ha fát és szenet vinnénk is —, a pénzt jó ruhává és bőséges táplálékká alakítjuk át, s az előbbi formájában magunkra öltjük, az utóbbi formájában pedig megesszük. Ahhoz, hogy az ember; ne fázzék, fontos még, hogy jól ki legyen aludva. Az alvás úgy történik, hogy az ember este levetkőzik, óráját, apró tárgyait és legalábbis másnapra elegendő pénzét kirakja az éjjeliszekrényre, s azután befekszik az ágyba, s alszik reggelig. A pénz kirakása elengedhetetlen kellék, mert akinek nincs mit kiraknia, az hajnal előtt eligha tud aludni, már pedig hajnaltól reggelig aludni — az nem elégséges. A meghűléshez az objektiv hidegen kívül még szubjektív diszpozíció is kell. A diszpozíció az alvás hiányán s a táplálkozás elégtelenségén felül, legtöbbször valamely kimerültség; a kimerültség úgy áll elő, hogy az ember reggeltől késő estig lót-fut, s estére — tiz-tizenkét órai munka után még nem sikerül neki megkapnia azt a pénzt, amire szüksége van. Meghűlés ellen jó az aszpirin is. De az aszpirint általában helytelenül használják az emberek* mert csaknem mindig a megtörtént meghűlés után vesznek be belőle néhány grammot, holott meghűlés előtt kell eladni belőle néhány métermázsát. ★ Tekintély védelmi rendelet 1. Mindenki köteles a tekintélyt tisztelni és a tiszteletnek külső kifejezést is adni. 2. Pénz beszél, kutya ugat. Mindenki, akinek kevesebb pénze van, köteles előre köszönni annak, akinek több pénze van. (Fölösleges pont! — A. szerk.) 3. Mindenki köteles a tekintélyeknek a megfelelő címet megadni, s levélboritékon használni. Grófnak, bárónak “méltóságos”, igazgatónak és efféle urnák “nagyságos”, kishivatalnoknak, Írónak, tudósnak, Pasteurnek, Petőfinek, Arany Jánosnak, Newtonnak “tekintetes”, munkásnak t. c. “técé”, munkanélkülinek “izé”, az őt megillető cim. Nők esetében méltóságos asszony, nagyságos asszony, tekintetes asszony, hallja maga és “héj, azt a bokorugróját annak a pirospozsgás lábikrádnak !” 4. Ha valami “méltóságos” vagy nagyságos agyonüt egy embert, akkor az újságba kiírni csak az agyonütött nevét szabad. Bár ezt sem. szabad tulajdonképpen, mert egy olyan halottnál, akit egy méltóságos ütött agyon, az öngyilkosság esete látszik fennforogni, s igy az ő neve sem szerkeszthető ki. 5. Ha például egy állami hivatalnok egy éjjel lebontja a Lánchidat és a láncait eladja az ócska vasasnak, s a pénzt a klubban — ahol véletlenül azon az éjjelen elfelejtik a kártyát tréfából üldözni — elveszti, az államhivatalnok neve. egyáltalán nem, a Lánchíd neve pedig csak igy szerkeszthető ki: “egy közlekedési eszköz” vagy körülírva; “Az az izé, amit éjszakára az alagútba betolnak”. 6. Ha egv hatalmi tényező netán elsikkasztana tízmillió pengőt, és azzal elszökne Dél-Amt- rikába, a bűntény minősége és a pénz összege nem irható ki. Csak annyit szabad irni: “X. Y. rossz fát tett a tűzre;” vagy csak igy: “Kisebb- elnézést követett el;” esetleg: “megbotlott egy szalmaszálban.” 7. Aki a tekintélyt tiszteli, rossz ember nem lehet. 8. Az ezerpengőst tartozik mindenki barátságos mosollyal üdvözölni, megköpködni, és anyád- apád idejöjjön mormogással tenni zsebre. A dán küldöttség közös nyilatkozata Utazásunkból levont következtetéseink legjobban kifejezésre jutottak a magyar sajtóval és rádióval folytatott beszélgetéseinkben, ahol közös nyilatkozatot adtunk, melyben elsősorban leszögeztük, hogy nem vonatkoztatjuk szolgaian saját viszonyainkat és életkörülményeinket a magyarországira, mert tudjuk, hogy Dánia történelmi és ipari fejlődés szempontjából nyugalmas időszakot élt át, miközben Magyarország, a Horthy-kormányzat és a későbbi náci behatolás alatt, véres és politikailag igen mozgalmas periódust élt át. Általánosan ismert dolog, hogy Magyarországot 1945 előtt a hárommillió koldus országának nevezték. Ezenfelül kifejtettük azt az általános benyomásunk, hogy az életszínvonal Dániában továbbra is magasabb, bár tekintetbe vettük, hogy Magyarországon a munkások lényegében nem fizetnek adót és hogy a lakbérek igen alacsonyak. A munkatempót különösen mérsékeltnek találtuk, ugyanakkor megállapítottuk, hogy az ipar nélkülözi és keresi a képzett szakmunkásokat ; a munkanélküliség szerencsére megszűnt. Ugyanakkor kifejezést adtunk annak is, hogy a legnagyobb tisztelettel és csodálattal adózunk a magyar munkásosztálynak biztosított szociális és kulturális javakért; nagy érdeklődéssel és örömmel állapítottuk meg, hogy milyen döntő befolyása érvényesül ebben a szakszervezeti mozgalomnak. Ugyancsak különösen hasznosnak találtuk, hogy a szakszervezeti mozgalom a munkanormák és biztonsági intézkedések, bér- és munkaviszonyok meghatározásában egészében véve ilyen döntő befolyással bir. Bár a szovjet csapatok segítségét az ellenforradalmi elemek leverésében a küldöttségen belül továbbra is különbözőképpen ítéljük meg, mégis megegyeztünk abban a kívánságunkban, hogy a Kádár János által vezetett jelenlegi kormány —, amely megítélésünk szerint komolyan felszámolja a múlt hibáit és mulasztásait —, nyugalomban és megfelelő munkafeltételek mellett vezethesse Magyarországot és vele a magyar munkásosztályt, előre, a szocializmus felé. BÚCSÚZNAK A VÁNDORMADARAI Az ősz kezdetén csoportokba verődve készülnek a vándormadarak melegebb tájakra vivő messzi útjukra. A gólyák el is mentek már, a fecskék gyülekeznek, egyes rajok útnak indultak, de a vonulás még eltart október közepéig. Megindult a nagy fülemülék vonulása is. A récefélék gyülekezését jelentették a napokban a Kisbala- 1 ónról, a Rétság és a Hortobágy vizeiről. A Dunán megjelentek az ősz hirnökei: a Fekete-tengerről és kisebb részben az Adriáról jött fekete- sirályok. ★ BESSENYEI emlékünnepséget rendeznek a*. ősszel Nyíregyházán, a költő születésének 210. évfordulója alkalmából. !il!llilillllllllll!l!llllllll!llllllllllllllllllllllllllllllilllllllllt!!llll RÖVID HÍREK iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii HALAI.OS VÉGŰ KIRÁNDULÁS. — A buda- pesti Szemmelweis leánygimnázium 23 diáklánya két tanárnővel Dobogókő környékére rándult ki. A Rám-szakadéknál az egyik kislány: Nagy Ilona előbb lemaradt, azután pedig egyedül ‘próbálkozott az átkeléssel, egy száraz bot segítségével. A bot eltörött és a kislány kb. 20 méter magasból lezuhant. Szörnyethalt. ★ CSALÁDI HÁZ építéssel és lakberendezéssel foglalkozó könyvet ad ki a Műszaki Könyvkiadó. ★ AZ ANYASÁG védelméről szóló potsdami tanulmányi napokon szeptember 27 és október 2. között magyar küldöttek is részt vesznek. ★ A MAGYAR SERTÉSTENYÉSZTÉS fejlesztésére további 20—24 sertést szállítottak Londonból a MALÉV' repülőgépén Magyarországra.
