Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
1957-10-10 / 41. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, October 10, 1957 HÉTVÉGE LEVÉL írja: Rev. Gross A. László B. D., Th. M. Egyszerű, mint a Kolumbusz tojása Fölösleges törnöd a fejedet azon, atyámfia, hogyan történhetett meg, hogy az elmaradott, barbár, civilizálatlan Oroszország megelőzte a haladó, müveit és civilizált Egyesült Államokat az embercsinálta bolygó légberöpitésében, hiszen a magyarázat roppant egyszerű: Fogadott hazánkban a tudósok korlátlan szabadságot élveznek ; a produkció irama teljesen rajtuk múlik; siethetnek vagy lazsálhatnak tetszésük szerint, senkisem unszolja, ösztökéli őket; ha elfuserálnak egv-egy kísérletet, oda se neki, kapnak újabb billiókat, quantum satis — jöhetnek-mehetnek, szórakozhatnak, golfozhatnak, ha úgy tetszik; a feladat megoldása várhat egy hétig, egy hónapig vagy akár égy évig... itt nincs kényszer! Ezzel szemben Oroszországban — ahogy azt minden iskolásgyerek bölcsen tudja — a tudós, csakúgy mint a munkás, az állam “rabszolgája”, ott barátom muszáj -produkálni, ott nem tűrnek semmiféle halogatást, lazsálást; ott a tudósokat egyszerűen bezárják egy vasrácsokkal ellátott hatalmas laboratóriumba és rájukripakodnak: “Hitvány szolgák, innen addig ki nem jöttök, mig azt a mesterséges bolygót — vagy mi a csudának is hívják — fel nem fedezitek és jó lesz sietni vele, mert mig el nem készültök vele, kenyéren és vizen fogtok élni!” így aztán nem csuda, hogy szegény orosz tudósok, ha másért nem, hát egy kis friss levegő és egy ízletes vacsora kedvéért jobban igyekeztek és hamarabb elkészültek a feladattal, mint amerikai kollégáik. ROBOT-munka eredménye az egész... MUSZÁJ volt nekik szegényeknek záros határidőn belül kiizzadni a nagy felfedezést, máskép bizonyára éhen fordultak volna fel. . . Hát ha nem is éppen úgy, mint én teszem föntebb — félig tréfásan —, de az amerikai sajtó bezzeg igyekezni fog a propaganda minden eszközével lekicsinyelni, ledorongolni az oroszok "nagyszerű teljesítményét. így diktálja azt a nemzeti büszkeség és a mélyen sértett hiúság. Hiszen már az is felháboritó dolog volt az oroszok részéről, hogy az atom- és hidrogénbombák dolgában sokkal rövidebb idő alatt utolérték Amerikát, mint azt a nagy “szakértők” megjövendölték. Ezt a botrányos szemtelenséget nemrég meg- tetézték azzal ä hetvenkedő bejelentéssel, hogy immár kezükben van a titka a teljesen önműködő interkontinentális rakétabombának is, amellyel a világ bármely részét módjukban áll rommá- Jőni. És most kérem felteszik a koronát minderre az arcátlanságra azzal a bejelentéssel, hogy ut- nakinditották az első mesterséges bolygót — hosszú hónapokkal megelőzve az Egyesült Államokat. Hát kérem, ami sok, az sok! Mi mindig fennen hangoztattuk, hogy az oroszok bárdolat- lan, neveletlen, barbár népség, de most aztán az egész világ láthatja, hogy nekünk van igazunk. Micsoda illetlenség egy rabszolga-népségtől, arra kényszeríteni minket:, a szabad világ vezetőjét, hogy mi utánozzuk őket, ahelyett, hogy ők utánoznának minket? Az ilyen hordától még tán az is kitelik, hogy ők lesznek az elsők, akik kifun- dálják a légürben felfüggeszthető hadibázísoknak a nyitját és akkor “a mi ludunk ugyancsak elfőtt”. Semmiesetre sem fog ártani, ha a mi csalhatatlan szimatu, immár négy “meredek” széléig elmerészkedett Dulles-tink leül egy kis barátságos (négy óra hoszat tartó) tereferére ennek a barbár nemzetnek még barbárabb külügyminiszterével: a mosolytalan Gromvkoval... ' V OÍÍa.í: ★ At elmaradott oröszoknak ez a szenzációs sikere'emlékezetembe idézi azokat a megjegyzéseket, áíiíeíyeket évekkel ezelőtt Barry Mather, a .Vancouver Sun vezércikkírója tett, amikor befejezte nyolc különböző “szakértő” Oroszországról szóló könyveinek az olvasását. Mr. Mather a következő tanulságokat szűrte le a nyolc könyvből: 1. Az orosz gazdasági rendszer olyan csapnivaló, hogy a legutóbbi néhány év alatt Oroszország a világ legfélelmetesebb nagyhatalmává vált. 2. A bürokraták annyira megnyomorították az orosz ipart, hogy Oroszország ipara bámulatos haladást tud felmutatni. 3. Az orosz külpolitika irányitói olyan bárgyu- an tudatlanok a világviszonyok felől, hogy mindig legalább két ugrással előbbre vannak, mint bárki más. 4. Oroszország olyan istentelen ország, hogy ott az iszákosság minimálisra csökkent, a pros- titució eltűnt és az újságok azt sem tudják, mi fán terem egy “sex story”. 5. A kommunizmus füllesztő légkörében az orosz nép oly csekély érdeklődést nyilvánít a kultúra iránt, hogy minden városnak van egy operája és szimfonikus zenekara. 6. A bolseviki bürokrácia-okozta kaotikus viszonyok valóságos sivataggá tették az országot, olyan éhínséget és egyéb nemzeti csapásokat idéztek elő, hogy a népesség lélekszama szinte ugrásszerűen emelkedik. 7. A szerencsétlen szovjet-dolgozót úgy kizsákmányolják, hogy már nem maradt egyebe szegénynek, mint “bölcsőtől koporsóig” tartó gazdasági biztonsága. 8. Az orosz tömegek annyira utálják a jelenlegi életviszonyokat, hogy adott esetben készek kiirtani bárkit, aki fel akarná őket szabadítani ebből a rabságból. Ennél egyszerűbb még Kolumbusz tojása sem lehetett! önműködő gépekkel való termelés Az automation (önműködő gépekkel való gyártás) oly mértékben uralja és fogja uralni termelésünket, hogy a mai gyári munkás réteg el fog tűnni és csak pár mérnök marad a termelésben. Talán Dedford, Iowa kémiai gyára erre a legjobb példa. Ebben 650,000 font napalm-ot (gvujtó- bomba tölteléket) gyártanak. A gyár Í0,000 négyzetláb területet foglal el és csak 4 munkásra és a felügyelő igazgatóra van szükség. A Columbia Records gyárban (Bridgeport, Conn.) van két emelet. A felső emeleten 250 embert foglalkoztatnak a régi gyártási módszer szerint, az alsón 8-szor annyi termelést eredményez az automata gép és csak 4 munkás kell. De ez nemcsak a gyári termelés képe. Egy new- yorki bankban kísérleteztek azon okból, hogy ér- demes-e megvenni egy automata gépet ? Egy fontos számítási kérdésre, amelyhez 1.000 munkaóra kellett, a gép a helyes választ 9 perc alatt adta meg. Az amerikai hadsereg ki akarta számítani 12 kontinentális és tengerentúli telep leltárkészletét. A gép elvégezte a munkát, felszabadított 400 hadseregbeli hivatalnokot, akiknek más beosztást kellett adniok. A Ford-gyár egyik automata újítása ma 15 perc alatt végez el egy munkát, amely azelőtt a legtökéletesebb gépekkel egy embernek 9 óra idejébe került. Tudvalevő, hogy az amerikai ipar termelékenysége állandóan fejlődik. A negyvenes években 2 és fél százalék fejlődést mutatott évente, de 1955-ben, épp az automata gépek révén, már 4 százalékra emelkedett. Az olajiparban, amely a gigantikus tőke tulajdona, még erősebb az emelkedés. Ott 6 százalékról 10 százalékra ment fel. 50,000 hordó készáru termeléséhez 10 évvel ezelőtt 1,000 ember kellett, ma csak 400 ember. 600 ember vesztette el munkalehetőségét. Az elektromos ipar hét év alatt (1947—1954) 275 százalékkal (majd háromszorosára) emelte produkcióját, de a munkásszükséglet csak 40 százalékkaF lett nagyobb. a United Auto Workers Uniónak.” Mire Reuther visszavágott: “De bizony a maguk gépei nem is vesznek Ford autót sem.” Az automata gépek lassúbb bevezetése az iparban, nem a tőkések emberbaráti érzéséből fakad, hanem onnan, hogy a tőkés a meglevő gépeket akarja addig használni, mig az gazdaságos, vagyis a befektetett tőkét visszatéríti. Ahogy a régi gépek azt visszafizették, az automation hihetetlen gyorsasággal fogja kiszorítani azokat. Ha a termeles nem a profitrendszeren alapulna, örömmel jelentenénk az újabb eredményeket. De a mi társadalmunk hajtóereje a haszonra — nem a termelésre vagy az emberi jólétre — épül, s mi szorongó szívvel nézzük a munkások számának csökkentését. Pedig a három napos rövidebb munkaidő, az anyák felszabadítása a munkától, a nyomorvárosok megszüntetése, stb., mind mind elérhető volna a technika fejlődésének következtében. Ezt azonban a mai termelési rendszer nem engedheti meg. Vegye meg a “Truth About Hungary”-* Az automation társadalmi következménye A szakszervezetek természetesen harcolnak a munkások érdekében az automation káros, munkás jólétet sújtó hatása ellen. Joseph A. Beirne, az egyik szakszervezet elnöke (The Communications Workers of America) igy fejezte ki a harcot: “Folytatni fogjuk a hosszú csatát azért, hogy a technikai fejlődést az amerikai életmód haladására használjuk fel.” A Ford-gyárak egyik vezetője azt mondta Walter Reuther-nek, hogy “maguk azért harcolnak ellenünk, mert a gépek nem fizetnek tagsági dijat New Century Publishers, Inc. S32 Broadway New York 3, N. Y. Mellékelve küldök S............................. Herbert Aptheker “The Truth About Hungary” cimü müvének ........... kötetéért. (Papirkötésben $2.00, vászonkötésben $3.00) Név: ............................................................................ Cint: ............................................................................ OKT. 19-ÉN, SZOMBATON A MAGYAR SZÓ OLVASOK ÜNNEPÉLYES ÖSSZEJÖVETELE a bronxi Magyar Házban, 2141 Southern Boulevard, este 8 órakor, az ügyvezető bizottság rendezésében magyaros vendéglátás lesz, melyre minden newyorki és környékbeli magyart szívesen lát a Rendezőség. $783454093287128788349405604398217823172882 i A SZÁMOK BESZÉLEK i £ írja: Eörsi Béla w =978345409328712878834940560439821782317288?! JtIISIIÓ IS ... . MAKKAL ÁllOllK Idézzük a “Magyarság” pittsburghi hetilap szeptember 27-ikí száma 3-ik oldalán megjelent hírszolgálati mintaképet: Marosán elmegyóg^ntézei&en? Bécsbe érkezett magyar menekültek szerint — Marosán György rendőri felügyelet alatt egy elmegyógyintézetben van. — Más hírek arról számolnak be, hogy Marosánt — egy Moszkva melletti bolondházba zárták. Marosánnak az utóbbi hónapokban csakugyan “fejébe ment” a dicsőség. Amikor Kádár legutóbb Moszkvában tartózkodott, Marosán puccsot készített elő,— de elcsipték. Legújabb hírek cáfolják a fentieket s állítólag most Marosán éppen Kádárral van útban Kina felé.
