Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
1957-10-10 / 41. szám
Thursday, October 10, 1957 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 7 VÁLASZOK FELHÍVÁSUNKRA Tisztelt Kiadóhivatal! Olvastam felhívásukat a lapban, melyben uj címeket kérnek, hogy mutatványszomokat küld- hessenek. Én erre máris uj címek beküldésével válaszolok. Itt küldöm tiz itteni munkástársam címét, ezek a múltban támogatóink voltak. Talán megrendelik a Magyar Szó lapunkat. Szerencse fel! S. B., Canada. *é( Tisztelt Szerkesztőség! Az alábbi címekre szíveskedjenek megküldeni az Amerikai Magyar Szó egy pár mutatványszámát, lehetőleg a szeptember 26-iki szám is benne legyen. Ezek mind nagyon jó barátaim, akikkel együtt voltam és a lap biztosan meg fog tetszeni nekik és előfizetnek ráia. UJ KANADÁS. ★ Kedves Munkástársak! Valamikor a Népakarat idején egy ismerősöm olvasója volt annak az újságnak. Most nem ismerem a felfogását, de próbálják megküldeni a Magyar Szó mutatványszámait a szeptember 26-iki számtól kezdődően. Címét itt küldöm. Tisztelt Munkástársak! Itt küldök egy dollárt, kérem küldjék meg a lap néhány mutatványszámát a mellékelt cimre. Lehet, hogy megrendelik lapunkat. F. Y. ★ Tisztelt Szerkesztőség! Itt küldöm két ismerősöm cimét, kérem küldjék meg nekik a Magyar Szó mutavány- számait. Mrs L. Olvasóink hozzászólnak a közügyekkez AZ ELSŐ FECSKE Tisztelt Szerkesztőség! Itt küldöm előfizetésem és a naptár árát. Egyben tudatom önökkel, hogy próbálok uj előfizetőt szerezni. E héten sikerült egy munkás barátomat megnyerni. Én már régebben odaadom neki lapunkat, a Magyar Szót. Pár hónapja azonban megrendelte a Népszavát, de belátta, hogy az sokszor nem írja meg az igazat és lerendelte. Most megrendelte a mi lapunkat és itt küldöm előfizetését egy évre, valamint egy dollárt az uj naptálért. Kérem indítsák meg neki a lapot. BRIDGEPORTI OLVASÓ. KRITIKA A LAPRÓL Tisztelt Szerkesztőség! Mint régi szakszervezeti tag és régi lapolvasó, szeretnék néhány szóban kritikát gyakorolni a lap felett. A lap 16 oldalon jelenik meg hetenként, s néha csak féloldal van a munkásmozgalomról, szakszervezetekről. Egy hosszú cikk az acélmunkásokról, az is csak a választási kritika, az angol Labor Partyról, de hónapok óta keresek valamit a Beck, Hoffa, Teamsters Unió, Jim Cross pék unió, a mosoda munkások, Dió és a szakszervezeti gengszterekről, de sajnos, a Magyar Szóban nincs erre hely. 15—16 millió szakszervezeti munkás között sok magyar munkás van, akik olvassák a lapot. Bennünket, szak- szervezeti régi harcosokat és a jelenlegieket nagyon érdekelnek a szakszervezeti események. Engedjék meg, hogy ajánljam, adjanak egyszer vagy kétszer havonta 2—3 oldalas szak- szervezeti híreket, s három hétig természettudomány,, szépirodalom és más fontos dolgokról Írjanak. A politika kevésbé érdekel bennünket, mert elvesztettük a bizalmat. Minden haladó ügyért az unióban harcolunk. Én a lapot fenntartom, mert érdekel minden, ami történik a világban. R. M. (Szerk hozzászólása: Megszívleljük levelében foglaltakat; a tény az, hogy a Hoffa ügyről például nem sokat irtunk, de multheti lapszámunkban irtunk ezzel kapcsolatban. Vannak problémák egy hetilapnál, melyeket nehéz megoldani, s ugyanakkor arra is törekednünk kell, hogy minden olvasónk részére érdekessé tegyük lapunkat.) Egy uj kanadás kérése Tisztelt Szerkesztőség! Köszönettel vettem, hogy jogos panaszomat leközölték az Amerikai Magyar Szóban, legalább annyit, hogy munkához való juttatással megszabadítanának jelenlegi nyomorúságomból. Mondhatom, ünnepnap számomra, amikor lapjuk megérkezik. Milyen jó is volna, ha naponta és nem pedig hetenként jelenne meg! Nagy meglepetés volt számomra a magyar kalendárium megküldése, mely igen értékes könyv és ezúton mondok érte hálás köszönetét. Sajnálom, hogy az 1958-as kalendárium előállításához nem tudok hozzájárulni, mert sajnos munkanélküli vagyok, de boldog volnék, ha szerény tehetségemmel megirt irodalmi munkáimmal gazdagíthatnám azt. Kérem tegyék közzé felhívásomat ismertetve jelenlegi bizonytalan helyzetemet és felkérni régi és ujkanadás jószivü magyar honfitársakat, legyenek segítségemre, hogy munkához juthassak. Könyvelő, telefonkezelő, pénztár, vagy liftkezelő, mázoló, szakács, kézbesitő, takarító, tehát mindenféle munkát elfogadnék. A szerkesztőségen keresztül tudathatnának, hogy segiteni tudnak rajtam. Honfitársi üdvözlettel: K. L. ! Uj-Kanadás. A STERN HÁZASPÁR NYILATKOZATA Lapunk foglalkozott már azzal a kémkedési üggyel, melyben az FBI-nak Boris Morros holly- woody filmrendező volt a fő informátora, aki Martha és Alfred Stern ellen is terhelő vallomást tett. Ennek alapján az FBI a Stern házaspárt — akik már 1953 óta Mexikóban éltek — ez év július havában beidézte a nagy esküdtszék elé kihallgatásra. Ennek Sternék nem voltak hajlandók eleget tenni, mert ügyvédjük nem kapott kielégítő választ a kormányügyésztől a kihallgatás célját illetőleg. Azóta kiderült, hogy már akkor készen volt ellenük a vádirat, melynek alapján letartóztatás várt rájuk, mint orosz kémekre. A kémkedés vádját Morros vallomásai alapján hozták ellenük. Sternék paraguayi állampolgárságot szereztek, mert csak úgy tehettek szert útlevélre. Négy évi mexikói tartózkodás után * Európába utaztak Bobby fiukkal együtt és jelenleg Csehszlovákiában laknak. Onnan küldtek nyilatkozatot, hogy esetüket ismertessék az amerikai néppel és megmutassák, hogy hova kerget a reakció és háborús hisztéria amerikai polgárokat. Mártha Stern néhai William Dodd leánya, aki Roosevelt idejében amerikai követ volt Németországban és Mártha személyesen látta a német fasizmus működését, amit leleplezett könyveiben. Alfred Stern jómódú befektetési ügynök volt és mindketten ismertek voltak, mint liberális közügyek lelkes támogatói. (Morros kémkedéssel vádolta Dr. és Mrs. Henry Spitz, ausztriai állampolgárokat is, akik Bécs- ben kijelentették, hogy: “Sohasem ismertük Boris Morrost, ellenünk hozott vádjai merő hazugságok”. Pert indítanak ellene becsületsértésért.) Sternék nyilatkozata “Boris Morros vádja, hogy7 szovjet ügynökök voltunk, fantasztikus koholmány az ö szennyes karrierjének kiegészítő része. “Nyilvános meghurcoltatással való jellemgva- lázás gonosz eszközét használja úgy Morros, mint egyes kormány ügynökség és kongresszusi bizottság arra, hogy elhallgattasson olyanokat, akik ellentétben állnak a hivatalos véleménnyel, mert nem voltunk hajlandók megjelenni a Grand Jury előtt, mely idézés ügyvédünk véleménye szerint is jogtalan volt, most minket is meghurcolnak rágalmakkal és hazugságokkal. Megbíztuk ügyvédünket, hogy ebben az ügyben intézkedjen. “Morros kihasználása jellemző a főügyészi hivatal és az FBI egész szégyenteljes történetére, a jogtalan módszerek használatára, u. m. az alkotmánynak és a polgárok jogainak arcátlan mellőzése, a bizonyítékok gyártása és meghamisítása, amerikai progresszivek megfélemlítése és zsarolása, besúgók és spiclik alkalmazása. Boris Morros legújabb lakója ennek a zsúfolt mellék- helyiségnek, de ö is oda fog kerülni ahová a többi lakótársa, a megvetés árkába. “Saját progresszív múltúnk jól ismert, a sajtó is eleget foglalkozott vele az utóbbi időben. Mi büszkék voltunk mindig álláspontunkra és most is büszkék vagyunk rá. Huszonöt évig harcoltunk a fasizmus és reakció ellen és igyekeztünk hozzájárulni egy haladószellemti Amerika felépítéséhez. A hajsza áldozatai “Működésűnkért minket is évekig hajszoltak, akárcsak más progresszív amerikaiakat. Megbélyegeztek bennünket, felforgatóknak neveztek, az FBI követett bennünket, telefonunkat kihallgatták, levelezésünkbe beavatkoztak. William E. Dodd Jr. (Mrs. Stern bátyja) “időelőtti antifasisztának” lett megtisztelve egy kongresszusi bizottság kihallgatásán, kidobták kormányállásából, fekete listára tették, munkanélküliségbe, kétségbeesésbe és korai halálba kergették. “Mikor 1953-ban Mexikóba emigráltunk, az FBI és a State Department a mexikói titkos rendőrség segítségével követett bennünket, újra hallgattatta telefonunkat és nyomást gyakorolt az ottani kormányhivatalokra, hogy bizonyos nekünk kijáró jogokat megvonjanak tőlünk. De azért sikerült néhány évig nyugodt és énitő életet élni e büszke és barátságos nép körében. “1950-ben utlevélkérelmünket a U. S. megtagadta, a mexikói kormány ugyanezt tette. Utóbb kormányalkalmazottak bevallották, hogy az FBI és a State Department sürgették őket, hogy tá- volitsanak el az országból bennünket. Ez beavatkozás más ország belügyeibe és sajnos voltak esetek amikor tisztviselők a nyomásnak engedve emberek erőszakos elhurcolásában segédkeztek. Az nem igaz, hogy “kiadatás” előtt álltunk, hiszen nem voltunk hivatalosan vádolva, csak Morros által. “Az utóbbi hat hónap kellemetlenségeit meg- sokaltuk, Európába akartunk menni, ahol már 20 éve nem voltunk. Hogy elkerüljük az Egyesült Államok további beavatkozását életünkbe, elhatároztuk, hogy Paraguay állampolgárai leszünk és ott kaptunk útlevelet. A hisztéria “Akik azt akarják tudni, hogy miért nem jelentkeztünk a beidézésre, azoknak azt hisszük, megmutattuk, hogy milyen kevés alkalma van egy progresszivnek igazságos elbánásra számitani egy7 ilyen országos hisztérikus légkörben. “Hogyan tudnánk minden eddigi és ezutáni ránkszórt hazugságot és rágalmat megválaszolni? Boris Morrost 1943-ban ismertük meg Holly- wood-on, ahol film készült két Dodd-könyvről. Stern befektetést csinált egy zenemű kereskedésbe, mely Morros tulajdonát képezte és mely tönkrement az ő tehetetlensége miatt, örök haragját érdemeltük ki azért, mert ügyvédünknek sikerült befektetésünk egy részét visszaszerezni tőle. 1945 óta nem láttuk, de addig sok embernek mutatott be minket, köztük Jack Soble-nak is (aki hónapokig tartó letartóztatása után vállalta a szovjet kémkedés vádját) akivel ismeretségünk olyan alkalmi volt, mint ahogy életünkben sok, üzletemberrel, politikussal, művésszel, diplomatával volt alkalmunk megismerkedni. “Ugv érezzük, hogy más kísérletei mellett az FBI az ellenünk indított hajszát is felhasználta arra, hogy az ellenük hozott felső bírósági határozatokat ellensúlyozni próbália. A mi társadalmi pozíciónk, progresszív voltunk jó híranyag volt, fenyegető példaként használhattak bennünket másokkal szemben, akiket velük való együttműködésre akartak kényszeríteni. “Reméljük, hogy az amerikai nép tanulni fog a mi esetünkből, ők is mint mmdp" né1"» a békét és biztonságot keresik. Ismerjék fel a fenvegető veszélyt, amit csak egyesitett erővel és a népei», egymásközti barátságával tudnak leküzdeni. .
