Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)

1957-10-10 / 41. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ

Thursday, October 10, 1907

Csak békés együttélés oldhatja meg problémáinkat!!!

| Dulles-Sromyko,

Mrs. Roosevelt-Krusssev

(Folytatás az első oldalról)

Ekkora hálátlanság egy olyan ország részéről, amelynek annyi fegyvert szállítottak, amelynek uralkodóját olyan kitüntető módon fogadták Washingtonban.

De az igazi keserű leves még csak ezután jött!

Jordán Egyesült Nemzetekbeli képviselője, ama ország, amelynek uralkodóját valóban és ténylegesen amerikai pénzzel és fegyverekkel tartották hatalmon, ama ország, amelynek még két héttel ezelőtt repülőgépen szállítottak fegyvert, hogy megmentsék a “sziriai veszélyétől, még ez az ország is nyilatkozatot adott ki, hogy nem kérnek az Eisenhower-doktrina támogatásából és ELLENZIK AZ EGYESÜLT NEMZETEK BEAVATKOZÁSÁT Szíria ügyeibe. Dullesék, azaz amerikai UN-delegáció ugyanis egy ilyen jellegű határozati javaslatot készített beterjeszteni a UN-nagvgyülés elé.

Ilyen körülmények között Dullesnek nyilván revízió alá kellett venni politikáját. Egyes UN- megfigyelők úgy vélik, hogy a Dulles^Gromyko találkozó mögött annak lehetősége rejlik, hogy az Eisenhower-kormány, megelégelve a sorozatos visszautasítást, amiket a pártfogolt arab államok részéről kapott, most mintegy azt mondja nekik, hogy ha nem akarjátok, hogy “megmentselek” benneteket, akkor közvetlenül fogok tárgyalni azokkal, akiktől pedig meg akartalak menteni benneteket.

A Mrs. Roosevelt-Kruscsev találkozó

Az amerikai-szovjet megyegyezés lehetősége szempontjából egy másik fontos esemény történt az elmúlt napok folyamán: Mrs. Roosevelt személyes látogatása és beszélgetése Kruscsov szovjet pártvezérrel.

Ez a találkozó nem volt hivatalos jellegű és Mrs. Roosevelt egyáltalán nem képviselte az amerikai kormányt. Viszont Mrs. Roosevelt tekintélye világarányokban van legalább is akkora mint Dullesé — és értelem és érzelem tekintetében ezerszerte hűbb kifejezője az amerikai népnek. Kruscsev pedig természetesen a szovjet állam

Kruscsev

jelenleg legnagyobb befolyású vezérszemélyisége. Amikor két ilyen egyéniség találkozik és amikor ezek a két állam közötti ellentétekről, azok okairól és megoldásuk lehetőségeiről beszélnek, az világeseménynek számit.

Az természetesen véletlenség, hogy a DullesAmerikai Magyar Szó

Előfizetési árak: New York városában, az JJgyesült Államokban és Kanadában egy évre $7, félévre $4

Blind t a más külföldi országban egy évre $#., félévre $5. — Egyes szám ára 15 cent.

Szerkesztősé? és kiadóhivata*: 130 East 16th Street New York 3, N. Y. — Telefon: AL 4-wm

°sggÍ^.84

Gromyko és a Mrs. Roosevelt-Kruscsev találkozó csaknem egyidejűleg történt. De nem véletlen az, hogy mindkét megbeszélés lényege a két állam közötti ellentétek eltávolításának lehetősége volt. Mert ezen múlik az emberiség élete, jövője.

Rendkívül fontosságára és érdekességére való tekintettel bő szemelvényekben közöljük a Mrs. Roosevelt-Kruscsev beszélgetés szövegét az e heti és a következő lapszámainkban.

Mrs. Roosevelt a következő szavakkal nyitotta meg az interjút:

“Remélem, hogy ittartózkodásom folyamán jobban meg fogom érteni és választ fogok kapni azokra a kérdésekre, amelyeket otthon azoktól kapok, akik nem értenek meg egyes dolgokat, a Szovjetunió részéről...”

KRUSCSEV: Értékelem látogatását Mrs.

Roosevelt. Engedje meg, hogy megemlékezzek férjéről, Franklin D. Rooseveltről. Mi tiszteljük őt és nem felejtjük el működését... Nagy ember volt, tehetséges ember volt, aki megértette úgy saját hazája, mint a Szovjetunió érdekeit. Vállvetve küzdöttünk Hitler ellen és értékeljük, hogy Roosevelt megértette e faladatot, amely egyesítette a két országot. Boldog vagyok, hogy üdvözölhetem Önt országunkban és hogy beszélgethetünk egymással.

MRS. ROOSEVELT: Sokan teszik fel ezt a kérdést nálunk: Hogyan várhatja el a Szovjetunió, hogy leszereljünk felügyelet nélkül, amidőn a Il-ik világháború után a Szovjetunió volt az, amely újrafegyverkezésre kény szeritett bennünket.

KRUSCSEV: Nézeteink, Mrs. Roosevelt, nem egyeznek meg a fegyverkezési panasz kérdésében. Mi ugv véljük, hogy volt leszerelés úgy a Szovjetunióban, mint az Egyesült Államokban.

Ön azt állítja, Mrs. Roosevelt, hogy maguknál 12 millió ember volt fegyverben. De a mi országunkban minden férfi és minden nő mozgósítva volt. A mi országunkban annyi ember pusztult el, amennyi az önök egész hadseregét kitette. Mrs. Roosevelt, én nem akarom, hogy zokon vegye ezt tőlem, de ha Ön összehasonlitja a mi veszteségeinket az önökével, akkor megállapíthatja, hogy az önök egész háborús vesztesége annyit tesz k-i, mint amennyit mi egyetlen kampány, egyetlen német offenziva folyamán szenvedtünk.

A mi országunk elvesztette bányaiparának, fémiparának nagy részét. Számos városunk elpusztult. Ezért igyekezett a mi országunk any- nvira tartós békét létesíteni. Nincs ország, amely jobban áhítozott volna a béke után.

Bizonyos körök az Ön országában azt hitték, hogy a szovjet szocialista állam a háború után el fog pusztulni. De Ön most láthatja, hogy mi a romokból újjáépítettük szocialista államunkat és az most erősebb, mint valaha.

MRS. ROOSEVELT: Értem, Mr. Kruscsev, de a szovjet aránylagosan több embert tartott fegyverben a háború után mint mi.

(Dr. David Gurevics, Mrs. Roosevelt orvosa, aki elkísérte őt oroszországi látogatásán és aki jelen volt a Kruscsovval folytatott megbeszélésén, hogy ellenőrizze az orosz tolmács fordítását, itt közbeszólt a beszélgetésbe: “Nemcsak aránylagosan tartottak több embert fegyverben, hanem számbelileg is: 6 millió ember volt a szovjet hadseregben.”)

KRUSCSEV: Dr. Gurevics, lehet hogy Ön tudja, hogy hány ember van Amerika hadseregében, de ne legyen annyira biztos a szovjet katonaság létszámában. Ön azt nem tudja. (Mrs. Roosevelt- hez fordulva.) Én nem tagadom, hogy hadseregünk nagyobb volt, mint az Önöké. De vessen egy pillantást a térképre. Nézze meg a mi országunkat. óriási terület az, Mrs. Roosevelt. Vegyük Németországot, vagy Franciaországot, amelyek hozzánk viszonyítva kis országok. Hadseregük egyaránt védheti keleti vagy déli határaikat. De a mi országaink határai között akkora a távolság, mint egyes világrészek között, 3,000 kilométer. A mi keleti határainkat nem lehet a nyugati hadsereggel megvédeni, sem az északit a délivel. Hogy tehát biztosítsuk államunkat, nagy hadsereget kell fenntartanunk, ami nem könnyű számunkra.

MRS. ROOSEVELT: Ezt mind megértem, de északon például nem kell önöknek semmitől tartaniuk. (A Szovjetunió északi határait es?Északi Jeges-tenger mossa. — Szerk.) A jaltai konferencián Németország leverését tudomásul vették. A Szovjetunió nem akarta, hogy Németországot ismét area katonai hatalommá építsék ká. önök

egy csomó semleges országot akartak maguk és Németország között létesíteni. De én úgy tudtam, hogy ezeknek szabadnak kellett volna maradni, bár szoros együttműködésben a Szovjetunióval.

Ma nyilvánvaló, hogy Anglia, Franciaország és Németország nem képez katonai veszélyt. Nem mondom, hogy idővel nem képezhetnek, de jelenleg nem azok. Tisztára védelemre vannak berendezve és igy azt hittem, nyugodtan lehet tárgyalni arról, hogy a Szovjetunió miként érezheti magát biztonságban olyan hadsereg fenntartása nélkül, amely rettegésben tarthatja a világ többi országait.

KRUSCSEV: A forradalom előtt vagy utána orosz csapatok sohasem közelitették meg Angliát, sohasem léptek Amerika területére... De amerikai csapatok megközelítették távolkeleti határainkat. Japán csapatok behatoltak távolkeleti területeinkre, bevonultak V'ladivosztokba. Francia csapatok voltak Odesszában. Ezért kell nekünk hadsereg.

Mi viszont sohasem voltunk Mexikóban vagy Kanadában, de az önök csapatai voltak ott. Addig, amig a csapatokat nem vonják ki Európából és amig nem adják fel a katonai bázisokat, a leszerelés nem fog sikerülni.

(Folytatjuk)

AZ ARAB ÁLLAMOK KITARTANAK SZÍRIA MELLETT

E hét folyamán az Egyesült Nemzetek közgyűlésén két nagy arab állam képviselője szólalt fel Szíria védelmében. Ahmad Shukairy, Saudi Arábia képviselője visszautasította Dulles szeptember 19-én az U. N. közgyűlésén tett panaszát, hogy Szíria igazi hazafiait kiűzték hivatalukból és hogy a Szovjetuniótól vásárolt fegyverek veszélyt jelentenek a szomszédos államokra.

“Nem tartozik a UN-hez az, hogy ki van Szíria kormányában, ez tisztára Szíria beliigye. A fegyver vásárlás sem ok a beavatkozásra, minden országnak joga van védelmi szempontból fegyverkezni. Az UN tagállamai mind fegyverkeznek, Szíria nem az egyetlen és higyjék el, hogy nem fényűzésből teszi.”

Az Egyesült Államok elvárta Szandi Arábia támogatását Szíria ellen, hiszen Saud király itteni látogatása alkalmával bő bizonyítékát kapta (10 millió dollár) Amerika barátságának. Ez az eset Jordániával is, mely szintén csalódást okozott Mr. Dullesnek, mert pár nappal azelőtt a delegátusa felszólalt Szíria védelmében.

Dr. Mahmoud Fahzi, Egyiptom külügyminisztere kijelentette a közgyűlés előtt, hogy Egyiptom “egy emberként áll készen megvédeni Szíriát minden támadás ellen és nem tűri, hogy egy kisujja vagy hajaszála meggörbüljön.”

Mindez nagy csalódást okozott a nyugati álláspont képviselőinek, akik egy benyújtott határozati javaslatban azzal vádolják a Szovjetuniót, hogy kerülő utón, támadóan, beleavatkozott a Középkelet ügyeibe. A barátinak vélt arab államok ily hangú felszólalásai kevés reményt hagynak arra, hogy a határozati javaslat elfogadásához szükséges többséget felsorakoztathassák.

Eisenhower elnök sajtókonferencián felemlítette, hogy üzenetet kapott Saud királytól, melyben “meleg barátságáról” biztosította.

Hivatalos körök nem tudják, hogy azt az üzenetet Ahmad Shukairy felszólalása előtt vagy után fogalmazták?

Nagyszerűen jövedelmez az olajforrás

LONG BEACH, Cal. — A város tulajdonában levő olajkút 41,418,989 dollár profitot hozott a

vár osnak 1956— 57-ben.

$27,763,123-t ami tisztán fen nma- radt, egyenlően elosztják a város és az állam között, az állam tör vényei értelmében. A városra eső összeget a város javára használják fel.

Ugylátszik.a- természet semleges- és egyenlően ontja olaját akár a nép, akár privát tulajdonában van. A nép olajkutja éppenugy termel, mintha a Standard Oil vagy a Richfield, vagy Shell tór- saiáffak tulajdonában volna.

2______