Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)

1957-10-10 / 41. szám

Thursday, October 10, 1957 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3 A Magyar Szó már régen mondta, most a wisconsini ‘Progressive’ ismétli: “DULLES KÜLPOLITIKÁJA CSŐDBEN ¥A!I” Szokatlan nyíltsággal, szinte segitségkiáltóan hangzik a PROGRESSIVE, (Wisconsinban meg­jelenő demokrata folyóirat)- októberi számában megjelent vezércikk, mely abban látja az Egye­sült Államok külpolitikájának hibáját, hogy az továbbra is az anti-kommunizmusra, katonai szö­vetségekre és felfegyverkezési segélyek kiosztására helyezi a fő- sulyt és hogy önteltséggel köve­teljük más államoktól is ennek a politikának a folytatását. Felemlíti a közép-keleti fejle­ményeket, kiemelte Szíriát, to­vábbá az Indiában, Indonéziában, Okinawában, British Guianában szabad választásokkal elért kom­munista eredményeket és hogy DULLES mindezt a világszerte stratégiai­lag elhelyezett támaszpontjaink, a billiókra rugó hadikiadásaink és megszervezett katonai gépeze­teink ellenére egy fegyverlövés vagy erőszakos fenyegetés nélkül érték el. Gyengül U. S. befolyása A “Progressive” nem titkolja, hogy nagyon fáj neki a U. S. külföldi befolyásának a gyengülése. Azért ostorozza most a State Department nyers, vagy-velíink-vagy-ellenünk megközelítését, külö­nösen a gyarmati sorsból most kikerült államok problémái felé, amivel egyáltalán nem segít raj­tuk, hanem inkább rákényszeríti a jobb sorsot sóvárgó népeket arra, hogy a Szovjetunió segít­ségét elfogadják. Példa erre a Közép-Kelet, mely területi közelségben lévén a Szovjetunióhoz, ter­mészetesen annak érdekkörét képezi. De csak a Bagdadi Szövetség megkötése -után lépett közbe a Szovjetunió. Egyiptom és Szíria semleges kí­vánt maradni és nem csatlakozott a Szövetség­hez. Amikor látták, hogy Amerika az összes szom széd államokat felfegyverzi, akkor e két állam a Szovjetunióhoz fordult támogatásért, amit meg is kaptak. “Könyörtelen politikánk csak élezi a helyzetet. Nem titok pl., hogy Szíria esetében mindent elkövettünk, hogy kormányát és gazda­ságát gyengítsük. Amerikai pénzügyi nyomás kö­vetkeztében a sziriai font értéke csökkent a vi­lágpiacon. Szíria a Szovjetuniótól kért és kapott 300 millió dollár kölcsönt gazdasági krízisének áthidalására. Ezekre a fejleményekre Amerika következetesen a katonai téren keresett megol­dást, katonai gyorssegélyt juttatott repülőgépen a szomszéd államoknak és ezzel még közelebb kergette Szíriát a Szovjetunióhoz. Ez viszont arab barátainknak és Izráelnek okozott komoly aggodalmat.” A cikk idézi Walter Lippmant: “A sziriai kor­mányváltozás egy jel a sok közül, hogy a Dulles paktumok és az Eisenhower-doktrina közel sem jön Ázsia és Afrika népei problémáinak megol­dásához. Politikai függetlenségük megnyerése után e népek első érdeke életszínvonaluk emelése, elmaradt gazdaságuk modernizálása. És itt jut a Szovjetunió előnybe velünk szemben”. Meg lehetett volna egyezni A “Progressive” megemlékezik a Szovjetunió 9 hónappal ezelőtt megtett, 6 pontból álló ajánla­táról, mely többek közt az egész területre szó­ló fegyverszállítás felfüggesztését és egy politi­kai és katonai feltételektől mentes közös gazda­sági segélyprog­ram megindítását, tartalmazta. De szokásához híven ezt is, mint min­den más szovjet ajánlatot “kormá­nyunk teljes egé­szében visszauta­sító! a, mint tárgyalásra érdemtelent.” Ezt na- gyo- végzetes hibának tartja, mert ha van két dolo amire a Közép-Keletnek nagyobb szük­sége van, mint akármi másra, az a fegyverkezési verseny megszüntetése és a gazdasági fejlődés programja. “Ez a helyzet Afrika és Ázsia többi küzdő álla­maiban is. Amerika felfegyverzési politikája visz- szaélt e népek forradalmi reményeivel és valósá­gos haditáborrá változtatta területeiket mielőtt politikai vagy gazdasági szilárdságot elértek volna”. “India egy másik semleges állam, melyet kény­szerhelyzetbe kergettünk azzal, hogy szomszéd­ját, Pakisztánt, felvettük az anti-kommunista klubba. Ez persze azzal járt, hogy Amerikától sok millió dollár értékű fegyvert kapott. A sze­rény gazdasági segítség, amit India Amerikától kapott, meg lett semmisítve azáltal, hogy kétszer annyit volt kénytelen költeni Pakisztán elleni vé­delmi berendezésekre és ezzel gazdasági gondjai csak növekedtek.” Győznek a kommunisták India tiz éves felszabadulása óta először, Ka- rela államban szabad választás utján, kommunis­ta kormány került hatalomra. Karelában van a legtöbb írástudó, a nép 30 százaléka India átla­gos 7 százalékával szemben és következésképp itt van a legműveltebb munkanélküli sereg, akik tudatosan szavaztak kommunistákra a tarthatat­lan gazdasági helyzet elleni tiltakozásként. Ugyanez történt Okinawában, egybillió dolláros amerikai támpont közepén, ahol a kommunista hajlamú polgármester az újraválasztásnál meg­erősödve került vissza hivatalába, dacára annak, hogy az ellenfelét az amerikai katonai parancs­nokság támogatta. Az onnan 2,500 mérföldre fekvő Indonézia leg­nagyobb szigete Jáva^ került választás utján kommunista kézre, mig a fővárosban Jakartaban, BUDAPEST. — Dr. Münich Ferenc miniszter- elnök helyettes a parlament épületében fogadta Harrison E. Salisbury^, a New York Times tu­dósítóját. Úgy látszik a vasfüggönyt nem igen találta Kelet Európában, mert a Times e közis­mert vörösfaló tudósítója Albániát, Bulgáriát bejárva, Magyarországra ment és ott három és félórát töltött el vele Münnich Ferenc, aki a Kí­nában tartózkodó Kádár János miniszterelnököt helyettesíti. Salisbury azt vélte kivenni Münich burkolt szavaiból, hogy hajlandók volnának meghallgatni egy Mindszentire vonatkozó ajánla­tot, de nem ment ennek részleteibe. Mindszenty köztudomású, hogy az amerikai követségen tartózkodik november óta. összeesküvéssel vádolja USA-t Münich támadta Mindszenti eljárását, úgy­szintén Amerika beavatkozását. Kilátásba he­lyezte, hogy másnap adatokkal fogja a magyar kormány bebizonyítani az Egyesült Államok bün- részességét abban, hogy összeesküvőket, romboló elemeket és kémeket küldenek Magyarországba. A miniszterelnök helyettes az Egyesült Ál­lamok állandó beavatkozási vádjához hozzá­fűzte : “Mi is látunk dolgokat USA életében, ami nekünk nem tetszik, például a little rocki esemé­nyek, de eszünkbe sem jut azért, hogy újság­íróinkat átküldjük, hogy vizsgálják ki a dolgot a helyszínen.” A múlt események miatt letartóztatottakra vonatkozólag Salisbury kérdésére, hogy miért halasztják tárgyalásaikat, Münich azt felelte, hogy: A magyar kormány alig várja, hogy véget vethessen a tárgyalásoknak, azonban mée- min- ditr 3(WM—3500 ügvet kell éli niök. \ ••<:!.•,f tak közül sok összeköttetésben állt külföldi második helyre kerültek, Bandung és Surabaya városokban pedig első helyre. És a Csendes-óceán átellenes partjain, Dél- Amerika északi részén egy angol tartomány Bri­tish Guiana lakói négy év alatt másodszor sza­vaztak a baloldali People’s Progressive Party-ra. Ezek a kommunista győzelmek Mr. Dullest is megijesztik, mert katonai agresszió nélkül tör­téntek, viszont a mai külpolitikánk pont arra van berendezve, hogy kommunista agresszió eshető­ségeire készen legyünk. Sajtókonferencián Dul­les kifejezte azt, hogy ez veszélyes helyzet, de nem tehet semmi, mert nem akar más országok belügveibe beleavatkozni. A “Progressive” ezt “tisztára badarságnak” nevezi, “mert hiszen Mr. Dulles örökké beavat­kozik, ahol egy újabb katonai szövetségest vél horgára fogni”. Azt ajánlja, hogy Mr. Dulles nézzen szembe a kommunizmus terjedésének igazi okaival és akkor rájönne arra, hogy ennek egyedüli orvossága az öngyilkosságba vezető fegyverkezési verseny egyezmény utján való be­szüntetése és egy gazdasági fejlesztési program­nak az Egyesült Nemzetek utján való kidolgo­zása. Ezt az orvosságot mi is ajánljuk. VAN MÁR KOVA KENEKÜLNi Frederick Joliot-Curie, Nobel dijat nyert francia atomtudós tréfás megjegyzést tett arra vonatkozóan, hogy ha valamilyen hibából kifo­lyólag egy atomkisérlet rosszul sül el, és az ab­ból származó veszély elől menekülni kell a Föld­ről, nem kell búsulni, meg van már a lehetőség a légürbe való menekülésre. Utána mindjárt komoly hangon tett emlí­tést azokról az előnyökről, amiket a mü-bolygó- nak a légürbe való behatolásától az emberi tudo­mány nyerhet, vagyis hogyan lehet a világűr­ből eredő energiát és kisugárzást a földön hasz­nosítani. kémhálózatokkal, melyeknek a magyar vezető szerint, USA-val vannak kapcsolataik. Münich úgy nyilatkozott, hogy a kémkedések részleteit hamarosan nyilvánosságra hozzák. Münich Ferenc tagadta, hogy a magyar irók közül bárkit is kivégeztek volna, sőt eddig még bíróság elé sem állították őket. Ez Déry Tiborra, Hay Gyulára, Tardos Tiborra és Zelk Zoltánra is vonatkozik. Maiéter Pál ezredes az októberi lázadás ve­zetőjére vonatkozólag a következőket mondta a Times riportere szerint: “Minden országban bíróság elé állítják a bűnözőket. A mi törvényeink szerint Maiéter megszegte katonai esküjét és ezért felelősségre vonjuk és ügyének minden részletét kivizsgál­juk.” Münich 170 ezerre becsülte a magyar me­nekültek számát, de hozzátette,hogy 26,000 már visszatért és naponta 40-en jönnek vissza most is. Mindössze egy-két bűnözőt tartóztattak le közülük, a többi visszatért régi munkáiéhoz. Sok magyar külföldre ment attól való féléimé* ben, hogy az ellenforradalom győzni fog és fa­siszta atrocitásoktól tartottak. Ettől a terrortól menekültek. Münich megjegyezte, hogy ha megegyezésre jönnének Amerikával, szívesen látnának ame­rikai tanulókat Magyarországon, feltéve, ha ma­gyar tanulókat is beengednek USA-ba. Magyarország és USA között fennálló vi­szonyért tcijosen USA-t tette felelőssé. A ma­gyarok részéről nincsen semmi akadály arra, hogy ne !■ iljön jobb viszony a két ország kö­zött, ha USA lépéseket tesz ez irányban. Münnich -zerint az októberi lázadás 23 bil­lió form! iái' került Magyarországnak. A kár 90% át á"h ehn/ták és a ermelés 105 száza­lékos r tavalyi október 1-hez képest. AI. y. TINES TUDÓSÍTÓJA magvarországoh H *’ahásu $7Mro»s ' ;’han' Október 19-én, szombaton este 7 órakor a PETŐFI KÖR helyiségeiben, 8124 Burdeno Street. — Vacsora már 6 órától. — Szólölopás. — Kitűnő program. — ízletes ételek, jó italok. Bandi Miska kitűnő zenekara!

Next

/
Oldalképek
Tartalom