Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)

1957-09-26 / 39. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Sept. 26, 1957 Tegyük’fel, hogy a nyájas olvasó egy gazdag amerikai tőkepénzes. Tudjuk, hogy a Magyar Szót nem olvassák gazdag amerikai tőkepénze­sek, sem gazdag magyar tőkepénzesek, de ama konklúzió és tanulság érdekében, amelyet e cik­künkből akarunk levonni, tételezzük fel ezt az igen valószínűtlen helyzetet. Szóval Ön, Nyájas Olvasó egy igen gazdag em­ber. Mondjuk van egy nagy import üzlete, eset­leg banánt importál Guatemalából már évek óta. A banánüzlet nagyszerű üzlet. Megvásárol egy hajórakomány banánt, helyesebben kitermel egy hajórakományt — mert sok-sok ezer aker banán­ültetvénye van Guatemalában — tegyük fel tíz­ezer dollárért és eladja Amerikában ötvenezerért, hatvanezerért, vagy ki tudja mennyiért. Minden­esetre annyiért, hogy 20—30 év alatt 100—150 millió dollárocskát gyűjtött össze magának. A vagyon alapja persze az volt, hogy a guate- malai paraszt, aki a banánt termelte, 50—60 cent napibért kapott. A guatemalai paraszt éveken át szótlanul türel­mesen hordta az igát és a keresztet. Idők múltá­val a nép fiai mozgalmat kezdtek, pártot alapítot­tak és egy olyan kormányt állítottak az ország élére, amely azt üzente Önnek, nyájas olvasónak, azaz az amerikai banán importernak, hogy legyen szives emelje fel a parasztok napibérét egy pár centtel, azaz pesoval. És fel is kellett egy kicsit emelni a bért, mert különben a paraszt nem volt hajlandó dolgozni. Ha pedig a paraszt nem dolgozik, nincs banán és ha nincs banán, nincsenek millió dollárkák. Szóval Ön beleegyezett, hogy felemeli a bért, de körülnézett, hogy hogyan lehetne azt a szem­telen kormányt eltávolítani, amely ilyen felfor­gató ideákat terjeszt a parasztok között ! Nos, hogyan lehet egy ilyen kormányt eltávolí­tani? Ugyebár a válasz egyszerű. El kell terjesz­teni a hirt, hogy az a kormány vörös, felforgató és kommunista. Persze az ilyesmi pénzbe kerül. Nemcsak propaganda kell, hanem emberek, akik a propagandából mozgalmat csinálnak és akik a kormányt erőszakkal megbuktathatják. Nincs olyan nép a világon, melyben nem akad­nának elvetemült, pénzért mindenre képes kalan­dorok, judások, gonosztevők, banditák. A guate­malai nép között is akadt. Nem sok, de akadt. Száz szónak is egy a vége, az olvasó is jól tud­ja a történteket. Bizonyos amerikai cégek, bizo­nyos amerikai politikai körökkel karöltve megvá­sároltak egy ilyen mindenre kész klikket és mi­után jól felfegyverezték, felszerelték, megszer­vezték őket, megbuktatták velük Guatemala tör­vényes, demokratikus kormányát, az Árbenz-kor- mányt. — így jutott a fasiszta Armas Guatemala élére! Persze annyit már tanultak Wall Street urai, hogy egy fasiszta diktatúra csak akkor tarthatja magát uralmon, ha van némi tömegbázisa, ha van valami politikai mozgalom, párt mögötte, De Armas és maroknyi kalandor klikkje ese­tében nyilván még ezt sem tudták elérni. Ar- masék és bandáján rajta maradt a véres folt, az 1954-iki katonai puccs véres foltja, a sok száz meggyilkolt guatemalai vére. Ez a banda és mes­terségesen összetákolt pártja képtelen volt Gua­temalát az amerikai tőkepénzesek érdekében sta­bilizálni. Armas ellen, mint tudjuk, merényletet követtek el és meg is ölték. Nos, itt jutunk el oda, ahonnan cikkünk ele­jén kiindultunk. Ahhoz a kérdéshez, amelyet cik­künk elején akartunk önhöz intézni, mint egy feltételezett gazdag amerikai tőkepénzeshez. Tegyük fel. hogy Ön az az amerikai milliomos, aki pár évvel ezelőtt felbérelt egy bandát, hogy távolítsa el azt a kormányt, amelynek működése némileg csökkentette az Ön üzletének profitját. El is távolította azzal a propagandával, hogy az a kormány kommunista. Helyébe beültetett egy pénzzel vásárolt bandát és annak pártját. Már most a kérdés ez: Mit csinálna ön, ha ez a fasiszta banda, ha ez a fasiszta párt TEHERTÉTELLÉ válna ha a nép ujjonnan forrongna? Hogyan szabadulna meg et­től a bandától? Hogyan dobná el ezt a kifacsart fasiszta rongyot? Nos, hogyan? A választ majd a cikk végén adjuk meg. Illet­ve nem is kell megadnunk, hanem leközlünk egy levelet, amely a N. Y. Times szept. 14-iki levél­rovatában jelent meg. És olvasása után hasonlítsa össze azzal a vá­lasszal, amelyet ön adott a kérdésünkre. Tisztelt Szerkesztőség! ... Amikor Arbenz ezredes kormánya össze­omlott 1954-ben (figyeljük meg a kifejezést: “összeomlott”. A levél Írója ártatlan bárányka módjára úgy tesz, mintha nem tudná, hogy Ar­benz kormánya nem “omlott’ össze, hanem egy külföldi fegyveres puccs megbuktatta. — Szerk.) a Guatemalában maradt baloldaliak két csoport­ra oszoltak: a kommunista baloldaliakra és a nem-kommunista baloldaliakra. A kommunista baloldaliak képesek voltak beszivárogni Costillo Armas (a Wall Street által megvásárolt és fel- fegyverzett fasiszta diktátor — Szerk.) kormá­nyába, kihasználva a guatemalai nép egységesí­tését célzó politikáját. Emiatt a Nemzeti Függet­lenségi Mozgalomban résztvevő több társa kivált a kormányból. A jelenlegi hivatalos kormánypárt, a “Movi- miento Democratico Nációnál” teljesen hivatalos pénzekből támogatott párt. (A beismerés szép, de még szebb volna, ha a tisztelt levélíró valami­vel több részletet adott volna a “hivatalos” pén­zek eredetéről! — Szerk.) A párt uralja a kong­resszust. Habár a pártban sok kiváló s becsületes személy is van, tagjai közé sok Guatemalában maradt kommunista szivárgott be, akik tulajdon­képpen felelősek Armas meggyilkolásáért. Ezzel szemben a Nemkommunista Baloldaliak pártja egy “várjuk, lássuk” álláspontra helyezke­Gyöpösfőy Bendegúz morfondirezásai Kázmér öcsém felhívta figyelmemet a mai lap­ban arra a sziámi hírre, hogy a mi kormányunk illetékes szervei a nemes és nemzetes Dulles uram elvei alapján tankokkal és tüzérséggel látták el a sziámi rendőrséget, hogy megtanítsák őket, hogyan kell “jól kijönni” a közönséggel Csodálom, hogy ezt a nagyszerű módszert csupán exportra használ­ják a méltóságo3 külpolitikusaink. Mily nagyszerű le­hetőségei vannak ennek itt Ameri­kában. Mennyivel hatásosabban tud­ta volna Faubus ur nagyméltósága a litt-rocki iskolát megvédeni a néger gyermekek­től, ha nemcsak gyalogságot tudott volna kivezé­nyelni, hanem tankokat és tüzérséget! ★ Mintha csak a saját szájamból vette volna ki Walter kegyelmes képviselő uram a szavakat, amikor a következőket jelentette ki az amerika- ellénes bizottsága nevében: 1 “Bizottságunk megállapítja, 'hogy egy elké­pesztő politikai felforgatási kampány van folya­matban, melyet kommunista ügynökök országos szervezete igazgat titokban. Ezek főcélpontjai a Walter-McCarran bevándorlási törvény és a Smith-törvény.” Hát örülök, hogy a kegyelmes Walter ur végre nevén nevezte a gyereket. Én mindig gyanakod­tam arra az Eisenhowerra. Nem ő volt egyike azoknak, akik a törvényt megkülönböztetőnek ne­vezték s megreformálását követelték? Ugy-e! És most Walter uram rámutat, hogy egy titkos kom­munista szervezet dirigálja azokat* akik e tör­vény ellen vannak! No meg aztán a Smith-törvény! Hát annak pe­dig ki adta meg a kegyelemdöfést, senki más, mint a Legfelsőbb Törvényszékünk, amely ime titkos kommunista ügynökök utasításait követi. Megmondhatom uraim nyíltan, nekem nem tet­szett ez az Eisenhower már 1944 óta, mikor meg­támadta a nácikat, akik békésen ültek ott Nor- mandiában meg Franciaországban. Minek kellett neki beavatkozni? Aztán a háború végén, ki volt az, aki összekoccintotta poharát Zsukovval, azzal a hires kommunistával! Hát ezért örülök, hogy a Walter őfőméltósága leleplezi ezeket a titkos kommunistákat, ő me" a Fábián. Nevem legyen Pávián, ha nincs iga- zam! ★ Nem tudom, hogy ez a kontyos Kéthly Anna minek kotnyeleskedik olyan dolgokban. amelyek­hez nem ért. És nézze az ember, hogy milyent-hé- torl Most mivel okvofetlenkedik s kőtyyélesfcédjl. dett és nem meglepő, hogy erős politikai tömböt alkotnak, amely éreztetni fogja erejét a közeledő kongresszusi választásokon. Nem-kommunista politikai elveik szorosan egybefüzi őket a guatemalai lakosság többségé­vel, amely demokrata, antikommunista és keresz­tény. Ez a nép, ha helyesen vezetik, képes lesz kormányozni Guatemalát a szélsőségek és az osz­tályharc kiküszöbölésével, a városi és falusi la­kosság helyzete javításával, de támogatva ugyan­akkor a tőkét a nemzeti vagyon termelése érde­kében. Nagy kiváltságnak tekintem, hogy e csoport­ból sokan támogatnak a “Redencion Nációnál” (Nemzeti örökségünk Megváltása) mozgalmam­ban a közeledő elnöki választáson. A guatemalai nép nem kíván szélsőséges re­formokat. Törvényt és rendet (law and order — hoi hallottuk már ezt a kifejezést? — Szerk.) kí­vánnak, közoktatás, élelem, egészség és amerika- közti barátság formájában. Miguel Ydigoras Fuentes S. K. Guatemala volt nagykövete Colombiában Kelt, Bogota, Colombiában, 1957 aug. 27-én. Hát, ime, amikor a United Fruit Co. és wash­ingtoni barátaik által a guatemalai nép nyakára ültetett Armas fasiszta banda csődbe került, ami­kor egyre bizonytalanabbá válik helyzetük (jus­son eszünkbe a guatemalai nép május elsejei tün­tetése a fasiszta terror ellenére!), akkor a United Fruit urai pontosan azzal a módszerrel készülnek eltávolításukra, aminővel a demokrata kormány­zatot megfojtották: a kommunista beszivárgás hangoztatásával. Ne gondolja senki, hogy ez a Fuentes nevű ur, aki valamikor guatemalai követ volt Bogotában (kötve hisszük, hogy Arbenz de­mokratikus kormányát képviselte, valószínű, hogy az azt megelőző Ubico diktatúrának embere volt — Szerk.) csak úgy az ujjából szopta ki ezt a le­velet. A United Fruit és a State Department két­ségkívül le akarja váltani az Armas-klikket, mi­előtt a guatemalai helyzet forrpontra jutna egy igazi népi forradalom formájában, ügynökeik révén uj mozgalmat szerveznek “nem-kommunis­ta” baloldal formájában, miután megértették, hogy egy kimondottan jobboldali mozgalomnak már semmi talaja sincs abban az országban. Meg is szerkesztették a mozgalom politikai program­ját: “a szélsőségek és az osztályharc kiküszöbö­lésével, a városi és falusi lakosság sorsa javítása, a tőke támogatása, törvény és rend, közoktatás, élelem, egészség, amerikaközti barátság. (Értsd: barátság a United Fruit Company iránt.) Persze ezt a progamot nem lehetett a United Fruit levélpapírján Guatemalába eljuttatni. Erre egy olyan guatemalai politikust kellett felhasz­nálni, aki nem azonosította magát a gyűlölt és nyilván bukófélben levő Armas katonai diktatú­rájával. így jutott Fuentes ur szerephez Wall Street uj tervein Guatemalában. Ez az eset mintegy dióhéjban mutatja be a Wall Street-i töke kulisszákmögötti szerepét La- tin-Amerikában és — nemcsak Latin-Ameriká- ban! ez a Kéthly ? Aszongya, hogy állítsák vissza hiva­talába a Nagy Imrét. Képzeljék uraim, ilyen nyíl­tan kiállni a szaDad Amerikában egy kommunis­ta mellett. Mindenki tudja, hogy Nagy Imre kom­munista. Ha már vissza akar állítani a Kéthly, miért nem javasolja Eckhardt Tibor őexcellen­ciája urambátyámat, avagy Nagy Ferencet, aki a farmján várja ezt a megtiszteltetést. Az ember szinte kétli, hogy ez a Kéthly egye­nesben van vagy sem. Kázmér öcsém felhivta a figyelmemet arra, hogy egy csikágói szeszfőzde csokoládé izü vod­kát kezdett főzni. Még ilyent! Itt is nyilvánvaló a kommunista befolyás. És folyás az, amit gon­dolok. Miért kellett éppen vodkát megcsokoládéz- ni? Nincs nekünk éppen elég más hazafias ita­lunk, például viszki, konyak, vagy ha mindenáron külföldi pálinkát akarnak Ízesíteni, ott van a ku­bai rum, kanadai száraz, francia pezsgő, bajor sör és arab hasis. Aminek a torok is örül, meg a has is. Én mondom kérem, a vörösök már a szesz­főzdéinkbe is befurakodtak. Bárcsak én tudnék úgy odafurakodni. Ajánlom magamat, most már a jövő heti vér- fagyasztó viszontlátásig. Gyöpösfeőy Gyöpösfőy Bendegúz, S. K. GYERMEKFALÓ TIGRIS. Naini Tai-ból, az indiai Uttar Prades állam fővárosából érkezett hírek szerint az utóbbi hetek során egy tigris iyfeljtóltbMtS^érthíííbt.'- j"’: HOGYAN SELL HEGSZA9ULNÍ fi CINKOSTÁRSAKTÓL _14______

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom