Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)

1957-09-19 / 38. szám

Thursday, Sept. 19, 1957 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3 Az uj bevándorlási törvény Botrányos tényeket hoznak napvilágra Az elnök aláirta a múlt héten a Walter McCar- ran-féle törvény módosítását. Sajnálatát fejezte ki afölött, hogy a módosító törvény nem tartal­mazza mindazokat a javaslatokat, amelyeket a kongresszus elé terjesztett, mint például azt, hogy a bevándorlási kvóta alapjául nem az 1920- as, hanem az 1950-es népszámlálás szolgáljon. Az 1920-as cenzus ugyanis az észak- és nyugat­európai országoknak kedvez, ahol nem nagy az Amerikába kivánkozók száma. Az 1950-es ezzel szemben a kelet-európai országoknak kedvezne, ahonnan sokan szeretnének Amerikába jönni, de nem tudnak az alacsony kvóta miatt. Eisenhower ugyancsak ajánlotta azt is, hogy a Magyarországból ideérkezett “szabadsághar­cosok” állandó letelepedési engedélyt kapjanak az ideiglenes ittartózkodási engedély helyett. Ezzel szemben a Walter-McCarran-törvény társszerzője, Walter képviselő nagyon is meg volt elégedve az uj törvénnyel. Válaszolva az elnök abbeli sajnálkozására, hogy a magyar menekül­tek nem kaptak állandó ittartózkodási engedélyt, a következő kijelentést tette: “Hogy mennyire nem volna ajánlatos egy ilyen intézkedés hozatala, az kitűnik abból is, hogy már eddig is több mint 100 magyar menekültet küldtünk vissza, akik veszélyeseknek bizonyultak az ország biztonságára. Volt köztük több szov­jet ügynök is. “. .Most már tudjuk, hogy a sokezer első me­nekült négv-ötöde olyan személyekből állt, akik éppenséggel a szabadságharcosok bosszúja elől menekültek ide.. .” Különben is, elmélkedett a honatya, miért fo­kozzuk a bevándorlást! Jelenleg több mint 300 ezer bevándorló érkezik ide. Közben pedig csök­ken az országban a munkaalkalom, az iskolák egyre zsúfoltabbak, nincs elég lakás és mindeze­ken felül 1958 végéig a hadseregből is több mint 300,000 leszerelt katona fog visszatérni a polgári életbe. A N. Y. Times már kevésbé volt megelégedve az uj törvénnyel: “Az uj törvény enyhíteni fog bizonyos súlyos nehézségeket, reményt hoz néhány ezer ember számára. .. “örülünk, hogy legalább ennyi történt a Wal- ter-McCarran-törvény hülyeségeinek enyhítésére, de ez nyilvánvalóan nem elég. A harcot folytatni kell bevándorlási törvényeink alapvetőbb és értel­mesebb módosításáért... Az Egyesült Államok nem az a bigott, reszke­tő, szűkkeblű ország, aminőnek a Walter-McCar­ran-törvény mutat bennünket és addigiamig ezt az önveszélyes törvényt teljes egészében át nem Írják, nem lehet tartós megelégedés bevándorlási törvényeink korlátozott javítása terén...” Amire csak annyit mondunk, hogy Ámen! Kevesebb rezet bányásznak NEW YORK. — A réz ára olyan nagy esést mutat a világpiacon, amelyre nem volt példa az utóbbi négy és fél évben. A szakértők véleménye szerint ennek következtében csökkentik a rézbá- nyászatot, mert a kereslet is esett. Az Egyesült Államokban már eddig is csökken­tették a réz kitermelését, de miután ez csak kis része a világ rézbányászatának, úgy vélik, hogy még kevesebbet fognak ezentúl USA bányái ki­termelni. A londoni világpiacon 1 és fél centtel esett a réz ára fontonként, ára jelenleg 22 és háromne­gyed cent. A “Rhodesian Selection Trust Limited”, az afrikai réztermelők csoportosulása szintén levág­ta a réz árát egy és negyed centtel, úgyhogy 23 és háromnegyed centért adja fontonként az an­gol iparnak. 1956 február 27-én a réz ára fonton­ként 48 és egynyolcad cent volt. Az ország belsejében a bányászüzemek nem szállították le áraikat, azonban az exportnál nekik ";s olcsóbban kell adni a rezet, hogy versenyképe­sek maradhassanak. Az bizonyos, hogy januárban követelni fogják a kongresszustól a vám felemelését. Eddig is volt 2 centes vám arra az esetre, ha a réz ára 24 cent alá sülyedne, de most magasabb vám ki­vetését kérik majd, hogy védelmet kapjanak a •ülágpiac újabb áresésével szemben. WASHINGTON. — Nem mondjuk, a szerve­zett munkások is kapnak két, vagy néha három heti szabadságot is, no de mi az a valódi vaká­cióhoz képest, amit Eisenhower követei kapnak. Igaz,.hogy nem nagyon olcsó, de melegen ajánl­hatjuk mindenkinek. Néhány ezer dollárral, amit a republikánus párt kasszájába ad az illető, nagy­követ lehet s akkor három hónapot vakációz­hat. Legalább is igy volt 1955 és 1956-ban. A külügyminisztérium lajstromát Mike Mans­field mon tanai demokrata szenátornak köszön­hetjük, aki nyilvánosságra hozta, hogy 37 poli­tikailag kinevezett nagykövet 3,259 napot vaká­ciózott 1955 és 56-ban. A tanult, régi diploma­ták közül 58-an mindössze 2,117 napi vakációt élveztek ugyanabban az időben. Mansfield panaszkodik, mert hónapokig tar­tott, amig a külügyminisztériumtól megkapta a listát. Mindkét pártot hibáztatja, hogy az Egye­sült Államok külügyi szolgálata olyan alacsony nívóra süllyedt a külföld szemében. Azt állítja, hogy Londonban, Párisban, Rómában, Bonnban, Brüsszelben, Madridban, Hágában, Stockholm­ban, Kopenhágában és Dublinban, vagy Uj Del­hiben a legfontosabb hivatalokat nem diploma­tákkal, hanem politikai kinevezettekkel töltik be. Hosszú vakációra mennek Arthur Gardner, a nemrég elmozdított kubai nagykövet viszont túltett Buchananon is, mert két év alati 212 napi vakációt vett. Robert D. Coe, aki Dániában volt nagykövet, 195 napot töltött el szolgálaton kívül. Claire Booth Luce, a “Life” magazin kiadójának felesége viszont 187 napi vakációt vett két év alatt, amikor Olaszor­szágban volt nagykövet. Philip K. Criwe, a volt ceyloni nagykövet pedig 182 napig ünnepeit. Mansfield érdeklődését a vakációk iránt az keltette fel, hogy Luxemburg volt nagykövete két év aiatt 132 napc^ volt távol hivatalától. Ennek oka nem volt betegség, sem külügyi politikai ál­lásával kapcsolatos elfoglaltságok. Ezzel szemben a munkájuk következtében elő­reléptetett diplomaták közül mindössze négy vett magának 100 napnál több szünidőt, ugyanannyi idő alatt. A demokraták az utóbbi időkben erősen tá­madják a kormány kinevezéseit. Azt állítják, hogy nem a képességeik szerint nevezik ki a nagy követeket, hanem aszerint, hogy milyen össze­geket adtak a GOP választási kampányhoz. Nemrégen különösen nagy port vert fel Maxwell Gluck ceyloni nagyköveti kinevezése. A szenátus külpolitikai bizottsága előtt képtelen volt meg­nevezni Ceylon miniszterelnökét, de adott vagy 20 ezer dollárt a választási kampányban. Gluck esete később is szóba került a polgári jogok törvényjavaslatának tárgyalásainál, ami­kor az egyik bizottsági tag talpraesetten megje­gyezte, hogy “most már nyilvánvaló, hoy Geor­gia vagy Mississippi államban lakó néger polgár­tól több tudást várnak el, hogy szavazhasson, mint az Eisenhower által kinevezett ceyloni nagykövettől. Hogyan kell megszerezni a jó állásokat A demokrata párt országos bizottsága által nemrégen kiadott bulletinből kitűnik, hogy a je­lenlegi és volt nagykövetek és családjaik össze­sen 336,948 dollárt adakoztak a republikánus párt választási kampányában. Claire Booth Luce is adott 48,500 dollárt, John Hay Whitney, (tki most lett londoni nagykövet) és felesége pedig 64,000 dollárt adott. Amos J. Peasley, Ausztrália követe 3,000 dollárt, Clifford Folger belga nagy­követ 29,500 dollárt, R. Douglas Stuart, akit Kanadába küldtek, 11,500 dollárt, Gardner, aki Kubába ment követnek, 2,000 dollárt adott. A Dániába küldött Coe 4,940 dollárt adott, melyhez apja még 12,908 dollárt tett hozzá. C. Douglas Dillon, aki Franciaországban volt nagy­követ, de most a külügyminisztériumban dolgo­zik, 44,000 dollárral járult a költségekhez. Bu­chanan egy ezrest, M. Robert Guggenheim, aki Portugáliában lett nagykövet. 14,000 dollárt szurkolt le. mig Jefferson- Patterson, aki Uru­guay nagykövete, 3.4,000 dollárral gazdagította a republikánusok kofferjét. . ... Nincsen senki, aki vezessen Részletek Walter Lippman szeptember 12-iki figyelemreméltó rovatából az iskolai elkülönítés körül kifejlődött országos válságról: “A huszadik század második felében élünk. Fordulópont ez, s a déli liberálisok tisztában van­nak vele, a fehér és a szines népek közötti vi­szony történetében az egész világon. Ha a déli liberálisok képtelennek bizonyulnak a helyzet enyhítésére, a kilátás bizony igen sötét számunk­ra. “Ebben a helyzetben az egész légkör megvál­tozna egy olyan elnök révén, aki a helyzet ma­gaslatára tudna emelkedni, aki kertelés nélkül beszélne a nép hazafias érzelmeihez, józanságá­hoz és jóakaratához. Kellene, hogy legyen valaki, aki köré felsorakozhat a nemzet bizalommal, aki kiemelkedne eme elmérgesedett viszály szenve­délyeiből. “De jelenleg nincs senki, aki kétségen felül uralná a helyzetet, nincs senki, aki kertelés nél­kül beszéljen, nincs senki, aki vezessen, aki ko­molyan működne a rend, terv, cél alkotására, aki erős kézzel fogná a kormányt a káosz felé sod­ródó országban.” Egyesülésre készül az ohoi AFL-0S9 COLUMBUS. — Az ohioi GIO-tanács és az ál­lami AFL küldöttjei négy tagból álló bizottsá­got neveztek ki, mely uj alkotmányt tervez és más szükséges ajánlatokat dolgoz ki a két mun- kástáboi egyesítésére. Mindkét részről a szerve­zet vezetői végzik a munkát. A CIO részéről Ray Ross elnök, John R. Rooney titkár, az AFL ré­széről Michael Lyden elnök és Phil Hannah tit­kár. Fizetésemelés kaplak a cukorgyárfék NEW ORLEANS. — A Mezőgazdasági Munká­sok Szakszervezete szerződést kötött 2 louisianai cukorgyártó céggel. Ez fizetésemelést jelent a szakszervezet 600 tagja részére. A cukorkészitő munkások hét cent órabér javítást kantak feb­ruár 1-től visszamenőleg. Augusztus 1-től kezdve pedig újabb 12 cent órabér javítást harcoltak ki a Supreme Sugar Companytól. A munkások óra­bére a javítással 1 dollár 52 centet tesz ki. Kevesebb az acéltermelés Az “American Iiron and Steel Institute” jelen­tése szerint az acéltermelés képességének 81 szá­zalékára esett. Ez a legalacsonyabb az utolsó há­rom hét óta. A jelentések szerint több a rendelés, mint volt, de nem annyi, amennyit az acélipar várt. Az autóüzemek leadták rendeléseiket az 1958-as autókra, de az is kevesebb volt, mint amit az acélipar remélt. Október és novemberre nagyobb termelést várnak, de előre nem merik megjósol­ni, hogy az mennyi lesz. A LAP ÉRDEKÉBEN !!! Legyen szives nézze meg a lap borítékján az ön neve felett levő dátumot. HA FOLYÓ ÉV SZEPTEMBERNÉL korábbi dátum van rajta, azt jelzi, hogy el van maradva előfizetésével. Ha na­gyon sok olvasónk lesz nagyon sokkal elmaradva, képtelenek leszünk lapunkat tovább is 16 oldalon megjelentetni. Mi tudjuk, hogy ön nem akarja ezt. ezért kérjük tegyen egy szívességet nekünk, küldje be hátralékát vagy annak legalább egy kis részét, minél előbb. Köszönjük. Használja az alanti szelvényt: ALEX HŐSNEK, Manager 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Rosner Munkástárs! Megértettem felhívását. Tudom mit jelent égy munkáslapnak ha sok a hátralékos, ezért most igyekszem egy részét letörleszieni. Csatolva kié,tok dollárt. Név: ....... .................. ................ Cím: \ Jeciu'&eJeJc a Aéfloé J- J

Next

/
Oldalképek
Tartalom