Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
1957-09-12 / 37. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Sept. 12, 1957 a HAGYJANAK MINKET BÉKÉBEN ÉLNI, SENKI NE AVATKOZZÉK A Hl ÜGYEINKBE! A Hazafias Népfront és az Országos Béketanács tiltakozó nagygyűlése — Magyarországi riport — Fehér békegalamb óriásivá nagyított képe sugárzik a sportcsarnoki emelvény felett. Kiterjesztett szárnyaival olyan, mintha a budapesti -dolgozók nagygyűlése részvevőinek gondolatát akarná jelképezni: engedjetek minket békében, nyugodtan élni. Nem békenagygyülés — és mégis ez érződik minden szóból, minden felkiáltásból. Magyarország népe tiltakozik! Tiltakozik az Egyesült Nemzetek Szervezete ötös bizottságának hazug jelentése ellen, tiltakozik a belügyeinkbe való jogtalan és felháborító beavatkozás, a szeptember 10-i “rendkívüli ülésszak” ellen! Ha azt irom: izzóhangulatu gyűlés — keveset mondok. Frázisnak tűnik a szó. Mindezt hallani kellett. Hallani az október-novemberben meggyötört, sokat szenvedett asszonyok, anyák tiltakozását: fiainkat követeljük vissza és nem a hazug vádakat akarjuk hallani! Látni papokat és tudósokat, munkásokat és kutatókat, párttagokat és pártonkivülieket, amint egy szívvel kiáltják: hamisak a tanúitok, mi vagyunk az igazi, a szenvedő, a vádoló tanuk a ti jelentésetekhez! Ezzel kezdte beszédét Ortutay Gyula, az Országos Béketanács alelnöke is, aki dr. Harrer Ferencnek, a Hazafias Népfront budapesti bizottsága elnökének megnyitója után elsőnek kért szót. “A magyar nép egyre keményebben emeli fel "szavát az ENSZ ötös bizottságának jelentése ellen. Célunk: tudomására hozni a világnak, -hogy illetéktelen beavatkozásnak vesszük ezt a jelentést a magyar belügvekbe. A bizottság működésének semmiféle jogi alapja nincs s az ENSZ alapokmánya, félreérthetetlenül kimondja, hogy valamely állam belső joghatóságának körébe tartozó ügybe a szervezet nem szólhat bele.” Népünk nem ismeri el sem a bizottságot, sem a tanúit! Népünk nem ismeri el “nemzeti forradalomnak” áz október—novemberi eseményeket, nem ismeri el a tanukat, a bizottságot sem. De — állítunk mi is tanukat! “Egy részük már nem tehet vallomást, csak halálukkal tanúskodhatnak. Volt köztük pártonkiviili, párttag, munkás, paraszt, egyszerű sorkatona és magasrangu katonatiszt is. Tanúink lehetnek a félrevezetett fiatalok is, akiket halálba kergetett a “forradalom” hazug jelszava. S ezek a tanuk a^ igazat vallják. Ortutay Gyula ezután röviden összegezte azt a hatalmas utat, amelyet október óta megtettünk. A sztrájkra uszítás csődöt mondott. Az ország dolgozik — a nép pedig szilárdan bízik a munkásparaszt kormányban. “Ez a bizalom a legnagyobb cáfolat az ötös bizottság jelentésére”. A munkásság félreérthetetlen tanu- jelét adta a kormány iránti bizalmának Csaknem kétmillió szervezett munkás nevében lép a szónoki emelvényre Vas-Witteg Miklós, a Szaktanács elnökhelyettese. “A magyar szervezett munkásság tiltakozó szavát jelentem be — igy kezdi felszólalását. — Vegye tudomásul a világ — folytatta —, hogy a magyar szervezett munkásság tudatában van annak az értéknek, amelyhez a tőkés társadalmi rend megbuktatásával, a termelőeszközök kisajátításával, a nagybirtok megszüntetésével jutott! A magyar munkásság soha nem volt és soha nem lesz ellenforradalmár! — mondotta és ezrek zugó tapsa fejezte ki a gyűlés részvevőinek egyetértését. — Szilárdan, hűségesen áll a forradalmi munkás-paraszt kormány mögött, amely maga is nagy többségében munkásokból és parasztokból áll. A munkásság bizalmának félreérthetetlen tanú jelét adta, amikor lelkesen dolgozik.” — Adatok követik egymást: a szénbányászat elérte tavaly szeptemberi átlagot, az üzemekben nyugalom, rend van. Lakatos Péterné, a Köztársaság téri pártház védelmében elesett mártír özvegye családja szörnyű élményeiről beszél. Lehetetlen megindulás nélkül hallgatni, amint elmondja: őt is, kisfiát is kidobták a lakásból az ellenforradalmárok, akiknek vezére egy börtönből kiszabadított nyugati kém volt, alvezériik pedig volt üzemtulajdonos. “Talán ők is szerepelnek ma az ötös bizottság tanúi között, a gyilkosok, fosztogatók, ártatlan emberek hóhérai. Nevüket nem merik kiírni, mert tudják, hogy egy nemzet gyűlölete árad ma feléjük.” Papok lépnek az emelvényre, Radó Polikárp katolikus hittudományi dékán, majd Szamoskövi István református esperes. Egyházaik tiltakozását hozták el a nagygyűlésre. Az asszonyok közül sokan együtt könnyeznek Bart Károlynéval, a Május 1 Ruhagyár dolgozójával, aki Ausztriába szakadt leányát követeli vissza az ötös bizottságtól és izzó haraggal kiáltja: “mi anyák azt akarjuk, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete kis gyerekeink hazaküldésével foglalkozzék inkább és ne hamis jelentések gyártásával.” A magyar irók tiltakozó nyilatkozata Ezután Fodor József Kossuth-dijas költő lépett a szónoki emelvényre és felolvasta a magyar irók tiltakozó nyilatkozatát az ENSZ ötös bizottságának jelentése ellen, amelyből részleteket közlünk. Mélyen átérezve azt a felelősséget — hangzik a nyilatkozat —, amelyet hivatásunk, a nemzeti közvélemény formálásában betöltött szerepünk reánk ró, egyben általános emberi felelősségünk tudatában is — felemeljük tiltakozó szavunkat az ellen, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése a magyarországi események ügyét napirendre tűzze. Szeretnénk, ha eljutna hangunk mindazokhoz, akik a világban barátaink nak nevezik magukat; elsősorban minden nemzetbéli irótársainkhoz. Bízunk bennük, hogy megértik aggodalmunkat és magukévá teszik követelésünket. Egyek vagyunk ezzel a néppel; ismerjük lelkének minden rezdülését. Tudjuk és hirdetjük: a magyar nép nem akart és nem akar ellenforradalmat; itt csak elenyésző kisebbség kívánja visz- sza a régi rendet. A történelmi és társadalmi körülmények tragikus találkozása folytán 1956. október 23-án mégis az események olyan sozorata indult el Budapesten, amelynek olyan sorozata sem a józan politikai belátás, sem a kezdeti részvevők jelentős részének becsületes szándéka nem tudott többé úrrá lenni. Illetéktelen és ellenséges imperialista beavatkozásnak nem csekély része volt abban, hogy a fasizmus minden üledéke felkavarodott: és néhány napra az 1920-as fehérterrorra emlékeztető állapotokat teremtett. Kinek az érdeke, hogy a sebeket újra feltép- jék? A mi hazánknak — ennek a nehéz történelmi sorsot viselt kis -népünknek bizonyára nem. Lehetetlenség volna nem látnunk az Ízléstelen hangulatkeltés hátterében a valódi szándékokat: a tőkés hatalmak politikai játékát. Fel akarják szítani a legbarbárabb ellenforradalmi erők lohadó kedvét; fel akarják korbácsolni ismét a már megnyugvó közvéleményt idehaza; fenn akarják tartani, fokozni akarják a feszültséget a nemzetközi politikában. Mi azzal nem érthetünk egyet. És különösen nem érthetünk egyet azzal, hogy bárki is ügyvédünk talárjában csúfolja meg, torzítsa komédiává azt a tragédiát, amely minket ért. Aki barátunk, ezt nem helyeselheti! Aki barátunk, az gyógyít és nem sebeket tép rajtunk! Kis nép vagyunk; de történelmi szerepünk; és az a hivatás, amelyet az emberiség szolgálatában vállalunk, feljogosít rá, hogy odakiáltsuk: Mi nem vagyunk senkinek politikai cégére! Nem leszünk játékszer tisztátalan kezekben! Nem leszünk a nemzetközi élet botrányköve! Akadnak, tudjuk, magyar irók, akik másként beszélnek. Ránk hivatkoznak: szót kell tehát erről is ejtenünk. A néppel érző magyar irók útja a múltban keservesen nehéz volt; és ma sem könnyű vállalni részünket egy uj rendért vajúdó társadalomban. De mi nem tudnánk más sorsot vállalni. És bizonyosak vagyunk benne, hogy nem vállalunk, feljogosít rá, hogy odakiáltsuk: Mi lesz kevésbé dicsőséges e sors, mint amily nehéz. Aki megfutott, az hallgasson, mert ha szól, szava csak a renegáté lehet. S a népnek, amellyel sorsközösséget vállalni nem mert, árulója is lesz szavával. Ezt a világ minden Írója, ezt minden hazafi megérti. Végezetül pedig: Mi fontos nemzetközi fórumnak tartjuk az Egyesült Nemzetek Szervezetét. Tiszteljük, mint amelynek hivatása, hogy a népek sok közös gondjának, egymásratalálásának, a békés egymás melletti élésnek műhelye legyen. Szeretnénk tisztelni ezután is! — Örültünk, amikor hazánk a „szervezet tagja lett: szeretnénk örülni ezután is. Világ irói! Világ népeinek tisztaszándéku értelmisége ! A nemzetek kölcsönös megbecsüléséért, sokat szenvedett hazánkért, a magatok emberségéért, az Egyesült Nemzetek Szervezete becsületéért tiltakozzatok velünk!” — fejeződik be a magyar irók tiltakozó nyilatkozata. “Hagyjanak minket békében élni. Ne szóljon a mi ügyeinkbe senki bele” — és zug a tömeg, éltetik a vezetőket, akik mellett annyi dicsérő, elismerő szó elhangzott ezen a nagygyűlésen is. A mi népünk — most tanúvallomást tett. Olyan tanúvallomást, melyet az emelkedő termelési százalékok, a kormány iránti hűség és bizalom hitelesít, minden szónál nyomatékosabban. R Ö VI B HÍREK I — A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Papp József honvédezredest, aki az októberi ellenforradalom során hősi halált halt, honvéd-vezérőrnaggyá nevezte ki. • — Csökkentek a gabonaárak Vas megyében. A sárvári piacon 220, Körmenden 210 forint a búza mázsája. ... ;:. • — Újabb magyar tudósok utaztak külföldre: Tárczy-Hornoch Antal akadémikus, a nemzetközi geodéziai és geofizikai unió kongresszusára Torontóba, Somos András akadémikus a magyar —román akadémiai egyezmény alapján a Román Népköztársaságba utazott. • — A Lengyel Eszperantó Szövetség vezetőségének két tagja, Andrej Rajski és Isaj Dratwer átutaztak Budapesten és tanácskoztak a magyar eszperantó-mozgalom képviselőivel. • — Hétfő reggel Kárpáti József rendkívüli' követ és meghatalmazott miniszter, a Magyar Vöröskereszt főtitkára vezetésével háromtagú vöröskeresztes küldöttség utazik Bulgáriába. • — A Nagykőrösi Arany János Gimnázium, az iskola 400 éves jubileuma alkalmával az Aranynapok keretében 1957 szeptember 15-én diáktalálkozókat rendez. Pataky László rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a Magyar Népköztársaság dániai követe állomáshelyére történő elutazása előtt hivatalos látogatást tett Dobi Istvánnál, az Elnöki Tanács elnökénél, majd uj állomáshelyére utazott. Koppenhágában a dán külügyminisztérium képviselője, valamint a Koppenhágában székelő diplomáciai missziók több vezetője és beosztottja ünnepélyesen fogadta.-------------------------------------. — / • Vegye meg a “Truth About Hungary“-! ■ I I - ----------------- ■■ ---------- ■ -------New Century Publishers, Inc. 832 Broadway New York 3, N. Y. Mellékelve küldök $.......................... Herbert Aptheker “The Truth About Hungary” cimü müvének .......... kötetéért. (Papirkötésben $2.00, vászonkötésben $3.00) Név: ...................................................................... Cim: .............................................................. Magyarország
