Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1957-02-07 / 6. szám
February 7, 1957 AMERIKAI MAGYAR SZÓ HOGYAN MŰKÖDÖTT GEHLEN MAGYAR OSZTÁLYA? kartellek szervezésében, a “New York Times” szerint “majdnem azonnal, hogy befejezte egyetemi tanulmányait a Princeton Collegében, megkezdte részvételét a kémügyletekben.” A “Newsweek” cimü lap, közvetlenül miután Eisenhower elnök 1953-ban hivatalba lépett, kifejtette, hogy “bár tagadják, de az.' Eisenhower- kormány azt tervezi, hogy a szovjetek elleni fokozott harcban erősen a felforgatásra és szabotázsra támaszkodjék... Ezt azért tusolják el, mert a hivatalos Washington fél, hogy az Egyesült Államok nyilvánosságát megdöbbentené annak leleplezése, hogy ez az ország ilyen piszkos módszereket alkalmaz”. Kevés okunk van kételkedni abban, hogy ezek a piszkos módszerek Magyarországon meghozták a kívánt eredményeket. Drew Pearson, a nagyon népszerű amerikai újságíró november 8-án érdekes történetet mondott el. Már 1950-ben mondta, hogy dr. Fábián Béla magyar emigránstól hallott a magyarországi “földalatti elökészületek”-ről, amelyekkel Fábián szoros kapcsolatban állt. “A magyar nép fel akar lázadni” — mondotta Fábián Pearsonnak. “Magyarország elsőként akar szovjet uraival dacolni. .. ismerem a parasztok közötti nyugtalanságot.. Ha önök egy kicsit segítenek; akkor Magyarországon fellángol a tűzvész.” Pearson megkérdezte Fábiánt, hogyan segíthetne az Egyesült Államok kormánya. “Semmit sem nyerhetnek ebben az életben, ha nem kockáztatnak valamit” — felelte Fábián. “Kockáztassanak egv kis vért!” A tények bebizonyították, hogy az amerikai kémszervezetek, amikor valóban vérontásra került a sor, csupán magyar vér kockáztatására voltak hajlandók. Magyarország és Egyiptom Természetesen súlyos tévedés lenne azt mondani, hogy azok az amerikaiak, akiknek aggályaik vannak a Szovjetunió magyarországi szerepét illetően, megcsontosodott reakciósok és szovjet- ellenes összeesküvők. Sok liberális és haladó ember nyugtalan a Szovjetunió magatartása miatt, talán még nyugtalanabb, mint valaha. Sőt, egyesek olyan messzire mentek, hogy a vöröshadsereg magyarországi közbelépését az angol-francia csapatoknak Egyiptomban való beavatkozásával hasonlítják össze. John Pittman, a baloldali irányzatú Daily People’s World szerkesztője hozzáfűzi ehhez: “Vajon az oroszok azért léptek akcióba, hogy Magyarország földjét és gyárait annak a néhány családnak adják vissza, akiké 1945 előtt volt? Vajon az angolok és a franciák azért léptek akcióba, hogy megvédjék az egyiptomiak jogát a Szuezi-esatorna birtoklására és ellenőrzésére?” Hogyan cselekedett a Szovjetunió? Senki sem tagadhatja — és ezt maguk a szovjet vezetők világosan megmondták —, hogy a Szovjetunióban sok a bírálni és a javítani való. És biztos, hogy a Szovjetunió amerikai barátai az elmúlt időkben az építő kritika elszomorító hiányát tanúsították. A jelen pillanat talán nagyon alkalmas arra, hogy emlékezetükbe idézzük a szovjet kormány külpolitikai magatartását 1917 novemberi megalakulása óta. A szovjet kormány olyan múltra tekinthet vissza, amely a fasizmus elleni kollektiv biztonság politikájával, a spanyol köztársaságnak nyújtott segítséggel, a fasiszta behatolók megsemmisítésével, az atombomba betiltására irányuló ismételt javaslatokkal, a világbéke megőrzését célzó fáradhatatlan erőfeszítéssel irta be nevét a történelembe. Én a szovjet csapatok Magyarországnak nyújtott segítségében nem látok semmi olyat, ami összeegyeztethetetlen volna ezzel a múlttal. Azok az amerikaiak, akiknek szivén fekszik a a béke és szabadság ügye, véleményem szerint jól tennék, ha számon kérnék saját kormányuktól azt a szerepet, amit a magyar népet sújtó borzalmas tragédiában játszott. KÉTHLY ANNÁNAK nyilván jó tanítói vannak és gyorsan tanul. Amikor novemberben New Yorkba érkezett, a repülőtéren tiltakozott a külföldi fegyveres beavatkozás ellen. Ma már Egyesült Nemzetek hadsereget kér Magyarországra. Lapunk november 29-iki számában a New York World Telegram nov. 17-iki számában megjelent s nagy feltűnést keltő közlemény alapján beszámoltunk Gehlen, volt náci tábornok, “az arcnélküli ember” és a vezetése alatt működő nemzetközi kémszervezet szerepéről a magyarországi tragédia kirobbantásában és elmélyítésében. Két szakaszt idézünk a jelzett cikkből: “Reinhard Gehlen, német ex-náci generális egész Európát keresztül-kasul szövő kémhálo- zatot tart fenn Oroszország valamennyi csatlós államában Magyarországon, Lengyelországban . ” “Jélértesült diplomáciai körökben hangsúlyozzák, hogy a magyarországi szovjetellenes kitörés spontán, önkénytelenül kezdődött ugyan, de Gehlen generális kém hálószervezetében alkalmazott szakértők eszközölték annak elmélyítését” A szervezet több mint 5000 állandó ügynököt alkalmaz. Ezeknek az ügynököknek egyikét, Visnyey Sándor volt horthysta tisztet a jelenlegi magyar kormány kémelháritó szervei elfogták. Visnvei vallott és vallomásának egy részéi pesti sajtójelentések alapján alant közöljük: — Én, Visnyey. Sándor 1948-tól 1956. december 9-ig, elfogásomig mint a nyugatnémet hírszerző szervek ügynöke, aknamunkát fejtettem ki a Magyar Népköztársaság ellen — hangzanak a leleplezett kém nyilatkozatának bevezető szavaiVisnyey elmondja, hogy 1948 nyarán — amikor úgy látta, hogy mint volt horthysta tisztnek, nincs biztosítva a jövője — Ausztriába szökött. S most adjuk át ismét a szót Visnyeynek: — 1948. július havában Salzburgban összetalálkoztam Kellényi György volt horthysta alezredessel, akinek alárendeltjeként a második világháborúban a VKF 2 osztály különleges alcsoportjánál teljesítettem szolgálatot. Kollényi közölte velem, hogy ő nyugati hírszerző szervek szolgálatában áll. Felajánlotta, hogy lépjek én is hírszerző szolgálatba. Ettől az időtől kezdve az ö ajánlatára előszűr egy nyugati, majd a Geh- len-féle nyugatnémet hirszerzőszerv munkatársa lettem. A mi hírszerző Csoportunk a magyar menekülteket kihallgatta és igen nagy számmal szervezett be ügynököket a magyar menekültek között. — A hírszerző munka végzésére az amerikaiak felhasználták az amerikai magyar emigránsok által fentartott “Magyar Irodákat”, ők szállították az emberanyagot a titkos tervek végrehajtására. így konkrét tudomásom van róla, hogy 1955 őszéig a salzburgi “Magyar Iroda” akkori vezetője Nagy Mihály horthysta ezredes volt. — Maul Ottmár volt müncheni munkatársamtól tudom, hogy a müncheni “Magyar Iroda” vezetője báró Pongrácz volt horthysta alezredes jelenleg is együttműködik a müncheni nyugati hírszerző szervvel és kezére juttatja a magyar menekülteket. Nyugat-Németországban a magyar meneküL tek a Nürnberg melletti Valka lágerben vannak elhelyezve. — Az 1956. október 23-i események után, 1956. év november hó közepe táján érkezett meg a Salzburg melletti pidingi táborba az első 300 főből álló magyar menekült csoport- Én ott magyar menekülteket hallgattam ki pár napig. A magyar menekülteknek propaganda előadást tartottak és nagy számmal vittek el magyar menekülteket — kihallgatás ürügyével — akiket ügynökként hírszerzés és egyéb felforgató tevékenység kifejtése céljából'Magyarországra küldtek. — Nekem feladatom volt éveken keresztül a magyar menekültek kihallgatása, rajtuk keresztül kémadatok gyűjtése, a magyar menekültek közül ügynökök beszervezése és azoknak Magyar- országra való visszaküldése a népi demokratikus rendszer aláásása és megdöntése érdekében. Ezért 500 márka havi fizetést1 kaptam- Több mint 20 ügynököt küldtem Magyarországra. Ezek között volt Martinovics nevű hadnagy és Jelen- csics Géza is, akiket a magyar államvédelmi szervek elfogtak. —- Az ügynökök felkutatását Farkas Ferenc nevű volt munkatársam végezte a magyar menekült táborokban, az ott levő ügynökeim, valamint a Magyar Caritáson keresztül Ezeket az embereket többségükben szorult anyagi helyzetüket látva, az ügynöki munka végzésére, különböző- anyagi ígéretek kilátásba helyezésével beszélte rá. Kisebb részük a hírszerző munkát meggyőződésből vállalta. A felkutatott ügynököket egykét héten keresztül én képeztem ki a hírszerzési munka végzésére. Kioktattam őket a magyar és orosz katonai felderítésre, a határon való átkelésre és a Magyarországra való mozgásra vonatkozóan. Eligazítottam őket arra is, hogy a lakosság körében milyen bomlasztó tevékenységet végezzenek. Az általam kioktatott ügynökök között voltak olyanok, akik egy, vagy több utat eredményesen megtettek és utána fogták el őket. így pl. Dodonka István, aki egy alkalommal sikeresen elvégezte feladatát. Több dunántúli várost eredményesen felderített magyar és orosz katonai szempontból. Laktanyákról és repülőterekről rajzokat készített. A második útja alkalmával, 1953. év őszén az államvédelmi szervek elfogták. Gehlen volt náci-tábornok közvetlen fennhatósága alatt dolgozik a ’‘magyar osztály” — A nyugatnémet Gehlen-féle hírszerző szervnek magyar osztálya van, amely a Magyar Nép- köztársaság ellen kémtevékenységet és a népi demokratikus rendszer megdöntésére irányuló aknamunkát szervez— Ennek az osztálynak a vezetője Kollényi alezredes, aki a hírszerző munka leleplezésére Bád-Reichenhallban — 3 km az osztrák határtól — technikai és tudományos fordító irodát hozott létre. — A magyar osztályon dolgozik Szita László volt horthysta ezredes, Andreánszky Jenő volt horthysta alezredes és nyilas külügyminiszterhelyettes, Laczkó Frigyes volt horthvsta százados, Mául Ottmár volt nyilas tiszt, Farkas Ferenc volt nyilas “Hangya” cégvezető. — Laczkó Salzburgban dolgozik és hírszerző munkája leleplezése céljából egy salzburgi mérnöki irodában van bejelentve, mint tisztviselő, Farkas Ferenc pedig egy salzburgi akkumulátor töltőállomás fedezete alatt végzi tevékenységét. Maul Ottmár Münchenben, mint gyógyszerész ügynök ismeretes és ezzel leplezi kémtevékenységét— A magyar osztályt 1955. év őszén átadták á Gehlen-féle nyugatnémet hírszerző szervnek. A. magyar osztály ettől kezdve közvetlenül Gehlen tábornok alá került^ — A kitűzött cél elérésére a magyar osztály a Gehlen-féle hírszerzés keretein belül felhasználja nemcsak a magyar menekülteket, hanem különböző jótékonysági intézmények neve alatt működő kémszervezeteket. A Gehlen-szervezet szerepe a magyar ellenforradalmi eseményekben — Az ellenforradalom kitörése után a Gehlen- féle hírszerző szerv munkatársai állandóan a magyar-osztrák határon tartózkodtak. Az Ausztriába érkező magyar menekülteket rábeszélték, hogy menjenek vissza Magyarországra és harcoljanak a Magyar Népköztársaság megdöntéséért. Ezenkívül tömegesen szerveztünk be magyar menekülteket, akiket hírszerző feladattal küldtünk vissza Magyarországra. — Ebben a munkában nemcsak én vettem részt, hanem maga Kollényi és a hírszerző szerv többi beosztottja is. 1956 november 1-én Kollényi ügynökei Király Béla vezérőrnagyhoz, mint. az ellenforradalom egyik fegyveres vezetőjéhez, a nemzetőrség főparancsnokához lettek küldve. Kollényi szavaiból van arról tudomásom, hogy még a horthysta hadseregben együttesen eltöltőit szolgálati idejéből jól ismeri Király Bélát. — Munkánk biztonságosabb végzése céljából hamis újságírói igazolványokkal voltunk ellátva, amelyek a müncheni újság kiadóvállalat nevére szóltak. — Az események kezdetétől 1956. december 9-ig én majdnem megszakítás nélkül az osztrákmagyar határon tartózkodtam és ott gépkocsin mozogva tevékenykedtem. (Folytatás a 7-ik oldalon) j
