Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1957-05-09 / 19. szám

10 AMERIKAI MAGYAR SZŐ May 9, 1957 Magyarország j I SWEEÜLT 8EMEMZSI — Magyarországi riport — A Minisztertanács április 25-iki ülésén foglal­kozott a szénkormánybiztosok öthónapos munká­jával és a bányászat helyzetével. Az ülésről más­nap délután a parlamentben Fehér Lajos, a szén­ügyek kormánymegbízottja és Papp Károly he­lyettes kormánymegbízott adott tájékoztatást. A széleskörű jogokkal felruházott kormány- biztosok nehéz időben kezdték el gazdasági, szer­vező és politikai munkájukat — hangzott a tá­jékoztatás. Bányászlakások A közlekedés, a bányász járatok megindítása után a felére csökkent bányászlétszám növelése volt a fő feladat. A bányászl'étszám január vé­gére 86, március végére pedig 91 ezerre növeke- kedett. Visszaállították a szénbányászatban az egyszerű és megszokott szakmánybérezést s egyidejűleg 80—35 százalékos béremelést haj­tottak végr e. A kormány ugyanekkor elhatároz­ta, hogy a gazdasági nehézségeink ellenére 10 ezer bányászlakást épit 1957-ben: biztosítani kell, hogy ez valóban el is készüljön, mert bebi­zonyosodott, hogy minden időben csak a törzs- bányászokra számíthatunk. Uj külszíni fejtések, müszéngyártás A külszíni fejtés tavalyi 2700 tonnás napi át­lagtermelése felemelkedett 4000—4100 tonnára. A közeljövőben Ecseren, Abasáron, Visontán újabb jelentős szénkészlettel rendelkező külfej­téseket állítanak munkába. A Betonútépítő Vál­lalatnál és Nagykapornokon megindult a müszén­gyártás: pakurából, tőzegből és palából szenet állítanak elő, naponta 1500 tonnát. 1945 óta sohasem voltak még ilyen jó állapotban a bányák A helyes intézkedésekkel egyidejűleg a kor­mány felhívása a széntermelés beindítására és fokozására megértésre talált a bányászoknál. Hónapról hónapra emelkedett a termelés, és áp­rilisban átlagban a szénbányászok már 67,310 tonna szenet termeltek naponta. Fokozatosan ja­vult az egy főre eső teljesítmény is. A decembe­ri 370 kilogrammal szemben áprilisban eddig 886 kilogramm volt a napi teljesítmény. A teljesítmények azonban még mindig elma­radnak a múlt évi színvonal mögött. 1956 első negyedében 941 kilogramm volt a fejteljesit- mény. Igaz, sok az uj munkás a bányákban, s a vezetők lényegesen több gondot fordítanak a karbantartásra, fenntartásra. Ez utóbbi jelenség kétségtelenül helyeselhető: 1945 óta soha nem voltak még ilyen jó állapotban a bányák. De je­lentős tartalékok vannak még a bányászatban, aránytalanul sokan dolgoznak a külszínen, vi­szonylag kevés a széntermelő munkás. Minden lehetőség megvan arra, hogy a szénbányászat a januárban előirányzott 12.5 millió tonna helyett teljesítse 20.5 millió tonnás idei tervét. !A termelékenység emelésére van szükség Az összbányász átlagkeresete tavaly az első negyedben 1643 forint volt, az idén 2155 forint. Ezen belül lényegesen magasabbak a szénen dol­gozók. különösen a vájárok keresetei. Jogos kí­vánság, hogy a teljesítmények tekintetében éi'- jük el a tavalyi, szintet! Nem a keresetek csök­kentéséről van szó, hanem a munkaidő jobb ki­használásáról, a helyes miiszakaránvok kialakí­tásáról. Elsősorban a termelékenység emelésévé: lehet csökkenteni a jelenlegi igen' magas önkölt­séget is;1 Hatékonyabb a szakszervezet munkája Fehér Lajos ezután részletesen foglalkozott a szakszervezeti munkával. A szakszervezet tekin­télye nagyobb ma, mint volt a múltban. Nagyobb, A SZÉNBÁNYÁKAT mert jobban foglalkoznak a bányászok minden­napos problémáival, többet törődnek a bányabiz­tonsággal. A szakszervezetek hatékony munká­Az idei első negyedév az ipari termelés felfu­tásának időszaka volt. Az év elején a mélypont­ról indultunk el. De márciusban az egy napra eső termelés már elérte a tavaly márciusi 86 százalékát. Az átlagon felüli mértékben emelke­dett a könnyűipar, az élelmezési és a vegyipar termelése, viszont a kohászat és a gépgyártás visszamaradt az átlag mögött. A termelés felfutása tehát gyorsabb volt, mint ahogyan, azt az év elején várni lehetett. Ennek megfelelően nem volt jelentős az iparban foglal­koztatott, munkások számának csökkenése sem. Márciusban összesen 674,000 munkás dolgozott az állami iparban, mindössze két százalékkal ke­vesebb, mint egy év előtt és tízezerrel több, mint februárban. Az alkalmazottaknál már nagyobb volt a csökkenés: az ipari munkások és alkalma­zottak együttes száma márciusban négy száza­lékkal volt kisebb az egy év előttinél. A mun­káslétszám nagyobb mértékben csak a gépipar­ban és az épitőanyagiparban csökkent. A vegyi-, a textil- és a ruházati iparban a tavalyi szinten mozgott, az élelmezési iparban pedig már megha­ladta a tavaly márciusit is. Egész sor iparcikk termelése nagyobb már az egy évvel ezelőttinél. A vegyipar több kénsav, benzin és gázolaj termeléséről számol be. Az épitőanyagiparban a tégla-, mész- és ablaküveg­termelés nagyobb a tavalyinál. Több maró- és fúrógépet gyárt a gépipar és erősen emelkedett a faipar termelése is. De főleg a fogyasztási iparágakban lendült fel a termelés. íme, néhány fontosabb iparcikk, amelynek termelése március­ban meghaladta a tavaly márciusit: szalámi, péksütemény, gyümölcskonzerv, cukorka, ciga­retta, szappan, kötöttáru, férfiöltöny, férfiing, munkaruha, motorkerékpár. Ezek azonban a ki­vételek. A legtöbb árucikk termelése — mind a termelési, mind a fogyasztási cikkeket gyártó iparokban — még márciusban is visszamaradt a tavalyi mögött, sőt egyes termékeké — kőolaj mozdony, vasúti kocsi, varrógép, különböző zsi­radékok — igen jelentős mértékben. A termelés visszamaradása ma már elsősor­ban az alacsony termelékenység következménye. Az egy munkásra eső átlagos termelékenység ja­nuárban 26 százalékkal, februárban 19 százalék­kal, márciusban pedig 9 százalékkal volt alacso­nyabb, mint az október előtti átlag. A javulás tehát kétségtelen, de még mindig nem kielégítő. Az 1957. évi ipari termelési tervet ugyan még mindig nem ismerjük, de gyáripari termelésünk előreláthatólag meghaladja idén az 1955 évit. A helyzet világosan előírja az ipar fő felada­tait erre az évre: 1. A fogyasztási iparok termelését oly mérték­ben kell növelni, hogy ez fedezze a megnöveke­dett fogyasztás áruszükségletét, ami főleg az év második felében emelkedik majd. A lehetőség szerint ne az export csökkentésével növeljük a belföldi árualapot. A fogyasztási cikk ma a leg­keresettebb áru a világpiacokon, tehát legbiz­tosabb fedezete iparunk nyersanyagimportjának. A termelést kell tehát emelni, a kapacitás minél jobb kihasználásával és ahol kell: kisebb beru­házásokkal is. 2. A vás- és gépiparnak már az idén alkalmaz­kodnia kell a belső és a külső piac tényleges hely­zetéhez. A beruházási szükséglet csökken, a fo­gyasztási cikkek iránti kereslet emelkedik ná­lunk is, külföldön is. Ugyanakkor a gépipar ex­porttermelésének az eddiginél nagyobb mérték­ben kell figyelembe vennie az export lehetőségeit és költségeit. Az elkerülhetetlen átállításokkal azonban ne késlekedjünk soká, mert a késedelem kárt jelent a népgazdaságnak és veszteséget az üzemeknek. ja is hozzájárult ahhoz, hogy az uj bányászok nagy rzárna ellenére a súlyos balesetek száma az első negyedévben 50 százalékkal kisebb volt, mint tavaly. A szakszervezetek fontos feladata a bányászok versenykezdeményezéseinek felkarolá­sa, a régi bürokratikus hibák, formaságok nélkül. A bányászatban különösen a csapatok és a bá­nyaüzemek közötti versenynek van jövője. Végül Fehér Lajos bejelentette, mivel a ve­zetés megszilárdult a bányaüzemeknél, a ter­melő munka a rendes kerékvágásba zökkent, a kormány május 1-i hatállyal felmenti a kor­mánybiztosokat e tisztségük alól. 3. A legfőbb feladat a termelékenység növelé­se. A szakszervezeti bizottságok munkájának ez legyen a súlypontja. Hangsúlyozni kell, hogy a termelékenység tavalyi színvonalának elérése a mostani bérnivó mellett nem elegendő. A terme­lékenységnek előbb-utóbb igazodnia kell a fel­emelt bérekhez. Csakis igy tudjuk biztosítani a vásárlóerő és az árualap, a kereslet és a kínálat egyensúlyát, a tényleges reálbéremelkedést. Ádám László Magyar Pavifen Brüsszsíben Az 1958 áprilisában Brüsszelben megnyíló vi­lágkiállítás művészeti és kulturális programjá­nak előkészítése Magyarországon is megkezdő­dött. Művészeti és kulturális szakemberekből, a művészeti szövetségek képviselőiből bizottság alakult, a kiállítási és kulturális program rész­leteinek kidolgozására. A tervek szerint a magyar pavilonban kiállítják majd a mai magyar festő-, szobrász- és grafikusművészek legkiválóbb alkotásait. A világkiállítás alkalmából nemzetközi film- fesztivált is tartanak. Ezen előreláthatólag több magyar játékfilmet, tudományos, kulturális és művészeti kisfilmet mutatnak be. A magyar pa­vilonban külön termet építenek a magyar filmek vetítésére. Az úgynevezett “nemzeti napokon” a legkivá­lóbb magyar ének-, zene-, tánc- és előadóművé­szek, együttesek lépnek majd fel. A magyar csarnokban árusítják majd a magyar könyvkiadás legszebb, legértékesebb termékeit, az orosz, az angol, a francia, a német, az olasz és a spanyol nyelven megjelent képzőművészeti kiadványokat és más, hazánkat ismertető köny­veket, továbbá, a magyar iparművészet és nép­művészet legmagasabb színvonalú alkotásait. A magyarországi zsidók gyilkosa ellen A frankfurti főállamügyész közölte, hogy hét­főn letartóztatták Krumey volt SS-Obersturm- bann-führert, aki az SS kivégzési osztagainak egyik vezérkari tisztje volt. Krumey, aki a nyu­gat-németországi Waldeck körzetében Észak- Hessenben egy drogéria tulajdonosa és egy év óta körzetének választott képviselője, felelős mintegy négyszázezer magyarországi zsidó el­hurcolásáért és kivégzéséért. Krumeyt rövidesen bíróság elé állítják, Bővítik a magnyitogorszki fémkombinátot A kohászati üzem két uj, igen nagy teljesítmé­nyű, egyenként 2300 köbméteres kohót kap. A martinüzemben a kemencék számát a jelenlegi 28-ról 37-re emelik. A blokksorok teljesítőképes­ségét 1965-re 20—40 százalékkal növelik a hen­gersorokét egyharmadával, a finomlemez henger­sorét 70 százalékkal. A magnyitorgorszki fémipari kombinát már most több fémet termel, mint a cári Oroszor­szág valamennyi fémüzeme együttvéve. A bőví­tés befejezése után, 1965-re, a jelenlegi termelés megkétszereződik. Gyorsan csírázó fafajta Belső-Mongóliában Belső-Mongóliában érdekes uj fafajtát fedeztek fel. A fa magva 3—4 óra alatt kicsirázik, de 20— 23 Celsius fok mellett félóra alatt is. Kínai szak- vélemények szerint ezzel a fafajtával megoldható a belső-mongóliai sivatagok fásítása. Az ipari felfutás negyedéve — Magyarországi riport —

Next

/
Oldalképek
Tartalom