Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1957-04-18 / 16. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, April 18, 1957 EVANGÉLIKUS BÉKETANÁCS 0 * — Magyarqréfági riporté , . Ai'nwgyar evangélikus egyhíüz püspökei és az általuk,-delegált egyházi férfiak, az Országos Bé­ketanács felkérésére, annak képviselőivel 1957. április-3-án értekezletet tartottak. Ezen az érte­kezleten foglalkoztak az egyháznak a béke ügyé­ben vájó szolgálatával. Elhatározták, hogy a ma­gyar evangélikus egyház a maga hivatásának megfelelő módon részt vesz azokban a törekvé­sekben, amelyek a népek és a szocializmus utján járó hazánk békességének megoltalmazását céloz­zák. Megalakították az Országos Béketanács evangélikus egyházi bizottságát, amely az evan­gélikus egyházkerületek elnökségének védnöksé­gei alatt hivatalos egyházi szervként működik. A bizottság kifejezésre juttatta, hogy az egy­ház az Isten igéjével küzd a háborút felidéző bii- nők ellen. Szükségesnek tartja az ellentéteknek tárgyalások utján való megoldását, a tömegpusz­tító fegyverek alkalmazásának eltiltását, és a kölcsönös leszerelés megvalósítását. Mindezt ab­ban a meggyőződésben teszi, hogy az egyház sa­játos szolgálata eredményes iesz az általános megbékélés terén. Az Evangélikus Egyházkerületek Elnöksége és az Országos Béketanács Evangélikus Egy­házi Bizottságnak Elnöksége A Nemzetközi Geofizikai Év alkalmából japán tudósok több rakétát lőnek ki kísérleti célokból. A rakéták sebessége meghaladja a hang terjedé­si sebességét. A két- és háromfokozatú rakéták sorozatában az elsőt még tavaly szeptember havában lőtték ki. Jelenleg egy kétfokozatú “KAPPA 128” tí­pusú rakéta kilövését készítik elő, amely 50 ki­lométer magasságig rádióleadót is visz magával. JÓKAI MÓR: EGY MAGYAR NABOB Jókai ezt a regényét a Pesti Napló számára irta 1853-ban, mint tárcaregényt. A regény művészi értéke mellett az akkori bírálók politika célzatos­ságát, irány-regény voltát emelték ki. Az 1848- 49-es forradalom bukása után, amikor az elnyo­más igen súlyos volt, az iró ebben a regényében ostorozta a nemzetietlenséget és dicsérte a haza­fiasságot, s azoknak a férfiaknak állított emlé­ket, akik hazájukért és nemzetükért küzdöttek. “Egy magyar Nábob” Jókai legjobb müvei kö­zé tartozik és maga az iró is legkedvesebb Írásá­nak tekintette. A könyv sikerének itka, hogy szinte összképet, s politikailag aktuális, buzdító képet sikerült adnia Jókainak a reformkorról eb­ben a regényében. Felsorakoztatja a legfontosabb típusokat: Kárpáthy Jánost, a vidéki, maradi, kiskirálykodó, magyar nagyurat, Abellinóban és a többi uracsokban a hazafiatlan, külföldöt maj­moló arisztokratákat. Ezekkel szembeállítja a nemzet leghaladóbb embereit: a reformereket, akik mint Széchenyi és Wesselényi az ország polgárosításán fáradoztak. Megjelenik a regény­ben a munkás alakja is Barna Sándor személyé­ben, aki uj figura volt az akkori magyar iroda­lomban. Összetett, bonyolult alakokkal van tele a re­gény, vaz iró megmutatja karakterük fejlődését. A Pesti Napló kritikusa szerint “e zseniáls re­gény nem képez szabályozott folyamot, hanem mint a Tiszánk itt-ott a partokat is nagy kiter­jedésűén elborítja”. A regény egy-egy figuráját a valóságból merítette Jókai. 1853-54-ben jelent meg először könyvalakban és vagy 23 kiadást ért meg. Több nyelvre lefordították. “Egy magyar nábob” megrendelhető a Magyar Könyvesboltban (130 E. 16 Str. New York, 3 N. Y., szép diszkiadásban $2.50 valamint 25 <■ postaköltség) beküldése ellenében. Az Amerikaellenes Bizottság megszüntetését javasolják A newyorki Civil Liberties Union nyilatkoza­tot adott ki a múlt héten, melyben megállapítot­ták, hogy a képviselőház Amerikaellenes Cselek­ményeket Vizsgáló Bizottsága “túlélte hasznos­ságát.” Abból az alkalomból adta ki a nyilatkozatot a polgárjogvédelmi szervezet, hogy az Amerikael­lenes Bizottság ismét kihallgatásokat rendezett New Yorkban, ez alkalommal a zenei és szín­házi életben végbemenő állítólagos felforgató cselekmények kivizsgálására. A Civil Liberties Union többek között a kö­vetkező megállapításokat tette: “18-ik éve már, hogy el kell tűrnünk e kong­resszusi cirkusz különcködéseit országos kőr­útjaikon. Nagyon kevéssel járultak hozzá a hasznos törvényhozáshoz. “Ez a bizottság következetesen behatolt az egyén szabad szólás és társulási jogaiba. Sér­tegette a tanukat és visszaélt velük. Az újságok híreiméin és sugalmazott ri- poi tok által ártatlan polgárok jóhirnevét és megélhetését tette kockára. Tiszességes ame­rikai polgárok köréből az ilyen eljárások egv- re nagyobb fokú felháborodást és csömört váltottak ki.” A New York Civil Liberties Union javasolja, hogy a kongresszus ne szavazza meg többé a Bizottság működéséhez szükséges összegeket. Ily módon tudná a kongresszus “leróni kötele­zettségét az amerikai demokratikus hagyomá­nyok iránt.” A kongresszusi bizottság az uj kihallgatások első napján a newyorki Metropolitan Music School igazgatónőjét, tiszteletbeli elnökét. Dr. Riegger zeneszerzőt és kilenc más zenetanárt idézett be. Valamennyien megtagadták, a válasz­adást az alkotmány ötödik, illetve első függeléké- )e való hivatkozással. Lautner János ismét sze­repelt fizetett kormánytanuként. Jegyzetek a lipcsei vásárról “Ngy ilyen vásár valóban a világ dióhéjban”__ ezt Goethe irta 1800 tavaszán a lipcsei vásárról. Ez a mondás, az idei tavaszi vásárra is nagyon ráillik. ( sakugyan itt van most' Lipcsében kicsi­nyítve az egész világ. A számok kevéssé tudják érzékeltetni ezt, mégis hadd mondjam el, hogy 40 ország állít ki és eddig körülbelül 140 ezer látoga­tó, köz.tük 90 újságíró érkezett ide. Kínától Bolí­viáig és Norvégiától Egyiptomig tizezer cég hoz­ta el bemutatni áruját. S ez nemcsak azt jelenti, hogy az egész világ itt van, hanem azt is, hogy bizonyos értelemben javított kiadásban van itt. Mindenekelőtt azért, mert minden kiállító áruja legjavát hozta el. De azért is szebb és barátságo­sabb itt a világ arca, mert a különböző politikai felfogású és világnézetű emberek sokkal jobban megértik itt egymást, mint talán bárhol másutt. Lipcsében úgy tűnik, mintha a békés együttélés és békés versengés gondolata teljes győzelmet aratott volna. Mindenki a lehető legnagyobb megértést tanusitja a másfajta nézetek iránt. Senki sem akarja élezni az ellentéteket. S ez tel­jesen érthető: mindenki üzletet akar kötni. ★ A.z előbbi Goethe-idézettel kapcsolatban szeret­ném az olvasó elnézést kérni. Persze, én sem is­merem úgy a német klasszikusokat, hogy minden alkalomra készen van a tarsolyomban az oda illő idézet. De a németek közmondásos alaposságuk­kal, összegyűjtötték és prezentálták ezeket az idézeteket. Sőt, nemcsak azt nyújtották át, hogy mit mondott Goethe a lipcsei vásárról, hanem a kiállító cégek teljes névsorát, továbbá minden egyéb elképzelhető és el nem képzelhető anyagot, ami bármiféleképpen kapcsolatban van a lipcsei vásárral. Ha valaki ezt az egész anyagot el akar­ná olvasni, napokat kellene ráfordítania. A vásá­ri katalógus első kötete 700 oldal, a másodikat nem tudtam még átvenni, mert nem fért az akta­táskámba. Az ajánlott irodalom helyett érdemesebb ma­gát a vásárt tanulmányozni. Nem mondom, ennek még kevésbé képes végére érni az ember. Megta­lálhatni a vásáron úgyszólván mindenféle árut. A halászati célra használható radar-készüléktől kezdve az atomkutatáshoz szükséges berendezé­séig. A lengyel helikoptertől a Rolls-Royce-cég dieselmotorjáig, a francia parfőmtől és selyem­től a görög dohányig, a Parker töltőtolltól a Mer­cedes Benz legújabb tipusu sportkocsijáig min­dent. mindent. VERSENGÉS IRÁN OLAJÁÉRT Olaszország is részt akar Irán olajából. Ez a tény nagy port vert fel úgy nemzetközileg, mint magában Olaszországban. Félhivatalosan elismerték, hogy az olasz kor­mány vállalata, a Nemzeti Hydrocarbon Vállalat, (olasz kezdőbetűiről: E. N. I.) tárgyalásokat foly­tat liánnal a Qum vidék olajkutjainak kiaknázá­sára. Ez a vidék 75 mérföldnyire délnyugatra fekszik Teherántól. Qum vidékén nemrégen találták az oL.jat, a hírek szerint olyan hatalmas az olajkút, hogy 5 millió tonna nyersolaj kitermelésére van kilátás évente. Az olasz vállalat olyan nagyszerű feltételeket ajánlott fel Iránnak, hogy megijesztette a nagy nemzetközi konzorciumot, (üzleti csoport) mely az Iránai olajföldeket jelenleg kiaknázza a Perzsa öböl környékén. A mostani olaj csoport, mely a világ 8 legna­gyobb olajtársaságából alakult 1954-ben, attól fél, hogy az olasz ajánlat nagy kihatással lesz rájuk is. E konzorciumhoz tartozik USA öt hatalmas olajtársasága is. A Qum olajvidék messze esik a konzorcium olaj területétől. Az olasz ajánlatnak meg lesz a hatása a többi középkeleti olaj vidékekre is, azt jósolják. A szabad vállalkozás apostolai ellenzik az olasz kormány vállalat kiterjeszkedését a középkeletre, mert úgy gazdaságilag, mint politikailag veszé­lyesnek minősitik. Az olasz Hydrocarbon Válla­latnak olajérdekeltsége van Egyiptomban, Só- maliban és Spanyolországban, legújabban Marok­kóban is keres érdekeltséget. A vállalat kritikusai azzal is érvelnek, hogy Olaszország beavatkozása a Földközi tenger és a középkeleti országok bonyodalmas helyzetébe, sok politikai bajjal járna, ugyanakkor azt is megjegyzik, hogy elhanyagolják az otthoni lehe­tőségeket azáltal, hogy külföldön tesznek befek­tetéseket. Tény az, hogy az E.N.I. elnöke Enrico Mattéi néhány héttel ezelőtt Teheránban volt az olaj kérdés megtárgyalására. Már meg is tette jelen­tését a kormány vezetőinek, akik helyeselték azt. A Hydrocarbon Vállalat hajlandó 100 miliő dol­láros befektetést eszközölni Iránban, tiz év le­forgása alatt. A Róma és Teherán közti meg­egyezés értelmében egy közös részvénytársaságot terveznek, amely a részvények 51 százalékát az E.N.I. fiók vállalatának és 49 százalékát az iráni nemzeti olaj részvénytársaságnak adná. Az olaj szervezethez közelállók hírforrása sze­rint a tiszta haszon nem 50-50 százalékos lenne, mint a jelenlegi csoportnál, hanem az olaj- vállalat állítólag megelégedne a tiszta haszon 30 százalékával. Az angol-amerikai csoport részvényesei szin­tén szeretnék az uj olajföldet hatalmukba kerí­teni, de nem jutottak megegyezésre, mert az irá­ni kormány több mint 50 százalékos hasznot óhajt belőie. Az abadani olajkutakból ugyanis annyit kap, a másik 50 százalék a konzorciumé. E csoport részvényeinek 40 százaléka a British Petroleum Company Ltd. kezében van, 35 száza­léka amerikai üzemeké, 20 százaléka a Dutch Shellé és megmaradt 5 százaléka a Compagnie Francaise des Petroles birtokában van. DALLAS, Texasban a General Motors Buick- Oldsmobile-Pontiac telepén 400 munkást tettek le a munkából. ★ A SWIFT CO. chicagói húsvágó társaság 800 embert készül elbocsájtani. A disznóhus vágást be akarják szüntetni chicagói telepükön. Már húsvágó területre osztják be ezt a termelést. DETROITIJÁN két unió munkás győzött a: állami választáson. Az egyik Don Stevens, aki i michigani Industrial Union Council tagja, i Michigan State University kormányzó igazgató ságába jutott be. A .másik unió tagot, Chris, Alagnussont, ; State Carpenters’ Council elnökét a State Boán of Education tágjává választották. A Demokrat} Pártnak voltak a jelöltjei. 1933 óta először tör tént, hogy ebbe az állami hivatalokba demokra ta jelölteket választottak meg. ★ Az Egyesült Nemzetek adatai szerint az embe riségnek minimálisan 180 millió lakóházra vai szüksége, hogy az egész világra kiterjedő nagj lakásínséget megszüntesse. 14 MAGYAR KÖNYVESBOLT — 130 E. 16 ST. New York 3. N. Y. ."itt: • Kérem küldjék meg részemre Jókai: EGY MAGYAR NÁBOB c. regényét. Csatolok érte $2.75-t JS2.50 és 25? postaköltség.) NÉV .. •..................... ................. dftf ...... •........................... . . .............. •...... .............. Zóna. . .

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom