Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1957-04-04 / 14. szám
> 2 Amerikai Magyar Szó Előfizetési árak: New York: városában, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $7. félévre Minden más külföldi országban egy évre $8., félévre $5. — Egyes szám ára 15 cent. Szerkesztőséi és kiadóhivatal 130 East 16th Street New York 3, N. Y. — Telefon: AL 4-0397 Tisztogatást a munkásság portáján! I (Folytatás az első oldalról) versenytől i fogadásokkal, prostitúcióval foglalkozik és több billió dolláros évi ‘Hizleti forgalmat bonyolít le. ENNEK felszámolására nem történt lényeges lépés a kormány részéről. Ennek a bűnszövetkezetnek vannak kapcsolatai egyes, romlott vezetés alatt levő szakszervezeti vezetőkkel, ép úgy mint üzletemberekkel és politikusokkal. Bcsületes szakszervezti tagoknak az élén kellene és már kellett volna járni e kapcsolatok felszámolásában és kidobni minden egyes vezetőt, akinek bármi néven nevezhető szerepe van e visz- szaélésekben. Ha ezt megteszik, akkor majd joggal követelhetik, hogy a visszaéléseket, a raketireket, megvesztegetéseket, közpénzek elherdálását vagy illetéktelen visszatartását, nemcsak a szakszervezetekben, hanem mindenütt másutt szüntessék meg. Hiszen vegyük csak ezt az egyetlen tényt figyelembe: Miközben az ország jogos felháborodással tekint azokra a módszerekre ahogyan Beck az unió pénztárát kezelte, igen kevesen gondolnák arra, hogy a munka jóléti és egészségügyi ala alapok — melyek összege BILLIÓ DOLLÁROKRA RÚG — 92 százalékban a munkaadók igazgatása alatt állnak! Nincsen törvény a pénz kezelésére, nem tartoznak semmi felelősséggel a biztosított tagoknak! Ezzel szemben az ilyen alapok ama 7 és fél százalékát, amelyeket a szak- szervezet és a munkaadó KÖZÖSEN kezel, azt a Taft-Hartley trövény szabályozza. A jóléti alapoknak mindössze FÉL SZÁZALÉKA áll kizárólag a szakszervezeti kezelés alatt. A szakszervezeti munkásság támogatja azt a mozgalmat, amely az ÖSSZES ilyen munkásjóléti alapot szövetségi ellenőrzés alá helyezne. De üzleti körökben egyetlen szó nem hangzott el támogatására. Miért is? Hiszen nem egy esetben nagyon is jól fizető manipulációk húzódnak meg az alapok kezelésében. A hat millió tagot magábafoglaló AFL-CIO Industrial Union Deparment konferenciát tartott Washingtonban, amelyen a munkásjóléti alapok kezeléséről tárgyaltak. Kiderült a tárgyalás folyamán, hogy a General Electric' cég megtartotta magának azt a 20 millió dollárnyi osztalékot, mely a jóléti alapból jött be, annak ellenére, hogy a cég és a munkások 50 százalékos alapon járulnak hozzá az alaphoz. Mászsóval legalább 10 millió dollár az alapot illetve volna meg. A konferencián Carey, az AFL-CIO Industrial Union Department titkár-pénztárnoka kijelentette. hogy “hamis munkásvezérek és tözsér barátaik vájkáltak a jóléti alapokban... Inkább mint a társadalom bármely más része, a szervezett munkásság iivegházban lakik. A magam részéről örülök ennek... A munkásság élet-halál harcban van a soraiban befurakodott raketirekkel, szédelgőkkel. kalandorokkal, tolvajokkal, banditákkal.. Az a szakszervezeti vezér, aki belekeveredett az ilyesmibe az árulója a munkásságnak. Nem szolgálhat mentségül a nagy részvénytársaságok hasonló bűneire mutatni: Vagy megtisztítjuk házunkat, vagy valamennyiünket bemártanak.” . Az olajtársaságok és az adó r , Érdekfeszitő történet bontakozik ki a szenátus olajipart vizsgáló bizottsága előtt. Kitűnik, hogy az óriási olaj trösztök egy cent adót sem fizetnek az idegen országokból idehozott milliókra rugó profitjaikból. Az esrvik amelyről szó van az“Arabian American Oil Co.” Ez az úgy nevezett Aramco az, amely Sau. i Arabia mesébevaló olaj gazdaságát kezében tar ja. 281 millió dollár tiszta haszonhói AMERIKA] MAGYAR SZÓ Thursday. April 4. 1957 SATJSTA ÉS A KUBAI ESEMÉNYEK “Személyesen érzem felelősnek magam Kuba boldogulásáért” — szokta mondani Fulgencio Batista tábornok, a Kubai Köztársaság elnöke és egyben diktátora. Nyilván hasonlóképpen vélekednek az elnök “személyes felelősségéről” azok is, akik a múlt héten fegyveres támadást intéztek Havannában palotája ellen. Körülbelül 40 polgáriruhás fiatalember, feltehetően diákok, géppisztolyokkal felszerelve, benyomultak Batista palotájának előcsarnokába, de visszaverték őket. Az elnöki palota körül csaknem egy és egynegyedórás heves tűzharcban tették ártalmatlanná a támadókat. Az összetűzések során 40 személy, köztük Jose Antonio Eseverria, az egyetemi diákszövetség elnöke és Menalao Mora volt képviselő — mindkettő ellenzéki politikus — vesztette életét. Batista tábornok, aki ellen e támadás irányult, Hitler hatalom jutásának évében, 1933-ban lett Kuba egyik legismertebb személye. Élére állt egy katonai felkelésnek és így lett rövid utón őrmesterből vezérkari főnökké. Attól kezdve 1940-ig ő nevezte ki. váltotta le Kuba köztársasági elnökeit. 1940-ben pedig önmagát ültette az elnöki székbe, ahonnan 1944-ben a népharag űzte el. Mivel a haladó erők egyre nagyobb befolyásra tettek szert az országban, mint a Le Monde írja, “Batista — múltjához méltóan — "mákosán, katonai erővel átvette a hatalmat.’ lüíV' irrarcim, 10-én, 77 perc alatt “megszabadította” a kubai lakosságot az esedékes elnökválasztás fáradalmaitól. “A sors engem jelölt ki, hogy megtegyek minden tőlem telhetőt a köztársaság érdekében” — mondotta s ezért antidemokratikus és munkásellenes rendeletet adott ki, igy a leghaladóbb párt, a Népi Szocialista Párt törvényen kívül helyezéséről. » Olyan uj iskolarendszert dolgozott ki, amelyben — nem feledkezve meg Karrierje kiindulópontjáról — a tanítókat a hadseregből átvezényelt Őrmesterek váltották fel. Az ország gazdasági életét teljesen alárendelte a monopóliumoknak, amivel kiérdemelte Wall Street rokonszenvét De “az acéltestü, bronzállu, ragyogó fekete hajból feje főié font glóriája” férfiúnak az átlagban egymillió állandó munkanélküli számláló hatmilliós nép rokonszenvét kivívnia nem sikerült. Legalábbis erről tanúskodnak a gyakori sztrájkok s a multheti havannai események is. Az elnök a következőképpen válaszolt: “Hát kedves Clark ur, nem kell Önnek mondanom, nem vagyok ügyvéd és ezért a jogi szempontokról nem tudok semmit. Amilyen nyomatékosan csak képes vagyok, fenntartom a kongresszus abbeli jogát, hogy' vizsgálatot folytasson jogos törvényhozás megalapozásához bármely téren, melyről a kongresszus meg van győződve, hogy felelősséggel van s meg fogják védeni ebbeli jogukat. Személyileg nem akarok megjegyzést fűzni a polgárok abbeli jogához, hogy igénybe vegyék az 5-ik Függeléket, miyel nincs kétségem az iránt, hogy bizonyos esetekben feltétel nélkül alapvető biztositéka az amerikai szabadságnak, különben nem írták volna bele a Szabadságlevélbe, bár azt is ki kell jelentenem, hogy osztozom abban az általános meggyőződésben, hogy ha valaki igénybeveszi az 5-ik Függeléket, akkor van valami, amit nem akar megmondani. De úgy vélem, ott van és a jogászoknak kell megmondani, mikor használják helyesen vagy helytelenül.” Cyrankiewicz és Nehru nyilatkozata A Lengyel Népköztársaság kormányküldöttsége Cyrankiewicz miniszterelnök vezetésével megérkezett Uj-Delhibe. A repülőtéren Nehru miniszterelnök fogadta a lengyel kormányküldöttséget. “Baráti kapcsolatokat tartunk fenn Lengveloi-- szággal. India és Lengyelország között nincsenek viKérdések. Reméljük, hogy látogatásuk fo- kozza majd. ílz országaink közötti kapcsolatok barati jellegéfir mondotta Nehru üdvözlő beszédében. A Cyrankiewicz válaszában a többi között kijelentette: "A lenjryei nép ugyanolyan mélyen ragaszkodik a függetlenséghez, mint India népe, és ugyanannyira a szivén viseli a béke megszilárdításának ügyét. Magyar küldöttség Tuniszban BUDAPEST. — Március 23-án. szombaton hazaérkezett Tuniszból Kossá István pénzügyminiszter és Sik Endre, a külügyminiszter első helyettese. A magyar kormányküldöttség a tuniszi kormány meghívására részt vett a Tunisz függetlensége első évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken. Üzemi választások a Ruhr—han Az Elnök véleménye az 5-ik Függelékről A múlt csütörtöki sajtókonferencián az egyik újságíró (Clark) megkérdezte Eisenhower elnököt, hogy helyesnek tartja-e azt, amikor egy felelős tisztviselő az Alkotmány 5-ik Függelékére való hivatkozással kikerüli a tanuskodást. A Ruhr-vidék bányaüzemeiben a napokban tartották meg az üzemi bizottsági választásokat. A választások az Adenauer-párt vezetése alatt álló keresztény szakszervezetek jelöltjeinek bukását és a haladó jelöltek győzelmét hozták. 994 üzemi bizottsági tagból csupán 93 a keresztény szak- szervezetek jelöltje, a többi az I. G. Bergbau haladó szakszervezet jelöltje volt. egy cent adót sem fizetett tavaly e részvénytársaság. Az O’Mahoney szenátor vezetése alatt működő szenátusi vizsgáló bizottság előtt ez bebizonyítást nyert. Aramco a bajokkal küzdő közép-kelet legnagyobb kartellje. Ibn Szaud király, akit olyan ragyogóan ünnepeltek Washingtonban, tőlük kapja hatalmas jövedelmét. E céget 30—35%-ban a Standard Óil of California, a Texas Company, a Standard Oil of New Jersey és 10%-ban a Socony Mobil Oil Co birtokolja. A fenti 281 millió csak egy hányada annak, amit idegen országok termékei adnak e hatalmas monopóliumnak.. A Standard Oil tiszta haszna tavaly 800 millió dollárra rúgott és az olaj- társaság vezetői szerint ebből 600 millió dollár tiszta profit idegenföldön való befektetéseikből származott. A Gulf Oil haszna is több száz millió dollár volt és ennek két-harmada szintén idegen földről származik. John Carrol colorádói és Estes Kefauver tennesseei demokrata szenátorok éles kérdései alatt F. A. Davies, az Aramco elnöke és a többi tanuk kifejtették, hogy az adótörvények két cikke könnyűvé teszi azt, hogy ne kelljen adót fizetniök. 27(4 százalékos engedményt kapnak mint tőkéjük elhasználásának, illetményét. Ez az engedmény 152 millió dollárnyi adó elengedést hozott Aramconak. Az adókérdésnek is meg vannak a trükkjei Az adókibuvás másik lehetősége még az elsőnél is komplikáltabb. Valamilyen megegyezés szerint az olajtársaságok 50—50%-os alapon elosztják hasznukat a közép-keleti országokkal. De ahelyett, hogy pontosan jeleznék, hogy menynyi pénzt adtak át Szaud királynak például mint tiszteletdijat, azt is adónak nevezik. Rendes körülmények között egy amerikai részvénytársaság, amely Delaware államban van bejegyezve 50% adót fizetne tiszta haszna után. Az Egyesült Államok adótörvénye szerint, minden idegen államnak fizetett “jövedelmi adó” levonható abból, ami az Egyesült Államok kincstárának jár adóban. Ezért történhetett meg az, hogy ezek a társaságok úgyszólván semmi adót sem fizettek megmaradt hasznuk után. Hogy mennyi pénzt vészit el USA az adó kibúvók miatt, még nem volt megállapítható, azonban Carrol szenátor szerint maga a profit minden képzeletet felülmúl. Carrol úgy nyilatkozott, hogy itt az ideje, hogy a társaságok szemtelenségét megszüntessék. Vajon a kongresszus tesz majd ez irányban valamit? Csupán a jövő mutathatja meg.
