Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1957-04-04 / 14. szám
% £ AMERIKAI ám f* r Magyarázó Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N. Y„ N. Y. Vol. VI. No. 14. Thursday, April 4, 1957 NEW YORK, N. Y. Tisztogatási a munkásság portáján 600 diák veit részt a szocializmusról tartott vitán CHICAGO. — Az Amerikai Légió ellenzés dacára 600 diák és más vendég vett részt a University of Chicago nagytermében tartott vitán, melynek tárgya szocializmus és demokrácia volt. Résztvett rajta egy kommunista, egy szocialista, és egy független szocialista. A gyűlésen a quakerek helyi békeszervezetének igazgatója, Lawrence Scott elnökölt. “Kihasználva a közvélemény jelenlegi álapotát, a munkásellenes erők uj hadjáratokra készülnek az ország demokratikus szakszervezetei hatásos működésének megakadá- lyazására,” állapítja meg az AFL-CIO központi hivatalos apja a McClellan féle szenátusi bizottság előtt lejátszódott drámai események ösz- czegezéseként. A lap idézi úgy az Országos Kereskedelmi Kamara (US Chamber of Commerce) mint a Gyárosok Országos Szövetsége (National Association of Manufacturers) ve- 'í'toinek kijelentését, akik, a ’dtjig iránti “őszinte ba- -soj.í ’^^Vezéreltetve uj törvényesei Sürgetnek a szak- szervezeti m kássáy “monopolhelyzete’ vmegsziintetésé- re. Ugyancsak hivatkozik a lap a ‘munkához .való jog” c. törvény térhódit/i ara, amelyet néhány ; ezelőtt már a 'nagyipa; InOmon államban is érvény neltek s melynek célja a szervezett üzemek (union shop) megszüntetése. Uj. és még a Taft-Hartley féle törvénynél is rombolóbb munkásellenes törvényhozásra készülnek, figyelmeztet az AFL-CIO News, “hogy megbüntessék a munkásságot és segítsenek a nagy részvénytársaságok amúgy is ropant profitjait tovább duzzasztani a munkások rovására.” Az amerikai munkásság valóban válságos napokat él át. Válságos napok Azok a “munkásellenes erők”, melyekre az AFL-CIO lap célzást tesz, kikeresték s megtalálták a szervezett munkásság legsebezhetőbb pontját, a tagságtól elszakadt, a tagságot semmibe vevő, a nagyüzletesekkel, rake- terekkel cimboráié szakszervezeti basák kétes tizeiméit s ezek leleplezése révén az egész szakszervezeti mozgalmat igyekeznek a lehető legkedvezőtlenebb színben feltüntetni az ország előtt. Lehet-e azt mondani, hogy nincs semmi alapja a támadásnak ? Nem, egyáltalán nem lehet azt mondani. Befck maga is beismerte, hogy az utóbbi 10 év folyamán 3— 400,000 dollárt vett ki a szervezet pénztárából “kölcsön”- re, kamat nélkül, a tagság tudta nélkül. Brewster, egy másik szak- szervezeti vezér. Beck unióm jából szintén szervezeti pénzt használt fel versenyló-istállója költségeinek fedezésére. Ezt, állítólag 2 százalék kamatra vette fel és még nem fizette mindet vissza. Ezeket a tényeket úgy Beck, mint Brewster beismeri. Nyilvánvaló, hogy ilyesmi egy demokratikusan vezetett és a tagság által megfelelő módon ellenőrzött szakszervezetekben nem fordulhatott volna elő. Az amerikai szakszervezeti munkásságnak fel kell használni a keserves leckét, amelyet már eddig kapott, és a még keservesebb fekete levest, mely munkásellenes törvényhozás formájában esetleg majd még ezután fog jönni, hogy egyszersmindenkor- ra rendbehozza házatáját. Az amerikai munkásnak meg kell tanulnia, hogy önmagát áltatta, amikor azt hitte, hogy elég a havi tagdijat befizetni az unióba és a töbit a vezetőségre bízni, hogy azok majd gondoskodnak órabére, jövedelme állandó emeléséről, a munkaadókkal való tárgyalásról, munka- viszonyai javításáról. Nem, a szakszervezet csak addig van biztonságban és mindenek- fölött csak addig egészséges, tekintet nélkül nagyságára, amig a tagság túlnyomó többsége aktiv részt vesz vezetésében, a legkisebb lokáltól a központi szeiwezetig. Hány esetben hallottunk mi is olyan esetekről, amikor egy 10,000 tagú acélunió gyűlésén 30-40 munkás vett részt ? Halott szakszervezetet akarnak De miután mindezt elismertük és kijelentettük, osztanunk kell a Textile Workers Union nézetét a folyamatban levő viszgálatról, mely szerint azok, akik leghangosabban elitélik a szakszervezetebent feliellhető v i s s zaéléseket, azok nem “tiszta szaksezrve- zeti mozgalmat”, hanem egy halott szakszervezeti mozgalmat szeretnének látni. Emlékezzünk csak rá, a Kefauver szenátor által vezetett vizsgáló bizottság hat évvel ezelőtt rámutatott arra, hogy az országban egy kolosszális bűnszövetkezet működik, gengszterek, megvesztegethető p o 1 i t i kusok közreműködésével, mely főleg bóditószerek árusításával, ló(Folytatás a 2-ik oldalon) Ki állapítsa meg az ) elnök képtelenségét? Brownell igazságügymir \sz- ter azon a véleményen van. h ey , az alkotmány szerint ie!-.illeg az alelnöknek a jogköréhez: tartozik annak megállapítása, hogy mikor “képes” az elnök a tisztségét betölteni. Szerinte ez nem ió, mert egy ember dörr - sétől függ. Brownell, alkotmánymódosítást ajánl me.vnek értelmében a kabinet volna feljogosítva annak megállapításéra, hogy mikor válik az elnök képtelenné az elnöki hivatal betöltésére. USSR és Anglia is * visdszautasitotta a japán kormány felszólítását a tervbevett nukleáris fegyver robbantások felfüggesztésére. A szovjet azt mondta, hogy ha mások beszüntetik,ők is beszüntetik. Az angol kormány hangoztatja, hogy a kisugárzási veszély “csekély.” i Lemond Irán miniszterelnöke Hussein Ala, Irán miniszter- elnöke lemond a hárem amerikai meggyilkolása miatt. Dr. Manoucher Eghbal a tehe- rani egyetem elnöke, a sah jó barátja lesz az uj miniszterelnök. Irta: Bruce Cation, író, újságíró, lapszerkesztő, történész Az igazi nemzeti hagyomány az, melynek szeuemepen egy nép él, dolgozik, cselekszik, nem pedig az, amiről ünnepek folyamán szónokolnak. Ezért ritkán próbáljuk meghatározni szavakkal. Úgy érezzük nincs is rá szükség. Mert, ha valódi, élő mozgató erő az, akkor ott van minden tettünk, minden gond olatunk mögött. Ősz tönszerüleg cselekszünk szellemében, oly mélyen bent van szivünkben lelkűnkben, oly erősen tart hatalmában. Az amerikai hagyományok legnagyszerűbbje a szabadság egyszerű hagyománya. Mint nép, kezdettől fogva ez töltötte meg hittel, meggyőződéssel é 1 e tünket. Ez öntötte formába mindazt, amit amerikaiak valaha alkottak, valaha álmodtak. Ha van egyetlen olyan szó, mely egymagában kifejezheti azt, hogy mi Amerika, akkor az a szó: Szabadság! Történelmünk a vallásszabadság követelésével kezdődött a Plymouth-i első településnél (1620), a Province-i ültetvényen (1644), William Penn pennsylvaniai letelepülésén (16S1), Maryland első gyarmatositási oklevele kiadásánál (1632). De vallásszabadság nem elég egy nép boldogulásához. Népünk gondoskodott arról, hogy a szabadság magába- foglalja a külföldi elnyomástól való mentesség^ es's" evégett megvívta az amerikai forradalmat,- De mit ér a külföldi zsarnokság' ség, ha a népet belső zsarnokság sarnpf'gnl a 7 Ezért megalkotta népünk sr Egyesült Áll***0k Alkotmányát. Igen ám, de őseink tudták azt Is- bogy az ember szellemének szabadnak kell leimi jaját kormánya uralmától is és ezért hozzáfi: Alkotmányhoz egy Szabad-ágié v elet, amely épp*/ ui 1 >zerü, éppanvira szükséges ma. mint megírása ' jJn volt! Beláttuk azt is, hogy a szabadságot nem lehet korlátozni. nem lehet körülkeritem, osztályozni, hogy a szabadsághoz minden szinü, minden fajú, minden viszonyok között élő embernek joga van. És ennek érvényre- juttatásáért megvívtunk egy borzalmas polgárháborút, hogy a szabadság ily kiszélesítését biztosítsuk! (1861— 1865.) Mindezek nem különböző szabadságok, hanem egy oszthatatlan egésznek részei. Mert egy dolgot megtanultunk ebben az orszában és pedig azt, hogy a szabadságnak oszthatatlannak kell lennie. Minden, ami korlátozza annak bármely részét bárki számára, veszély mindannyiunk számára. Veszély ama hagyomány számára, melyben élünk. A mi amerikai evangéliumunk kiterjed mindannyiunkra, minden testvérünkre. Minden jogunkban egyenlően részesednek. És ha e jogok, e szabadság bármelyikét, bármily csekély mértékben megvonják bárkitől, akkor a mi szabadságunkat is megtámadták. Az amerikai szabadság jelenleg támadás a’att áll. Gyakran ép azok támadják, akik azt állítják, hogy védeni akarják azt. Ha a jelenlegi viszonyokat tekintjük, a viszonyok nagyon fenyegetők. De ha a helyzetet szélesebb perspektívában elemezzük, beláthatjuk, hogy kevés okunk van a félelemre. Nagy nemzeti feszültségek idején reakciós hullámok vonulnak végig nemzetünkön. És ilyenkor úgy néz ki, mintha a nagy nemzeti hagyományunkat, szabadságunkat elboríthatnák a hullámok. De a hullámok mindig elvonulnak — habár egyesek megszenvedik a nyomukban keletkező igazságtalanságokat és elnyomásokat. Elvonulnak, mert végső elemzésben legyőzhetetlen az amerikai szív és lélek, amelyben nemzeti hagyományunk, a szabadság hagyománya alapul. Merész “sakklépés” volt Dulles egyiptomi politikája, állítja életrajzirója j WASINGTON. — Ismét irodalmi vihar van kibontakozóban Dulles külügyminiszter külpolitikai kijelentéseivel illetve ténykedéseivel kapcsolatban. Ez alkalommal ama kifejezés körül lángoltak fel a seznvedélvek, melvet Dulles életrajzírója John Robinson Beái alkalmazott Dullessel kapcsolatban a külügyminiszterről irt most megjelent életrajzában. Beái azt a kifejezést használta, hogy amidőn Dulles megvonta az amerikai segélyt Nassertől, melyet az aszuáni vízmüvek építésére helyezet kilátásba,akkor ő tulajdonképen egy merész sakklépést (gambit) tett, hogy leleplezze a szovjet gazdasági segélyigéreteinek alaptalanságát. Humphrey demokrata szenátor a hir vétele után azonnal javasolta, hogy a külügyminiszter jelenjen meg a szenátus előtt és magyarázza meg a sakklépést — annak várható következményeivel. Dulles intézkedése után Nasser államosította a szuezi csatornát és attól kezdve fejlődött ki a középkeleti válság. JEFFERSON
