Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-10 / 2. szám

January 10, 1957 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5 A VÖRÖS KERESZT MUNKÁJA MAGYARORSZÁGON-Az Assoc. Press budapesti tudósítása alapján­A Nemzetközi Vörös Kereszt szép munkát vé­gez Magyarországon. Ez az első eset, hogy a Vö­rös Kereszt szolgálatot teljesíthet a szocialista országokban. Enemzetközi bizottság segítséget hoz külföld­ről, terveket dolgoz ki az elosztásra vonatkozólag és felülvizsgálja a segítség kiosztását. A kiosz­tást a Magyar Vörös Kereszt végzi. A Magyar Vörös Kereszt élén öt, nemzetközi­leg elismert egyetemi tanár: Nónay Tibor, Czej- da Pommershein Ferenc, Horváth Boldizsár, Földváry Ferenc és Klimkó Dezsó áll. Ezidőszerint háromféle segítséget kapnak a magyarok. A nyugatról jövő segítséget legna­gyobb része a Nemzetközi Vörös Kereszten ke­resztül jön, bár némi segítség jön közvetlenül a nyugati szakszervezetektől is. A keleti országok­ból jövő segítség legnagyobb része a kormányon keresztül érkezik és a kormány üzletein keresz­tül kerül forgalomba. A szocialista országokból is küldenek seigtséget a Keleti Vörös Kereszten keresztül és az is egyenesen a Nemzetközi Vörös Kereszt raktáraiba megy. Mindaz, ami a Vörös Kereszten megy keresztül akár ételről, akár nyu­gatról jön, ingyenesen kerül a nép kezébe. A segítség egy része a kórházaknak megy, másrész egyenesen a nép kezébe jut. Megindult az egyforma csomagok széleskörű szétosztása. E csomagokban 2.2 font cereal, ugyanannyi kannázott hús, disznózsír, cukor, tejpor, és szappan van. A Magyar Vörös Kereszt terve szerint 10,000 ilyen csomag szétosztását vették tervbe naponta. A körzetek maguk csinálják meg a névsort A Vörös Kereszt körzeti bizottságai maguk állítják össze a segélyre szorulók névsorát. E névsort a Vörös Kereszt főhadiszállására küldik (K. P. califorrúai olcasónk szívességéből kéz­hez kaptuk a budapesti Népszabadság első pél­dányát, helyesebben a lap november 25-iki-szá- mának egy lapját. A tragikus októberi esemé­nyek óta e sorok Írásáig egy pesti újságot sem kaptunk, bár különös módon a pécsi Szabad Dunántúl nov. 1-i számának egy példánya el­jutott hozzánk. A Népszabadság fentemlitett lapszámából az alanti közérdekű jelentést közöljük, i Talán nincs is a világnak olyan országa, amely­nek lakossága ezekben a napokban ne sietne ha­zánk segítségére. A szocialista tábor országain kívül a nyugati államokból is értékes anyagi tá­mogatásra számíthatunk. Néhány nappal ezelőtt a csehszlovák kormány bejelentette, hogy 90 millió korona értékben élel­miszert, építőanyagot és ruházati cikkeket küld Magyarországnak. A segély keretében a követ­kező árucikkeket kapjuk: 5000 tonna lisztet, 5000 tonna burgonyát, 100 tonna húst, 5000 ton­na cementet, 10,000 tonna meszet, 325,000 négy­zetméter fedőanyagot, 100.000 négyzetméter ab­laküveget, 2000 folyóméter gömbfát, 3000 köb­méter fűrészárut, 3600 köbméter tűzifát, 17 és fél millió cseh korona értékben gyógyszereket, 32A millió értékben textilárut, lábbelit, porce­lánt, edényt és élelmiszert. Jugoszlávia 150 millió dinár értékű segélyt ajánlott fel hazánk részére. A segély a követke­ző árucikkeket tartalmazza: 500 tonna rizst, 100 tonna szárazbabot, 50 tonna szappant, 5000 ton­na tűzifát, 20,000 négyzetméter ablaküveget, 30 tonna különféle üvegárut, 500 köbméter fűrész­árut, 1000 tonna cementet. A Vietnami Demokratikus Köztársaság 3 mil­lió rubel értékben nyújt segítséget. A Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaság 10,000 négyzet­méterablaküveget és 10,000 tonna cementet küld Magyarországnak A Mongol Népköztársaság 2 tonna búzát, 100 tonna húst és 15 tonna kolbász­árut szállít. Jelentős segítségre számíthatunk a szovjet kormány hivatalos segítségén túlmenően a Szov­jetunióból is. Az egyik Lvov környéki cukorgyár po-v vasúti szerelvény cukrot, a Ívovi dolgozók egy szerelvény friss húst, a kárpátaljai fakiter­a Nemzetközi Vörös Kereszt jóváhagyására, mert onnan küldik ki a szükséges mennyiséget a különböző lerakatokból. A kerületi bizottsá *ok szerepe A legnagyobb felelőss.é : a kerületi bizottságok kezében van. Ezek fői g önkényt jelentkező munkásokból, főleg tanúókból és diákokból áll­nak, de ipari munkások is vannak közöttük. Elő­ször átvizsgálják a kérvényeket és utánajárnak, hogy jogos-e a kérvényezés, valóban szükségük van e segítségre a kérvényezőknek. Aztán felke­resnek olyanokat is, akik valami oknál fogva nem kérnek segítséget, de azért feltételezhetően szükségük van rá. “Akik naponta sorban állnak meleg ételekért, azokat meg sem vizsgálják. “Mindenkinek ad­nak, aki enni jön, mert éhes,” mondta a Magyar Vörös kereszt szószólója. A csomagok szétosztása A Vörös Kereszt csomagjait első sorban három kategóriába tartozók kapják. 1. Azok családja: akik meghaltak a harcok folyamán. 2. A sebe­sültek és családtagjaik. 3. Azok, akik otthonai­kat elvesztették, vagy megrongálódtak a harcok alatt.' A családtagok számától függ az, hogy hány csomagot adnak részükre. 1—3 tagú család egy csomagot kap, 4-6-ig kettőt, hattagúnál nagyobb család három csomagot kap egyszerre. A csomagokon kívül 173,000 anya és várandós asszony kap tejport Budapesten. A Magyar Vörös Kereszt tisztviselői jobban félnek a jövőtől, mint a jelentől. A szénhiány és élelmiszerhiány valóban februárban, vagy már­ciusban éri el tetőpontját Budapesten, mondják. A Vörös Kereszt többek közöt szeretne egy és fél millió tonna szenet a kórházak, iskolák és ovodák részére, mert ahogy most állnak a dolgok Budapesten, a megfagyás veszélye fenyegeti a várost a tél második felében. melők 70 vagon épületfát, a nyikolajevf cement­gyár egy szerelvény cementet indított útnak Ma­gyarországra. Az OSZSZSZK cserepoveci fausz- tató vállalata 47 vagon faanyagot, Belorusszia dolgozói 127 vagon fűrészárut és épületfát, a ro- gacsovi tejüzem több mint 330,000 doboz tejkon- zervet szállít. Bjelgorodból 1 vagon teát, 1000 tonna cementet, az ogyesszai malomkombináttól 2800 tonna búzalisztet, a makarónigyártól 10 va­gon csőtésztát és 8 vagon vegyes tésztafélét, a Donyec medencében levő kramatorszki gyárból 1000 tonna cementet, a konsztantyinovszki gyár­tól 50,000 négyzetméter ablaküveget, a Liszi- csan gyárból 100,000 négyzetméter ablaküeveget, a jemakievói fémmüvektől másfél ezer tonna hengerelt árut kapunk. Franciaországban november 13-án Magyaror­szág megsegítésére országos gyűjtés indult. Ez ideig körülbelül 3 milliárd frank készpénzado­mány gyűlt össze. Ebből 15 tonna gyógyszert, 12 tonna takarót, 40 tonna pólyát és ruházati cik­ket, 6 tonna kondenzált tejet és 25 tonna külön­féle élelmiszert vásárolnak. Értesüléseink szerint november 16-án Párizsból útnak indítottak Ma­gyarországra 754 kiló leányrulhát, 3188 kiló fiu- ruhát, 3547 kiló női ruhát, 150 kiló női fehérne­műt. 3547 kiló csecsemőholmit, 973 kiló takarót, 8172 kiló kondenzált tejet, 1990 kiló tápszert és 1274 kiló gyümölcslevet­India egy repülőgép rakomány teát és fe­hérneműt küldött hazánknak. Az Indiai Vörös- kereszt 5000 rúpiát juttatott el a Nemzetközi Vöröskeresztnek magyarországi segély céljára. * A norvég üzemek, iskolák és különböző társa­dalmi szervezetk a Norvég Vöröskereszt védnök­sége alatt eddig körülbelül 2 millió norvég koro­nát gyűjtöttek Magyarország részére. Ebből az összegből a Nemzetközi Vöröskereszt utján or­vosságot, élelmiszert és más közszükségleti cik­keket szándékoznak hazánkba küldeni. T ámogassuk a Magyar Vöröskeresztet! “KÓTYAVETYÉLÉS” A “Szabadság” cimü clevelandi lapkollegánk “Elfecsérelt dollármilliók” cimü head-line alatt számol be az “Iránban elkótyavetyélt” amerikai segélyek ügyében indítandó kongresszusi vizs­gálatról. “Kik pazarolták el százmilliókat, kik zsebelték be ezt az ajándékot, arról majd a kongresszusi bizottság előtt fognak vallani a tanuk” állapítja meg a “Szabadság”. Hogy fognak e “vallani a tanuk” azt nem tud­juk, sőt némi kételyeink is vannak ezirányban. Dullesék ép most kérnek — Ízelítőbe — újabb- 200 miliő dollárt Iránnak meg a többi ‘olajos’ arab államoknak, hát ép most teregetnék ki a te- regetendőket ? Aligha! Szabad is ilyen apró -csepró százmillió dolláros kótyavetyélésekkel elterelni az amerikai nép fi­gyelmét az igazi veszedelemről, a “vörös befo- lyás”-ról? Ugyebár nem. Hiszen nem megmondta maga a képviselőház elnöke, a jó öreg Sam Rayburn, hogy “a keresz­tény civilizáció nagyobb veszélyben van ma mint Krisztus óta bármelyik században?” Igaz, a bölcs texasi politikus nem részletezte, hogy Krisztus előtt vagy Krisztus idejében mi­lyen veszélyben volt a keresztény civilizáció, aminek egyik oka az volt, hogy keresztény civi­lizáció nem volt Krisztus idején, sem az azt kö­vető első századokban, minthogy Krisztus első hívei — zsidók voltak. A “keresztény” valamint a “mohammedán”, a “brahmin”, a ‘shintók”, a ‘budhista” és az “athe- ista” civilizációt nem az fenyegeti, hogy az ara­bok függetlenek akarnak lenni és hogy a szo­cialista államok is szeretnének olajt importálni a középkeletről, hanem az, hogy bizonyos körök­ben a dollárszázmilliók mellett a hidrogén bőm bás politikával az egész emberiség életét is “elkó­tyavetyélhetik.” A letartóztatott egyén jogai Akit letartóztatnak, az a rendőrségre kerül. Ott megmondják neki, hogy mivel vádolják, le­fényképezik.és ujjlenyomatot vesznek ki tőle. Röviddel azután a magisztrátushoz vezetik a letartóztatott egyént, várakozás közben a követ­kező négy dologra ügyeljen: 1. Pénzét és értéktárgyait valószínűleg elve­szik tőle a rendőségen, amelyekről azonban rész­letes nyugtát kell kapnia. Erről nem szabad el­felejtkeznie. 2. Nem köteles semmiféle kérdésre sem felelni vagy nyilatkozatot aláírni, ha nem akar, bármi­lyen utón akarják ez irányban befolyásolni. Nem is ajánlatos, hogy vallomást tegyen, mielőtt ügy­védjével nem tanácskozott volna. Ha kényszerí­teni akarták vallomástételre, jelentse ezt ügyvéd­jének vagy az államügyésznek. 3. A letartóztatottnak jpga van egy telefonbe­szélgetéshez, bárkivel, az ő választása szerint, vagy követelheti, hogy üzenetet küldjenek egy bizonyos személyhez. Mihelyt értesült ennélfogva az ellene emelt vád lényegéről, értesítse családját vagy ügyvédjét erről. 4. A letartóztatott egyénnek joga van kezességi összeg (bail) megállapitását kérnie. Ez a pénz vagy egyéb biztosíték arra nézve, hogy a bírói tárgyaláson megjelenik. Ha ezt a biztosítékot le­tétbe helyezik, a letartóztatott személy szabad­lábra kerül a tárgyalás napjáig. Enyhébb kihágás esetén — mint pl. forgalmi kihágásnál — a rendőrség állapítja meg a bail összegét. Súlyosabb esetekben biró határozza meg ezt és a letartóztatott egyén maga is azon­nal követelheti a megállapítást. Ha azonban igen súlyos bűnténnyel gyanúsítják, mint gyilkosság vagy emberrablás, nem bocsátják szabadon, még biztosíték ellenében sem. Lehet, hogy a kezességi összeget a gví^iusitott készpénzben leteheti; ha nem, megszerezheti ezt u. n. “bail broker”-től. New Yorkban például 10 dollárt kérnek egy 100 dolláros kezességi köt­vényért (bail bond) és 180 dollárt 5,000 dollár után. i Common Council Az “Amerikai Keresztény Palesztinái Bizott­ság” előtt az uj “Eisenhower Doktrináról” tar­tott előadásában Mrs. Roosevelt azt javasolta, hogy a katonasággal való fenyegetés helyett Amerika ajánlja a Szovjetuniónak az “El a ke­zekkel a Közeikelettől” politikáját. Ami az arab államoknak való gazdasági segélynyújtást illeti, azt az Egyesült Nemzeteken keresztül kellene intézni, véli a volt elnök özvegye. BARÁTI SEGÍTSÉG MAGYARORSZÁGNAK

Next

/
Oldalképek
Tartalom