Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1957-03-28 / 13. szám
Thursday, March 28, 1957 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 9 Czuczor Gergelyt vasban hurcolták börtönbe, Horváth Mihály püspököt számkivetése idején jelképesen felakasztották. Róka József Csanádi kanonok halálbüntetését kegyelemből huszévi várfogságra “mérsékelték”, Könyves Tóth Mihály és Hajdú Lajos református lelkészek szintén húsz évi várfogságot kaptak. . . A história, örök emlékű szabadságharcunk históriája is, sok olyan papot jegyzett fel kitörölhetetlenül, akik a nép és a forradalom mellé álltak: de egyetlen ilyen hercegprímást sem jegyzett fel. Véletlen jelenség lenne? Sem Dózsa hadjárata, sem Rákóczi szabadságküzdelme, sem a francia forradalom —de semmilyen forradalom! — nem dicsekedhetett főpapok támogatásával. És ha valamikor, valami mellé mégis odaállt egy-egy hercegprímás ur őexcelenciája: holtbizonyos, hogy az a valami — nem volt forradalom. Dobozy Imre (Budapest MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI NEHÉZSÉGEI Irta: EÖRSI BÉLA Változások a magyar mezőgazdaságban — Magyarországi riport — (Eörsi munkástárs csatolt cikke különleges időszerűséget kölcsönöz eme óhazai riportnak.) Március elsején ült össze október óta először az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága, hogy megvitassa mezőgazdaságunk időszerű kérdéseit. Dögéi Imre földművelésügyi miniszter adott tájékoztatást mezőgazdaságunk jelenlegi helyzetéről, és a soron levő feladatokról. Megemlítette, hogy az ellenforradalom falun a termelőszövetkezetek ellen iránvitotta főerejét. A tsz-ek felbomlása azonban lényegében már megállt, s a forradalmi munkás-paraszt kormány határozott intézkedéseket tett a tsz-ek személyi és vagyoni védelmére, a felbomlott termelőszövetkezetek újjáalakításának elősegítéséhez. Megállapította Dögéi Imre, hogy .növénytermesztésünk szerkezetében alapvető változásokat kell előidézni. A kenyérgabona területe előreláthatólag 28—HO százaléka lesz az ország szántó- területének, ami azt jelenti, hogy ameddig a termésátlagokat nem tudjuk megfelelően növelni, kenyérgabonából behozatalra szorulunk. A szántóterületnek legalább felén takarmányféléket kell termelnünk. A gyümölcstermesztésben is változást kell elérnünk ölvan módon, hogv nagyobb gondot fordítunk a táj jellegének megfelelő, nvá- ri érésű gyümölcsök termesztésére. Nagy feladataink vannak a szőlőtermesztés terén is. Fenn kell tartanunk meglevő szőlőterületeinket, s ugyanakkor növelnünk a minőségi bortermelést. Az állattenyésztésben is biztosítani kell a belterjes fejlesztést, s végre jelentős eredményeket keli elérnünk a szarvasmarhatenyésztés terén is. Fokoznunk kell olyan állati termékek előállítását, amelyek exportálása gazdaságos. Helyesen kell összehangolnunk a népgazdaság és a termelő parasztság anyagi érdekeit, Az állami készletek biztosításának egyik fő formájaként a termelési és szállítási szerződéseket kívánjuk fenntartani, illetve egves termékeknél kiszélesíteni. A készletek gyűjtésének másik formája az állami és a szövetkezeti szervek utján történő szabadpiaci felvásárlás lesz. A mezőgazdasági termékek árát a jövőben ugv kell kialakítani, hogy a korszerű gazdálkodás mellett biztosítsa a termelés jövedelmezőségét és a termelés növelését is előmozdítsa. — Olyan szövetkezeti mozgalmat kell teremtenünk, amely biztosítja a termelés állandó fejlesztését — mondotta. — A szövetkezeti mozgalomban ténylegesen meg kell valósítanunk, hogy a parasztság önkéntes elhatározás alapján, a saját maga választotta szövetkezetekben tömörüljön. Világosan le kell szögeznünk, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése fő formájának a termelőszövetkezeteket tártjuk, s legfőbb feladatunk, hogy jól működő mezőgazdasági nagyüzemeket hozzunk létre. Ennek megvalósításához szükség van az állam, a munkásosztály hathatós támogatására, mind anyagi, mind politikai vo- latkozásban. Meg kell akadályozni minden olvan törekvést, amely továbbra is a termelőszövetkezetek önállóságát sértő módon bele akar szólni azok gazdálkodásába.” LONDONBÓL jelentik, bogi- egy feltaláló patentot vett ki olyan pénztárcára, am élv ordítani kezd mihelyt illetéktelen ember kézébe kérőimért nem tudja, hogy miként kell tartani. E1. a patent teljes biztosítékot nyújt ífe a feltaláló állítása szerint — a szebmetszők elten. - ■ • Mezogazd aság Sok ellentétes hir érkezik Magyarországból. A reakciós lapok élnek belőlük — hisz ezzel el lehet homályositani a közelkeleti manővereket. De még azokban a körökben, ahol az emberek rokonszenvvel nézik az otthoni szenvedéseket, sincsenek az emberek tisztában — éheznek-e otthon vagy nem? Tény az, hogy minden optimisztikus jóslat dacára, 1957-ben is búza behozatalra szorulnak. Hogy lehet ez? —, kérdezik. Hisz Magyarország emberemlékezet óta hires gabonatermő ország volt és a Horthy-rendszer idején is évről-évre nagy mennyiségű gabonát adott el külföldön. Ezt igaz. de igaz a következő is: a felszabadulás óta növekedett — ha nem is lényegesen — a fejenkénti gabonafogyasztás, mig közben a gabonával bevetett terület lényegesen csökkent, viszont a holdankénti terméshozam nem növekedett. Statisztikai adatok kimutatják, hogy amig az 1930—1940-es években átlag 3,893,000 kát. holdon termeltek kenyérgabonát, addig 1956-ban csak 3,181,000 holdon, tehát 800,000 holddal kisebb területen. Figyelembe kell azonban venni egy más tényt is: Magyarországon 1956-ban mintegy 400,000 holddal kisebb területen folyt szántó művelés, mint 1938-ban. Tehát “eltűnt” jelentékeny területű szántóföld és ezt nem a “Rákosi-Gerő-klikk” sikkasztotta el, ez megmaradt a földmivelők kezében. De a beszolgáltatási rendszer oly esztelen volt, hogy a termelőket kényszeri tette arra, hogy a szántóföldeket “eltüntessék“, vagyis azokat kaszálónak vagy legelőnek használják. így hát kevesebb lett a beszolgáltatás. A megoldás természetesen nem nagyobb búzaterület, hanem jobb hozamra való törekvés lenne. Az “elsikkasztott” földeken ipari növényeket vagy jobban fizető egyéb termékeket kellene termelni. A világpiacon egy hold vöröshagyma termése átlag 240 dollárt hoz. összehasonlitás- képen gondoljunk arra, hogy egy hold búza termése a világpiacon csak 60 dollárt ér. Persze az is igaz. hogy egy hold hagyma termeléséhez, a magyar viszonyok mellett 91 munkanap szükséges, búzatermeléshez pedig csak lV/i munkanap. Gondoljunk arra. hogy a magyar föld igen is el tudna tartani sokkal több földmivest; sőt most, amikor tüzelő hiány miatt kb. 10r;-át a gyárimunkásoknak el kell bocsátani, igen sok munkáskezet tudna a falu foglalkoztatni. A magyar földmivelésnek igen nagy jövője van, ha sikerül mezőgazdasági gépekkel, műtrágyával és tanítással a magyar földmivelés nívóját emelni. Nézzünk csak néhány adatot: Egy hold vöröshere termésnek csak a magjáért 100 dollárt kapunk, de visszamarad még az országban 150 dollár értékű takarmány. Egy hold paprika termése 280 dollárt jövedelmez. Milyen mezőgazdasági terméket tud a magyar külkereskedelem legjobb áron éi’tékesiteni ? A válasz meglepő: a spárgát. Egy hold spárga termésért szívesen fizetnek 340 dollárt. (Még amerikai termelő is szívesen üdvözölne ilyen jövedelmet.) Magyarország 1956-ban csak 13 mázsát exportált, holott ezernyit is el lehetett volna helyezni. A magyar válságra csak egy felelet van: belterjes gazdálkodás. Értelmes magyar külkereskedelem eltudna helyezni külföldön mindenféle vetőmagot, baromfit (ebből még most is van elég magyar jelentések szerint), sertést, paprikát, babot, tollat, bort, húsárut, kertészeti' növényeket stb. A magyar kormány tudatában van ennek. Programjának legfontosabb pontja — a belter jes gazdálkodás elősegítése, a tudomány messzemenő felhasználásával és mezőgazdasági gépek beszerzésével (esetleg import utján). Érdekes az uj kormány javaslata, hogy azok részére, akik földműveléssel hivatásszerűen foglalkoznak, lehetővé kívánja tenni a korlátozott ingatlan forgalmat. Ezzel az Olyan nem-szövetkezeti parasztságot akarja megerősiteni, mely családi munkaerő felhasználásával jobban tud gazdálkodni. A családi birtok — vásárlóttal együtt, 30—25 holdnál nagyobb nem lehet. Egyben megengedi a haszonbérbe atjás és részmüvelés lehetőségét is. A magyar kprmány jól tenné, ha a külkereskedelmi lehetőségeket nem tartaná titokban, hanem állandóan közzé teflné azokat, és ha igyekezne minimumra szorítani á közvetítő kereskedelem- költségeit., nehogy Uz amerikai farmer • sorsára jussanak — ahol-a‘farmtérniékek jöve^ delmének legnagyobb része a közvetítő kereskedelem zsebébe vándorol. A magyar földművelőnek és mezőgazdasági közigazgatásnak még sokat kell tanulni, de a magyar tala), a szorgos magyar kéz tudásával egyesülve el bírja tartani a magyar föld lakóit. Tüzelőanyag hiány 1957-ben Magyarország erősen fog szenvedni a szénhiány következtében. Csak 1957 végén lehet remélni, hogy a széntermelés elfogja érni az 1956 október 23 előtti termelési nívót. Ez az iparra erősen ki fog hatni, amellett a városok házainak fűtésére is, ami bizony sok egyéni szenvedést, kevesebb iskolai órát, fütetlen közkórházakat jelent. Van azonban remény 3—4 millió tonna szén behozatalára, ami lényegesen több mint a tavalyi mennyiség volt. A szénbányászat ma kulcskérdés. Százezer munkás dolgozott bányákban. A felkelés után volt idő amikor csak 30,000 munkás jelentkezett munkára. A munkaerő helyzet januárban javult, — bár még nem kielégítő mértékben, — a munkás létszám ötvenezer fölé emelkedett. Ahhoz, hogy a széntermelés 1957 végére elérje a tervezett — régi —- színvonalat, legalább 70.000 fölé kell emelni a szénbányászok számát. Kénytelenek lesznek más bányák munkásait szénbányászásra betanítani és a szénbányákban felhasználni. Itt csak a szénbányászok életnívójának emelése segit. Tervben van 1957-ben tizezer uj bányászlakás épitése. Második lépés az áramtermelés fokozása kell legyen. Az erőmüvek ma csak 45 százalékos kapacitással dolgoznak. A szénhiány kényszeríteni fogja a magyar gazdaságot az erőmüvek fejlesztésére. Azonkívül a két szomszéd állam, Csehszlovákia és Jugoszlávia áramerő-kölcsön segítségére lehet számítani. Az olajtermelés — az energia-gazdálkodás harmadik fontos tényezője — mutatja a régi gazdasági politika teljes csődjét. A vétkes rablógazdálkodás következtében az olajkutak elvi- zesültek, a mai termelés tehát igen szerény méretű. Ez a helyzet az energia fronton. A helyzetkép ha nem is rózsás, nem reménytelen. Fogyasztási cikkek hiánya Ruházati cikkekből a készlet erősen leapadt. A nagykereskedelem most 60—70 százalékkal kevesebb áruval rendelkezik, mint 1956 elején. Szövőgyárak hosszú ideig nem termeltek, állt a bőr és cipőipar; számottevő raktárkészletek semmisültek meg a harcok során és a közönség megrohanta és felvásárolta ami megmaradt. A múlt év utolsó negyedében 40 százalékkal többet vásárolták, mint tavaly ugyanezen idő alatt. Az iparcikk-hiány mielőbbi megszüntetéséhez, úgy látszik kevés lesz a belföldi ipar termelése, hiszen gyáraik nyersanyag- és energia hiánnyal kell küzdjenek. A kormány kb. két billió (két milliárd) forint értékű ruházati cikk behozatalát tervezi a szomszéd államokból. Ennek a hatalmas, csillagászati számú behozatalnak dacára nem lesz elég férfi cipő és gyapjú holmi. A kormány terve: kisipar fejlesztése. A kormány szükségesnek látta a második öt éves terv végrehajtását feladni, helyette az 1957-es évre készül terv, az átmeneti nehézségek leküzdésére. Ennek fő feladata a dolgozók életszínvonalának emelése lenne. A lakosság szükségleteinek az eddiginél jobb és többoldalú kiegészítésére a kormány indokoltnak látja a magán kisipar és a kisipari szövetkezetek tevékenységének kiterjesztését. A kisipari áraknak, a tényleges költségek figyelembevételével és alapján történő megállapításával a kisiparost anyagilag érdekeltté tenni a többtermélésben. Kisebb burokcáciát Az ipari munkások bérének emelése szintén tervbe van véve: A kormány ajánlja, hogy á munkástanácsok saját üzemeikben tegyék érdekeltté a munkásokat. Azt kívánja, hogy a munkástanácsok, szakszervezetek- és kormányszervekkel együtt olyan bér- és prémiumrendszert dolgozzanak ki, mely á dolgozók anyagi érdekeit elősegíti. Kissé sok a dajka: munka*tanácsi gzaks^erveaet, kormányszervek. Nem lehetne kissé kevesebb-bürokrácia? Legérdekesebb, hogy á munkástanácstól kívánják a bürokrácía^mentes-» ség elősegítését. Valahogy, innen ez máskép hangzik. a •• " -• * • •• /
