Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1957-02-28 / 9. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ February 28, 1957 4 Évszázados harc a bevándoroltak védelméért, ami ma sem ért véget! Amerikában a harc a bevándoroltak védelméért 1797-ben kezdődött az “Alien and Sedition” törvény behozatalával. Manapság a Walter-Mc- Carran-törvény ellen folyik a harc. E törvény 1952-ben lépett érvényre. Miután a bevándoroltak védelmét az “American Committee for Protection of Foreign Born” szervezet vezeti, tisztviselőit és vezető tagjait a múlt év november és decemberében az amerikaellenes bizottság ink- vizitorjai az ország minden részén beidézték és tagadtak. Az inkviziciós munkát Francis E. Walter pennsylvaniai képviselő az említett törvény kitervezője vezette. Walter képviselő haragja a H. R. 3364 ellen irányul. E törvényjavaslatot a newyorki demokrata képviselő Emmanuel Celler nyújtotta be. E törvényjavaslat, ha nem is tudná a Walter- McCarran-törvény gonoszságait jóvátenni, segítene valamit és függelékekkel sok eredményt érhetnének el vele, ha a nyilvánosság elé vihetnék és a képviselőház tárgyalná. A fent említett Idegen Védelmi Bizottság kampányt indított egyrészt a Celler-törvényja- vaslat érdekében, másrészt pedig azért, hogy 5 éves határidőt szabjanak a bevándoroltak de- portálhatóságára, vagy polgári jogaik megvonására. E kampányt az Idegenvédelmi Bizottság 1956 decemberében Los Angelesban megtartott konferenciáján határozták el. E konferencián Abner Green a bizottság főtitkára részletes jelentést adott az elért eredményekről. E jelentés kivonatát alant közöljük. A szövetségi biróság újból érzékenységet mutat a bevándoroltak jogaival szemben. A polgárok jogairól A polgárosodott egyének jogaira vonatkozólag azt határozta a legfelsőbb biróság a “Zucca” ügyben, hogy az igazságügyminisztériumban nem kezdhetnek eljárást a polgári jogok megvonására anélkül, hogy előbb Írásbeli nyilatkozatot adjanak ki és eskü alatt bizonyítsák, hogy komoly oka van erre az igazságügyminisztériumnak. E döntés óta egy egész sereg polgár ellen beszüntették az eljárást. A Minker és Falcone ügyekben a legfelsőbb biróság úgy döntött, hogy nem kérdezhetik ki a polgárt arról, hogy mikor vagy miképpen kapta meg polgárjogát. A polgári jog védelmében Rose Chernin ügye volt a legnagyobb győzelem. Rose Chernin a los angelesi Bevándoroltak Védelmi Bizottságának volt a főtitkára. Ez volt az egyetlen ügy, ahol a bíró végighallgatta a vádakat, a tanukat és akkor beszüntette az egész polgári jogfosztást eljárást. A nem-polgárokra vonatkozólag szintén változás észlelhető a biróság előtt. Júniusban Philadelphiában az egyik szövetségi biró szabadonbocsátási parancsot adott ki Stella Petrovsky ügyében, miután az igazságügyminisztérium nem volt hajlandó kiadni az F. B. I. jelentését a négy tanútól, hogy megvizsgálhassák. Miután Stella Petrovsky azt állította, hogy hazudtak róla az FBI besúgói és ennek dacára sem adták ki a jelentést, a bíróság beszüntette Stella Petrovsky ellen a deportálási eljárást. Két bírósági döntés megszüntette az igazságügyminisztérium kísérletét, hogy a Walter-Mc- Carran-törvényt arra használja, hogy örökösen zaklassa és üldözze a deportálási eljárás alatt levőket. Sullivan, chicagói biró. a Witkovich ügyet elutasította. Sullivan biró -úgy döntött, hogy az igazságügyminisztériumnak: semmi joga sincs ahhoz, hogy egy nem-polgártól választ követeljen arra a kérdésre, hogy mi a politikai nézete és kikkel van összeköttetésben. Az igazságügyminiszter megfellebbezte Sullivan biró döntését és a Witkivich-ügy most van tárgyalás alatt. A Sentner-ügyben három st. louisi biró úgy döntött, hogy a felügyelet alatt való tartás1 jogtalan és alkotmányellenes. E döntés legfontosabb része az volt, hogy alkotmányellenesnek nyilvánították az igazságügyminisztérium azon kísérletét, hogy a nem-polgároknak rendeleteket adott arra, hogy nem csatlakozhatnak úgynevezett “felforgató” szervezetekhez, vagy nem barátkozhatnak kommunistákkal, vagy kommunista szimpatizálókkal. Deportálási eljárások Két fontos fejlemény alakult ki a deportálási ügyekkel kapcsolatosan. Az egyik az volt, hogy egy nem-polgár philadelphiai lakost letartóztattak, mert nem volt hajlandó tanúskodni a másik nem-polgár ellen. Megszüntették ellene a deportálási eljárást, ami annál rendkivülibb, mert elismerte, hogy 1936-ban tagja volt a kommunista pártnak, öt évvel ezelőtt alig hoztak volna ilyen döntést. Ma már a deportálási ügyekben a vádlottnak joga van arra, hogy megvizsgálja az ellene hozott vádakat, csupán az esetben nem, ha a nemzet biztonságáról lehetne szó az üggyel kapcsolatosan. Most már nem követelik a minden hónapi jelentkezést sem. Több helyen a nem-polgárnak félévenként, vagy csupán egyszer egy évben kell jelentkeznie. Azért nem minden jó még A Walter-McCarran-törvény még mindig életben van. Péter Hyun ellen fenntartották a deportálási eljárást annak dacára, hogy ő Los Angelesben volt, amikor Hawaiban vallomásokat vettek fel ellene, és még ügyvédje sem volt ott. A detroiti Stefana Brown-ügy is folyamatban van még Mrs. Browpt 6 hónapi börtönre Ítélték, mert nem volt hajlandó besúgó lenni, mialatt saját polgárságának megvonása ellen harcolt. Igaz, hogy a legfelsőbb biróság úgy döntött, hogy felülvizsgálja Mrs. Bi’own ügyét. A bevándorlási és polgárosodási hatóságot militarizálták mióta Joseph M. Swing generális lett a feje. A vezetőséget különböző magasi'an- gu katonatisztek kezébe tették, és természetesen mindent saját felfogásuk szerint intéznek. A sajtó jelentései szerint a bevándorlási hatóság feje Mexikóból hozatja a háztartási alkalmazottakat, saját családtagjait pedig a legjobb kormányhivatalokba helyezi el. A kormány embereit és felszerelését használja saját nagyszabású vadászati kirándulásai alkalmával, Mexikóban és Kanadában. Bár azt jelenthetjük, hogy valamivel jobb a helyzet mint volt, de a háború után bevezetett hisztérikus légkör még nem szűnt meg. 300 nem- polgár ellen ma is deportálási eljárás van folva-. matban politikai okok miatt. Knut Heikkinen Superior Wisconsinból 10 éves börtön büntetés előtt áll, mert nem folyamodott útlevélért mikor deportálásra Ítélték. A mexikói áldozatok Az emberi jogok semmibe vétele sehol sem mutatkozik talán annyira, mint a bevándorolt vagy itt született mexikóiak ügyében. Több mint egy millió mexikóit deportáltak 1954-ben. 1954 augusztusában a bevándorlási hivatal hajókon szállította a mexikóiakat Mexikó belsejébe. Szeptemberben Mollohan W. virginai képviselő vádat emelt, hogy a Mereurio nevű hajó, melyet a mexikói deportáltak részére használtak olyan állapotban volt, hogy még az 1882-es törvények értelmében is jogtalan lett volna használata, nemcsak hogy borzalmas állapotban volt egészségügyi szempontból, de lyukfis is volt, /nem volt elég mentőcsónakja és félő volt az is, hogy felborul, olyan szörnyű állapotban volt. Ennek dacára több mint 500 deportálandót szorítottak bele minden egyes útja alkalmával. A képviselőház vizsgáló bizottsága már évekkel ezelőtt “pokol hajónak” nevezte a Mercuri- ot, 1956 augusztusában William P. Roger helyettes igazságügyminiszter képes volt a Mercurion való deportálásokat “kellemes Karib tengeri ha- jókázásoknak” nevezni. Valaki aki nem-polgár itt élhet az Egyesült ÉRDEMES V MEGJEGYEZNI,.. S._____________________________________r Néhány szó egy magyar diákhoz A Kent, O.-i “Record-Courier” egyik multheti számában beszámolót közöl az ottani egyetemen elszállásolt három magyar diákról, Bajcsa Andrásról, Birkás Béláról és Jobb Andorról. Jobb, aki itt Amerikában is megtartotta az októberi felkelés vége felé divatbajött “magyaros” szakállt, büszkén mondta el, hogy segített láng- ralobbantani a felkelést. Résztvett a titkos rendőrök “kitisztításában” otthonaikból. (Ugyan milyen “titkos” rendőr az olyan, akinek olyan pontosan tudják lakhelyét?) Büszkén mondta el azt is, hogy résztvett az egész felkelés egyik legborzalmasabb mozzanatában, a Köztársaság-téri pártház megostromlásá- ban és a magukat megadó védők felkoncolásá- ban. Majd “megmagyarázta”, hogy a forradalomnak egyszerűen meg kellett történnie. Miért ? Azért, mondta, mert az élelmiszer ára megduplázódott, sőt háromszorosára emelkedett, de a bérek ugyanazok maradtak! Megértjük, Jobb testvér, megértjük! Az árak emelkedtek, a bérek nem emelkedtek. Erre elindultatok házróLházra és kezdtétek ölni a titkosrendőröket, meg a nem is olyan titkos, szocialista érzelmű embereket, a népi demokrácia híveit. És segítettél felkoncolni 40 fegyvertelen magyar testvéredet. Jól van. Jobb testvér, jobb már nem is lehetne. De engedd meg, hogy egv-két megjegyzést tegyünk, mig a gyomrunk bírja. Az élelmiszerek ára. Jobb öcsénk, 1939 óta itt Amerikában is duplájára emelkedett, sőt egyes cikkekben háromszorosára. A bérek, sokaknak felmentek, de viszont sokaknak, különösen a fehérgallérosoknak, a nyugdíjon élőknek nem mentek fel. De azért Jobb öcsénk, nem ajánljuk neked, hogy most már elindulj “kinyírni” magyarán mondva, meggyilkolni az államhivatalnokokat, vagy az amerikai rendszer híveit. Mert ha az amerikai fogadóbizottság a tetteidért most ugyancsak ünnepel, aligha hisszük, hogy ösztöndíjat adnának, ha gyilkos technikádat ilt folytatnád. Ez nem lenne egészen egészséges dolog, és bizony itt nem menne olyan könnyen, mint ahogyan sajnos, szülőhazádban sikerült. Nem tudjuk, hogy e szavak eljutnak-e hozzád, talán nem is fontos. De meg aztán, nem hisszük, hogy megérted a becsületes szavak jelentőségét. Aki azzal viszonozta szülőhazája ölelését, jóakaratát, amivel te, az eljátszotta jogát ahhoz, hogy beszá- mithatónak tekintsék. És attól tartunk, eljön az ideje annak, amikor az amerikai nép is erre a következtetésre fog jutni veled és a hozzád hasonló többiekkel kapcsolatban. A polió elleni oltásokról Még mindig sok a gyermekek, állapotos asz- szonyok és mások száma, akik 40 éven alul vannak és nem kaptak “poliomyelitis” gyermekpara- lizis elleni oltást. Ma már az ára sem kell, hogy visszatartsa az embereket. Az ország legtöbb részében lehetővé tették az egészségügyi bizottságok, hogy bárki megkaphassa a Salk-oltást. Privát orvosok közül is sokan leszállított áron adják az oltásokat. Ajánlatos, hogy a polio-szezon beállása előtt vegvék a három oltást. Különösképpen ne hanyagoljuk el gyermekeinket, mert őket sújtja leggyakrabban ez a szörnyű megnyomorító betegség. örüljünk neki, hogy végre odáig jutott a tudomány, hogy e feladattal is megbirkózott és hassunk oda, hogy megadjuk a védelmet szeretteinknek e veszélyes betegség ellen. ■■«HgHffGaBBBasHBKBEnBBfliB&isBfflaBEaa&Ksgasa Államokban 60 évig is és mégis deportálható. Ez nem mindig volt igy. 4903-ban törvényt hoztak, mely szerint valaki három évi itt lét után nem deportálható. 1917-ben hoztak olyan törvényt, mely politikai okokból jogot ad arra, hogy három év után is deportálhassák a nem-polgárt. Ma a Walter-McCarran-törvény 700 okot ad arra, hogy a nem-polgárt deportálhassák akármennyi ideig élt az országban.
