Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)

1956-08-23 / 34. szám

6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ August 23, 1956 A VILÁGSAJTÓ MAGYARORSZÁGRÓL A “N. Y. Times” cikkei Magyarországról Érdekes és fontos cikk jelent meg a “N. Y. Times” első oldalán az augusztus 15-iki számban Magyarországról John MocCormac tollából. Az egész cikket érdemes volna szósze- rint leközölni, mert ez alkalommal nyoma sincs benne a tő­késlapok külföldi tudósitóinál szokásos lekicsinylő kitételek­nek, torzításoknak és ferdítéseknek, az ellenséges érzület folyton előbukkanó megnyilvánulásainak, amelyek az olva­sók számára egyébként állandó figyelmeztetések, hogy a "fudósitói tollat, rosszindulat irányította. Ez a cikk mentes a szurkálásoljfol és sértőcélu jelzőktől. Cim.e:. “Magyarország közelebbi kapcsolatokat akar US-el.” Alcíme: “Gerő, a pártvezér, a kulturcsere mellett íógjföl állást.” Budapest, aug. 14. — A magyar kormány szeretné ■ímegjavítani az Egyesült Államokkal való kapcsolatait, jelen­tette ki Gerő Ernő pártvezér. A kormány nem ajánlta fel Mindszenty József bíboros­nak, Magyarország hercegprímásának, a szabadságot és a nyugdijat annak fejében, hogy megígéri az országból való távozását, amint ezt a Vatikán nemrég jelentette, mondta Gerő. A magyar dolgozók pártja nem állította vissza Nagy Imre, volt miniszterelnök, párttagságát, akit Rákosi Mátyás kezdeményezésére zártak ki, tette hozzá Gerő. Gerő Ernő most elsőizban adott intervjut nyugati lap- tudósitónak, amióta hivatalba lépett. Majd a rendszer politikáját körvonalazta Gerő, ami fö­lött ő gyakorol általános felügyeletet. Úgy jellemezte, hogy annak lényege az állandóan fokozódó demokratizálás és de­centralizálás. E politika értelmében továbbra is fognak ter­véket készíteni, de sokkal nagyobb végrehajtói hatalmat engedélyeznek helyi hatóságoknak és gyárvezetőknek, vala­mint uj bér- és bónuszmódszerrel bátorítják a munkások kezdeményezését. A Gerő által átvett örökség egy része az Egyesült Álla­mokkal való leromlott kapcsolat. Erről a következőket mon­dotta : U. S. és Magyarország “Mi sokkal jobb kapcsolatokat szeretnénk az Egyesült Államokkal. Hogy mily nagyra értékeljük a régi és a jelen­legi Amerikát, azt az a tény is mutatja, hogy Washington ércszobra még mindig ott áll a Városligetben. De amint a magyar közmondás mondja: kettőn áll a vásár! Vannak dol­gok, amiket nem tudunk megérteni az amerikai magatartást illetően, például a propaganda-léggömbökkel ellenünk foly­tatott kampányt és azt sem, hogy ameiikai repülőgépek be­hatolnak légi területünkre. Az Egyesült Államok kormánya által közvetve vagy közvetlenül támogatott rádióállomások sértegetnek bennünket és beavatkoznak ügyeinkbe.” (A “N. Y. Times” tagadja e vádakat.) Gerő kijelentette, hogy szeretné látni, hogy magyarok szabadon látogathassanak az Egyesült Államokba és ameri­kaiak szabadon jöhessenek Magyarországra. Több kulturális és atlétikai cserének kellene lennie. Arra a kérdésre, hogy a jobb kapcsolatok kezdeménye­zése végett miért nem helyezi Magyarország szabadlábra a budapesti amerikai követség börtönbevetett alkalmazottait és Márton Endrét, az Associated Press volt tudósítóját, Gerő azt válaszolta, hogy ezeket a személyeket mint magyar állampolgárokat állították bíróság elé, elitélésük tehát tisz­tára magyar belügy volt. A helyi hatóságok és gyárvezetők tekintetében egyet­len nagyobb megszorítás van érvényben: kötelesek a cikkek megállapított mennyiségét megfelelő- minőségben megsza­bott termelési költséggel bizonyos napon beszolgáltatni vagy bírságot fizetni. Végül Gerő kijelentette, hogy a Jugoszlá­viával folytatott tárgyalások szépen haladnak kölcsönös vil­lanytelepek építése érdekében. * Gyönyörű Budapest Az in terv j us cikk ezzel véget ér. Másnap újabb cikk je­lent meg Magyarországról “Budapest virul a turisták be- özönlése közben” címmel, amelyben leírják, hogy Budapest utcáin hemzsegnek a külföldről érkezett turisták és látoga­tók, mert odautazásukat nagy mértékben megkönnyíti az idegen valuták értékének hivatalos megkétszerezése a mos­tani nyár tartamára. Láthatják Budapestet, amely most érte el az elmúlt évek legjobb formáját. A Dunakorzón hemzseg­nek az emberek, ott láthatók a szép magyar nők divatos'ru- hákban s ami a látogatók szempontjából oly rendkívül fon­tos: a budapesti vendéglők kitűnő ebédeket és vacsorákat szolgálnak fel. 250 millió dolláros lattól további terjeszkedésük és az 1957 őszén bemutatásra ke- kölcsönt vett fel a Ford Motor rülő uj “E” tipusu gépük finan- Ccmpany, több biztosító válla- szirozására. M agyarország ötezer uj Isz-tag Borsodba JÓ GABONATERMÉS A SZENTESI FELSZABADULÁS TSZ-BEN Borsod megyében ez évben csaknem ötezer uj taggal erősödtek a mezőgazdasági termelőszövetkezetek. Az uj tagok több mint 16,000 hold földet vittek a közös gazda­ságokba. A régi tsz-ek meg­erősödése mellett több mint . húsz uj te rmelőszövetkezet kezdte meg működését. A tsz-ek jó munkája láttán az elmúlt napokban 29 család csaknem 40 tagja választotta a közös gazdálkodás útját. Az uj tagok által bevitt föld­területen már traktorok vé­gezték a tarlóhántást és a másodvetést. Bsongrád alapításának azredik évfordulója Ez év őszén ünnepük Csongrád, mint település lét­rejöttének ezredik évforduló- íját A történelmi hagyomá- Inyok szerint 956-ban Ond ; fia, Ete az itt lakó szlávokkal földvárat épitetett a mai vá­ros helyén. Ezt a várat az I építők Csernigradnak, azaz Fekete-várnak nevezték el s ebből származott a mai Csongrád városnév. Az ün­nepségek alkalmával emlé­keznek meg a város felsza­badulásának 12. évforduló- jjárói. Ebből az alkalomból felavatják a felszabadulási emlékművet. Tamás Aladár - követ! BUDAPEST. — A Népköz- társaság Elnöki Tanácsa —a jkülügyminiszter felterjeszté- isére az amerikai és mexikói magyarok által ismert —Ta más Aladárst rendkívül kö­vetté és meghatalmazott mi­niszterré nevezték ki és meg­bízta a népköztársaság ujdel- ■ lyi követségének vezetésével. KI TUD RÓLUK ? Óhaza i hozzátartozóik kere­sik az alanti amerikai magya­rokat. További felvilágositásért forduljanak a Magyarok Világ­szövetségéhez, Budapest 62, P.O. B. 292, Hungary. MRS. SOPHIE BENEDEK, sz. Nagy Zsófia, született Alsóva­dász (Abauj megyei, anyja Papp Zsuzsanna. 1906-ban vándorolt ki Bridgeportba. MRS. GLADYS EDWARDS, szül. Törő Gizella, született 1883 Rákoscsaba, anyja Kollár Au­guszta. örökség! ügyben (ittho­ni) keresi testvére. HALÁSZ PÉTERNÉ sz. Bel- lus Borbála pusztaradványi szü­letésű, Lackawanna, N. Y.-i la­kos, gyermekei Péter, Matild és Irérike. ÖZV. BELLUS JÁNOSNÉ, sz. Miló Julia, érpataki születésű, Cleveland-i lakos, gyermekei: 1 János, Mariska, Juliska. beringer János, szül i870 Hőgyész, Tolna megye, anyja Pechtl Margit, utolsó ismert lakhelye Milwaukee, Wis. volt. Öt magyarországi gyermeke ke­resi az itthoni ingatlanok ügyé­ben. — Magyarországi riport — A szentesi Felszabadulás Tsz az ország legnagyobb termelőszövetkezetei közé tartozik. Ezekben a napokban itt is, másutt a gabonabeta- karitás a cséplés adja a leg­több munkát. Ebben a terme­lőszövetkezetben szinte min­den szükséges eszközt maga a tagság készít, z istállók kö­rül téglajárda — saját ége- tésü téglából. Virágágyak övezik az épületeket — ma- j guk palántálták. tűzoltáshoz ja vizet betonmedencékben tá­rolták — a medencéket is a tsz épitőbrigádja készítette. A kovácsok megvasalják az juj szekereket, megpatkolják a lovakat, s a különböző épü­letekhez szükséges kovácB- munkát is elvégzik. Nagy és jó termelőszövet- | kezet volt a Felszabadulás ta­rtály is — földje akkor is meghaladta a 4000 holdat — s ma se sokkal több 4500­! nál. Mégse csupán az uj belé­pők — köztük középparasz­tok — földjével nőtt a gaz­daság. Egy mezágazdasági lüzem méreteit nemcsak a J földterület szabja meg. Sok­kal inkább az, hogy például több mint 1000 hold földön 12—13 mázsa a búzaterme­lés (a cséplés még tart — s a!z eredmény javul, mert a legjobb földek termése van hátra). Az időjárás nem ked­vezett, a termés mégis csak­nem a felével múlja fel a sok évi országos átlagot. “Milliomos szövetkezet.” Ezt a kifejezést gyakran használjuk, rendszerint úgy, hogy a tsz vagyonát értékel­jük. Nos, a szentesi Felsza­badulás tagsága nemcsak igy sokszoros milliomos. A tsz 340 csalaádjának idei teljes bevétele a becslés szerint meghaladja a hatmillió forin­tot. Persze, ennek egy része beruházásra, tartalékra kell. mert a jövőre is gondolnak. A magyar iermeló'szövelke.zetek gyarapodása A nagy mezőgazdasági mun­kák idején tovább folytatódott az egyénileg dolgozó parasztok belépése a termelőszcR'etkezetek- be. Két hónap alatt, májusban és júniusban összesen 3,600 csa­lád 11,600 hold földet vitt a szö­vetkezetekbe. Az elmúlt időszakban 20 mező- gazdasági termelőszövetkezet és 8 termelőszövetkezeti csoport kapta meg működési engedé­lyét. Néhány megyében örven- dtetesen javult a középparasztok arányszáma a termelőszövetke­zetekben. Sok helyütt az uj szö­! vetkezetek élére is középparasz- : tot választottak. A Veszprém megyei Berhidán, a nemrég ala­kult II. Rákóczi Ferenc Tsz el- ! nőkévé is középparasztot, idős Mészáros András jelölték. A köz­ségben továbbra is nagy szám­ban jelentkeznek a dolgozó pa- ! rasztok a termelőszövetkeze­tekbe. í Az elmúlt hetekben és hóna- j pókban is sok egyénileg dolgozó paraszt kereste fel a jól dolgo­zó szövetkezeteket, hogy közvet- í lenül megismerkedjék a nagy­üzemi gazdálkodással. módosítják az ötéves tervet A N. Y. Times tudósitója Bu­dapestről keltezett jelentése sze­rint Magyarország elvetette a Rákosi-tervet, amely az orszá­got iparilag önállóvá akarta tenni. Ehelyett amaz iparok fej­lesztésére fogja erejét összpon­tosítani, amelyekhez a termé­szet bőségesen adott neki nyers­anyagot. A módosított ötéves terv alap­ján Magyarország szoros gaz­dasági kapcsolatba fog lépni Lengyelországgal, amely bősége­sen rendelkezik azokkal a nyers anyagokkal, amelyekben Ma­gyarország szegény. Magyaror­szágnak viszont sok olyan anya­ga van, amelyet Lengyelország jól fel tud használni. Béréi Andor, a Tervhivatal főnöke, rámutatott arra, hogy Lengyelország 25-ször annyi sze­net képes termelni évente, mint Magyarország és emellett a len­gyel szén hőtartalma 75 száza­lékkal nagyobb a magyarénál. Ezzel szemben Magyarország Európa második legnagyobb termelője a bauxit-nak. Az uj magyar—lengyel gazda­sági egyezmény szerint Magyar- ország hatszorta több szenet fog ezentúl importálni Lengyel- országból. A fokozott importért hétszerte nagyobb bauxit kivi­tellel fog fizetni Lengyelország­nak. A két ország ezenkívül összeegyezteti gépiparát is. Ma­gyarország kukoricavető-gépet fog exportálni a lengyeleknek, akik viszont krumpliszedő gépe­ket fognak szállítani Magyar- országnak. Ugyancsak sok len­gyel gyártmányú autót is fog Magyarország behozatni Len­gyelországból. Nagyban fogják emelni Ma­gyarországon az autóbuszok és vasúti személyszállító kocsik gyártását is, amelyekre Magyar- ország kiválóan fel van szerelve. Tárgyalások folynak Lengyel- országgal egy hatalmas vizmü építésére a visegrádi szorosnál, amely nagy mértékben megol­daná az ország egyik legna­gyobb baját, az energiaforrások szűkösségét. Magyar—pakisztáni kereskedelmi egyezmény A karacsi rádió jelentése sze­rint Karacsiban julius 30-án aláírták a Magyarország és Pa­kisztán közötti kereskedelmi ! egyezményt. Az egyezmény ér­telmében Pakisztán jutát és ju- takészitményeket, gyapotot, te­át, dohányt, irhát, nyersbőrt és egyéb árukat szállít magyar gé­pek, gépkocsik, vizierőmü- és vegyipari gyári berendezések, valamint Diesel-motorok ellené­ben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom