Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)

1956-07-05 / 26. szám

Thursday, July 5, 1956 AMERIKAI MAGYAR SZO 9 A huszadik század Amerikája Irta: HENRY STEELE COMMAGER Az átöröklés, a környezet és a történelmi ta­pasztalat keverékéből az amerikaiak kialakítot­tak egy megkülönböztető jellemet; — vajon meg tudják-e őrizni és továbbfejleszteni ezt a jellemet a megváltozott körülmények közt, és a történelmi tapasztalatok uj sorozatának átütő hatása alatt? Kaland, kísérletezés és mozgékony alkalmazkodás rajta hagyta nyomát ezen a jellemen; de mivel a határ-kiterjesztési koi*szak már véget ért s a bevándorlás elé gátakat torlaszoltak, a természe­ti kincsek pedig apadozni kezdtek, vajon mind­ezek után tovább lobog-e bennük' a lelkesedés friss tapasztalatok és uj módszerek után, s meg­marad-e leleményességük és kalandszeretetük ? Csodálatosan ötletesek voltak a fizika és tech­nológia birodalmában; — vajon hasonlóan élel­meseknek bizonyulnának-e a társadalmi intézmé­nyek és erkölcsök birodalmaiban is? Társadal­muk levetkőzte vidéki jellegét és városi lett; — vajon éppenugy úrrá tudnak-e válni a város fe­lett, amint ősatyáik a vidék felett? A bevándor­lás csaknem megszűnt — mi lesz a fajközi ol­vaszt ókatlan végső terméke? Tizenötmillió néger állt szemben százharminc millió fehérrel; — va­jon a faji összeütközések továbbra is útját áll- ják-e a demokráciának avagy megtalálják-e a fa­ji kérdés megoldását végső összekeveredés révén vagy pedig olyan gazdasági és társadalmi bizton­ság megteremtése utján, amely lehetővé teszi a kölcsönös faji megtörést? Megteremtették a bőség közgazdaságát; — vajon tudnának-e olyan politikai gépezetet léte­síteni, amely e bőség méltányos szétosztását biz­tosítja? Belőlük lett a földgolyó leggazdagabb népe; — vajon arra fogják-e felhasználni gaz­daságukat, hogy a társadalmat felvirágoztassák vagy arra, hogy hatalmukat fitogtassák ? A tör­vény szerint demokratikusak voltak; — de vajon tettekben is demokratikusak lesznek-e? Meggyő­ződésük szerint az egyenlőség hivei voltak; — vajon magatartásukban is azok lesznek? A tech­nológiát a legmagasabb pontra fejlesztettek; — de vajon szolgáljukká teszik-e a technológiát in­kább, mintsem gazdájukká? Természeti kincsei­ket gyorsabban felhabzsolták, mint pótolták; — meg fogja-e fordítani a tudomány ezt a folya­matot vagy pedig kénytelenek lesznek leszállítani az életstandardot vagy gazdasági imperializmus­ra fanyalodnak? Az alapvető kérdésekben tör­tént megegyezés képessé tette őket a kétpárt- rendszer fenntartására; — az uj kor összecsapó­dó ideológiái meg fogják-e semmisíteni ezt a megegyezést és részletekre tördelik politikáju­kat? Megoldották a ' szabadság és rend ősrégi problémáját; — sikerülni fog-e nekik fenntar­tani a rendet egy háború által dúlt világban is anélkül, hogy ezt a szabadságot eltiporják, ami megváltoztatná államuk jellegét? Egyre inkább hasonlóvá váltak az ó-világ népeihez; — el fog- ják-e tudni kerülni a társadalmi tanok és felfo­gások összeütközését, az egyház és állam kon­fliktusát, az osztály és párt, a faj és körzet ellen­téteit, amelyek Európát oly sokáig széthúzással és háborúval sújtották? Társadalmunk csaknem teljesen osztálytalan volt; — fog-e osztályokat teremteni és szétvá­lasztani a vagyon által okozott egyenlőtlenség? Kultúrájúk máshonnan eredt; — tudnak-e majd saját kultúrát is teremteni? Nekik volt a világ legnagyobb közoktatási rendszerük, de vajon mi­re fog ez nevelni? Kérdésessé kezdték tenni a hagyományos erkölcsi kódexek érvényességét, de vajon fognak-e újakat szabályba önteni, amelyek éppen olyan hatásosak lesznek, mint azok, ame­lyeknek elhagyására készülnek? Meglazították erkölcsi szabályaikat és szoká­saikat; — de meg fogják-e tudni menteni magu­kat a korrupciótól és a zülléstől? Pragmatikusak voltak, de meg fogják-e őrizhetni pragmatizmu­sukat a lealacsonyitástól ? Megteremtették az atombombát, de vajon a civilizáció vagy a pusztítás céljaira fogják-e felhasználni? Oly nagy hatalomra tettek szert, amilyenről nem álmodott soha egyetlen más modern nemzet sem; — de vajon a béke irán­ti szenvedély, amelyet Henry Adams fő jel­lemvonásuknak nevezett, győzedelmeskedni fog-e a kisértés felett, hogy nyers erővel hoz­zák létre a Pax Americana-t (amerikaiveretű békét)? Teljesítették a múltból rájukháram- lott kötelezettségeket, de vajon elfogadják-e a jövő kihívását? Az egész földkerekséget érdekljk azok a vála­szok, amelyeket a történelem fog adni a kérdé­sekre. (A szerző “The American Mind” cimü müvéből.) A poznani vásár E szép helyszíni riport, mondanunk se kell még a póznani felkelés előtt Íródott A poznani vásár 700 éves. E városon vezeteti keresztül a hires “borostyánkő” ut a Keleti-ten­gertől le délnek, Konstantinápolyig, s ezért ho­nosodott meg itt a vásár. A poznani nemzetközi vásár mai formájában huszonötödször nyílott meg Uj “borostyánkő” utak futnak itt össze minden irányból, s rajtuk több mint 400 vagon árut hoztak a vásárra. Ke­reskedők, mérnökök és turisták ezrei érkeznek (tavaly több mint egymillió látogató volt), köz­tük külföldiek ezrei. Az idén kétszer annyi külföldi cég jelentkezett, mint tavaly: 598 “firma” állította fel a standját Poznanban, Köztük az osztrák Machinenfabrik, Scmern, a brazil Click, a holland Phillips. Megje­lent az európai autóipar, a Simca, a Fiat, a Mer­cedes, az angol autóegyesülés. És megérkeztek a külföldi újságírók is. . . Az angol BBC. a Hindus­tan Times, az Indian Express, az Humanité, a Reuter Iroda tudósítói stb. Bár a vásárnak három széles kapuja is van, a látogatók mégis összetorlódnak a bejáratoknál. Külföldi turisták és lengyelek, gyári küldöttsé­gek, falusiak, kapitalista gyárigazgatók és üzlet­emberek szokásos délelőtti találkozóhelyei ezek. A pavilonok felett a magasban kikötött'lég­gömb lebeg. “Idegenvezetőnek” is nevezik, mert a város sok pontjáról jól látható. Esténként ni- ros, zöld sárga szinii reflektorokkal világítják meg. A modem lengyel' elektrotechnika szinte lenyű­göző méretű felvonulását egy körkörös épület őrzi a főbejárattal szemközt. Tetején mint fel­kilátójel, 50 méter magas torony emelkedik. A vásáron ezt a tornyot is kibérelték, a francia “RBV” Rádió Industrie használja televíziós adó­antennának. Harmincöt áiiam versenyében melyik pavi­lon a legnagyobb, melyik a legérdekesebb, a leg­szebb ? A lengyel pavilon területe a legnagyobb Több mint harmincezer ipari terméket helyeztek el itt. A vásár egész területe 90,000 négyzetméter, eb­ből 45,000 a vendéglátó lengyeleké. A magyarok 1500 négyzetméter területen állítottak ki. A lengyel pavilon a legnagyobb, a bolgá" vagy n jugoszláv a legszebb, s mindenesetre a jugosz­láv a legátgondoltabban berendezett. A bolgárok színes szőlőugasa — varázslat; kiállításuk nem zsúfolt, mégis ott van egész Bulgária. A jugosz­láv pavilonban fényképeznek a látogatók a leg­többet. A jugoszlávok Tomos motorkerékpárok lemezvázas segédmotorok és rendes kerékpárok mellé motorosoknak való bőrkabátot, sportfelsze­relést állítottak ki és szép fényképekkel illuszt­rálták Jugoszlávia legszebb kirándulóhelyeit. (A lengyel, a bolgár, a jugoszláv kiállítás figyelem­re méltó közös vonása, hogy iparuk átfogja jó­formán az egész technikát és különösen a mű­szergyártásban és az elektrotechnikai iparban mutatnak nagy fejlődést.) A legérdekesebb gép A legérdekesebben. Csehszlovákia gazdag pavi­lonjában mutatják be a gépeket. Amikor például Cyrankiewicz miniszterelnök a vásárt megláto­gatta, az uj tipusu Jawa motorkerékpárokat ki­vitték a pavilon elé, s a lépcsőkön jártak vele. Bemutattak egy óriásfurót is, másolóautomatát, s a kiállítás udvarán nagy zajjal járatják mező- gazdasági gépeiket, traktort emelnek a magasba egy autódaruval. Melyik legérdekesebb gép a vásáron? Talán az NDK uj rotációs nyomdagép. 6000 ivet nyom óránként fekete vagy színes nyomtatásban. A "énét leállítás nélkül készíthetik elő a következő nyomásra, így az állásidőt 80 százalékkal csök- entertéK. A magyar pavilonról általában elismerően be­szélnek a vásár látogatói, pedig a mi kiállításunk eléggé sze'énv. A nők ruhamodelljeinkről és a könnyed női cipőkről, az ifjúság a Fannonia-mo- torokról, a szakemberek leginkább a dömperről, az E—320-as esztergapadról és műszereinkről be­szélnek. Sokan megállnak a “Roesó” boxermotor- nál és feljegyezik adatait Az Ikarus 55 autó­busz tartós sikert arat. bár a legtöbbször “zár­va” van. Sokat “hallgat” és maga rahagy ottan áll a Pál-féle légpárnás köszörűgép is. A magyar kiállítást — az “apró hibák” ellené­• e — a legszebb kiállítások közé sorolják Poz­nanban. ­A. tőkés cégek többsége “könnyülovasséggal” érkezett; csillogó műszerek, vákuummériegek elektromos gyógyászati berendezések és csodás rádiók. Jól értenek áruik bemutatásához, s az “ipari háti eret” fém képekkel, gyáraik kicsinyi- te*t másával illusztrálják, sok a “plexiből” ké­szült át tetsző gép- és müszermodell. A fra ..‘iá "elhozták” nehéziparukat is — ké­pekben katalógusokba í. A legszebb katalógus m’osneV tus azonban a nyugatnémet Mercedes—■ Benz cégé. Az olasz ITAT kisaurókat hozott a vásárra. A ke'-'v'Vndplmi tárgyalásokat, a kiállításra küldött g.ürkék uj rendszerű autóbuszban folytatták. —Mibe kerül egy négyszemélyes, 100 kiométe- renként 6 liter üzemanyagot fogyasztó kisautó? — mindenki ezt kérdezi. Giacomo Sasso ur igy válaszol: — A kisautó ára egy ember nyolchavi keresete. —Egy munkás, egy tisztviselő vagy egy gyár- igazgató nyolchavi keresete? Giacomo Sosso mosolyog. — A kiskocsi nem luxus — mondja —, hanem létszükséglet Eljön az idő, amikor a munkások mind ilyen kiskocsik­kal járnak hétköznap munkahelyeikre, vasárnap a szabad ég alá. A jövő a kiskocsiké!... és a munkásoké — teszi hozzá Mindenki izgalommal várja a vásár üzleti eredményeit. Mi, magyarok — bár amint láttam, másokhoz képest eléggé “csendesek” voltunk — ugyancsak százezres — milliós “kötésekkel” di­csekedhetünk. De most nem erről szeretnék be­szélni. A hét végéig ugyanis nemcsak üzleti kap­csolatok jöttek létre. Az angolokat meglátogatták a magyarok, majd az angolok töltöttek fél délelőttöt nálunk Sokan szeretnének Budapestre jönni .üzletembe­rek és nagy cégek képviselői. A vásáron gyakran kérdezik, lesz-e Budapesten a poznanihoz hason­ló, nagy nemzetközi vásár. Este hallgatják a La­katos cigányzenekar poznani elődását; a hires poznani operát is felkeresik. Másnap üzemeket és múzeumokat látogatnak, technikai konferenciá­kon, előadásokon vesznek részt. Az angolok ki­léptek a vásár területéről és Poznan mellett a gyakorlatban is bemutatták útépítő gépeiket — lengyel földön Szluka Emil

Next

/
Oldalképek
Tartalom