Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)
1956-08-09 / 32. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ August 9, 1956 £íil!!!!'!i!ill!lli!!lil!!i!ll!!il!IJ!li!i!ílílill!!lll!l!l!lll!lli:i!lil!!'l!!l!!l!ll!l!!l!lllll!l!l!lll g A tudomány V i I á a á ó 11 Rádioakliv izotópok a gyógyításban A természetben előfordulj stabil, azaz állandó elemeknek mesterséges útónra ódon radioaktívvá tett változatait nevezzük rádioaktiv izotópoknak. A rádioizotópok jellegzetessége a sugárzás, amelyet radioaktivitásnak vagy egyszerűen aktivitásnak nevezünk. A kibocsátott sugárzás betasugár és gammasugár lebet. Aktivitásuk miatt a rádioizotópok parányi sugárforrások. Sugárzások élettani hatása elvben egyezik a természetes rádioaktiv elemekével (rádium, thorium stb.) Fizikai természetük is azonos, csupán származásuk eltérő. Az atomok átalakítása utján rádioizotópokat szinte korlátlan mennyiségben állíthatunk elő, s igy kísérleti lehetőségekben sem szűkölködünk. Min alapul felhasználásuk a gyógyításban ? Egyszerűen ama tulajdonságukon, hogy az elemeknek affinitása, or- ganotropizmusa, azaz vonzódása van az egyes szervekhez. Ilyen viszony áll fenn többek közt a jód és a pajzsmirigy, a vas és a vörösvér- testek, a réz és a máj, a kén és az ízületek, a foszfor és a csontok, az arzén és a nemi mirigyek, a kobalt és a hasnyálmirigy között. A szervezetbe juttatott rádioizitóp vonzódási irányának (orga- notropizmus) m e g f elelően felhalmozódik az egyes szervekben, és sugárzásával, élettani hatásokat (sejtpusztulás stb.) fejt ki. Ilv módon jutott az orvos- tudomány a sugárkezelés uj gyógyító technikájának1 birtokába. A klasszikus rádium- és röntgenbesugárzások lényege s egyúttal nehézsége is abban rejlik, hogy a _su- gárzást csupán kívülről, az cp bőrön és szerveken keresztül lehetett bejuttatni a Ezervezetbe. A rádioizotópok birtokában bízvást remélhették, hogy a sugárforrást a szervezet belsejébe juttathatjuk s ott azok szinte spontán elvégzik a sugárkezelést. A mesterséges radioaktivitás .fölfedezésének első éveiben csakugyan ilyenfajta ábrándokat melengettek. Azóta a tapasztalatok tárgyilagos tényei valamelyest lehűtötték a korábbi túlfűtött lelkesedést. A sugárkezelésnek ugyanis szigorú előfeltételei vannak. Betartásuk nélkül a besugárzás veszélytetenül és eredményesen nem végezhető. Az egyik fő szabály: a sugárzás csak a kóros sejteket érje. A másik: a kóros sejteket egyenletes elosztásban olyan mennyiségű sugárzásnak kell érnie, amely elpusztításukhoz elegendő. Kiderült, hogy rádioizotópok kísérleti és klinikai alkalmazása során a két előfeltételnek csak ritkán sikerül eleget tenni. A várakozásnak megfelelően megjelentek ugyan a célba vett szervekben, de — sajnos — megjelentek olyan szervekben is, ahol jelenlétük nem volt kívánatos. A sugárhatás egyen" letes elosztását* sem tudták mindig megoldani. Amig egyes sejtcsoportok megkapták a szükséges adagot, addig mások nem. Ezen a sugáradag növelésével akartak segíteni, csakhogy ezzel az ép sejtek is károsodtak, sőt gyakran halálos veszélybe került az egész szervezet. A vázolt nehézségek miatt gyógyító célból csak bizonyos rádioizotópokat lehet felhasználni, mégpedig csupán olyan betegségek kezelésében, melyeknél a sugár- kezelés alapföltételei pontosan betarthatók. A rádioizotópok1 gyógyító alkalmazását összefoglaló néven izotópterápiának, illetve fölfedezőjének tiszteletére joliot-terápiának nevezzük. Az izotópterápia feladata, hogy a rádioizotópot a szükséges adagban bejuttassa a szervezetbe. A bejuttatásnak általában két fő módszere, technikája alakult ki. Az ■'gyik esetben az oldatba vitt elemet szájon át vagy befecskendezéssel juttatjuk a bőr alá, az erekbe, esetleg a test egyéb üregeibe (mellkas, has, gerincüreg stb.) A másik esetben az elemet szilárd halmazállapotban alkalmazzuk. Az utóbbi technika lényegében a rádiumbesugárzás technikájának utánzása. A Joliot-terápiában manapság leggyakrabban alkalmazott rádioizotópok a következők: a jód, a foszfor, az arany, a stroncium és a kobalt rádioaktiv változatai. A jód egyike a leggyakrabban alkalmazott rádioizo- tópoknak. Alkalmazását előnyös fizikai és kémiai tulajdonságai okolják meg. Vonzalma, affinitása a pajízsmi- rigyhez irányul, s igy bevitele után javarészt a pajzsmirigyben rakódik le. Az úgynevezett felezési ideje 8 nap. 'vagyis 8 napon belül sugárzásának aktivitása 50 százalékkal csökken. Miként a legtöbb rádioizotóp, beta- 3S gammasugarat bocsát ki. 'őleg két betegséget gyógyítanak vele: 1. a Bazedow- kórt és 2. a pajzsmirigy-rá- kot. A Bazedow-kór esetében a oajzsmirigy hormonja, athy- oxin, kórosan megszaporodik olyannyira, hogy valósággal megmérgezi a szerve- etet. A rádioaktiv jód su- rárzásával csökkenti a pajzs- nirigy kórosan fokozott mü- ödését, s helyreállítja a terhelés egyensúlyát. A kezelés ■lőtt meg kell állapítani, togy a pajzsmirigy mennyi ódot vehet föl. Enélkül alig- la lehet sikeres a kezelés 'S biztonságos az adagolás. Táros mellékhatások gyakor- atilag nincsenek. Igaz, hogy i rádió jód nemcsak a pajzsmirigyben jelenik meg, hanem a vesében, májban, agyfüggelékben és a nemi mirigyekben is. Csakhogy ez utóbbi szervekben a mennyisége oly csekély, hogy szövettani elváltozásokat nem okoz. Kései csirasérülésekről, illetve arról, hogy a kezeltek utódai sugársérülést szenvednének, még nem nyilatkozhatunk. Megnyugtató, hogy ez ideig mintegy 1000 kezelés esetében 10 év óta csirasérülés nem történt. A beavatkozás várható eredménye ugyanolyan kielégítő, akárcsak a műtéti eredmény. Műtéti megoldásnál azonban számolni kell 1—2 százalék halálozással, esetleg a paizsmirigy állandósult csökkent működésével és a következményként í ö 1 lépő idegrendszeri zavarokkal. I z otópterápiánál halálos szövődmény nincs, ritka az idegzavar és ennek jelentkezése is rendszerint csak átmeneti, mert a sugártól sérült sejtek működése idővel helyreáll. A pajzsmirigy-rák kezelésekor főleg azt veszik figyelembe, hogy a rádiojód orga- notropizmusa miatt túlnyomórészt a daganatosán elváltozott sejtekben halmozódik fel, sugárzásával azokat pusztítja, s ily módon gyógyít. A mondottak a szervezet bármely helyén, igy a csontokban keletkezett daganatos áttételekre is vonatkoznak. A pajzsmirigy-rák áttételes sejtjei ugyanis megőrzik jódfölvevő képességüket. Az eredményt tehát a pajzsmirigy-rák jódrögzitő képessége szabja meg. Csakis olyan daganat keletkezésétől várható jó eredmény, amely bizonyos működési készséget megtartott. Ilyenek a mirigyes szerkezetű rákok. Az egyéb szerkezetű rákok viszont e kezelésre nem alkalmasak. E megszorítás miatt a rádiójódos kezelés a pajzsmirigv-rákoknak mintegy 20 százalékában járhat eredménnyel. A kezelés előtt ilyenkor is meg kell állapítani kisebb rádiojód adagokkal a pajzsmirigy jódf elvevő képességét. E kezelési módszerrel olykor a távoli szervekben levő áttételek visszafejlődnek, s igy a beteg egészsége átmenetileg helyreáll. Az eredmények azonban nem múlják felül az eddig szokásos kombinált kezelés — műtéti és sugárkezelés — eredményeit. Éppen ezért izotóppal nem kezelnek akkor, ha a daganat még operálható. A gyógyászatban gyakran alkalmazzák a rádiofoszíort. A vérbetegségek közül a kórosan- fokozott vörösvér- test-képzés (polycithaemia) és a kórosan fokozott fehérvérsejt-képzés (leukaemia) ellen használják. Az előbbi betegségben a vörösvértest szám 6—8—10 millióra emelkedik a normális 4—5 millióval szemben. A hatás lényege (a csontvelő kó" rosan fokozott vörösvérsejt- termelésének gátlása. A kezelés egyszerű. A rádiofosz- for oldatát szájon át adják, s a kezelés néhány napig tart. A rádiofoszfor javarészt a megbetegedett szövetben rakódik le, a csontvelőben, a májban, a lépben és a nyirokcsomókban; de más szervekbe is bekerül. Nem kívánatos, hogy a nemi mirigyekben lerakódjék, mert impotenciát (a nemzőképesség elvesztése) okoz, ha csak átmeneti időre is. Ez a kezelés azonban végeredményben jól bevált, s talán ez az egyetlen jbliot-terápiás módszer, amely az eddig szokásos röntgenbesugárzásokat pótolja, sőt bizonyos mértékig felülmúlja. Leukémiánál a vérképzőszervek fehérvérsejt-termelése kórosan fokozott, s emiatt a fehérvérsejtek normális, 6—8000 körüli száma 10,000 fölé emelkedhet. A rádiofoszfor elsősorban a megbetegedett csontvelőben, májban, lépben és nyirokcsomókban telepedik le. Elpusztít ja a kórosan fokozott működésű sejteket, s ily módon javulást eredményez. Az adagolást szintén szájon át végzik, csakhogy a kezelés tartama hosszabb (néhány hét). Teljes gyógyulás nem érhető el, de a javulás esetleg évekig tarthat. Az eredmények nem jobbak, mint az eddig szokásos röntgenbesugárzások után. Azonban a röntgenbesugárzásra nem javuló esetek rádiofoszfor kezelésre még javulhatnak. A rosszindulatú daganatokat változatosan kezelhetik rádiofoszforral. Kis daganatoknál oldatával átitatott varrófonalakat helyeznek be. A módszer egyszerű, mert a varrófonalak később felszívódnak. Nőgyógyászati vérzések esetén, méhen belüli kezelések céljából oldatával szűrőpapírt itatnak át, meg- száritjak, és ebonit rúdra csavarva vezetik a méh üregébe. Ennek az az előnye, hogy a rádiofoszfor betasu- gárzásának alig pár milliméter a hatótávolsága, s igy a petefészkek sugársérülési nem szenvednek. Ennyiben múlja felül az eddig szokásos r á diumbesugárzásokat melyeknél a nagy áthatoló képességű gammasugárzás a petefészkek működését ki kapcsolta. Az egyéb daganatkezek' technikák még csak kísérleti szakaszban vannak. Emlő rák előrehaladott szakában többszörös csont- és bőráttételek kezelése céljából intravénásán bevitt rádiofoszfor oldat a daganatos gócok ki- sebbedését eredményezi. Nyelvrák esetében a nyel\ ütőerét kipreparálják, s ig\ fecskendezik be a rádiofosz for oldatot, amely a daganat hajszálereiben meg akadva sejtpusztitó hatást idéz elő Bizonyos agyi daganatok eredményes kezelésére nyujl reményt az a megfigyelés. hogy macskák agyába helyezett rádiofoszfor oldattal impregnált zselatin szivacsok körül 1—3 milliméter széles zónában sejt pusztulás következett be. Széles körben alkalmazzák külső sugárforrásként a rá- diokobaltot. Felezési ideje 5.3 év. Kétféle sugárzást is produkál: betasugárzást és gammasugárzást. Sugárzása szempontjából tehát a rádiummal hasonlitható össze, és valóban ez az a rádioizotóp, amelyet a ‘ jövő rádium- já”-nak nevezhetnénk. Előnyös tulajdonságaival előreláthatóan kiszoríthatja a rádiumot a gyógyításból. Mágneses tulajdonságai ' miatt könnyű a használata, mert a megfogására szolgáló hosz- szu és hajjitható eszközök végére szerelt mágnes magához ragadja. Testű regi rákok kezelésére különböző átmérő j ü gömböket, úgynevezett kobalt gyöngyöket állítanak elő, s ezeket különleges készülékkel vezetik a húgyhólyag üregébe, vagy pedig “oldat”-ok formájában az arcüregekbe, végbélbe és húgyhólyagba. Előállítása viszonylag egyszerű és olcsó, s ezért is alkalmas arra, hogy n a g ytöltésü “bombá”-kat vagy “ágyu”-kat állítsanak össze belőle, amelyekkel a belső szervekben keletkezett rákokat eredményesen gyógyítják. Manapság már több rádiológiai intézet rendelkezik olyan kobaltágyúval, amelynek töltése 500—1000 gramm rádium töltésével egyenértékű, s olyan erősségű sugárzást szolgáltat, akárcsak az újabb röntgenlámpák. Az alabamai iörvényszék elvetette az országos négervédelmi szervezet fe'lfolyamodá- -át;, hogy a törvényszék tegye 'élre a szervezet ellen a törvényszékkel szemben tanúsított ‘tiszteletlenség” vádját. Ha a légervédelmi szervezetnek nem ikerül az ügy felülvizsgálását ■'lérni, be kell szüntetni további ntiködését Alabamában. 19 munkás halála A texasi Dumas közelében fekvő Shamrock-féle olaj- és gázgyár négy óriási petróleumtartálya felrobbant. A hatalmas lángok azonnal megöltek 19 munkást, 32 pedig súlyos égési sebeket szenvedett. A lángokat 40 mérföld távolságról is látni lehetett. A MARS BOLYGÓN nagyon kevés viz lehet, mert a tudósok eddig pontosnak talált műszerrel vízgőznek alig találták felismerhető nyomát. • TANÁCS azoknak, akik diétára akarnak menni. Egyen mindenből, amit nem szeret, ameny- nyit akar. • v«:«' VORKBAN 1,052.000 65 évnél idősebb ember él, akiknek bevétele kevesebb mint 3,000 dollár évenként.
