Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)

1956-08-09 / 32. szám

8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ August 9, 1956 £íil!!!!'!i!ill!lli!!lil!!i!ll!!il!IJ!li!i!ílílill!!lll!l!l!lll!lli:i!lil!!'l!!l!!l!ll!l!!l!lllll!l!l!lll g A tudomány V i I á a á ó 11 Rádioakliv izotópok a gyógyításban A természetben előfordu­lj stabil, azaz állandó ele­meknek mesterséges útón­ra ódon radioaktívvá tett vál­tozatait nevezzük rádioaktiv izotópoknak. A rádioizotópok jellegzetes­sége a sugárzás, amelyet ra­dioaktivitásnak vagy egy­szerűen aktivitásnak neve­zünk. A kibocsátott sugárzás betasugár és gammasugár le­bet. Aktivitásuk miatt a rá­dioizotópok parányi sugár­források. Sugárzások életta­ni hatása elvben egyezik a természetes rádioaktiv ele­mekével (rádium, thorium stb.) Fizikai természetük is azonos, csupán származásuk eltérő. Az atomok átalakítása ut­ján rádioizotópokat szinte korlátlan mennyiségben ál­líthatunk elő, s igy kísérleti lehetőségekben sem szűköl­ködünk. Min alapul felhasználásuk a gyógyításban ? Egyszerűen ama tulajdonságukon, hogy az elemeknek affinitása, or- ganotropizmusa, azaz vonzó­dása van az egyes szervek­hez. Ilyen viszony áll fenn többek közt a jód és a pajzs­mirigy, a vas és a vörösvér- testek, a réz és a máj, a kén és az ízületek, a foszfor és a csontok, az arzén és a nemi mirigyek, a kobalt és a has­nyálmirigy között. A szerve­zetbe juttatott rádioizitóp vonzódási irányának (orga- notropizmus) m e g f elelően felhalmozódik az egyes szer­vekben, és sugárzásával, élet­tani hatásokat (sejtpusztulás stb.) fejt ki. Ilv módon jutott az orvos- tudomány a sugárkezelés uj gyógyító technikájának1 bir­tokába. A klasszikus rádi­um- és röntgenbesugárzások lényege s egyúttal nehézsége is abban rejlik, hogy a _su- gárzást csupán kívülről, az cp bőrön és szerveken ke­resztül lehetett bejuttatni a Ezervezetbe. A rádioizotópok birtokában bízvást remélhet­ték, hogy a sugárforrást a szervezet belsejébe juttat­hatjuk s ott azok szinte spon­tán elvégzik a sugárkezelést. A mesterséges radioaktivi­tás .fölfedezésének első évei­ben csakugyan ilyenfajta áb­rándokat melengettek. Azó­ta a tapasztalatok tárgyila­gos tényei valamelyest lehű­tötték a korábbi túlfűtött lelkesedést. A sugárkezelésnek ugyan­is szigorú előfeltételei van­nak. Betartásuk nélkül a be­sugárzás veszélytetenül és eredményesen nem végezhető. Az egyik fő szabály: a su­gárzás csak a kóros sejteket érje. A másik: a kóros sejte­ket egyenletes elosztásban olyan mennyiségű sugárzás­nak kell érnie, amely elpusz­tításukhoz elegendő. Kiderült, hogy rádioizotó­pok kísérleti és klinikai al­kalmazása során a két előfel­tételnek csak ritkán sikerül eleget tenni. A várakozás­nak megfelelően megjelen­tek ugyan a célba vett szer­vekben, de — sajnos — meg­jelentek olyan szervekben is, ahol jelenlétük nem volt kí­vánatos. A sugárhatás egyen" letes elosztását* sem tudták mindig megoldani. Amig egyes sejtcsoportok megkap­ták a szükséges adagot, ad­dig mások nem. Ezen a su­gáradag növelésével akartak segíteni, csakhogy ezzel az ép sejtek is károsodtak, sőt gyakran halálos veszélybe került az egész szervezet. A vázolt nehézségek miatt gyógyító célból csak bizo­nyos rádioizotópokat lehet felhasználni, mégpedig csu­pán olyan betegségek keze­lésében, melyeknél a sugár- kezelés alapföltételei ponto­san betarthatók. A rádioizotópok1 gyógyító alkalmazását összefoglaló né­ven izotópterápiának, illetve fölfedezőjének tiszteletére joliot-terápiának nevezzük. Az izotópterápia feladata, hogy a rádioizotópot a szük­séges adagban bejuttassa a szervezetbe. A bejuttatásnak általában két fő módszere, technikája alakult ki. Az ■'gyik esetben az oldatba vitt elemet szájon át vagy be­fecskendezéssel juttatjuk a bőr alá, az erekbe, esetleg a test egyéb üregeibe (mellkas, has, gerincüreg stb.) A má­sik esetben az elemet szilárd halmazállapotban alkalmaz­zuk. Az utóbbi technika lé­nyegében a rádiumbesugár­zás technikájának utánzása. A Joliot-terápiában manap­ság leggyakrabban alkalma­zott rádioizotópok a követke­zők: a jód, a foszfor, az arany, a stroncium és a ko­balt rádioaktiv változatai. A jód egyike a leggyak­rabban alkalmazott rádioizo- tópoknak. Alkalmazását elő­nyös fizikai és kémiai tulaj­donságai okolják meg. Von­zalma, affinitása a pajízsmi- rigyhez irányul, s igy bevi­tele után javarészt a pajzs­mirigyben rakódik le. Az úgynevezett felezési ideje 8 nap. 'vagyis 8 napon belül sugárzásának aktivitása 50 százalékkal csökken. Miként a legtöbb rádioizotóp, beta- 3S gammasugarat bocsát ki. 'őleg két betegséget gyó­gyítanak vele: 1. a Bazedow- kórt és 2. a pajzsmirigy-rá- kot. A Bazedow-kór esetében a oajzsmirigy hormonja, athy- oxin, kórosan megszaporo­dik olyannyira, hogy való­sággal megmérgezi a szerve- etet. A rádioaktiv jód su- rárzásával csökkenti a pajzs- nirigy kórosan fokozott mü- ödését, s helyreállítja a ter­helés egyensúlyát. A kezelés ■lőtt meg kell állapítani, togy a pajzsmirigy mennyi ódot vehet föl. Enélkül alig- la lehet sikeres a kezelés 'S biztonságos az adagolás. Táros mellékhatások gyakor- atilag nincsenek. Igaz, hogy i rádió jód nemcsak a pajzs­mirigyben jelenik meg, ha­nem a vesében, májban, agy­függelékben és a nemi mi­rigyekben is. Csakhogy ez utóbbi szervekben a mennyi­sége oly csekély, hogy szö­vettani elváltozásokat nem okoz. Kései csirasérülések­ről, illetve arról, hogy a ke­zeltek utódai sugársérülést szenvednének, még nem nyi­latkozhatunk. Megnyugtató, hogy ez ideig mintegy 1000 kezelés esetében 10 év óta csirasérülés nem történt. A beavatkozás várható eredménye ugyanolyan kielé­gítő, akárcsak a műtéti ered­mény. Műtéti megoldásnál azonban számolni kell 1—2 százalék halálozással, esetleg a paizsmirigy állandósult csökkent működésével és a következményként í ö 1 lépő idegrendszeri zavarokkal. I z otópterápiánál halálos szövődmény nincs, ritka az idegzavar és ennek jelentke­zése is rendszerint csak át­meneti, mert a sugártól sé­rült sejtek működése idővel helyreáll. A pajzsmirigy-rák kezelé­sekor főleg azt veszik figye­lembe, hogy a rádiojód orga- notropizmusa miatt túlnyo­mórészt a daganatosán elvál­tozott sejtekben halmozódik fel, sugárzásával azokat pusztítja, s ily módon gyó­gyít. A mondottak a szerve­zet bármely helyén, igy a csontokban keletkezett daga­natos áttételekre is vonat­koznak. A pajzsmirigy-rák áttételes sejtjei ugyanis megőrzik jódfölvevő képessé­güket. Az eredményt tehát a pajzsmirigy-rák jódrögzitő képessége szabja meg. Csak­is olyan daganat keletkezésé­től várható jó eredmény, amely bizonyos működési készséget megtartott. Ilye­nek a mirigyes szerkezetű rákok. Az egyéb szerkezetű rákok viszont e kezelésre nem alkalmasak. E megszo­rítás miatt a rádiójódos ke­zelés a pajzsmirigv-rákoknak mintegy 20 százalékában jár­hat eredménnyel. A kezelés előtt ilyenkor is meg kell ál­lapítani kisebb rádiojód ada­gokkal a pajzsmirigy jódf el­vevő képességét. E kezelési módszerrel olykor a távoli szervekben levő áttételek visszafejlődnek, s igy a be­teg egészsége átmenetileg helyreáll. Az eredmények azonban nem múlják felül az eddig szokásos kombinált ke­zelés — műtéti és sugárke­zelés — eredményeit. Éppen ezért izotóppal nem kezelnek akkor, ha a daganat még operálható. A gyógyászatban gyakran alkalmazzák a rádiofoszíort. A vérbetegségek közül a kórosan- fokozott vörösvér- test-képzés (polycithaemia) és a kórosan fokozott fehér­vérsejt-képzés (leukaemia) ellen használják. Az előbbi betegségben a vörösvértest szám 6—8—10 millióra emelkedik a normá­lis 4—5 millióval szemben. A hatás lényege (a csontvelő kó" rosan fokozott vörösvérsejt- termelésének gátlása. A ke­zelés egyszerű. A rádiofosz- for oldatát szájon át adják, s a kezelés néhány napig tart. A rádiofoszfor javarészt a megbetegedett szövetben rakódik le, a csontvelőben, a májban, a lépben és a nyi­rokcsomókban; de más szer­vekbe is bekerül. Nem kívá­natos, hogy a nemi miri­gyekben lerakódjék, mert impotenciát (a nemzőképes­ség elvesztése) okoz, ha csak átmeneti időre is. Ez a keze­lés azonban végeredményben jól bevált, s talán ez az egyetlen jbliot-terápiás mód­szer, amely az eddig szoká­sos röntgenbesugárzásokat pótolja, sőt bizonyos mérték­ig felülmúlja. Leukémiánál a vérképző­szervek fehérvérsejt-terme­lése kórosan fokozott, s emi­att a fehérvérsejtek normá­lis, 6—8000 körüli száma 10,000 fölé emelkedhet. A rádiofoszfor elsősorban a megbetegedett csontvelőben, májban, lépben és nyirok­csomókban telepedik le. El­pusztít ja a kórosan fokozott működésű sejteket, s ily mó­don javulást eredményez. Az adagolást szintén szájon át végzik, csakhogy a kezelés tartama hosszabb (néhány hét). Teljes gyógyulás nem érhető el, de a javulás eset­leg évekig tarthat. Az ered­mények nem jobbak, mint az eddig szokásos röntgenbesu­gárzások után. Azonban a röntgenbesugárzásra nem ja­vuló esetek rádiofoszfor ke­zelésre még javulhatnak. A rosszindulatú daganato­kat változatosan kezelhetik rádiofoszforral. Kis dagana­toknál oldatával átitatott var­rófonalakat helyeznek be. A módszer egyszerű, mert a varrófonalak később felszí­vódnak. Nőgyógyászati vér­zések esetén, méhen belüli kezelések céljából oldatával szűrőpapírt itatnak át, meg- száritjak, és ebonit rúdra csavarva vezetik a méh üre­gébe. Ennek az az előnye, hogy a rádiofoszfor betasu- gárzásának alig pár milli­méter a hatótávolsága, s igy a petefészkek sugársérülési nem szenvednek. Ennyiben múlja felül az eddig szoká­sos r á diumbesugárzásokat melyeknél a nagy áthatoló képességű gammasugárzás a petefészkek működését ki kapcsolta. Az egyéb daganatkezek' technikák még csak kísérle­ti szakaszban vannak. Emlő rák előrehaladott szakában többszörös csont- és bőrátté­telek kezelése céljából intra­vénásán bevitt rádiofoszfor oldat a daganatos gócok ki- sebbedését eredményezi. Nyelvrák esetében a nyel\ ütőerét kipreparálják, s ig\ fecskendezik be a rádiofosz for oldatot, amely a daganat hajszálereiben meg akadva sejtpusztitó hatást idéz elő Bizonyos agyi daganatok eredményes kezelésére nyujl reményt az a megfigyelés. hogy macskák agyába helye­zett rádiofoszfor oldattal im­pregnált zselatin szivacsok körül 1—3 milliméter széles zónában sejt pusztulás kö­vetkezett be. Széles körben alkalmazzák külső sugárforrásként a rá- diokobaltot. Felezési ideje 5.3 év. Kétféle sugárzást is produkál: betasugárzást és gammasugárzást. Sugárzása szempontjából tehát a rá­diummal hasonlitható össze, és valóban ez az a rádioizo­tóp, amelyet a ‘ jövő rádium- já”-nak nevezhetnénk. Elő­nyös tulajdonságaival előre­láthatóan kiszoríthatja a rá­diumot a gyógyításból. Mág­neses tulajdonságai ' miatt könnyű a használata, mert a megfogására szolgáló hosz- szu és hajjitható eszközök végére szerelt mágnes magá­hoz ragadja. Testű regi rá­kok kezelésére különböző át­mérő j ü gömböket, úgyneve­zett kobalt gyöngyöket állí­tanak elő, s ezeket különle­ges készülékkel vezetik a húgyhólyag üregébe, vagy pedig “oldat”-ok formájában az arcüregekbe, végbélbe és húgyhólyagba. Előállítása vi­szonylag egyszerű és olcsó, s ezért is alkalmas arra, hogy n a g ytöltésü “bombá”-kat vagy “ágyu”-kat állítsanak össze belőle, amelyekkel a belső szervekben keletkezett rákokat eredményesen gyó­gyítják. Manapság már több rádiológiai intézet rendelke­zik olyan kobaltágyúval, amelynek töltése 500—1000 gramm rádium töltésével egyenértékű, s olyan erőssé­gű sugárzást szolgáltat, akár­csak az újabb röntgenlám­pák. Az alabamai iörvényszék elvetette az országos néger­védelmi szervezet fe'lfolyamodá- -át;, hogy a törvényszék tegye 'élre a szervezet ellen a tör­vényszékkel szemben tanúsított ‘tiszteletlenség” vádját. Ha a légervédelmi szervezetnek nem ikerül az ügy felülvizsgálását ■'lérni, be kell szüntetni további ntiködését Alabamában. 19 munkás halála A texasi Dumas közelében fek­vő Shamrock-féle olaj- és gáz­gyár négy óriási petróleumtar­tálya felrobbant. A hatalmas lángok azonnal megöltek 19 munkást, 32 pedig súlyos égési sebeket szenvedett. A lángokat 40 mérföld távolságról is látni lehetett. A MARS BOLYGÓN nagyon kevés viz lehet, mert a tudósok eddig pontosnak talált műszer­rel vízgőznek alig találták fel­ismerhető nyomát. • TANÁCS azoknak, akik diétá­ra akarnak menni. Egyen min­denből, amit nem szeret, ameny- nyit akar. • v«:«' VORKBAN 1,052.000 65 évnél idősebb ember él, akiknek bevétele kevesebb mint 3,000 dollár évenként.

Next

/
Oldalképek
Tartalom