Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)
1956-08-09 / 32. szám
August 9, 1956 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 7 A Szuezi-csatorna története A mult század hetvenes éveiig az Európából a kelet-ázsiai vizekre tartó hajóknak meg kellett kerülniük Afrikát. Most? Le Havre-ból a Perzsaöböl partján fekvő Kuweitbe és vissza csak 14,800 kilométert tesz meg a hajó a csatornán keresztül, minthogy a Földközi-tengerről közvetlenül a Vörös-tengerbe jut. Afrikát körülkerülve 21,300 kilométert kellene megtennie. Ez tehát 40 százalékos nyereség. Már a fáraók megépítették. . . A csatorna gondolatát nem a fejlődő kapitalizmus kora vetette föl, s nem is egyetlen ember agyából pattant ki; a természet szinte maga kínálta fel. A csatornát egyébként már a fáraók megépítették a rabszolgatársadalom munkamódszereivel. Csak a későbbi századok gazdasági hanyatlásának korában temette be a sivatag homokja az árkot. Később a gazdasági érzékű V. Sixtus pápának, majd Richelieu bíborosnak, a francia hatalmi politika képviselőjének agyában merült fel a csatorna gondolata. Napóleont is foglalkoztatta az ügy, mert úgy gondolta, hogy csak az Ázsiába vezető legrövidebb tengeri ut megvalósításával foszthatja meg Angliát gazdagsága forrásától, Indiától. Lepére vezetésével mérnököket, tudósokat küldött ki, hogy a kérdést a helyszínen tanulmányozzák. A bizottság azonban helytelen eredményre jutott. Úgy találta, hogy a két tenger szintje között 10 méter különbség van. Ennek legyőzése pedig elviselhetetlenül megdrágította volna az építkezést. A franciák később sem hagyták elaludni a tervet, s 1846-ban megalakult egy tanulmányozó bizottság, angol, francia és osztrák szakemberek közreműködésével. Az angol-francia ellentétek ugyan késleltették a bizottság munkáját, mégis már egy évtizeden belül figyelemre méltó eredményeket értek el, jó földtani fölvételeket készítettek. Megállapították, hogy Napoleon mérnökei vaskosan tévedtek. Tisztázták, hogy a Vöröstenger partján fekvő Szuezből kiindulva zsinór- egyenes vezetéssel, a legrövidebb útvonalon, zsilip nélküli csatornát lehet építeni. A tervet Neg- relli, a hires osztrák vízépítő mérnök dolgozta ki, s a. csatorna építése ezt a tervet követte. Les- seps Ferdinánd, a csatorna majdani megépitője, egyetlen tollvonással sem járult a tervhez. Lesseps abban az időben, amikor a csatorna tudományos felderítése folyt, Egyiptomban konzulként működött. Megszerezte az alkirály fiának, Szaidnák a barátságát, s amikor az trónra került, megragadta a nagyszerű alkomat. A nemzetközi bizottság francia csoportját fondorlatosán kijátszotta, még előleget is kicsikart tőle, s aztán 1854-ben megszerezte —■ de a maga nevére — az építési engedélyt. így jutott kezébe a társulat egész irattára, benne a csatorna terve is. Csakhogy Egyiptom akkoriban a török szultán fennhatósága alatt állt, a Portán pedig Anglia befolyása túlságosan erős volt. Anglia mindent elkövetett, hogy a csatorna építését akadályozza. A terv mégsem hiúsult meg. A hatalmára féltékeny Szaidot Konstantinápoly ellenzése makaccsá tette, s ezért minden erejével támogatta ifjúkori barátját. Lesseps bízott a francia kormány támogatásában, tudta azt is, hogy a szultán is helyesli a tervet, bár kezét megköti Anglia. De főleg az a tudat fűtötte, hogy a csatorna immár halaszthatatlan szükséglete a fejlődő világkereskedelemnek. Lelkesedésével megmozgatta a francia kispolgárságot, s a négyszázezer darab 500 frank névértékű részvényt hamarosan eladta. Szaid alkirály 60,000 részvényt jegyzett, hogy családjának lefolyását biztosítsa. A pénz birtokában és a szultán hozzájárulása nélkül Lesseps 1859. április 29-én megtette az első kapavágást az uj kikötő helyén, és a majdani várost Szaid kikötőjének, Port-Szaidnak nevezte el. Lapáttal és puszta kézzel Lesseps embertelen módszerekkel végeztette a munkálatokat. Kezdetben még gépekről sem gondoskodott, hiszen számításait a rabszolgamunkára alapozta: az egyiptomi szegényparasztok ingyenes munkaerejének igénybevételére kötött szerződést az egyiptomi' alkirállyal. A király 25- ezer jobbágynak ingyenes munkaerejét biztosította. A kézi erejű munka körülményei alig különböztek a fáraók korának munkaviszonyaitól. A fellahok vaslapáttal emelték ki a homokot a földből. Ivóvízben, élelemben hiányt szenvedtek, a csillagos égbolt borított tetőt a táborukra, amelynek falai is levegőből voltak. Mintegy negyvenezren pusztultak el; de az elhullottak helyébe újabbak érkeztek, hogy mindig teljes legyen a létszám. A csatornával párhuzamosan édesvízi csatornát is ástak. Itt a fellahok — mellig vízben állva — puszta kézzel emelték ki az iszapgöröngyöket. 1862. november 18-án a világ minden részéből összehívott vendégek előtt a megnyitott zsilipen a Földközi-tenger vize beáramlott a Tim- sah-tóba. Port-Szaidhoz hasonlóan uj város építését kezdték meg a tó partján. Ez lett Izmaila. Kevéssel később az édesvizü csatorna is elkészült. Csakhogy újabb akadályok merültek föl. 1863- ban meghalt a nagy pártfogó, és utódja, Izmail, az angol propaganda hatására megszüntette a robotmunkát. Most a világ minden részéből toboroztak munkaerőt. Ezek munkája meg sem közelítette a sivatai éghajlathoz szokott, türelmes fellahok teljesítményét. Az idegen munkások már nem érték be a kézi szerszámokkal; gépeket, darukat kellett beszerezni, a részvénytőke pedig kimer ülőben volt. A tetejében még a kolera is sok áldozatot szedett 1865-ben. Lesseps nagynehezen úrrá lett a nehézségeken, s végre tiz évi munka után, 1869. november 17-én a világ minden részéből összegyűlt előkelőségek jelenlétében megindult a csatornán a más-más zászlók alatt haladó 77 hajó. Csak Anglia nem küldte el az uralkodó család egyetlen tagját sem. Csupán konstantinápolyi nagy követe jelent meg az ünnepségen. A hármas sorban vonuló 77 ünnepi hajó mögött jókora távolságban egy szerény kereskedelmi hajó haladt, Szuezbe irányított szállitmány- nyal. Az első áruszállító hajó a csatornán! A hajón brit lobogó lengett. A neve: “Hawk”, azaz Sólyom. Ez a név jelképezte a csatorna és Egyiptom jövendő sorsát. 1882—1956: a csatorna angol megszállása Lesseps sok mindennel számolt, de eggyel nem: Izmai! alkirály pazarlásával. Izmail kölcsönökre szorult, és ekkor Anglia megjelent a porondon. Kölcsönöket adott, kölcsönöket garantált. 1875-ben Egyiptomot a pénzügyi bukás fenyeget- te.Ekkor ütött Anglia órája: az újabb hitelt megtagadta, majd tőzsdei manőverrel lenyomta a csatornarészvények árfolyamát. A khedive szorultságában alapitó részvényeit is fölajánlotta Disraelinek. A brit miniszterelnök a parlament megkérdezése nélkül 4 miliő fontért megvásárolta a részvénycsomagot, és ezzel megszerezte a részvény többséget. Egyiptom sorsa ezzel hozzákapcsolódott a brit világbirodalomhoz, s tulajdonképpen Anglia gyarmatává vált. Gyors ütemben következtek a további lépések: 1878-ban Anglia megszállta Ciprust, s ezzel ellenőrzése alá vonta a csatorna földközi-tengeri bejáratát. 1877-ben Egyiptomot nemzetközi pénz- ) ügyi ellenőrzés alá helyezték; ezt. Anglia irányította. Alexandriában az angol-gyűlölet nyílt kitörésre vezetett. Válaszul 1882. november 19-én angol csapatok szálltak partra Port-Szaidban, s igy a csatorna semlegessége is megszűnt. Egyiptom elvesztette függetlenségét, a csatorna angol hajózási ut lett. A Lesseps alapította részvény- társaságban Anglia játszott a primhegedün. A társaság a legzsirosabb hasznot az olasz- abesszin háború idején vágta zsebre. A Népszövetségben kimondották ugyan a támadó Olaszország blokádját, de ugyanakkor átengedték az olasz hadihajókat, a fegyvert és katonát szállító gőzösöket. Negyedmillió olasz katona és töméntelen hadianyag haladt át a csatornán. Olaszország a csatorna használatáért másfél mi)lió fontot fizetett. Az arab függetlenségi törekvések arra kénv- szeritették 1936-ban Angliát, hogy Egyiptommal uj szerződést kössön. Ebben papíron biztosították Egyiptom függetlenségét. A városokból kivonták az angol helyőrségeket, de a csatorna övezetében továbbra is ott állomásozott a megszálló hadsereg. Egyiptom továbbra is függő helyzetben maradt. Megalázó helyzetéből a nemzeti forradalom győzelme vezette ki. Az 1954. julius 17-én kötött szerződésben Anglia kötelezettséget vállalt, hogy csapatait a csatorna övezetéből 20 hónap elteltével kivonja. Milyen is a Szuezi-csatorna? A Szuezi-csatorna állandóan épül és bővül, hogy a mind nagyobb hajók és a növekvő forgalom kívánalmainak megfelelhessen. Itt a terep nem akadály: a csatorna csaknem sima homok- sivatagon halad át. Bármikor ki lehet szélesíteni TUDÓSOK 1916. julius 15-én halt meg Ilja Iljics Mecsnyikov orosz biológus és orvos, a korszerű biológia egyik megalapítója (szül. 1845-ben). Kutatásai nagymértékben hozzájárultak a zoológia, az embriológia, a patológia, az antropológia és a darwinizmus fejlődéséhez. A zoológiát a gyűrűs- férgek és á szivókás ázalékállatkák uj fajainak leírásával gazdagította, s biológiai módszereket dolgozott ki a mezőgazdaságra kártékony rovarok elleni védekezésre. Kutatásai során megállapította a különböző állatcsoportok embrionális fejlődésének általános törvényszerűségét, kimutatta genetikai rokonságukat és eredetük egységét. Ezzel nagymértékben hozzájárult Darwin elméletének alkotó továbbfejlesztéséhez. Mecs- nyikov és Kovalevszkij voltak az evolúciós embriológia megalapítói. Munkássága során megfigyelte, hogy a vérben levő fehérvérsejtek bekebelezik és elpusztítják az idegen anyagokat és baktériumokat. Ezzel felfedezte a fagocitőzist. ★ 1921. julius 16-án halt meg Gabriel Lippmann francia vegyész (szül. 1845-ben). Tanulmányait a párizsi École Normale-ban, majd Heidelbergben (Kirchhoffnál) és Berlinben (Helmholtz mellett) végezte. 1882-ben a párizsi Sorbonne-on a fizika tanára lett. Legfontosabb tanulmányai az elek- trokapillaritásra, vagyis arra a kapcsolatra vonatkoznak, amely az elektromosság és a kapil- laritás között van. Az elektrokapillaritás mérésére igen érzékeny eszközt szerkesztett. Legismertebb kutatásai a fénytan körében mozognak; 1908-ban színes fényképezési módszeréért megkapta a fizikai Nobel-dijat. Feltalálta a coelosta- tot és az uranografot. ★ 1849. julius 23-án határozta meg Hyppolite- Louis Fizeau francia fizikus Suresne és Mont- Martre (Franciaország) között a fény terjedési sebességét földi fényforrás esetére. Fizeau módszere a mérés tárgyául szolgáló fényhatás periodikus megszakításából állott. Fizeau egyébként Breguet-vel együtt megállapította, hogy a fény vízben lassabban terjed, mint a levegőben. Kísérleteket végzett továbbá a hő- és fénysugarakra vonatkozóan. Kitűnő eljárást dolgozott ki a szilárd testek hő okozta tágulásának mérésére. Ha EGY nagy vállalat valamelyik nagy részvényesének, vagyis tulajdonosának a dús nyereségből bonuszt (rendesen haszon felüli részesedést) akar adni, e külön bevétel után 70', jövedelmi adót kellene fizetni. De hát nem azért okosak a nagypénzüek, hogy ilyen kicsiségen túl ne járjon az eszük. Nem bonuszt adnak, mert az bevétel, jövedelem lenne, hanem mondjuk 20,000 dollár ára részvényt kap az illető, mondjuk 150,000 dollárért. Ez után csak 25', adót fizet, mert az nem bevétel, hanem tőkenyereség. A 70 és 25'/ közti különbözetet, vagyis az 50 százalékot US veszíti a fizetetten adóban. Azonkívül ezáltal a nagyvállalat adója is alacsonyabb osztályba esik, amikor a tőkéjük és ezzel jövedelmük papíron kevesebb lesz. A Collier’s Magazine írja, hogy ha az ilyen és több hasonló, csak gazdagok részére alkotott adókibuvót eltorlaszolnák, US adóbevétele legalább 3 billió dollárral emelkedne és hathatósan levághatnák a kiskeresetűek adórátáját. A jövő választáskor gondoljon erre minden polgár és ne szavazzon azokra, akik e helyzetért felelősek'. ♦ A GENERAL MOTORS CO.-nak 100.009 számra vannak részvényesei, de az egész óriási ipari birodalom sorsa fölött való intézkedési hatalom ama 15 nagy részvényes kezei közt van, akik a részvények l/[-ának a tulajdonosai. Ezek fantasztikus profitjuk, és az óriási ipari és pénzügyi összeköttetéseik révén bármely percben teljes hatalmat szerezhetnek maguknak bármely nagy- fontosságú ipar, vagy ha érdekeiknek megfelel több nagy üzlet, bank vagy bankok fölött. Ez. oly veszedelmesen nagy monopólisztikus erőt képvisel, amivel bármikor az egész ország sorsát is irányíthatják. és mélyíteni. Nagy előny, hogy végei tengerre nyílnak. A tulajdonképpeni csatorna 161 kilométer hosszú, ehhez járul a Földközi-tengerbe vezető 9 kilométeres szakasz, úgyhogy a teljes hossza 173 km. (A Panama-csatorna hossza 81 km.) Vécsey Zoltán