Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)
1956-07-05 / 26. szám
Q AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, July 5; 1956 A polgári szabadságjogok eszménye Irta: CORLISS LAMONT Mindaddig, amig az emberi faj kibírja és fenntartja a szervezett közösségeket, a teljes polgárjogi szabadságjogok és a mindenki számára kijáró szólásszabadság mindenütt egyetemesen érvényes eszmény lesz. A gondolat merő magánbeszéd marad, hacsak nem közük eszméiket egymással az emberek. Az állandó és jelentőségteljes szellemi kapcsolat egyének és csoportok között teszi lehetővé a civilizáció előhaladását, a demokrácia virágzását, az emberi kultúra alkotásait. Minél nagyobb a véleményszabadság, annál nagyobb a jelentőségteljes közlekedés árama az élet minden területén. A polgári szabadságjogok kivívásáért és azok maradandó alapra helyezéséért vívott küzdelem századokon keresztül tartott Európában és Amerikában. A nyugati világon kereszbül-kasul azért harcoltak és haltak meg férfiak és nők, hogy létrehozzanak vagy megőrizzenek olyan politikai rendszereket, amelyekben minden csoport ás egyén joga a szólásszabadság, a korrekt törvényszéki eljárás és a törvény előtti egyenlőség. 1791-ben az amerikai köztársaság megalapítói hivatalosan elismerték a szabadságnak ezt a fogalmát, amikor elfogadták a Bill of Rights-t (a Jogok Törvényét), a polgári szabadságjogok legnagyobb állami dekomentumát, mint az Egyesült Államok Alkotmányának részét. Ám jóllehet ezek a jogok országunk írott törvénye, 164 évvel ezeló'tt történt elfogadtatásuk óta sohasem volt képes az amerikai nép teljes biztonságban érvényesíteni a szólásszabadságot, a sajtószabadságot, a gyülekezési szabadságot, a vallásszabadságot és az alkotmány ezekkel kapcsolatos intézkedéseit. A múlt és a jelen tanulsága azt bizonyítja, hogy a politikai elvek nem védik meg önmagukat, hanem a nép erélyes erőfeszítésétől követelik meg támogatásukat. De miért inkább csak eszmény s nem valóság a szólásszabadság? — kérdezhetné valaki. Talán azért, mert nehezükre esik az embereknek elég civilizáltnak lenni ahhoz, hogy polgártársaiknak megengedjenek szabad kifejezésre juttatni olyan eszméket, amelyek veszélyesnek és gyűlöletesnek fürtnek fel. A hatalomban ülők gyakrabban könv- nyebbnek és biztonságosabbnak találják azt, hogy a kritizálókrft és a különvéleményvallókat erőszakkal és elnyomással küzdjék le, semmint megmérkőzzenek velük a vélemények porondján, választ adva érveikre és kockáztatva demokratikus döntéseket. A demokratikus kormány hívei elismerik, hogy mig egy önkormányzatú nép súlyos hibákat követhet el és gyakran el is követ, az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy végső soron csak demokratikus rendszer szolgálja legjobban egy nemzet érdekeit. Ilyen társadalomban a szólásszabadság a vele kapcsolatos szabadságjogokkal együtt mindentől független társadalmi és politikai érték, amelyen igen nagy mértékben nyugszik a közösség jóléte és haladása. Megcsonkítani vagy megtagadni ezt a szabadságjogot annyi, mint a demokratikus folyamat szive kellős közepére sújtani. A legizzóbb vita vagy a mocskolódó, sárral fröcskölő politikai kampány még mindig ezerszer jobb, mint tettlegességhez, puskagolyókhoz vagy bombákhoz folyamodni. A szólásszabadság nem garantálja senkinek, hogy eszméit pártolják, de azt igenis garantálja, hogy eszméit mások elé tárja. Ez polgári szabadságjogokat jelent mindenki számára: reakciósok AMERIKAI MAGYAR SZŐ Előfizetési árak: New York városában, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $7, félévre $4. Minden más külföldi országban egy évre $8., félévre $5. — Egyes szám ára 15 cent. Szerkesztőség és kiadóhivataJ: 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Fiókirodák, ahol előfizetéseket felvesznek: Bronx, Magyar Ház, 2141 Southern Boulevard. — Hivatalos órák kedd este 7—9-ig. Cleveland, O.: E. S. Magyar Munkás Otthon, 11123 Buckeye Road. Nagy József városi lapkezelő West Side: Wlach Rudolf, lapkezelő | Chicago. 111.: 1632 Milwaukee Atenue, 2nd fi. Chuiay István, lapkezelő. és radikálisok, üzletemberek és munkások, katolikusok és atheisták, fasiszták és kommunisták, liberálisok, haladószellemüek, szabadgondolkodók és a fafejüek, fanatikusok és az emberiség saját maguk által felkent megváltói számára. Ha bármily irányban kivételeket alkalmazunk, elveszünk. A polgári szabadságjogok oszthatatlanok. Thomas Paine, aki több mint 150 évvel ezelőtt irta müveit, tudatában volt ennek az elvnek. “A kormány alapelveiről szóló értekezés” cimü munkájában a következő kijelentést teszi: “Az, aki saját szabadságát biztosítani akarja, tartózkodjon még ellensége elnyomásától is, mert ha megszegi kötelességét, olyan precendenst állít fel, amely őt magát is elérheti.” Mindenki hajlandó jogot adni különvéleményre sok jelentéktelen kérdésben. Ez azonban nem igazi próbája a polgári szabadságjogoknak. Amint a legfelső törvényszék néhai bírája, Robert H. Jackson, mondotta: “A másféleképpen való vélekedés szabadsága nem lényegtelen dolgokra korlátozódik. Lényegének próbája az, hog\ jogunk legyen másféleképpen vélekedni olvas- mikban, amik a fennálló rend lényegét érintik.” Az Egyesült Államokban még az “amerikaelle- nes”-nek tekintett eszméknek is meg kell engednünk, bármit jelent is ez a kifejezés, hogy kipróbálják erejüket. Eddigelé főleg az egyéni véleménykülönbségről szóltam. A csoportok eltérő nézetei azonban éppenolyan fontosak. (Szabad társadalomban és észszerű jogok törvénye mellett, lelkiismeretesed meg kell védeni a politikai, vallási és másfajta kisebbségeket és biztosítani kell számukra azt az esélyt, hogy többséggé nőjjék ki magukat. Az Egyesült Államokban ez azt jelenti, hogy nemcsak politikai pártok jogait kell fenntartani, hanem önkéntes szervezetek tízezeréinek jogait is, amelyek ilyen vagy amolyan céloknak szentelik magukat. Az Amerikában működő sokféle bizottság, tanács, társaság és szövetség a demokratikus együttműködés fejlődésében, a közvélemény kialakításában és alapvető reformok és a haladás elérésében az egyik legfontosabb tényező. Egyének és szervezetek azon joga, hogy bizonyos eszméket Írott vagy élő szóval, képekkel vagy másféle művészi formában közöljenek, csupán egy része annak, amit a polgári szabadság- jogok jelentenek. Éppenilyen fontos az emberek joga, hogy olvassanak, halljanak és lássanak, akár Amerikában, akár más országban található is érdeklődésük tárgya. Sem az egyén holta nap- jig tartó nevelése, sem a politikai demokrácia működése nem folyhat le sikeresen, hacsak nincs meg mindenkinek teljes szabadsága, hogy megfelelő ismeretekkel lássa el magát minden kérdésben, amely érdekli. A polgár, mint szavazó, sem szavazhat értelmesen, ha nincs módjában utánajárni a szóbanforgó kérdéseknek. A különvélemény társadalmi értéke ma talán nagyobb, mint eddig bármikor, mert a hirközve- tités tömegeszközeinek fokozott monopolizált ellenőrzése — nagyvárosi lapok, olcsó folyóiratok, mozi, rádió és televízió — a közvéleményt és a kulturstandardot szánalmasan egyformává tette, úgy, hogy az értelmes különvélemény bármily kérdésben ma már valóságos közszolgálatnak tekinthető. Ma, akárcsak a múltban, az eltérő véleményt könnyen veszélyesnek bélyegezhetik meg. Az igazság keresői a történelmi századok folyamán gyakran drágán fizették meg igazmondásukat. Bölcselők, tanárok, tudósok, vallásos próféták, költők és politikai újítók sorsa gyakran az volt. hogy kinevették, ócsárolták őket, állásaikból elcsapták, száműzték, bebörtönözték vagy kivégezték, amiért más felfogást hirdető tanokat terjesztettek. Változást nemigen várhatunk, de azt már észszerűen remélhetjük, hogy a polgári szabadságjogokat oly széles körökben fogják elfogadni, hogy a disszidenseknek félniük ne kelljen állásaik elvesztésétől, a közhatóságok vagy “hazafias” magánszervezetek erőszakoskodásától, avagy kormányüldözéstől. Ez azonban csak a jövő reménye. Az Egyesült Államokban a polgári szabadság- ságjogok jelenlegi válsága olyan arányokat öltött, hogy nyugtalankodnia kell minden polgárnak, aki hisz a demokratikus intézményekben és eljárásokban. Nézetem szerint ma nagyobb veszélyben forognak alkotmányos intézményeink, mint bármikor a múltban. Kétesértékü szövetségi és állami törvények értelmében vád alá helyezésekkel és elítélésekkel sok radikális és haladószellemü vezető embert vetettek börtönbe, deportáltak másokat és ásták alá általában véve a politikai meggyőződés és társulás szabadságának történelmi amerikai hagyományát. Sőt még ezen to- vábbmenően az igazságügyminisztérium példátlan mértékben támaszkodott pereiben kétséges igazmondásban szenvedő, hivatásos besúgókra és ismételten figyelmen kivül hagyta azt az alkotmányos garanciát, hogy a vádlottnak joga van rész- rehajlatlan esküdszékre. Eltekintve ezektől a törvényhatósági és bírói taktikázásoktól, a szövetségi kormány önkényes közigazgatási rendeletéivel és döntéseivel megsértette a Bill of Rights betűjét és szellemét egyaránt. Ezek okozták a közel 2,300,000 szövetségi alkalmazott ellen lefolytatott hiiségi tisztogatásokat, az igazságügyminiszter szeszélyes felforgató listáját, amelyen csaknem 300 szervezet szerepel, a liberálisok, radikálisok és mások útlevelének megtagadását a State Department révén politikai okok alapján. Nem kevesebb hivatalos törvénytelenségről tettek bizonyságot a különböző kongresszusi nyomozó bizottságok. Mindezt a törvénytelenséget azzal indokolják meg, hogy az állítólagos kommunista veszély ellen kell védekezni. Félnek, mert a Szovjetunió erőben és tekintélyben az Egyesült Államokkal vetélykedő nagyhatalomként került ki a második világháborúból s mert a kelet-európai népi demokráciákon fölül az óriási Kínában is szocialista rendszer jutott hatalomra. Ezt használják fel ürügyül a polgári szabadságjogok megnyirbálásának igazolására. Senki sem tagadja, hogy amikor tényleges veszély áll elő, bizonyos mértékben korlátozni kell a szabadságjogokat, mint árviz, földrengés, fegyveres támadás az ország ellen. És ha ennek lehet is átmeneti eredménye, a precedens mindig nagy veszélyekkel jár a demokráciára nézve. Az is bizonyos, hogy a szabadságjogokat ép ésszel senki sem kívánja kiterjeszteni rágalmazásra és forradalmi izgatásra, gyilkosságra vagy más bűncselekmények előidézésére, ezekre különben is megvannak a megfelelő megtorló törvényes eljárások és intézkedések. A “világos és jelenvaló veszély” jogi ismérve is homályos s pontatlan. Éppen ezért túlozhatják el a helyzetet a legszigorúbb törvények alkalmazása végett, hogy a polgári szabadságjogokat korlátozhassák. Rövidlejáratu előnyök céljából azért káros a jogkorlátozás, mert következményei súlyosak lehetnek. Erre mjír Benjámin Franklin megadta a választ a következő mondásával: “Azok, akik azért adnak fel lényeges szabadságjogot, hogy kis, átmeneti biztonságot vásároljanak vele, nem érdemelnek meg sem szabadságot, sem biztonságot.” (Részlet Corliss Lamont “Freedom is as Freedom Does” cimü most megjelent müvéből.) MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Ügyvezető Bizottság! Tudatom, hogy én és ............................................... számítunk ...................................................................... képviseletében a Magyar Szó newyorki lapkonfe- renc.iáján résztvenni. Hányán jönnek? ......................................................... Mikor érkeznek? ................................................ Hány napig számítanak New Yorkban maradni? Szeretné-e a □ United Nations-t meglátogatni? □ Roosevelt sírját j“í Bartók Béla sírját [H New York más nevezetességét . ».......... ................................................................. meglátogatni? Név: .............................................................,....,........... Cim: .................................................................................... A lappal kapcsolatban feltett kérdéseinkre szíveskedjen külön ivén válaszolni.
