Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)
1956-08-09 / 32. szám
Tegyük 1956-ot a lapépités esztendejévé! EGYES SZÁM ÁRA 15 cent Vol. V. No. 32. Thursday, August 9, 1956. NEW YORK, N. Y. Single Copy 15 cents Entered as Second Class Matter December 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P. O. of New York, N. Y. A régivfgássi smsrlkánlzsnus Volt idő ebben a mi messzire kiterjedő országunkban, amikor az ember szabadon kereshette a boldogulás útját, szellemi és anyagi szükségleteit anélkül, hogy bárki is beleavatkozott volna mindaddig, amig komolyan nem akadályozta polgártársainak szabadságát. ' Az élet aránylag egyszerű volt. Az amerikai ember metodista, baptista, katolikus volt, vagy valamelyik más vallásfelekezetnek a tagja. Vagy hitetlen, agnosztikus, vagy ateista lehetett. Demokrata, republikánus vagy szocialista volt. Tttszületett amerikai volt, vagy bevándorló Európából, az első, második vagy a harmadik generáció tagja, német, orosz, norvég, olasz, ir, angol vagy akármi. Mégis jó amerikainak számított. . Kritizálhatta a kormányt és a köztisztviselőket és nem kellett félnie, hogy kikergetik a társadalomból. Pármilyen szervezetbe beléphetett, szavalhatott annak érdemeiről az utcasarkokon, a köztereken és a sönté- sekben anélkül, hogy a rendőrség iratcsomót őrzött volna tevékenységéről és társairól. A levegő, amelyet beszivott, tiszta volt és az élet, amelyet élt, egészséges és kielégítő volt. Ma már azonban nem. Valahol a huszadik században, bizonyára az első világháború megkezdésekor, sőt talán már azelőtt is, megkezdődött az egyforma gondolkodás kora, amely ártalmas gázak állandó áramát árasztotta annak a szabadságnak. a levegőjébe, amely örökségünk. Amerikai polgárok gyanúsakká lettek, sokukat ül-, dözésnek vetették alá, mert nevük idegenül hangzott. Azt. mondani, hogy nem érdekünk résztvenni a háborúban és ahelyett békáért kell dolgoznunk, alig különbözött valamit a hazaárulástól Az iskolásgyermekeket arra tanították, hogy gvii- löliék a németeket és mindent, ami német. A kimondhatatlan német bestiaütásrél szóló szövetséges propaganda, amelynek nagyrászét később megcáfolták az első világháború után, végeérhetetlen áramlatban ömlött bele az amerikai közönségbe. A gyűlölet, a gyanakvás és a gondolkodásmód egyformasága továbbterjedt, ma pedig folytatódik. Nincs többé gondola tszabad társulási szabadság, nem lehetünk önmagunk anélkül, hogy egy tucatnyi oldalról bele ne szóljanak és minden oldalnak megvan a maga különleges szavatolt receptje arról, hogy mi teszi a százszázalékos, kékvérű amerikánizmust. Tucatjával nyüzsögnek a sujtásos szervezetek, amelyek a hazafiság leple alatt vérebek módjára üldözik azokat a polgárokat, akik nem szorítkoznak e derék amerikánizmus gyanús, zászlólengető elméletének sziik korlátái közé. Sok esetben szövetségi,- állami és helyi kormányzatok szállítják azokat a bilincseket, amelyekkel megkötöznek bennünket mindennapi életünkben: mit csinálunk. mit mondunk és kikkel barátkozunk. Tulajdonképpen mi bizonyítja, hogy derék és hazafias amerikaiak vagyunk? Miféle mintamértéket kell szem előtt tartanunk és hozzáigazodnunk? Az amerikai légió, a Daughters of the American Revolution, a Committee for Constitutional Government, “For America”, Joe McCarthy, Clare Hoffman, a nagyvállalatok országos szövetsége, az országos kereskedelmi kamara, a fehér polgárok tanácsai vagy Eastland szenátor mintamértékét. Biztos, hogy Nathan Hale nem kívánt volna még több életet, hogy a hazának adja, amely ilyen korlátolt • és öuző szervezetek és egyének “eszményeinek” szen- (Folytatás a 1-ik oldalon) KÉSZÜLŐDNEK A SZUEZ! KONFERENCIÁRA A demorcta platformbizottság munkában A Chicaeobeu héffőr> gyült demokratapárti platformbizottság 108 tagja legtöbbet a polgárjogi kérdésben vitatkozik. Stevensonék a kérdés “mérsékelt” megközelítését követelik, hogy néhány déli delegátus támogatását elnyerjék. Ce'ler viselő, Harriman hive, a legfelsőbb törvényszék elkülönítést tiltó döntésének elismerései. cí> i támogatását sürgeti. Mások e i döntés elhallgatását akarják. : Támadták a kormányt, hogy a I.szuezi kérdésben nem lépett fel határozottsággal s Eisen ho wort., amiért a szovjethez való közeledést lehetővé tette. Az acél tonnáját 8 és fél dollárral felemelte a TJjR. 'Stefii, 97 orszá-Pf Tetrnpcrvo^b acélgvám. Az- érte táró felelősséget az acélmunkások béremelésére hárította. Egyre nagyobb hullámokat j vet a szuezi válság a Szuezi-1 csatorna államosítása óta. A válság hírei óriási teret foglalnak el a világsajtó első oldalain. Angliában háborús a hangulat. Portsmouth kikötőjéből elindították a Földközi-1 tenger felé a három brit re- nülőgépanyahaió egyikét, a 13,000 tonnás Theseust, megrakva teljes hadifelszereléssel ellátott 2,000 ejtőernyős katonával. A második, a 22 ezer tonnás repülőgépanya- hajó, a Bulwark és harcire- niilői hétfőn indultak el. kedden a harmadik, a 13,000 tonnás “Ocean”, csapatokkal terhelve hajózott el. A fegyveres támadás veszélye azonban minden eddigit túlszárnyaló egységbe kovácsolja az arab államokat. Az arab liga politikai bizottsága keddre tervezte gyűlését Kairóban. A jelentések sze- x'int mind a kilenc arab állam helyesli a Szuezi-csatornának Nasszer egyiptomi miniszter- elnök által kihirdetett államosítását. Ezek között az arab államok közt van Irák is s ez azért fontos, mert. Irák a nvugati hatalmakkal lepak- tált bagdadi paktum-államok tágja Törökországgal. Iránnal, Pakisztánnal és Angliával egyetemben, Nasszer mellé állása pedig ennek a bagdadi paktum-államok egységének első megtörését jelenti. Franciaország is összegyűjtötte haditengerészeti flottáját Toulonban és Pierre Bar- jot tengernagy, a francia Földközi-tengeri harci flottának parancsnoka, kijelentette, hogy nyolc órán belül készen állnak, csak a Fámból érkező parancsot várják. Augusztus 26 a konferencia napja Különösnek tűnik Anglia és Franciaország hangos hadi készülődése, hiszen a múlt héten, amikor John Foster Dulles is odarepült a londoni konferenciára, abban állapodtak meg a három nagyhatalom megbízottai, hogy aug. 16-ikára, tehát mához egy hétre, Londonban egy huszonnégy nemzet képviselőiből álló nemzetközi konferenciát hívnak össze abból a célból, hogy a Szuezi-csatorna nemzetközi kezelésére és ellenőrzésére vonatkozó megállapodást kössenek. Meghívták Egyiptomot és a Szovjetuniót is. A megállapodás bevallott célja az lenne, hogy biztosítsák a csatorna szabad hajózási közlekedését. Ezt ugyan Nasszerék több Ízben megígérték és annál is inkább megígérték, mert abból az évi 100 millió dollárból akarják felépíteni az asszuáni vízmüveket a Níluson, amit a elnök, az aleinök és, a kormány tagjai ülték körülötte —. hogy a konferencia erkölcsi erőkre fog támaszkodni.” Kikel hivtck meg? Mindidáig csak hat ország válaszolta, hogy elfogadja a meghívást. Különöse t akörül uralkodik bizonytalanság, vajon Egyiptom és a Szovjetunió is elfogadj a-e. Nasszerék hevesen tiltakoztak, amikor hírét vették a nemzetközi konferenciának s hangoztatták, hogy ez Egyiptom belügyeibe való beavatkozás, de nem mondták, hogy elutasítják a meghívást. Legújabb jelentések szerint Nasszer azt kívánja, hogy ne Londonban, hanem valamely semleges országban jöjjenek össze. A Szovjetunió lapjai szintén hevesen támadják és (Folytatás a 14-ik .oldalon1 I insgyar kormási*/ s'fenol a kérdésekre Budapest, aug. 3. —- A magyar kormány a parlamenti képviselők interpelá- cióira válaszolt a magyar parlamentben annak megfelelően, amint már korábban , jelezték, hogy demokratiko- I sab’oá teszik a rendszert. EI- í sősorhan azt a kérdést vetetnék fel, van-e a szülőknek jo- i guk vallásoktatást kérni | gyermekeik számára az is- I kólákban. A kormány válaszát Hegedűs András miniszterelnök maga adta mee\ mondván, hogv a szülőknek ez a joga mindenkor megvolt minden nehézség nélkül, leszámítva egyes kisebbségi eseteket s hogy még ezeket is korrigálni fogják. A kérdést Parragi György, a “Magyar Nemzet” főszerkesztője tette fel. Parragi egykor a kisgazda pártnak volt a tagja. Azt mondta, hogy a nvugati országokból jött látogatóknak a legkisebb szabálytalanságot sem szabad észlelni a szülők azon jogában, hogv gyermekeik vallásos oktatásban részesüljenek. Hegedűs minisztereinek egyetértett vele a kormány nevében is, mondván, hogv a kormány minden tekintetben rosszalja, amikor hivatalos közegek elijesztik a szülőket "e joguk gyakorlásától. Egyéb felvetett és megválaszolt kérdések voltak: serdülők alkalmazása éjszakai munkákra, gazdák által a kormánynak eladott burgonya ára, a tüdőbaj, a mező- gazdasági termelőszövetkezeteket terhelő súlyos irodai munkák és a magyar kenyér nem egyforma minősége. Véget ért az egyházak világtanácsának konferenciája Magyarországon, Galyatetőn. folyt le az egyházak világtanácsának konferenciája, amely nyolc napig tartott. Ez volt az első összejövetel, amelyet a világtanács szocialista országban rendezett. A tanács 162 protestáns, anglikán és ortodox egyházat képvisel, amelynek körülbelül 170 millió tagja van. Az egyházak világtanácsa kilencvenkilenc tagú központi bizottságának tiszteletére a magyar kormány a konferencia bevégzésének másnapján, múlt vasárnap, Buda- I pesten diszebédet adott, ame- i lyen dr. Franklin Clark Fry, j az amerikai egyesített lut- i heránus egyház elnöke, egy- I ben a lutheránus világszövet- ; ség alelnöke, mondott beszédet, amelyben emlékeztette vendéglátóit: “Mi nem mü- I kedvelő diplomaták vagyunk, , mi nem a kormányainkat visszhangoztatjuk. Mint szabad keresztény emberek beszélünk a nemzetiségi határvonalakra való tekintet nélkül.” Majd kijelentette, hogy “a keresztény népek segítségével reméljük, hogy szélesebb egység alapjait rakjuk le a világban.” Végül azon reményének adott kifejezést, hogy a magyar kormány ártatlannak fogja nyilvánítani Ordass Lajos lutheránus püspököt, akit 1948-ban két évi börtönre Ítéltek azon vád alapján, hogy elmulasztotta bejelenteni az Egyesült Államokból kapott dollárhozzájárulásokat. Magán a galyatetői konfe- x-encián érdekes és fontos beszédek hangzottak el, elismerően szólva a magyarors-^-v vallásszabadságról. Ezekről leg közelebbi számunklrin (részlegesebben beszámolunk* I i aj ók fizetnek átkelési vám ómén. r USA mérsékletre iné c Anglia és Franciaország ál- i itelag nem hisz Nasszernek is ezért kívánják a nemzetközi megállapodást, a két s lyugati nagyhatalom a Szu- j xzi-csatorna s nyilván Egvip- í :om fegyveres megtámadása- í -a és megszállására akar fel- £ készülni. Ugyanakkor Angba l is Franciaország neheztel 1 LJS-re, amiért Dullgs, bár tá- 1 riogatja az angol-francia kő- 1 ceteléseket, nem kötelezte el 1 magát fegyveres támogatás- 1 ra is, ha netalán háborúra ke- < riil a sor. Múlt hét péntekjén i Dulles a televízión beszámolt ■ az amerikai népnek a londoni 1 háromhatalmi tárgyalásokról, ‘ “ Meggyőződésem szerint — < mondta Dulles a Fehér Ház- • ban a televízión, miközben az
