Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)
1956-07-26 / 30. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ July 26, 1956 UJ KORSZAK KEZDETÉN (Folytatás a 2-ik oldalról) mint például F. M. Fourier (1772—1858) hires francia utópista, akinek a terve szerint az emberek “phalanxokban” laknak, ahol minden percüket az előre megszabott terv szerint élik le. Az ilyen téves értelmezésnél misem eshetik távolabb a marxizmus fogalmától. Hiszen Marx életének jelentékeny részét éppen az utópizmus elleni harc töltöte be. Oly eréllvel mutatta ki ezen utópisztukus tervek gyakorlati értéktelenségét, hogy attól kezdve senki sem vette azokat komolyan. A marxizmus lényege Éppen ezért aki a marxizmust utópisztikus terv gyanánt említi, az vagy teljesen tudatlan ezen a téren, vagy pedig közönséges féker, aki félre akarja vezetni azt a közönséget, amelyhez szól. A marxizmus ily magyarázata tulajdonképpen kulcs gyanánt szolgál a fékerek felismerésére is. A marxizmus alatt több fogalmat is értünk és igy egyetlen mondattal nem lehet meghatározni. Nagyon leegyszerűsítve a következő magyarázatát adhatjuk: 1) Marx nagyon hamar észrevette, hogy az a fokozatos fejlődési elmélet, amit a Charles Darwin (1809-1882) neves angol tudós a növényekre és az állatvilágra alkalmazott, érvényes a társadalmi rendszerekre is. Azok is az előző rendszerekből származnak (születnek), kifejlődnek, megöregszenek és azután elhalnak, hogy helyeiket átadják a következő rendszernek. Szóval, a társadalmi rendszerek is alá vannak vetve a fejlődés természet törvényének. A történelem tanúsága szerint a rabszolga- és a hübér- rendszerek már eltűntek, helyeiket elfoglalta a tőkés termelő rendszer és dacára annak, hogy a világ egy-harmadán már az is búcsút mondott, mégis az amerikai nép közinfor- málói azt a hazug hitet igyekeznek berögziteni az emberek agyába, hogy ez a rendszer halhatatlan, hogy apró csepró' javítgatással örökké megmarad, vagyis nem követi az örökváltózás törvényét. Ezért a szovjet és egyéb kollektiv rendszereket csak esztelen kísérleteknek tüntetik fel, amelyeknek hamarosan vége szakad, mert megunja az a nép, amelyre ráerőszakolják. 2. ) Marx az aránylag még fiatal tőkés rendszert vizsgálva felismerte a rendszerben rejlő azon erőket és ellentéteket, amelyek bizonyos Idő múltán avulttá teszik s siettetik a kimúlását. Marx azonban semmiféle szabályt sem adott a tőkés rendszer utódjára vonatkozólag. Azt tartotta, hogy azt majd az adott viszonyok szabják meg. Csupán azt látta meg már akkor, hogy a következő rendszer majd a kollektiv termelésen alapul., amit tehát csak a munkásosztály valósíthat meg és ennek következtében magával hozza majd a (szellemi és fizikai) munkások uralmát is. Ezért indított meg egy gyakorlati szervezet (Internacionálét), hogy a munkásosztály készenálljon a hatalom átvételére. 3. ) Marx adott legtisztább értelmet annak a gondolatnak is, hogy az emberek gazdasági érdekei nagyméretekben befolyásolják érzelmi és gondolat világukat. Az idevágó irodalom ezt a történelmi materiálizmus néven említi. A technikai fejlődés Marx és követői mindig úgy tartották, hogy a technikai fejlődés magával hozza a termelési rendszer fejlődését is. Viszont a technikai fejlődés a civilizáció haladásával járó tényező. Azért amint fejlődik a civilizáció, úgy fejlődik a technikai tudás és azzal párhuzamosan a termelési rendszer is. Ez amint ez a fejlődés egyszer megindul, azt többé megakasztani nem lehet. Azért a tőkés termelési rendszert még ha akarnánk sem tudnánk örökössé tenni. Az elmúlását -előidéző erők folytonosan működnek, noha időközönként gyorsabban, vagy lassabban hatnak, de azért az elmúlás egyszer csak mégis bekövetkezik. Az itt elmondottak megértése után most már visszatérhetünk a Sztálin átértékelése okozta problémához. A világsajtó, — beleértve még a baloldali irányzatot is, — azt hirdeti, hogy Kruscsovék leleplezése a sztálinizmus megszüntetését jelenti. Ezzel szemben én azt állítom, hogy az a történelmi dráma, ami Moszkvában az orosz kommunista párt XX. kongresszusán játszódott le, nem a sztálinizmus, HANEM A LENINIZMUS BESZÜNTETÉSÉT JELENTI. Ne hogy félreértsenek, sietek kijelenteni, hogy ez nem jelenti a Lenin lekicsinylését, mint teszik ezt a Sztálin esetében. A moszkvai kongresszus ezzel a világot megrázó pathosszal tulajdonképpen azt jelentette be, hogy ma már nincs szükség arra, hogy bármely országban is a szocialista kisebbség ragadja magához a hatalmat és erőszakos módon vezesse be a kollektiv termelést. Nincs töfobé szükségé a leninizmusra, mert az már betöltötte hivatását. Nagyon szépen illusztrálhatom ez a gondolatot a Mohandas K. Gandhi (1869-1948) esetével, aki egész életét India felszabadítására áldozta, amit a primitiv élettel kapcsolatos passzív ellenállásai vélt elérni. Ezt a módszert “gandhizmus” néven emliteték. India felszabadult, a gandhizmust tehát be kellett szüntetni. De ez a tény természetesen nem kicsinyíti le Gandhit. És éppenigy a leninizmus feladása nem von le semmit Lenin nagyságából. Két rendszer versenye Be kell szüntetni a leninizmust, mert a kollektiv termelő rendszer már nemcsak ténnyé, hanem már olyan erőssé is lett, hogy fennállása biztosítottnak látszik és további terjedésére már nincs szükség erőszakra. Sőt éppen ellenkezőleg, mamár annyira versenyképes, hogy terjeszkedésére már csakis a békés korszak alkalmas, mert csak akkor képes megmutatni, hogy milyen mértékben emelhető a néptömegek gazdasági és kulturális életszínvonala. A leninizmus megszüntetése azt jelenti, hogy . .A leninizmus megszüntetése azt jelenti, hogy a FORRADALMAK KORA LEJÁRT ÉS UJ ÉRA VETTE KEZDETÉT. Ebben az uj érában a régi tőkés termelés és az uj tervezett kollektiv termelő rendszerek nemcsak megférnek egymás mellett (koexisztencia), hanem alkalmat nyernek arra, hogy megmutassák melyik a jobb? A “jobb” alatt természetesen azt értjük, hogy melyik rendszer nyújt majd magasabb életszínvonalat és tökéletesebb szabadságot, — szóval melyik rendszer viszi közelebb az emberiséget a képzeletbeli ideális emberi tökélyhez. Az emberiség története valójában a létért folyó küzdelem leírása. Élelemért, ruházatért küzdőt az ember természettel, környezetével és egymással is. A civilizáció fejlődésével legyőzte a környezetét, úrrá lett számos természeti erőnek s korlátozta az egymás közötti háborúkat is. A technikai fejlődés az atomenergia megcsapolásával eljutott oda, hogy ma már mindennemű szükségleteinket előállít hatjuk, bőségesen, nincs tehát szükségé sem belső, sem külső háborúkra. Uj korszak A leninizmus megszüntetése tehát azt jelenti, hogy olyan korszakhoz értünk, amelyben nemcsak semmi szüksége sincs a háborúra, de a fegyverek borzalmassága következtében nem szabad, NEM LEHET háborúkat folytatni. Éppen azért most már véget kell vetni az őrületes fegyverkezési versenynek! De a tőkés rendszer a belső és külső háborúkon nyugszik. Az uj korszakban meg kell mutatnia, hogy háborúk nélkül is fel tudja tartani a prosperitást és nem löki a népmilliókat a nagy nélkülözéseket hozó ipari pangásokba. Vissza a tiszta marxizmushoz! — ez az uj éra jelszava. De a marxizmus alapja a tiszta demokrácia. Vissza tehát a tiszta, hamisítatlan demokrá ciához úgy a vasfüggönyön innen, mint túl. Hagyják már abba azt az őrületes hajszát, amit a poltikai vélemények nyilvánítása ellen kifejtenek ! Vissza a tiszta demokráciához! Engedjék szabadon a politikai foglyokat szerte a világon, — a népköztársaságokban éppénugv, mint az Egyesült Államokban és a többi tőkés termelő országokban is. Vessenek már véget mindenütt a bi- gottság uralmának. Félistenekké felépített bálványok meg nemzeti hősök nevében ne uralkodjanak rosszindulatú despoták! Vissza a demokráciához! Ne nyomják el a szólás-szabadságot, a sajtószabadságot és a gyülekezés jogát se itt, se ott, se sehol a világon! Itt az idő, hogy nagyhangú frázisok helyett minden országban adják meg a ki- és beutazás jogát minden becsületes embernek. Ne korlátozzák a különböző nemzetiségű emberek egymással való érintkezését. Vessenek már véget minden nemzeti és faji megkülönböztetésnek. Ez az uj éra célja. Reméljük, hogy a Sztálin átértékelése ennek az uj korszaknak az érkeztet jelezte. A szerkesztő megjegyzése Bár Geréb munkástárs a fenti érdekes cikké ben hangsúlyozta, hogy benne a saját vélemé nyét adja, mindamellett szükségesnek tartjul egv-két kiegészítő megjegyzés tételét, amelye! nélkül a fenti irás egyik igen fontos, talán leg fontosabb szakasza, a leninizmus meghatározás olyan benyomást hagyna az olvasó gondolatvi lágában, amely, biztosak vagyunk, nem volt Ge réb munkástárs szándéka, A leninizmus meghatározásában Geréb mur kástárs azt állítja, hogy annak lényege az, hog. ha valamely országban a szocialista kisebbség nek alkalma nyílik az állami hatalom megraga dására, akkor annak a kisebbségi csoportnak ke telessége megragadni az alkalmat és bevezetni kollektiv termelést, mert számíthat arra, hogy. a kisebbségből majd többség lesz.” Néhány sorra lejebb Geréb munkástárs e né zetet a blanquizmussal azonosítja. Ha a kulc szó, az ‘alkalom” nincs meghatározva, az való ban blanquizmus. Ez azonban nem egészen helye meghatározása Lenin idevonatkozó központi né zetének. Lenin nem értett egyet Blanqui-val és ner hirdette ezt, hogy a kisebbség minden körűimé nye között igyekezzen a hatalom megragadása ra: Ezt mondta Lenin 1917-ben: “Mi nem va gyünk blanquisták, mi nem helyeseljük az* hogy a hatalmat kisebbség vegye a kezébe! (Lenin Collected Works VI kötet 29 old.) A félreértés e fontos kérdésben, a hatalom át vételének a kérdésében Lenin ama másik nézeté bői fakad, amelyben látszólag ellentmondva fenti nézetének mégis a hatalomnak a kisebbsé: által való átvételéről ir: “Hogy a proletáriátu megnyerje a többséget ELŐSZÖR arra van szűk ség, hogy megdöntse a burzsoáziát és megragad ja az államhatalmat.” (Lenin, Collected Works Vol. XXIV- R- ed. 641 old.) Ezt azonban KIZÁRÓLAG olyan alkalmakr értette és hirdette Lenin, amikor a burzsoázi roppant súlyos válságba jut, amikor az állair aparátus széthull és amikor nincs más módsze a népet a válságból kivezetni. De még itt is hangsúlyozta: “A proletáriátu nem győzhet anélkül, hogy a maga oldalára me ne nyerje a nép többségét.” Lenin: Válási tás az Alkotmányozó Nemzetgyűlésbe. 1919 Somerfield “The Communist Trials” 37 old. A jelenlegi Smith gondolatellenörző törvén} bői fakadó bűnvádi eljárásokban pontosan aí hozzák fel a KP. vezetők ellen, hogy hisznek hatalomnak a kisebbség által való átvételében é a kormány ilyeténvaló erőszakos megdöntésébei Ezért fontosnak tartottuk, hogy lapunk hasál jain, ha akaratlanul is, de ne támasszuk al Brownellék helytelen érvelését. LEVELEK (Folytatás az 5-ik oldalról) tévesen ráknak minősítettek. Hiszen az valóba előfordulhat, hogy a sok százezer orvos, és a so millió orvosi diagnózis között helytelen diagn< zisok betegségmegállapitáSok is előfordulnak. Már most, amikor a kuruzsló egy ilyen “rál beteget” meggyógyít, akkor világrakürtöli, hog “kés nélkül meggyógyított egy rákbeteget. A kuruzslás az emberiség évezredes söt( múltjának maradványa. Manapság modem n hába öltöztetik, de mégiscsak a sötétség marat ványa. Mondanunk sem kell, hogy mi nem védjük i amerikai orvosok egy részének üzleti módszerei különösen a leggazdagabb orvosok, az America Medical Society önző klikkjeit. Aki figyelemm olvassa lapunkat, az jól tudja, hogy gyakran í élesen Ítéljük el őket. De ennek a sötét bandának etikáját, önzésé politikai maradiságát összekeverni a modern o vostudomány kétségkívül hatalmas fejlődésév. az a legsúlyosabb tévedés, öntudatos ember n széről pedig egyenesen vétkes könnyelműség. | OLASZORSZÁGBAN Nápolyban az idei mii ta vásáron, US kiállításán az atomenergia mii dennapi békés célokra való használatának lebt tőségeit mutatták be. ★ j Egybillióötszázmillió papír egy dolláros va forgalomban, az Egyesült Államokban. ★ AMERIKÁBAN kétszer annyi fagylaltot f? gyasztanak most, mint 35 évvelezelött.
