Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)

1956-07-26 / 30. szám

July 26, *1956 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5 Olvasóin!? irjcil? • • • ^ ] Az ellenvélemények közléséről Tisztelt Szerkesztőség! Amikor elolvastam a Magyar Szó junius 21- iki számában megjelent “Helyteleníti a kritikát a magyar vízumok ügyben” cimü és egy “Cleve­landi vasmunkás” aláirásu levelet, több éjjelen át nem tudtam aludni. Hiszen maguk is nagyon jól tudják, hogy Geréb munkástárs abban a cikk­ben az amerikai öreg magyarok nagyon régi és nagyon jogos panaszának adott kifejezést. És ime Önök mégis egy teljesen tudatlan ember név­telen levelének minden megjegyzés nélküli köz­lésével igyekeznek azt agyonütni. Ha az a hires “Clevelandi vasmunkás” olyan nagyon .jól ismeri ezt a dogot, miért nem sorol­ta fel, hogy az utóbbi években a magyar kor­mány hány látogatóba készülő öreg amerikai magyarnak adta meg a vízumot? És ha arról nincs tudomása,, hát miért szól hozzá_ Ezzel szemben azt nagyon jól tudjuk, hogy igen sok esetben miként utasították vissza kérvényünket gyakran egy évnél is hosszabb várakozás után. És hogy van az, hogy önök akik szintén nagyon jól tudják ezt a dolgot, lemertek közölni egy ilyen oktalan levelet, bármilyen jóakaratu em­bertől is jött —wminden megjegyzés nélkül? Én nagyon szeretném, ha az ilyen természetű dolgok alá mindenki odaírná nevét, hogy valami felelősséget vállaljon azért, amit ir, mint teszi például Geréb munkástárs is. Én rövidesen elme­gyek Clevelandba és akkor személyesen is bemu­tatom a “Clevelandi vasmunkásnak”"* a vízumok visszautasítására vonatkozó bizonyítékokat és láthatja, hogy milyen szerencsétlen két-balke- zeséggel kezelik Magyarországon az amerikai öreg-magyarok látogatásának ügyét. És végre megjegyzem, hogy a lapunkra is sú­lyos következményekkel járhat az, ha az olvasók régi és nagyon jogos panaszát ilyen jámbor, de tudatlan levelekkel akarják elfojtani. Hiszen ta­lán már elérkeztünk ahoz az időhöz, amikor a jo­gos kritikának helyet kell adni a lapunkban.. Legalább is mit itt úgy véljük. Munkástrási üdvözlettel: Mikita József A Szerkesztőség válasza: Sajnáljuk, hogy Mi­kita munkástársnak álmatlan éjszakákat okozott a “Clevelandi vasmunkás” levelének lapunkban való közlése, annál is inkább, mert véleményünk szerint nem volt oka az álmataln éjszakákra. Ak­kor lett volna oka, ha lapunk NEM közölné le bármely olvasónk JÓAKARATU — és ezt Mikita munkástárs is beismeri levelében, hogy a levél jóakaratu volt — ellenvéleményét bármily kér­désben, különösen olyan ügyben, amellyel a lap már nem egy cikkben foglalkozott. Mikita munkástárs leveléből nyilvánvaló, hogy súlyos bántalom érte Óhazai vizumkérvényének megtagadása következtében és ezt annyira lelké­re vette, hogy a vízumok kérdésében Geréb mun­kástárssal más véleményen levő olvasónkat tu­datlansággal, “két balkezességgel,” lapunkat pe­dig a vizumkezelés elleni tiltakozás “agyonüté- sével, elfojtásával” vádolja, sőt “súlyos következ- mények”-re tesz célzást. De mi neih fojtottunk és nem fojtunk el sem­milyen vitát, semmilyen tiltakozást. Hiszen pon­tosan a tény, hogy helyt adtunk, még hozzá fel­tűnő és nagy helyet adtunk Geréb munkástárs cikkének, bizonyítja azt, hogy a kritikát jogosnak tartjuk, még abban az esetben is, ha nem Írjuk alá a kritika megformulázásának minden részle­tét. Maga a szerkesztőség még Geréb munkás­társ cikke előtt foglalkozott már lapunk hasáb­jain a vízumok kezelésének nem kielégítő voltá­val. Ez azonban nem jelenti — és amig a mai szer­kesztőség vezeti lapunkat — nem is fogja jelen­teni, hogy becsületes ellenvéleményeknek ne ad­junk helyet ilyen vagy bármilyen más kérdésben. Mert az lett volna olvasóink véleményének, kri­tikájának ELFOJTÁSA, ha nem közöltük volna a ‘Clevelandi vasmunkás’ (vagy azt következőleg a múlt héten A. J hasonló értelmű) levelét. Mikita munkástárs attól fél, hogy a “Clevelan­di vasmunkás” levele “agyonüti” Geréb cikkét illetve kritikáját. De nem gondolja Mikita mun­kástárs, hogy az olyan kritika, az olyan véle­Az angol Labor Party követelni fogja az Eden- kormánytól, hogy alapvető változást eszközöljön a német kérdéssel kapcsolatos álláspontjában. A Labor Party semlegesített, bár felfegyver­zett Németország mellett foglal állást. Ugyanak­kor követelik a még mindig fennálló angol hadi­bázisoknak, mint Gibraltárnak, Máltának, Cip­rusznak, Szingapore-nak és Hongkongnak fel­adását. Ezek már túlságos tehertételek Anglia szem­pontjából, véli a Labor Party és ebben kétségkí­vül igazuk van. ★ Dulles ama véleményének adott kifejezést, hogy több ország csökkenteni fogja katonai lét­számát. Ez most az általános irányzat a világon, hangoztatta a mi külügyminiszterünk. Emellett az atomfegyverek egyre inkább feleslegessé te­szik a nagyszámú katonaságot. Végül pedig a feszültség enyhülése is hozzájárul a fentiekhez. Hogy aztán hogyan kell a feszültséget enyhí­teni és a nemzetközi jóviszonyt fokozni, azt a fenti kijelentése utáni napon gyakorlatilag mu­tatta be a mi külügyminiszterünk. Ahmed Hussein egyiptomi követtel tartott 30 percnyi tárgyalása folyamán tudtul adta neki, hogy Amerika visszavonja eddig fenntartott ajánlatát az aswani gát építésére. Tavaly decemberben Dullesék 54 millió dollárt mény, amelyet egy jóakaratu vasmunkás vi­szonylag rövid levele agyonüthet, az igen gyenge lábon áll? Minekünk sokkal különb véleményünk van Geréb munkástárs véleményeit illetően, mintsem féltsük azokat olvasóink hozzászólásai­tól vagy kritikájától. És nem tételezzük fel, mi több, biztosak vagyunk benne, hogy Geréb mun­kástárs ép annyira habozás nélkül leközölte volna a clevelandi olvasó levelét, ha történetesen neki kellett volna e kérdésben dönteni, mint mi. Még azt is felrója Mikita munkástárs a levél­írónak, hogy “névtelen” levélíró. Ezt a megjegy­zést igen csodáljuk. Mikita munkástárs ép oly jól tudja mint mi, hogy a bevándorlási hatósá­gok és mások is mennyire zaklatják a bevándo­rolt munkásokat, akik haladószellémü munkásuj- ságot olvasnak. Mi a levélíró nevét csak akkor helyezzük a levél alá, ha az illető felkér bennün­ket. vagy -— mint Mikita munkástárs esetében — levelének tartalma félreérthetetlenül nyilván­valóvá teszi, hogy elvárja neve közlését. Törté­netesen a “Clevelandi vasmunkás” aláírta nevét is, meg a “Clevelandi vasmunkás” jelzést is, de nem lévén biztos, hogy polgár-e vagy sem, jobb­nak tartottuk, ha a biztonság kedvéért nem kö­zöljük a nevét. A KURUZSLÓK MELLETT Tisztelt Szerkesztőség! Szeretnék hozzászólni a május 17-én megje­lent cikkhez. “ A kruzslók a rákbetegség vámszedői.” Mint látom a cikkíró Ur az orvosszövetségnek az Író­deákja. Cikke elején, mindjárt kijön, hogy ren­geteg kárt okoznak. Kinek? Az orvosszövetség­nek? A cikkíró nem a szegény betegeket sajnál­ja, hanem az orvosszövetségbe tömörült ilyen­fajta orvosok zsebelt, hogy elesnek a sok száz, meg ézer dollártól. Ezen betegek legtöbbje már ki lett fosztva az utosójától, az orvoszsövetségbe tömörült orvosok jóvoltából. Meg mondták nekik, hogy többet nem tudnak csinálni betegségükkel és végső elkeseredésükben fordultak, vagy for­dulnak az említett kuruzslókhoz. Persze ezek nin­csenek helybe és sokszor két-háromezer mérföl­ded távolságba is elmemiek*»az ilyen kuruzslókhoz és legtöbbje visszanyeri egészségét a másik része megkönnyebbül a fájdalomtól és meghosszabbít­ja életét.' Nézzük meg mennyire sajnálják az orvosi szö­vetség tagjai a szegény beteget. Néhány hónap­pal ezelőtt egy javaslat feküdt a szenátus bizott­sága előtt. A társadalmi orvosi kezelés kérdésé­hez negyvenhét orvost hivtak meg a tárgyalásra. A javaslat elbukott, mert negyvenhét orvos kö­zül negyvenhárom ellene szavazott, mert saját ajánlottak fel e célra. Anglia 15 millió dollárral járult volna az 1,300 millió dollárba kerülő nagy­arányú épitkezéshez, mig az amerikai irányítás alatt levő Világbank 200 millió dollárnyi kölcsönt adott volna. Ezt most mind visszavonják. Miért tette Dulles ezt a lépést? Dullesnek kétségkívül nem tetszik az, hogy az egyiptomi kormány keresi a kereskedelmi és üz­leti kapcsolatokat a Szovjetunióval és a népi de­mokráciákkal. Még kevésbé tetszett neki az, hogy Egyiptom elismerte a Kínai Népköztársaságot. Dulles most egy merész sakkhuzásra szánta el magát. Visszavonta az amerikai támogatást ar­ra számítva, hogy a szovjet csak “blöffölt”, amikor segítséget Ígért az óriási épitkezéshez. A póznani eseményekből Dulles nyilvánvalóan azt a következtetést vonta le, hogy a Szovjetunió — és még kevésbé a népi demokráciák — nincsenek abban a helyzetben, hogy egy ily óriási külső építkezésbe belemenjenek. Ha pedig a szovjet visszalépne, akkor Nasser két szék között a föld­re esne, aminek beláthatatlan következményei lennének. Azaz Dullesék ugyancsak látják a kö­vetkezményeket és a bennük rejlő lehetőségeket: az iránihoz hasonló puccsot Egyiptomban, mely­nek folyamán eltávolítanák Nassert és helyébe egy olyan ember tennének, akivel úgy Mr. Dul­les, mint a Wall Street jobban “megférne”. Érdemes lesz az elkövetkező napok, hetek ese­ményeit figyelemmel kisérni Egyiptomban. zsebüket nézték először. Három akadt mindössze akinek szive is volt és a javaslat mellett foglalt állást. Már most nézzük meg kik a kuruzslók? Elmondok egy esetet, a kis ötéves Kathy ese­tét, South Bend Indiánéban. Ez nagy szenzációt vert fel az egész országban, mert az orvos szö­vetség speciálistái nem tudták megmenteni a haláltól és lemondtak róla. Azt mondták “nem éri meg a karácsonyt”. 1954 juiusban rendeztek neki születésnapot és karácsonyt is. Egy újságíró kérdezte a kisleányt mit szeretne legjobban? Ba­bát, felelte a kisleány. Az országban az újságol­vasók 89 százaléka olvasta a nagy szenzációt. Több ezer babát küldtek a kisleánynak az ország minden részéből. Más jószivü ember is akadt, ki elvitte Kathyt az egyik kuruzslóhoz és mi tör­tént? A kuruzsló megmentette az öt éves kis­leányt a haláltól. Úgy, hogy megérte nemcsak az 1954-. de az 1955-ik karácsonyt is. Ma iskolába jár és a legjobb egészségnek örvend. Mikor az újságok hiriil hozták, hogy a kis Katyi megme­nekült a haláltól csak annyit írtak, hogy meg van mentve, azt is eldugták a lapok belső oldalá­ba, úgy, hogy csak 20 százaléka ha olvasta a kö­zönségnek. Nem akarom az orvos tudományt alá­becsülni! ők, azok akik az emberiség életének meghoszabbitásán, betegség esetén megkönnyí­tésén fáradoznak. De ám azok nem csak fejjel, de szívvel is gondolkoznak. Nem mint az cikkíró ur, ki csak zsebére gondol. B. E, ¥ (A Szerk. megjegyzése. Sohasem hittük volna, hogy fog akadni olvasóink között valaki, aki nyíltan a kuruzslás, illetve, kuruzslók mellett fog felszólalni. Hát ilyen is van köztünk. Nem cse­kély habozással közöltük e levelét az illetőnek, talán inkább csak elrettentő példának. A levélírója többrendbeli súlyos logikai, azaz gondolkozási hibán keresztül jutott el a kuruzs­lás helyesléséig. Zavaros gondolatmenete valahogy igy össze­gezhető : Az orvosok egy része ellenzi a társadalmi or­vosi kezelést (social medical care.) Aki ellenzi azt, az önző, gonosz ember. Az orvosok ellenzik a kuruzslást. Tehát a ku- ruzslást gonosz emberek ellenzik! Ennyit a zavaros logikáról, amely elméletben a kuruzslás helyeslésére vezette levélírónkat. Most pedig a konfúziónak gyakorlati forrásáról. Köztudomású, sajnos, hogy még mindig ezrek fordulnak kuruzslókhoz, nemcsak rák, hanem más betegségek esetében. A sok eset közül ter­mészetesen előfordulhat, hogy időnkint egy olyan személy is fordul hozzájuk, akinek nem is rákja, hanem más betegsége van, amelyet más orvosok Folytatás a 6 ik oldalon

Next

/
Oldalképek
Tartalom