Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)

1956-07-26 / 30. szám

2___________________________________________ AMERIKAI MAGYAR SZÓ . .■ ? July 26, 1956 UJ KORSZAK KEZDETÉN ax miqm^an Hírmagyarázat, Cikkek, Riportok RÁKOSI LEMONDÁSA Egészségi állapotára, korára és a személyi kul­tusz terén elkövetett hibáira hivatkozva Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Bi­zottságának első titkára, a múlt héten felmenté­sét kérte a párt vezetőségétől, amit meg is ad­tak neki. Lemondó levelében Rákosi Mátyás rámutatott arra, hogy hibái és tévedései kárt okoztak a Ma­gyar Dolgozók Pártjának és a magyar népi de­mokráciának. Nyiltan beismerte, hogy személye tehertétellé vált a pártnak, mert túl nagy táma­dási felületet nyújtott a nép ellenségeinek, ügy éhzi, hogy lemondásával is szolgálni fogja a dol­gozó nép és a szocializmus ügyét. Rákosi utóda — a Magyar Rádió Becsből to­vábbított jelentése szerint Gerő (a “Hídverő”) lett. Bemutatkozó beszédében Gerő Ernő hangoztat­ta, hogy bár a magyar népi demokráciának két­ségkívül vannak még belső ellenségei, nem lesz “második Póznán”. Rákosi hibáiról szólva, megállapította, hogy Rákosi képtelen volt alkalmazkodni a Sztálin- utáni helyzethez és ez akadályozta a kollektiv vezetés kialakulását. Külpolitikai programjáról beszélve hangsúlyoz­ta, hogy Magyarország sajnálja a Jugoszláviával történt viszályát és Ígérte, hogy munkálkodni fog a két ország közötti baráti viszony erősítése érdekében. “A Központi Bizottság ülésén, amelyen elfogad­ták Rákosi lemondását, négy uj tagof választot­tak be a Politikai Bizottságba, a párt legmaga­sabb fórumába és pedig: Marosán Györgyöt, a szociáldemokrata párt egyik vezető tagját, Ká­dár János volt belügyminisztert, akit Marosán- nal együtt 1950-ben a titóellenes porok idején le­tartóztattak, Révai Józsefet, aki 1953-ban vesz­tette el politikai bizottsági tagságát és végül Kiss Károlyt, a párt Ellenőrző Bizottságának el­nökét. Amerikai sajtóvélemény “Rákosi Mátyás lemondása — írja a New York Times julius 20-án — szivesen fogadott hír Magyarország minden barátjának. .. Póznán árnyéka lebeg Magyarország kommunista urai fölött. A magyar dolgozóknak, akárcsak a len­gyel munkásoknak, nincs kenyerük és szabadsá­guk. A gyúlékony anyag, ami oly erőteljesen lob­bant fel Poznanban, ott van Budapesten is... “A legjellemzőbb az a helyzetben, hogy nem rehabilitálták Nagy Imrét, aki körül a politikai elégedetlenség kikristályosodott, mint aki a mun­kások és parasztok érdekét képviseli. Ez az elé­gedetlenség. az egyik iró (Déry) szavaival élve, ‘a csendőrök és bürokraták jelenlegi rezsim’-jé- uek menesztését követelte.” Érdekes, hogy a New York Herald Tribune szintén Nagy Imrét emlegeti vezércikkében! “Jelentőségteljes, hogy Nagy Imre volt mi­niszterelnököt nem vették vissza a kormányba valamilyen formában. Nagyot azonosították a Malenkov-korszak politikai elveivel, melyek alap­ján megkönnyítették a nép sorsát, lassították az iparosítást és fokozták a fogyasztási javak ter­melését. Gyökeresebb változásra van hát Ma­gyarországon szükség mielőtt a magyar nép eny­hülést várhat jelenlegi elnyomásából.” ★ Tudjuk, nagyon jól tudjuk, milyen “envhii lést” szeretnének a Herald Tribune és a Név York Times urai a magyar népnek szerezni. A Standard Oil, az International Bell Telephon« Company monopolista urai átvennék a magyai »ép által épített uj nagyipart, Eekhardték szive gén beülnének a modernizált, gépesített magyai föld száz és százezer holdjába. Az ideimportáb csendőrök ugyancsak segítenének az enyhítésen mint ahogy megigérték. még a csecsszopóknal Js — torkuk átvágásával. Wall Street urai által elképzelt envhitésbő lem kér a magyar nép. És reméljük, hogy Nagy Irta: Geréb József A Sztálin átértékelésével kapcsolatos vitában a világsajtó azt tartja a legfontosabb és legiz- gatóbb kérdésnek, hogy Kruscsovék miért álltak elő a diktátor oly DRASZTIKUS leleplezésével most három évvel a halála után? Mi rejtett célja lehet Sztálin állítólagos bűneinek oly felsorolá­sának, amely rájuk is árnyékot vet? De azonkívül kitették magukat annak a vád­nak is, hogy egy halottat bántalmaznak, aki nem védheti magát. És végre, Beria kivégzésével ál­lítólag végetvetettek a sztálinizmusnak, mire Kel­lett. tehát az egész világot mélyen megrázó lelep­lezés, amely első sorban is a kommunista mozga­lom és eszme leghűségesebb követőit rázta meg? Ez most a kérdések kérdése: a millió dolláros kérdés. Már eddig két cikk keretében foglalkoztam ez­zel a problémával, mert mint írtam, az igen komplikált és nem lehet túlságosan leegyszerűsí­teni. Az első cikkben arra a kérdésre kerestem választ, hogy miképpen építhették ki az egyéni kultuszt még egy szocialista államban is és an­nak következtében miként ragadta magához Sztálin a korlátlan hatalmat, amit kíméletlen em­bertelenséggel használt fel ellenfelei felszámolá­sára. A második cikkben Sztálin történelmi mérlegét igyekeztem megállapítani. A mérleg egyik serpe­nyőjére helyeztem mindazon hibákat, tévedése­ket és erőszakosságokat, amiket Kruscsovék íel­sorolnak róla, a másikba pedig odakerült az a tény, hogy az általa képviselt “szocializmus épí­tésé egy országban” elv annyira bevált, hogy a világháború és hosszú polgárháborúból kikerült, csaknem a megsemmisülés előtt álló Oroszország még egyr második világháború borzalmai dacára is ma a világ második nagyhatalma, a mely nem csak katonai-erő, hanem a technikai fejlődés, a tudományok és a művészetek terén is a világ vezető államai között foglal helyet. Millió dolláros kérdés Ebben a cikkben a millió dolláros kérdésre igyekszem választ adni. Mint az előző cikkekben, úgy itt is nyomatékosan ki kell hangsúlyoznom, hogy én csak a saját véleményemet ismertetem. Különösen ebben a cikkben mondok olyasmit, ami lényegesen különbözik mindattól, amit eb­ben a kérdésben eddig bárhol is mondottak, vagy írtak. De remélem, hogy a logikus .gondolkodás segélyével képes leszek az olvasókat elvezetni azon konklúzióhoz, amely kielégítő feleletet ád a millió dolláros kérdésre is. A világsajtó állítása szerint a. moszkvai kong­resszuson elhangzott s Sztálin leleplezését célzó beszédek igazi értelme az, hogy a Szovjetunióban (és a többi népköztársaságokban is) végetvetet­tek a sztálinizmusnak. Ezzel tehát a “sztálin-kor- szak” végétért, de viszont uj éra sem keletkezett, amennyiben a kommunisták csak visszatértek a a régi marxizmushoz és leninizmushoz. Még Kruscsovék egyes nyilatkozatai is tápot nyújtot­tak ennek az állításnak. \ Az “izmus”-ok értelme A nagy baj az, hogy senki sem mondja meg teljes határozottsággal, hogy valójában mit is értenek ezen három, “izmus” alatt? Sőt mitöbb azokat nagyon sokféle módon magyarázzák. Ezért mielőtt tovább mennénk, tisztáznunk kell, hogy mit értsünk a marxizmus, leninizmus és a sztálinizmus fogalmak alatt? A könnyebb megértés kedvéért kezdjük a meg­határozást az utolsónál... Stálinizmus alatt addig a szocializmusnak gyors és erőszakos épí­tését értették. A kollektiv termelésre áttért or­szágok gyors és erőszakos iparosítását, a földmi- velés kollektivizálását s ezzel kapcsolatban az ellenzéket képező csoportok és osztályok erősza­kos felszámolását. Most ehhez járul még a Sztá­lin egyéni hiúságából származó nagymérvű jog­fosztó, szabadságtipró irányzat is. A leninizmus magyarázata sokkal egyszerűbb. Lenin azt hirdette és vitte a gyakorlatba, hogy ha valamely országban a szocialista kisebbség­nek alkalma nyílik az állami hatalom megraga­dására, akkor annak a kisebbségi csoportnak kötelessége megragadni az alkalmat és bevezetni a kollektiv termelést, mert számíthatnak arra, hogy amint a nép látja, hogy a változások a ja­vukat szolgálják, tömegesen csatlakozni fognak hozzájuk és e kisebbségből majd többség lesz. (Ezt a nézetet először a francia Louis August Blanqui (1805—1881) hangoztatta és ezért “blanquizmus” néven is említik.) A marxizmus definíciója már jóval komplikál­tabb és azért igen sokszor hamis értelmet adnak róla. Különösen az amerikai sajtó törekszik ar­ra, hogy a marxizmust is csak valami utópiszti­kus tervnek mutassa be. Azt akarják elhitetni az amerikai néppel, hogy Marx Károly (1818— 1883), a tudományos szocializmus megalapítója is éppen olyan misztikus tervet dolgozott ki, (Folytatás a 6-ik oldalon) litika jobbára továbbra is merev maradt és a ré­gi, kitaposott utakat követi. A német kérdésben, a leszerelés kérdésében, valamint a SEATO-val, a NATO-val és a szövetségesekkel kapcsolatban kevés kivétellel az eddigi álláspontra helyezkedik. A lap sajnálkozását fejezi ki afölött, hogy “az ( Egyesült Államok politikája ugyanolyan merev maradt és bizonyos vonatkozásokban csaknem olyan módon, mint egy dinos^rurusz-csontváz.” A nemzetközi feszültség enyhülése uj helyzetet teremt és ezért feltétlenül szükséges, hogy a Nyugat vezetői kidolgozzák az uj helyzethez al­kalmazható uj politikát. A Post-Dispatch vezércikke, még Dulles egyip­tomi “mesterfogása” előtt íródott. Ugyan mit írnak majd külügyminiszterünk e legújabb “me­redek” lépéséről ? halasztások, amikor a nagy harc folyik a szoci­alizmus bevezetéséért, de a határvonalat egyszer meg kell huzni. A Magyar Szó szerkesztőségének véleménye szerint ez az időpont már RÉGEN ESEDÉKES­SÉ VÁLT! Gyorsan és hathatósan emelni a magyar nép életszínvonalát! A gazdasági, politikai alapfelté­telek megvannak. Ha ezt megteszik, akkor, Kossuth szavaival élve, a pokol kapui sem fogják tudni megdönleni a magyar népi demokráciát. iiiiHiiiiiinnm>iH»*>nBinllllillll>l AMERIKAI MAGYAR SZÓ Published weekly by. the Hungarian Word, Inc., ISO E. 16th St., New York 3, N. Y. — Tel.: AL 4-0397 Subscription rates: In U. S. A. and Canada $7 a year. Foreign $8 one year, $5 half year. Single copy 15c. Ouüestól - uj politikái? Az utóbbi időben a fő kérdés, amellyel a nyu­gati külügyminisztériumok foglalkoznak, az, hogy mi lenne a Nyugat megfelelő magatartása az egyre erőteljesebben kibontakozó uj szovjet po­litikával szemben. A St. Louisban megjelenő Post Dispatch erősen bírálja az Egyesült Álla­mok merev külpolitikáját. A lap szerint a nem­zetközi feszültségnek a genfi értekezlet után be­következett enyhülése arra kötelezte az amerikai külpolitika vezetőit, hogy “uj eszméket, uj politi­kát, valamint a szövetségeseikkel, a semleges és a kommunista államokkal kapcsolatban uj bánás­módot javasoljanak”. Az amerikai vezetők azon­ban — mutat rá a lap, lényegében kitértek e fe­lelősség alól. A lap kiemeli, hogy az amerikai po­1 " X Imre, és Déry Tibor — mihelyst tudomást sze­rez arról, hogy ö lett a Times és Tribune urainak és a mögöttük álló Wall Street-i tőzsérek ked­vence és reménysége, kategorikusan kijelenti, hogy nem kér pártolásukból. A fentieket előrebocsájtva, a Magyar Szó szer­kesztősége a magyar nép iránti őszinte jóakarat­tól vezérelve, ama véleményének ad kifejezést, hogy amennyire ily távolságból és a közvetlen tapasztalat, tanulmány hiján megállapíthatjuk, Magyarországon igenis időszerű és ajánlatos vol­na a nép életszínvonalának AZ EDDIGIEKNÉL GYORSABB TEMPÓBAN való emelése. Köztudomású, hogy a szocializmusban a dolgo­zó nép legöntudatosabbjai, akik a szocializmus feltételeit megteremtik, úgy biztosítják maguk­nak A NÉP TÖBBSÉGÉNEK támogatását, jóaka­ratát, hogy GAZDASÁGI IGÉNYEIKET a régi rendszernél hatékonyabban elégitik ki. Ebben az alapvető elvben lehetnek módosítások, lehetnek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom