Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)

1956-11-08 / 46. szám

14 AMERIKAI MAGYAR SZÓ November 8, 1956 A JÓ EGÉSZSÉGÉRT Az arthritis (izületi gyulladás) Mielőtt e cikksorozatot megkezdenénk, szeret­nénk megértetni olvasóinkkal, hogy nem Ígérünk gyógyulást, mert nem tudjuk, hogy ez az uj módszer, amellyel foglalkozunk, feltétlenül be­vált-e. Olyan rengeteg csalódásban részesültek az izületi gyulladásban szenvedők a beígért gyó­gyulásoktól, hogy helytelennek tartanánk, ha ugv értelmeznék cikkeinket, hogy biztos gyógyu­lást Ígérnek az olvasóknak. Egy azonban bizo­nyos, hogy az uj gyógymód egyszerű, semmi kü­lön költséggel nem jár és szinte úgy érzi az em­ber,. ha olvassa, mintha nagyon is észszerű volna, azért határoztuk el, hogy ismertetjük olvasóink­kal. E sorok Írója maga is arthritisben szenved és e cikksorozatban, mely tulajdonképpen mint bejelentettük egy nemrég megjelent könyv is­mertetése, illetve annak kivonata, a kösőbbi he­tek folyamán leírhatja saját tapasztalatait az uj módszerről, amennyiben megkezdte annak rendszeres követését. t Mi okozza az izületi gyulladást? A folytonos súrlódás okozza. Ha a test olajtar­talma kiszárad, a gépekhez hasonlóan csikorogni kezd. Az Ízületek csontjai dörzsölni kezdik egy­mást és ebből keletkezik a baj, megdagadnak az Ízületek, gyulladásba esnek, stb. Miután ezt már rég megállapították, a könyv írója kísérletezni kezdett azzal, hogy miképpen Olajozhatná meg az emberi szervezetet, mely tu­lajdonképpen szintén egy gépezet, csupán még komplikáltabb és különlegesebb, mint a többi is­méit gépek. Rengeteget kísérletezett szójabab, kukorica, mogyoró olajjal, de végre rájött, hogy KOLTÓ Kosztolányi egyszer egész tanulmányt irt a legszebb magyar mondatról: “Elhull a virág, el- áramlik az élei...” Ugye kivülről tudod? — ez a szeptemberi vers kilencedik sora: a virág a völgyben hullott el, a völgy emlékezetünkben, senki nem tud róla. Valahol Költőn van. Elindultam, hogy megkeressem a völgyet. Mi lehet a neve? Haza akarom vinni a völgy nevét, áddig ki nem megyek Erdélyből. V. NYILAS5Y VILMÁVAL, a Petőfi Muzeum igazgatójával voltunk Költőn. Az épület köz­pontja a kastély. A gazdaság elnöke kisér. Nyi- lassy Vilma a Petőfi-szobát keresi, én az abla­kot, mely északnak, a hegyek felé néz. Az elnök kis zavarral köhint: s szoba, se ablak. Ugyanis, évekkel ezelőtt kibontották a közfalat; az első- emeleti szabónak, ahol Petőfi és Szendrey Julia a nászheteit töltötte, nyoma sincs, beleolvadt egy kultúrterembe, “az alkovenes szögletszoba” helyén színpad áll. De Ígérte az elnök, hogy ve­szik a vakolókanalat; és a malteros ládát, és fel­állítják újra a közfalat, ajtót is vágnak rá. Fusson az ablakra vadszőlő, mint akkor, mint régen: hogy sápadjunk el és torkunkban verjen szivünk, mikor a tárt ablakon át meglátjuk a völ­gyet, ezt az igézetest, ezt a névtelent, ezt a halha­tatlant. A folyók, hegyek és völgyek, lám, a helyükön vannak. Itt az erkély, fedett fatornácos, északra néz; itt a táj, a ködös, őszies, amiért idáig utaz­tam ... Többen állunk a nyitott tornácon. Megakad a szemem egy szikár parasztemberen, nem idős, de ahogy a kalapja alól végig’dzslat rajtam és a tá­jon. megérzem: ez az én emberem. Sebők Mihály­nak hívják, kocsis volt az apja a Telekieknél, negyvenkét éves, itt született. — Ez a folyó, a mező végén? — kérdem tőle halkan. — Az. A Lápos. — A mezőnek mi a ne­ve? — Ez a Szeles-dűlő. — És tudják, hogy er­ről irta azt a... Elmosolyodik: — Azt a verset? Persze, tud­juk. SZELES-DŰLŐ, ez a neve — hallottad már valahol? A kastély dombjától a Laposig ér, itt a ház mögött valaha mélyen lenyúló gyümölcsös és virágoskert volt, azért nyíltak a völgyben a együk sem ér semmit; csupán egy olajat talált al­kalmasnak a vitamin D olajat. Hogy mit ért ez­alatt, majd későbbi cikkeinkben ismertetjük. Rájött arra is, hogy étkezési szokásaink, dié­táink is segítségünkre lehetnek abban, hogy Ízü­leteinket megolajozzhassuk. Tehát egyszerű, könnyen alkalmazható diétákat is dolgozott ki, az arthritisben szenvedők számára. E könyv írója azt tartja, hogy rossz étkezés következtében bárki megkaphatja az arthritist, viszont, helyes étkezéssel mindenki megszaba­dulhat az arthritis kínjaitól, mindössze a nyomo­rékká vált tagok nem nyerik vissza többé ere­deti formájukat. Ez idő szerint több mint 10 millió ember szen­ved arthritisben csupán az Egyesült Államokban. Ennek háromnegyedrésze nő, miután bár az okát nem tudják, de ez a betegség sokkal gyakrabban támadja meg a nőket, mint a férfiakat. Éghajlatnak nincs semmi köze az arthritishez, mert a napfényes Floridában és Kaliforniában éppen olyan gyakori ez a betegség, mint az or­szág bármelyik más részében. Többféle arthritist ismernek Az orvosi tudomány az arthritis többféle faj­táját ismeri. Mindegyiknek más a megnyilvánu­lása, más helyen támadj» meg a beteget és a fájdalmak enyhítésére is más és más módszert használnak. Természetesen mindenkit a saját baja érdekel és fontos az, hogy a bajt helyesen állapítsák meg. Mindenesetre két főtipus a legjobban is­mert fajtája az u. n. “osteo” és reumatikus kerti virágok. Kazlak a mezőn, távol a Lápos fü­zesei, jobbkézről az a Cibles, amott a Roszály, a nagy hegy, októberben, de néha már szeptember végén is hó van reggelente a csúcsán. Mint 1847- befi: esős ősz volt, korai hideg. De látod arnoltnn a Ü li világot? Már hó tokává e! a bérei leiéit. .. Hol irta a verset? Szerintem az alkovenes szo­bában. A vers hangulata a reggelé: pillantás az ablakon át a hegyek felé. A hagyomány azt tartja, hogy a malomkőasz­talnál irta. A kastély parkjában, oldalt áll egy öreg somfa — Petőfi somfája, mondják —, léc­kerítéssel körülfogva, a fatörzs mellett malom­kőasztal, a malomkőasztal előtt Erzsi néni — Bencze Imréné —, egykori grófi szakácsnő be­széli, hogy mit hallott ö régen. — Három hétig lakott itt Petőfi Sándor, itt mulatoztak a malom­kőasztalnál esténként, úgy hallottam. Ide hozta a feleségét, a Zrínyi Ilonát;. .. Drága Erzsi néni: egy nagy magyar asszonyt ismer, aki méltó Petőfihez, Zrínyi Ilonát. Össze­párosítja őket a köasztalnál. Ne mosolyogj rajta, éz olyan szép, hogy a torkomat fojtogatta valami Nem lehet Költőn a Petőfi-somfánál nem gon­dolni Júliára. Hatvány Lajos mondja, hogy én azért védem Szendrey Júliát, mert nem értek a női lélekhez. Nem tiltakozom ellene, tényleg sem­mit sem tudok erről a bonyolult szerkezetről, de legalább vallom, hogy azt csak maguk a nők is­merik, egy parasztasszony mindenesetre jobban, mint három pszichiáter. Szendrey .Júliát igy né­zem, férfiszemmel, nem a húszéves özvegyet, akit tönkrepletykázott a kor, a barátnők és szer­kesztők lázitották ellene a hazát, hanem Júliát — Költőtől Mezőberényig. ahol felült Csipkár Pál szekerére, karján ;i kisfiával követte a költőt utolsó útjára, a háborútól fortyogó Erdélybe, le egészen Tordáig, távoli ágvuszó, vad hegyek, bi- valyfogatos lövegek, egy vesztésre álló harc ka­tonái között. Szertelen volt?? Szertelen volt tel­ve ellentmondásokkal, de mert nem értek a női lélekhez, csak ezt a bátor, ezt a sápadt szép ar­cot látom a mezőberényi ekhós ponyvája alatt. Ezt védem, nem mást. A VADFOGÓT keresem a kastély parkjában. Teleki Sándor sírját, nem találom. Hatvány La­jos 1918-ban járt Költőn, a sírt még a kertben látta, oda temetkezett a költő házigazdája, arccal arthritis. Az “osteo”-arthritis a legelterjedtebb formája e betegségnek. Nevét a görög “osteon” (csont) szóból kapta. Ez a típus majdnem mindig a cson­tokat támadja meg és onnan is ered a neve. Ez lehet néha a nehéz munka következménye, sőt erős testgyakorlat is előidézheti, amennyiben a csont végén levő porcogót elvásitja. Az orvo­sok néha úgy hívják, hogy “hypertrophic arthr­itis”. Egyesek azt hiszik a kor következménye, ez azonban kétséges, mert hiszen van vagy húsz­millió hasonlókorú egyén, akik hasonló munkát is végeznek és mégis csak egy, aránylag kis há­nyadának van meg ez a betegsége. Dr. E. F. Rosenberg chigagói orvos jelentésében megbáfol- ja ezt az elméletet, a következőkben. Osteo-Arthritis az ujjakban például majdnem mindig a középső ízületet támadja meg, holott mindegyiket használjuk. Az egyik csípőt támadja meg a kór, holott mindegyikei használtuk az évek folyamán. Ülő munkások is sokszor szenvednek e beteg- Rosenberg chicagói orvos jelentésében megcáfol- ségben, holott csontvázukat nem erőltethette meg az ülő munka. A test melyik részét támadja meg leginkább az osteo-arthritis ? Férfiaknál leginkább a térde­ket, lábakat és a hátgerincet támadja meg. Nők­nél inkább az ujjakat, kezeket, térdeket és a hát­gerincet. Másszóval azokat a testrészeket, me­lyek legtöbb munkát végeznek. Az amerikai nép 70 százaléka szenved e beteg­ségben, mire az 55-ik életévét eléri. Az osteo-arthritis nem uj keletű. A történelem kezdete óta ismerik, még a történetelőtti óriás­állatok dionszauruszok gerincében is megtalálták nyomait a kutatók. Egyiptom, Görög és római civilizáció lakosai sem voltak mentesek e beteg­ségtől. A könyv szerint valamennyinek volt egy kö­zös hibája, hogy rendszeresen vizet ittak evés közben. Nem a viz ivás ellen van a kifogás, de a vizivás rendszere és módja ellen, de ez későbbi cikkeinkben újra szóba kerül. (Folytatjuk) a Szeles-dűlő felé. Ma nincs ott. amikor a Tele­kiek túladtak a kastélyon, a sirt a rokonság a temetőbe helyeztette át. A fekete márványon kopott-arany betűk: Itt nyugszik római szent­birodalmi gróf Teleki Sándor, 1848 49-beli hon­véd ezredes... Bocsánat, sirfeliratkészitők és szentbirodalmi ceremóniamesterek, nekünk is van etikettünk, itt rossz a rangfelsorolás: az utóbbi a magasabb cim. . . Ülünk a fűben, a te­metődombon, előttünk Költő, jobbról a katalini torony. “Tiszta időben tizennyolc falunak feihér tornya látszik... harangjaik hangja elhallat- szik hozzánk a völgybe” — igy irt otthonáról Teleki Sándor. A PETöFI-SOMFA egyik gallyát viszi magával haza Nyilassy Vilma. Mire Nagybányára érünk, széthullanak a piros bogyók. Elhull a virág, asz- szonyok — minden virág —, eliramlik az élet is. A vöigvet a vers őrzi, halhatatlan Dienes András RÖVIDEN “Ahol szabadság honol, ott az én hazám.” NIXON kijelentette egyik beszédjében, hogy négy-napos munkahétnek nézünk elébe. — Mr. Nixon megfeledkezik arról, hogy sokan örültünk, ha csak 3 napos munkahetünk is volt egy másik, republikánus elnök, Hoover idejében. ★ Mr. Eisenhower elrendelte, hogy kortesei csak az igazat mondják el mindenütt. — Ez nagyszerű, mondják a demokraták. Ha ezt megteszik, akkor nekik már semmit sem kell mondani és nagy többséggel lesznek beválasztva, a demokraták. ★ A STATE’S Rights (államok jogának) csúfolt jogtalansági törvény programja a következő: Jog a sztrájktörésre (scabbing) jog a legalacsonyabb munkabérek fizetésére, jog a munkásszervezetek letörésére, jog a munkaórák meghosszabbítására, jog a fentiek által okozott szenvedésekre. % A Magyar Szó jó újság, • Nincs benne, csak igazság!

Next

/
Oldalképek
Tartalom