Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)
1956-10-25 / 43. szám
October 25, 1956 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 2 'Munkál ur fogták Eisenliowert VÁLASZTÁSI ARÉNA 1 S._________________________________r tíz pontos program “UJ AMERIKA”-ÉRT New York város szervezett munkássága két nagyirányu tömeggvüléssel fog hozzájárulni a Cadillac-kormány jelöltjeinek megbuktatásához és egy, a munkásság nagyobb hányada számára elfogadható kormányprogram megvalósitásához. Október 31-én, szerdán két monstre gyűlés lesz New York utcáin. Az egyiket a város legnagyobb szakszervezete, az ILGWU szervezi a déli munka- sziinetben a Seventh Avenuen, 34. és 40. St. között. Erre kb. 250,000 munkás részvételét várják. Főszónokok a demokrata párt fő jelöltjei, Stevenson, Kefauver és Wagner lesznek. Délután 5 óra tájban a Union Square-en rendez tömeggyülést ugyanazokkal a szónokokkal az Amalgamated Clothing Workers of America. A N. Y. State Labor Committee for Political Education egymillió röplapot osztott ki a városban Stevenson “Uj Amerika” programjának népszerűsítésére. E program főbb pontjai a következők: 1. Visszaadni a munkásságnak a jogokat, amelyektől a Taft-Hartley-törvény megfosztotta őket. 2. $1.25 minimális órabér! 3. Átszervezni az adófizetési kötelezettséget olyan alapon, hogy azok fizessenek a legtöbbet. akik legjobban birják! 4. Kiszélesíteni és megjavítani a társadalombiztosítást (Social Security). 5. Minden családnak megfelelő lakást és környezetet biztosítani! 6. Teljes lehetőséget biztosítani minden gyermeknek a tanulásra, fajra, vallásra, anyagi helyzetére való tekintet nélkül. 7. Megadni a farmernek a nemzeti jövedelemből őt megillető részt. 8. Megvédeni és kifejleszteni a nemzeti kincseket a köz javára, nem pedig egv maroknyi ember nyerészkedési vágyának kielégítésére. 9. Megszüntetni mindenféle megkülönböztetést és érvényt szerezni az utolsó betűig a szabadságlevélnek (Bill of Rights). 10. Az elnöki hivatalt ismét a nemzet tényleges és erőteljes vezető fórumává kell tenni és a kormányzatot a nemzet igaz tulajdonosainak, a nép kezébe kell visszaadni. E tiz-pontos programból feltűnően hiányzik a békéről és békés együttműködésről való megemlékezés. De ha figyelembe vesszük, hogy előző években a szakszervezeti vezetők e pontba hidegháborús propagandát tettek, ez a hiány nem oly súlyos, aminőnek látszik. Különösen ha tekintetbe vesszük Stevenson központi kampányigéretét, a H-bomba beszüntetésének követelését. A Magyar Szó azt állítja, hogy bármily szép ez a tiz-pontos program, ezt csak a béke feltételei között lehet megvalósítani. A békéhez pedig szükséges a hidegháború további enyhítése, a szocialista és tőkés államok közötti békés együttműködés feltételeinek biztosítása, fejlesztése. A Magyar Szó azt állítja, hogy az idei kampány legfontosabb kérdése a nép számára a Nixon-ve- szedelem elhárítása, a Cadillac-kormány menesztése. Ezt nem lehet semmilyen “tiltakozó szavazattal” (protest vote) elérni, ezt csak a demokrata elnök és alelnök megválasztásával lehet elérni. A második legfontosabb kérdés a dixiekraták uralmától megszabadítani a kongresszust. Ezt csak olyan kongresszussal lehet elérni, amelyben a szervezett munkásság számára elfogadható képviselők, szenátorok többségben lesznek és igy megváltoztathatják a filibusztert lehetővé tevő 22-es házszabályt. Utána pedig megváltoztatni a bizottsági elnökségek szenioritáson nyugvó elvét, amely évtizedek óta reakciós déli törvényhozók ölébe dobta a legtöbb fontos bizottsági elnökséget. És végül s mindenekfölött a béke kérdése. Stevenson ajánlata a H-bomba további kipróbálásainak beszüntetése'az első konkrét amerikai ajánlat az első lépés megtételére az őrült fegyverkezési hajsza megállítására s azt követöleg a íoA republikánus pártvezérek, félve a korteskörutra küldték ki a két súlyos A választási kampány kezdetén a republikánus párt vezetőségének az volt a terve — legalább is ezt hitették el Eisenhowerrel —, hogy az elnököt legfeljebb 5—6 televíziós beszéd megtartására fogják felkérni a kampányban, nehogy tul- hágosan megerőltessék az egy év leforgása alatt két súlyos betegségen átment államfőt. Mire azonban a kampány kifejlődött és különösen a Maine-i váratlan demokrata győzelem s számos más, a republikánusokra nagyon kedvezőtlen jelek mutatko- zása után, a republikánus vezetőség elhatározta, hogy Eisenhower- nek sokkal aktívabb részt kell venni a kampányban, különben — el vannak veszre. Evégett elszánt lépésre határozták el magukat: kockára teszik az elnök életét abban PwlgM *>• a reményben, hogy talán kihuz- Eisenhower za valahogy november 6-ig — ÉLVE ! Az az érzésünk, hogy a republikánus pártot uraló nagy üzleti köröknek Eisenhower léte- vagy nem-léte csak november 6-ig “életkérdés”, azaz csak addig van rája múlhatatlan szükségük, csak addig pótolhatatlan és felbecsülhetetlen számukra. Tudják, hogy nélküle semmi esélyük sincs a választás megnyerésére. Viszont a választás napja után már az lesz a helyzet, hogy ha él, ha nem, ott van Nixon! Nem hisszük, hogy tulzunk, ha feltételezzük, hogy szivük mélyén talán nem is bánnák, ha Eisenhowerrel valami történne, mert köztudomású, hogy a republikánus párt igazi gazdái Eisenhowerre már 1952-ben is csak ugv néztek mint egy nagytekintélyű, katonára, aki a politikában teljesen járatlan és akinek egyes lagymatag “liberális” nézeteit el kell tűrniük. mert csak e személy révén juthatnak ismét a husosfazék, azaz az ország kormánykereke mellé! A republikánus párt igazi urai, a nagy üzletbárók, pénzkirályok, mindig inkább a Taft-féle konzervatív politikusokkal érezték magukat otthonosan. Nixonnal pedig éppenséggel telitalálatot érnének el, ha ez az éretlen, de ambiciózus fiatalember Eisenhower frakkjában az elnöki hivatalba juthatna, mert tudják, hogy ezzel .az emberrel azt tehetnének, amit akarnak. Nixonnal ugyanis pontosan ellenkező a helyzet mint Eisenhowerrel. Eisenhower saját presztízse révén vonzsolta be a republikánus pártot a hatalomba. Nixonnak viszont egyénileg nincs semmi tekintélye, kivéve a nagytőkések között — Nixon mindent a republikánus pártnak köszönhet, az ‘alkalmazta’ először képviselőjelöltnek, az választtatta meg szenátornak, az jelöltette alelnöknek — kétszer is. Szóval Eisenhower kiküldték korteskörutra. Az elmúlt héten négy nap alatt beutaztatták vele Minnesota államot, az északnyugati államokat (Washington, Oregon) Californiát, valamint Co- loradot. És Ike elmondotta a beszédeket, amiket előírtak neki. Ezekből idézzük az alantiakat a kampány fontosabb kérdéseiről: NIXON: “Számos hiábavaló, oktondi kísérlet történt, hogy e nagy amerikai jellemét lekicsinyeljék” és remélte “hogy ezeket a hiú kisérlete- ket szét fogják zúzni, miként megérdemlik.” FARMEREK HELYZETE: “Nem egyenes beszéd azt mondani, hogy a farmerek jobban jártak volna a régi programmal, amely felhalmozta a termésfeleslegeket és lenyomta az árakat.” BÉKE: “Az igazi tényállás az, hogy az amerikai nép tudja a különbséget a koreai veszteséglisták ideje és napjaink között.” BOLDOG AMERIKA: “Nem, ez nem egv beteg Amerika, ez egészséges Amerika. Nem gyenge nemzet, hanem erős. Nem egy féiő, hanem egy bizakodó nép.”.. . Hosszú idő óta nem láttam annyi boldog embert, mint most.” A republikánus vezérkart örömmel tölti el a lelkesedés, amellyel a nép Eisenhowert fogadja — bár, itt, ott, mint pl. Los Angelesben, ahol “tévedésből Eisenhower egy gyár munkássága kozatos leszerelésre. Amerika népének nincs más kiútja, mint a fenti közvetlen célokért küzdeni, ha demokráciáját fenntartani, jólétét növelni és életét biztosítani akarja. demokraták térnyerésétől, kimerítő betegségen átesett elnököt. előtt mondott kortesbeszédet, fagyasztó közöny fogadta. De az igazi aggodalmat az váltja ki a republikánusokból, hogy Stevenson nem enged a “48”- ból, bevetette a hidrogénbomba-kisérletek beszüntetésének kérdését és — a nép egyre nagyobb érdeklődéssel kiséri Stevenson kijelentéseit és az ezzel kapcsolatban kifejlődő országos, sőt nemzetközi vitát. Mert a vita — Bulganin és a szovjet kormány ismételt kijelentésével, hogy ők hajlandók azonnal elfogadni Stevenson kijelentését, nemzetközivé vált. Igv aztán kezd kialakulni a két elnökjelölt vá- lesztási kampányának fő jellegzetessége. Az elnök mindenkit megnyugtató, mindenkinek minden jót ígérő beszédeket tart, semmilyen részletkérdésbe nem megy bele, nagy általánosságokat ismétel meg, és rózsaszínű szemüvegen keresztül tekint a világra. Olyan boldogok vagyunk, hogy aki ennél nagyobb boldogságot Ígért, az csal — ez Eisenhower kampányának főtémájp. Stevenson ezzel szemben nem diadalutat ren- deztet magának. Megáll kis városokban, a nagyobb városokban utcai gyűléseken is résztvesz. És, ami a legfontosabb és legjellegzetesebb, Stevenson részletesen belemegy a nemzet és a világ előtt álló minden fontos kérdés részletes taglalásába, különösen a hidrogénbomba áltat képviselt élet-halál-kérdés megoldásának elemzésébe. Figyeljük meg, hogy Eisenhowerrel ellentétben Stevenson tényeket, adatokat hoz fel minden ügyben. És pedig: NIXON: “Ennek az embernek sokféle álarca van... a kongresszusban segített megfosztani egymillió munkást a minimális órabér előnyeitől... a lakásépitési javaslat ellen szavazott... ellenezte a szövetségi segélyt az orvosi egyetemeknek... de támogatta a Taft-Hartlev javaslatot.. aki Eisenhowerre szavaz, az Nixonra szavaz. BÉKE: “A republikánusok maguknak követelik az érdemet a koreai háború beszüntetéséért. Talán még Sztálin haláláért is maguknak követelik az elismerést, ami, tudniillik lehetővé tette a koreai fegyverszünetet. KONGRESSZUS: Ami jót mégis elértek az utóbbi négy év alatt, azt Eisenhower csak a demokrata többségű kongresszus támogatásával érte el, mert nélkülük, ha csak saját pártjára kellett volna támaszkodni, még azt a kevés jót sem érhette volna el, ami valóban megtörtént az elmúlt négy év alatt. Gratulálunk a Jókainak A newyorki Jókai Magyar Betegsegélyző Egylet, mint értesülünk, október 28-ikán, vasárnap fényes bankett keretében ünnepli meg fennállása 50-ik évfordulóját a Riverside Plaza Hotel báltermében. A Jókai Magyar Betegsegélyző e félévszázad alatt áldásos, testvérsegitő munkát fejtett ki a newyorki magyarság körében. Vezetői és tagjai kivették részüket minden érdemes, a közjót szolgáló társadalmi megmozdulásból. A Magyar Szó szerkesztősége és newyorki olvasótábora örömmel csatlakozik azokhoz, akik további jó munkát és sok sikert kívánnak az érdemes intézménynek. , ,, , ALBANY. N. Y. városban dr. Allen H. Benton geológus megbízást kapott az Albany State Col- legetól, hogy három éven át tanulmányozza a bolhákat. A College arra kiváncsi, hogy a bolha tudatosan válassza-e ki az áldozatait, avagy megcsíp mindenkit, akihez hozzáférhet. ★ AMERIKÁBAN Columbus felfedező útja óta több mint 100 madárfaj veszett ki. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Published weekly by the Hungarian Word, Inc., ISO E. 16th St., New York 3, N. Y. — Tel.: AL 4-0391 Subscription rates: In U. S. A. and Canada $7 a year foreign $8 one year, $5 half year. Single copy 15c.