Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)

1956-10-25 / 43. szám

1 AMERIKAI MAGYAR SZŐ October 25, 1956 ax eMfr&yek n\ftm0>an Hírmagyarázat, Cikkek, Riportok áz “Európai Közösség” és as isj világhelyzei Uj jelenség a nyugati politikában, hogy új­ból felbukkant az európai közösség gondolata, s ezúttal, úgy látszik, az eddigieknél konkrétebb formában. Sajátsága és érdekessége az uji vál­tozatnak, hogy a nyugat-európai országoknak — Angliának, Franciaországnak és a Német Szövetségi Köztársaságnak — bizonyos önálló­sági törekvései nyilvánulnak meg benne Ame­rikával szemben. Ilyen értelemben uj jelenség az európai közös­ségi gondolat jelenlegi koncepciója. Az úgyneve­zett “európai integrációs” tervek eddigi* változa­tainak az volt a közös vonásuk, s egyben legsú­lyosabb belső ellentmondásuk is, hogy a Wall Street gazdasági érdekeihez alkalmazkodtak s tulajdonképpen Washington európai befolyásá­nak stabilizálását kellett volna szolgálniok. Per­sze, hiba lenne eltúlozni az európai befolyásá- gondolat uj változatának Amerika-ellenességét, a szónak még abban a leszűkített értelmében sem, ahogy általában a nyugati tőkés országok­ban értelmezik az Amerika-ellenességet, vagy akár csak a függetlenséget Amerikától. De anv- nyi, úgy látszik, bizonyos, hogy az uj európai terv nem Washingtonból indult ki, sőt hivatalos amerikai körökben igen fanyar “jóindulattal” fogadták. A helyzet iróniája, hogy a nyugat-eu­rópai hatalmak olyankor fordulnak el Ameriká­tól, amikor az Egyesült Államok kormánya bár­milyen meggondolások és belső kényszerítő kö­rülmények hatása alatt is, de kétségtelenül mér­sékeltebb irányzatot követ, mint angol és fran­cia partnerei. Legalább is ez a helyzet a szuezi kérdésben, amelynek melléktermékeként került most az eszmék piacára az uj európai gondolat. Az angolok és a franciák a szuezi ügyben szer­zett tapasztalataikból azt a következtetést von­ják le, hogy a “nyugati egység” nehéz helyzetek­ben inkább hátráltatja, semmint előmozdítja a nyugatiak akcióképességét, ami mellesleg ter­mészetes is, tekintettel az imperialista politika természetében rejjő ellentmondásokra. Nem kell nagy jóstehetség hozzá, hogy előre megmondjuk: a leszűkített nyugati egység, amely a három vezető európai tőkésország politikai és gazdasá­gi érdekazonosságán épülne fel, az első komo­lyabb helyzetben ugyanúgy csődöt fog mondani, mint ahogy, csődöt mondott az amerikai vezetés alatt álló irányzat. Adenauer szerepe és célja Adenauer vetette fel brüsszeli beszédében az európai közösség gondolatát jelenlegi uj formá­jában. Adenauer Brüsszelben azt fejtegette, hogy az Amerikától való függés megbénítja a nyugat-európai országok cselekvőképességét, te­hát olyan közösségi rendszerre van szükség, amelyre nincs befolyásuk az amerikai külpoliti­ka esetleges változásainak. Az amerikai politi­ka legkövetkezetesebb európai képviselőjének ez az állásfoglalása persze lehet egyszerű taktikai manőver is. De ha csupán taktikai manőverről van szó, akkor is jellemző a helyzetre, hogy Ade­nauer is nyílt Amerika-ellenes állásfoglalással kísérelheti meg megrendült politikai hitelének helyreállítását. Kényszerhelyzetben a franciák Az európai közösségi terv könnyen eszköze le­het a zsarolásnak és a terjeszkedésnek Bonn nagytőkései és militaristái kezében, hiszen a francia miniszterelnökkel folytatott legutóbbi tárgyaláson sikerült kicsikarni a párizsi egyez­mények egyik fontos — sőt talán legfontosabb —- korlátozó intézkedésének eltörlését, azét, amely eltiltja a nyugatnémet atomfegyver-gyár­tást. A Montanunió (az európai szén- és acélkö­zösség) kezdettől fogva igen problematikus egyensúlyát is feláldozták a franciák a Saar- egvezménv elfogadásával, s a szén- és acélkö- (Folytatás a 12-ik oldalon) a párt központi vezetősége előtt). (Részletek Gomulka lengyel KP vezér jelentéséből “Nemzetgazdaságunk vezetői nem végezték jól a munkájukat. Most az egész nemzet fizet té­vedéseikért. “A megoldás kulcsa a munkásosztály kezében van. A jövő a munkásosztály magatartásától függ és a magatartás pedig a párt politikájától. “A munkásosztály már egyszer fájdalmas lec­két adott a kormánynak. A poznáni munkások utcai tüntetése hangosan beszélt. ‘Elég volt ebből, itt az ideje, hogy visszaforduljunk a rossz út­ról!’ Nem csinálták könnyű szívvel, de betelt a pohár. “A poznáni munkások nem a szocializmus el­len tüntettek. Tiltakoztak csupán életünkben elő­forduló gonoszságok ellen, amelyek egyre jobban elharapózva, az egész szocialista alapot elferdí­tették. “Nagy hiba volt a poznáni tragédiát provoká­torok munkájának minősíteni. A poznáni tragé­diáért mi, a párt, a kormány voltunk felelősek. “A hat éves terv, mely hivatva volt a munká­sok életszínvonalát felemelni, csak csalódást ho­zott a munkásosztálynak. “Nem lett volna tüntetés Poznanban, ha meg­mondták volna az igazságot a munkásoknak. El­maradt volna a vérontás, ha az igazsággal men­tek volna a munkásság elé. Az életviszonyokról Nem elég a kormány személyzetét megváltoz­tatni, a helyzet javítására. A kormányzás mód­szerét kell megváltoztatni. Minden rosszat jóra kell kicserélni szocialista rendszerünkben. Ez időt és bátorságot igényel. “A munkásosztály türelmetlensége a rossz életviszonyok következménye. “Az igazsággal kell jönnünk a munkásság elé. Meg kell mondanunk nekik, hogy helyzetünk ma még nem engedi meg a komoly fizetésemelésekeí;. “Egy mód van az életszínvonal felemelésére: többet, jobbat és olcsóbban kell termelnünk. “Privát üzemeknek kell helyet adnunk, hogy több építkezési anyagra tehessünk szert. “A szövetkezeti mozgalom jó és helyes, de el­rontották a hozzá nem értő egyének. Észszerűen kell építenünk a szövetkezeti mozgalmat, de ész- szerűségre egy pártnak sincsen monopóliuma. “Földművelési programunk hülyesége az utób­bi időben sok kis földművest tett tönkre. “A mezőgazdasági termékek beszolgáltatása a háborús idők maradványa. A kvóták átalakítása oly esedékes, még pedig a földművelő érdekeinek megfelelően. A függetlenségi jog “A szocializmushoz több ut is vezethet. Ott van a szovjet irány és ott van a jugoszláv irány­zat. Lehet másféle is ezenkívül. “A Szovjetunióban egyéni kultusz vette át a helyét a párton belüli megvitatásoknak. “Minden országnak joga van önállósághoz és függetlenséghez. Úgy látszik, hogy ez a folyamat már megkezdődött. “A személyi kultusz nem csupán Sztálinnál volt meg. Más országokban is rangszervezeti fo­kok szerint állították be a párttitkárokat a köz­ponti végrehajtó bizottságba, ezek a második rangfokozathoz tartoztak, felülről lefelé. Mind­egyik országban a rangfokozat legfelsőbb lép­csőjén álló egyén mindentudó volt, mindent kezé­ben tartott, mindenben határozott, akár értett hozzá, akár nem. Ha rendes, szérény egyént vá­lasztottak volna arra az állásra, rosszul érezte volna magát és szégyelte volna elfoglalni. “Az egyéni kultusz rendszere alatt a párt is alárendeltje lesz a személyi kultusz megtestesítő­jének. “Ha valakinek különvéleménye volt valamiről, azonnal kiközösítették saját baj társai. Ha egész párttal történt, egyházi kiátkozással válaszoltak a többi kommunista pártok. “Nyilvánvaló, hogy a Szovjetunió és a népi demokráciák kommunista, pártjai között egyen- lősétrről alig beszélhetünk hasonló körülmények között. “Felszólítottam a pártot, hogy vezetőségi bi­zottságot állítson Össze azzal a feladattal, hogy vizsgálja meg, hogy azok az egvének, akiket most jogaikba visszahelyeznek, miután előzőleg letartóztatták őket az egész Politbüro, vagy leg­alább is egy részének jóváhagyásával, nem volt-e egy nemzetközi provokáció, nemzetközi vádolás egyének ellen, olyan vádakkal, amelyeket soha el nem követtek és amelyek büntetendő cselekmé­nyek törvényeink értelmében. E bizottság mun­kája eredményeként aztán záródjon Je végképpen a párt belső ügyeivel összeköttetésben álló len­gyel Bériák munkája. “Az életünkben történt ferdeségek nem csoda ha megrázkódtatják egész pártunkat, az egész munkásosztályt, egész népünket. Különböző haj­lam söpör végig hazánkon. Semmi sem olyan ha­talmas, mint a demokratizálás követelése, a sze­mélyi kultusz-féle irányzat teljes megsemmisí­tése, “A párt vezetősége nem mindig tartott össze, hogy a párttal együttesen vezessék ezt az egész­séges megnyilvánulást. “Erjedés állt be és ez nagy kárára van a va­lódi demokrácia ügyének. Vigyáznunk kell az olyan elemek aktivitására, akiknek semmi közük a munkásosztály és a nép törekvéséhez. “A szocializmus felé a legjobb ut az igazi de­mokrácia útja. Nem térünk le erről az útról, tel­jes erőnkkel védekezünk, hogy senki bennünket erről az útról le ne téritsen. “De nem engedjük meg azt sem, hogy bárki a szocializmus ellen használja a demokráciához ve­zető utat vagy gyöngítsék barátságunkat a Szovjetunóval. “A múltban előfordult, hogy nem voltak úgy a dolgok mindig pártunk és központi bizottsága között, valamint Lengyelország és a Szovjetunió között, ahogy szerettük volna, de ennek most vége, ez már a múlté, “Ha kérdések merülnek fel, vagy nézeteltéré­sek vannak, higgadtan és barátságosan elintéz­zük. Ez az állásfoglalás vezetheti testvérpártja­inkat, valamint a szocialista országokat egymás iránti viselkedésükben is. Ha az hiszi valaki, hogy szovjetellenes érzelmeket ébresztenek fel Lengyelországban, tévednek. Nem engedjük a lengyel állam és a lengve! szocializmus építésé­nek érdekeit megrongálni. “Ha Lengyelország és a Szovjetunió egymás iránti viselkedése egyenlőségen és egymás iránti függetlenségen alapul, a lengvel né oben olyan barátságot ébreszt a Szovjetunió iránt, hogy hiá­ba próbálnak bizalmatlanságot kelteni a lengyel ménben a Szovjetunió iránt, az nem fog sikerülni. “Uj választások előtt állunk. Ezt politikai és állami életünk szerint, alkotmányunknak megfe­lelően fogjuk levezetni. “Parlamentünk (Sejm) fogja irányítani kor­mányunk és államunk működésben levő .-szerveit. Bizonyos függelékeket, kell alkotmányunkhoz fűz­nünk, hogy célunkat ,valóban keresztül vihessük. “Fogadják el a kritika jogosságát és helyessé­gét életünk minden folyamatában. Egyúttal jo­gunk van ahhoz, hogy megköveteljük, hogy ez a kritika mindig építő és igazságos legyen, hogy valóban odavezessen, hogy megoldhassuk mai nehézségeinket, nehogy még súlyosabbá tegyék azokat.” A LAP ÉRDEKÉBEN!!... Legyen szives nézze meg a lap borítékján az Ön neve felett levő dátumot. Ha 56—10-nél, tehát ez év okt.-nél korábbi dátum van rajta, az azt jelzi, hogy el van maradva előfizetésével. Ha na­gyon sok olvasónk lesz nagyon sokkal elmaradva, képtelenek leszünk lapunkat tovább is 16 oldalon megjelentetni. Mi tudjuk, hogy ön nem akarja ezt. ezért kérjük tegyen egy szívességet nekünk, küldje be hátralékát vagy annak legalább egy kis részét, minél előbb. Köszönjük. Alex Rosner, Manager Használja az alanti szelvényt: * I I ALEX ROSNER, Manager I 130 East 16th Street | New York 3, N. Y. I Tisztelt Rosner Munkástárs! Megértettem felhívását. Tudom mit jelent égj munkáslapnak ha sok a hátralékos, ezért most igyekszem egy részét IetörlesztenL Csatolva küldök ....................... dollárt. (Ha még nem küldte a Remekírókért vagy a Ta­vasz a Dunánért az összeget, jelölje itt mennyit küld e könyvekre: $ .......................) Név:............... ............. Cim:

Next

/
Oldalképek
Tartalom