Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)

1956-10-25 / 43. szám

Q/)/). _ . 'pm <? / r/irol ir ci i V laaijar IPARI FEUDALIZMUSBAN ÉLÜNK? Személyenkinti átlagos 571S dolláros adóssága ré­vén Amerika népe hübériségi alárendelt viszonyba jutott a pénzvilág fejedelmeivel, fejtegeti lapunk népszerű külmunkatársa, Geréb József e heti mély­szántó cikkében. (5. old.) (NEM FOGOK SZAVAZNI” Egv köztiszteletben álló néger progresszív. Dubois professzor elmondja, hogy mért nem fog szavaz­ni idei elnökválasztáson. (4. old.) VÁLASZ SPARING KÁROLYNAK Rev. Gross A. László “tengelyt akaszt” Spáring Károly olvasónkkal aki megkritizálta szerkesztősé­günket az elhallgatásokért, nagyításokért (11. old.) A KÖZÉP-FARMEREK PUSZTULÁSA Az amerikai kis- és középbirtokos osztály felbom- dását elemzi a Magyar Szó gazdasági szakértője, Eörsi Béla e heti figyelemreméltó rovatában (9. old.) HASZNOS TUDNIVALÓK Érdekes, fontos cikkek egészségünkről. Vásárlási és társadalombiztosítási tanácsadó (15. old.) RIPORT A MAGYAROSZTRÁK MÉRKŐZÉSRŐL Részletes, helyszíni beszámoló a magyar válogatott újabb ragyogó győzelméről (Sportvilág, 16. old.) REVOLVERHARC A REPÜLŐGÉPEN Meghiúsult az újabb kísérlet egy magyar repülőgép elrablására. Eredeti tudósítás a levegőben lezaj­lott véres revolverharcról. (6. old.) UtöYJUMMSZMN IS FESZÜLTEM FIGYELIK I LENGYEL HELYZETET ­BUDAPEST, október 21. — Magyar politikai és társa­dalmi körökben nagy érdeklődéssel figyelik a Lengyelor­szágban végbemenő eseményeket. A közönség meglehetősen tájékozatlan, mert a sajtó csak szűkszavú jelentéseket kö­zölt azokról. Egy-két mondatban emlitették meg például Kruscsevék hirtelen leutazását Varsóbe. Mindamellett nagy változások vannak a magyarországi politikai légkörben is. A fejlemények itt nem jelentkeztek — egyelőre — olyan formában, aminőben Lengyelországban. Fejlemények azonban vannak. Csütörtökön a helyettes külügyminiszter szükségesnek tartotta nyilvánosan megcáfolni azt a híresztelést, hogy Ma­A “N. Y. Times” budapesti tudósítója okt. 22-én kelt jelentésében egy riportot idéz a Győr—Mosonmegvei Hír­lapból, mely szerint a győri Jókai-szinházban a hét végén tartott tömeggyülésen határozatilag követelték a szovjet csapatok kivonását Magyarországból és Mindszentv szaba- donbocsájtását. A gyűlésen Hay Gyula Kossut h-dijas iró elnökölt. gyarország a világpiacon aluli árak mellett exportál árucik­keket a Szovjetunióba. Ugyanaznap Vas Zoltán, az Állami Tervhivatal volt főnöke beismerte, hogy a kormány fonto- lóre vette a tojás, baromfi, tej, bor és zsirfélék kötelező be­szolgáltatásának eltörlését. Jó volna a kölcsön! Másnap Vas Zoltán nyilvánosan cáfolta azokat a meg­állapításokat, melyek szerint a magyar nemzeti jövedelem csökkent Nagy Imre miniszterelnöksége idején. E megálla­pításokat nyilván Nagy politikai ellenfelei, Rákosi Mátyás hívei tették. Vas Zoltán azt is hangoztatta, hogy “egy külföldi tőkés kölcsön bizony nagyon jó dolog volna Magvarország számá­ra is!” Lehetséges lesz a kivándorlás? Ugyanaznap vezércikk jelent meg a Szabad Népben ar­ról, hogy azok a 45 éven felüli munkanélküli magyarok, (Folytatás a 16-ik oldalon) A lengyelországi eseményekről Történelmi jelentőségű ese-f menyek zajlottak le Lengyel-1 országban a múlt hét végén. | A lengyel nép, élén a mun-1 kássággal lényeges változó- j sokat akar szocialista társa­dalma politikai és gazdasági berendezésében. A lengyel nép nyilván úgy j érzi, hogy a szocialista rend- ] szer 11 évi építése után és aj mai nemzetközi helyzet adott- ! ságai közepette a demokrácia j ama megszorításai, amelyek j szükségesek lehettek a régi j kizsákmányoló rendszer el-1 törlése utáni első esztendők­ben, ma már nem szüksége­sek, mi több, elviselhetetle­nek. A lengyel nép tehát a demokrácia kiszélesítését és elmélyítését követelte a po­litikai és a gazdasági élet­ben. Úgy anakkor változtatni akarnak a Szovjetunióhoz va­ló viszonyukban is. Ez a vi­szony, ma már nyílt titok, j eddigelé nem volt a teljes egyenlőség alapján. A lengyel nép kétségkivül továbbra is barátságban, szo­cialista szövetségben akar élni nagy keleti szomszédjá­val, melynek seregei 1944- ben segítettek a náci uralom alóli felszabadításukban. De, emellett teljesen független-! ek akarnak lenni, urai saját1 tortájuknak. A szocializmust a lengyel nép sajátos nem- j zeti és gazdasági jellegzetes- j ségei alapján akarják mos- J tantól fogva építeni. Elisme- j rik a Szovjetunió és más szo­cialista ország abbeli jogát,! hogy azok a maguk módja szerint folytassák a szocia­lizmus építését, de ők vi­szont elvárják, hogy ezek az j országok viszont őket hagy­ják azt a maguk módján épiteni. A lengyel nép ezenfelül úgy érzi, hogy a hideg há- j ború enyhülésével, államuk! megerősödésével a politikai j kormányzás eddigi, nagy- j részt titkos vezetésének meg kell szűnni és azt nyílt, de­mokratikus formák között kell folytatni. A munkások pedig több jogot követelnek maguknak az egyes üzemek j irányításában. Ezek azok a tényezők, ame- j Ivek a Lengyelországban a j múlt hét végén lezajlott drá- j mai események rugói voltak, j Vegyük az események leg- fontosabbiait kissé közelebb­ről szemügyre. 1. Sztálin halála után a szovjet vezetőség azonnal megállapította, illetve beval­lotta, hogy Sztálin helytelen, téves és veszélyes vágányra vitte a Szovjetunió viszonyát a többi szocialista államok­kal, amikor azok fejlődésé- i nek minden részletét ő akar­ta számukra előírni. így ke­letkezett a roppant válság a j Jugoszláviával, amely csak­nem világkatasztrófára ve- j zetett. A jelenlegi szovjet vezető-] ség bocsánatot kért jügosz- láviától és normal izálta a két állam egymáshoz való viszo­nyát, ' L e n gyelországban, Ma­gyarországon és más népi demokráciákban, amelyek a szovjet-jugoszláv szaka­dás időszakában a szovjet oldalon maradtak, a Titó- val rokonszenvező vezére­ket a szocializmus ellensé­geinek bélyegezték, közü­lük többeket, mint Rajkot Magyarországon kivégez- j tek, másokat bebörtönöz-! tek. 2. Lengyelországban Go- mulka pártvezér képviselte a nemzeti alapon álló szocialis­ta építés ügyét és ezért 1949- ben a politikai vezetésből ki­zárták és bebörtönözték. Go- mulkát a tavasszal szabad­lábra helyezték és attól kezd­ve csak idő kérdése volt, mi­kor kerül a Lengyel Dolgo­zók Pártja élére. 3. Közben a túlságos cent­ralizálás és iparosítás követ­keztében a lengyel nemzet- gazdaságban súlyos nehézsé­gek fejlődtek ki. A nép élet­színvonala nem emelkedett. A poznani lázadás azt bizo­nyította, hogy a lengyel nép türelmének kezd vége sza­kadni. 4. Ilyen körülmények kö­zött, miközben a lengyel saj­tó, a lengyel ifjúság, mun­kásság egyre nagyobb nyílt­sággal követelte a változást, nagyobb demokráciát, ült össze a lengyel párt vezető­sége konferenciára. Napi­rend: uj vezetőség, uj párt- politika. Kulcskérdéssé vált a lengyel származású, de kar­rierjét a szovjet hadsereg­ben megalapozott védelmi miniszternek, Rokossovsky marsallnak a politikai büró- ban való bennmaradása. Kruscsovéb Varsóban 5. E fejlemények következ­tében határozta el Kruscsov, hogy a szovjet kormány szá­mos magasrangu tagjával, Molotovval, Zsukovval, Ka- ganovics-al Varsóba utazzon és óvja a lengyel nártveze­tőséget a “túlzások” elkerü­lésétől a szovjettel való kap­csolat túlságos gyengítésé­től. Hogy mi történt e tár­gyalásokon azt e sorok írása­kor még nem tudjuk, csupán annyi biztos, hogy a szovjet vezetők még aznap este visz- szautaztak Moszkvába. A re­pülőtéren Gomulka búcsúz­tatta el őket. 6. Szombaton a lengyel hadsereg egyes osztagai “ma­nővereken” vettek részt, i amelyért a pártvezetőség | m e g r ótta Rokossovskyt.! Ugyanakkor állítólagos szov­jet hadmozdulatokról jelen­tettek úgy a keleti, mint nyugati határon. Ezt nem ] erősítették meg. 7. Vasárnap megtörtént a a uj lengyel “politburo” meg­választása. Gomulkát éa ‘titóista’ társait nagy több­séggel megválasztották, a régi vezetőségből csak egy tag, Zawadski, maradt benn, Rokossovsky pedig kibukott! A konferencia egyik leg­fontosabb eseménye Gomul­ka beszéde volt. (Lásd 2. old.) Gomulka élesen birálta a nárt eddiri gazdasági po­litikáját. Kijelentette, hogy dec. 16-ikán általános vá­lasztások lesznek amelyen a lengyel nép nemcsak szavaz­ni, hanem választani is fog. Hangsúlyozta, hogy a szocia­lizmus építésének több mód­ja van. Van orosz módja, jugoszláv módja és más mód. is. Egyedül egy változatlan, és ez pedig, hogy meg kell szűnni az embernek ember általi kizsákmányolásának. Á szocialista országok egymás­hoz való viszonya a teljen egyenlőségen kell, hogy ala­puljon. Volt idő, amikor Szt á­lin is elismerte ezeket az r!- veket, de később már nem, tartotta tiszteletben, me’-t nem egyeztek az egyéni becs­vágyával. A lengyel nép min­den erejével meg fogja véde­ni a demokratizáláshoz való jogát. Ami a Szovjetunióhoz va­ló viszonyukat illeti, azt köz­vetlen tárgyalás utján, ba­rátságosan és nyugodtan fogiák elintézni, mondta Go­mulka. t “Beavatkozás b e 1 ü gyeinkbe” válaszolta' Eisenhower elnök Bulganyin szovjet miniszterelnöknek, midőn ez ismét kifejezte haj­landóságát a további H-bom- ba próbák beszüntetésére. Minek üzenget ilyesmit Bul­ganyin! Hát nem tudia, hogy nálunk most választási kampány van, hogy Steven­son is javasolja a próbák be­szüntetését? Különben is mi fontosabb? Az, hogy a vi­lág megmeneküljön a H-bom- ba robbanások pusztító kö­vetkezményeitől, vagy hogy ismét Nixon legyen Amerika alelnöke ? , Dulles kijelentette, hogy Amerika semmilyen körülmények kö­zött nem avatkozik be a szovjet-lengyel vitába. “Egy ilyen lépés világháborúra ve­zetne” mondta békeszerető külügyminiszterünk. A volt budapesti amerikai követ, Mr. Ravndnl New Yorkban kijelentette, hogy magyarországi tar* z- kodása alatt nagyfokú r*'”- ralizálási folyamatnak veit tanúja. Em. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under tly&Jfpj:'<$^VJ&reh 2, 1879, at the P O of N Y N Y-——- -------— -------------------------------?e.T ____________________________' '* * Vol. V. No. 43. Thursday, October 25. 1956■ NEW YORK, N. Y _________ lV

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom