Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)
1956-10-04 / 40. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ October 4, 1956. Olvadóink uják . . . s \____________________r Mi borúsnak látja a politikai helyzetet Tisztelt Szerkesztőség! Olyan történelmi korszakban élünk, ahol mindent, ami gonosz, szennyes, azt jónak s szépnek tüntetnek fel. A zsarnokok igazság jelképeként vannak felmutatva. Az őrjöngésig menő fakiro- fcat is megszégyenítő üvöltözésekért milliókat szór a nép. A butításra és babonaságra óriási épületeket és tornyokat emelnek, s akik a békét, jogot, testvéri szeretetét és szabadságot hirdetik, a börtönöök vasrácsai mögött töltik el legszebb, legjobb éveiket. Ha már nincsen többé a társadalomban egy Zola, egv Herman Ottó, egy Károlyi Mihály, vagy egy Franklin D. Roosevelt; ha már nincsenek írók költők, művészek, tanárok, tudósok, akik tennének merészet, nagyot a dekadencia ellen, mint tették Ady, vagy József Attila, akkor elvárná az ember, hogy a milliókat számláló (15 millió) munkás szakaszervezetek vezérei és tagsága legalább egyszer kimondaná, hogy elég a háborús uszításokból, leszerelni a hidegháborús feszültségeket, felvenni Kínát az Egyesült Nemzetekben, felvenni a kereskedelmi és egyéb kapcsolatokat a népidemokráciákkal! Ezáltal megszabadulnánk a sok billió dolláros farm fölöslegektől, mert arra van ám piac. azt nemcsak Dulles tud ja. de tudja az AFL-CIO is és annak tagsága. De még a farmerek is tudják. A KP, mely erről tett javaslatokat vezetőit börtönre vetették fölforgatás címén. Ha meg tudnánk nyerni a munkás szakszervezeteket a béke támogatóivá, levághatnák a jövedelmi adóját mindenkinek, aki évente ötezer doláron alul keres, mert akkor nem kellene 40 milliárd dollárt évente katonai kiadásokra fordítani. Nos, éppen itt van a baj. Minden évben pontosan megszavazzák a költségvetést, úgy a demokraták, mint a republikánusok. A CIO-AFL minden konvencióján indorszálja a hidegháború folytatását éppen úgy, mint az American Légion, vagy mint minden hecc-káplán. Teszi ezt az egyik azért, mert a kormányren- delések millióókat hoznak számára; a másik asért, mert mesterséges munkaalkalom sok túlórázást jelent. Ha nagy az adó, felsrófoljuk a béreket. Tizenöt millió azoknak a száma, akik szervezve vannak, de több mint 60 millió dolgozik bérért jelenleg a hivatalos kimutatások szerint és igy nagy az eltolódás a szervezett munkások1 bére és a nem szervezett dolgozóké között. Ezek között van pld. több mint öt millió olyan, aki nem keres évente több, mint 1500 dollárt és az ilyen igazán nyögi a hadi adókat. A dolgozók között 23 millió a női munkás. Ezek között több, mint 12 millió anya, aki gyermekét otthon hagyva segit a háborús uszítok adóját fizetni, mert máskép a férj keresete nem elég a megélhetéshez. Nos. kedves szerkesztő munkástárs, én leírtam borúlátásom okait. Volna ugyan még több is, de azokat majd később fogom felsorolni. Kijelentem. hogy ezzel nem Önt akarom meggyőzni, hiszen nagyjából azt hiszem — Ön megegyezik velem, bony ezek az átkozott kérdések itt lebegnek a fejünk felett. A megoldások hiánya és esetleg csak késése keserít el gyakran. Lehet, hogy sokan varrnak, akik azt hiszik, avagy remélik, hogy az eljövendő választások; nagy változásokat fognak hozni. Nos, én többé, ebben sem hiszek. Én nem megyek annyira bele a koexistenciába, hogy feladjam önállóságomat a rajtam uralkodóknak és ezt most uj vonalnak nézzem. Ez éppen egyenlő volna azzal, mint amikor az ©kör sajátmaga választja meg, hogy melyik mé- rsároslegény vágja el a torkát. Avagy annál is; rosszabb, nekem nincsen jogom jelölni senkit. Éni csak arra tehetem a keresztet, akit mások jelöltek. Nem lettem volna ilyen hosszadalmas, de nem tudom biztosan, hogy én jól látom-e a helyzetet, vaey sem. Vájjon varrnak mások is igy eltelve? Nem szeretném személyeskedéssé lebecs- mérJő tárgyú kérdéssé zülieszteni ezt a témát, így kérem, önt múltbeli tapasztalataimon okulva, közölje e levelet csak úgy, hogy irta : Borúlátó <A szerkesztő válasza: Miután Borúlátó munkástárs elmondta borúlátásának okait, azzal zárja sorait, hogy “nem tudom biztosan, hogy én jól látom-e helyzetet, vagy sem.” Sietek kijelenteni Borúlátó testvéremnek, hogy nem látja jól a helyzetet. Azt, hogy az amerikai népnek egy sereg súlyos problémája van azt nem, tagadja senki, de miért kell amiatt valakinek borúlátónak lenni ? Vagy ha borúlátó is, de mér kell azért passzi- vitába, tétlenségbe vonulni? A jó ég tudja, hogy volt Amerika népének, a világ minden népének ép elegendő oka borúlátónak lenni. ÉSl akadtak is, minden időkben, minden nép között borúlátók, akik ültek a terebé- lvesebb részükön, miközben, derülátó testvéreik megfogták a problémákat üstökűknél fogva és megoldották azokat. Képzelje el borúlátó testvérem, hogy mennyivel több oka* lett volna szülőhazánk népének terűt látni, 1945 tavaszán, amikor körülnéztek hazájukban! és nem láttak mást, mint füstölgő romokat? Hát Amerika népének nem volt oka borút látni Pearl Harbor után, amikor szinte ránk, rogyott az ég, fanatikus ellenség elpusztította első védelmi vonalunkat a hadiflottánkat. Hát Anglia népének nem volt oka 1940 nyarán, boriit látni, amikor nem is látta a napot a náci bombázóktól? Avagy a szovjet népnek amikor a nácik 20 mérföldnyire voltak a moszkvai Vörös tértől? De még a kínai partizánoknak sem nézhetett ki túl derűsnek a helyzet a jenani barlangokban, amikor ellenfelük az egész óriási birodalmon uralkodott és 5 milliós jól fegyverzett hadsereggel rendelkezett, míg nekik cipőjük sem volt és a kapa már fegyvernek számított? Most lát borút Borúlátó testvérünk, amikor az amerikai munkásmozgalom egységes (bár a vezetés még régi, de nem hisszük, hogy ez mindig igy lesz!) Most lát borút, amikor az amerikai néger nép az amerikai történelem arany lapjait Írja nagv szabadságküzdelmével, amely egész de- mokránciánkat előre fogja vinni? Most lát borút amikor ezermilliós gyarmati nép szedi szét ami még megmaradt a feudalizmus végső maradványaiból a gyarmati rendszerből? De ha ezek a gondolatok nem késztetik borúlátása feladására, gondoljon munkástársam arra, hogy kinek tesz jót politikai félreállásával? Gon- dolja-é hogy a reakció búsulni fog-e azon, hegy Ön borúlátó és nem fog szavazni? Persze, hogy nem! ők azt szeretnék, hogy minden gondolkozó1 ember, különösen minden haladószellemü gondolkozó ember borúlátóvá válna, félreállna és teljesen átengedné a terepet az ő embereinek, az ő ügynökeinek! Bezzeg a reakció nem borúlátó. A MI KÖTELESSÉGÜNK, és igen, az Ön kötelessége, hogy minél hamarabb és minél végérvényesebben ŐKET tegyük borúlátóvá és az amerikai dolgozó népet, osztatlanul, derülátóvá.) ★ Imiről kevés szó eseti a konferenciád Tisztelt Szerkesztőség! Most, hogy benne vagyunk az országos választásban, eszünkbe kell, hogy jusson, hogy ennek az országnak régi lakosai vagyunk és sokunknak megvan a választási joga. Súlyos hibának tartom, hogy éppen erről a nagy fontosságú eseményről a legkevesebb szó esett az országos konferencián. Csak futólag lett megemlítve, hogy mit lehetne tenni és hogyan kellene cselekedni ennek érdekében. Csak most ébredünk arra, hogy lapunknak ebben az irányban is állást kellett volna foglalnia, legalább is olyan formában, amint azt a 16 milliós szervezett munkások megteszik. Több szakszervezeti lap a legkomolyabb hangon ir arról, hogy minden tagja a szervezetnek regisztráljon, bármelyik pártra szavazna is, de regisztráljon, hogy szavazóképes legyen. Ezen a választáson minden polgárnak regisztrálnia kell, ha szavazni akar. Sőt még a két nagy párt is azzal a kéréssel fordul a polgársághoz, hogy regisztráljanak, hogy azután szavazhassanak. Milliókra rúg azon polgárok száma, akik az'elmúlt választásokon nem szavaztak. Hogy mi okból, azt most nem vitatjuk, de ez alkalommal eszembe jut, hogy a letűnt, magyar úri rendszer alatt mennyire követeltük az általános titkos szavazati jogot, hogyan vonultak fel tömegtüntetésekben a munkások ennek a jogkövetelésnek az érdekében, amit a katonaság vert szét. Minden államban más napokra van kitűzve a regisztrálás. New York államban október 8-, 9-, 10-, 11-, 12- és 13-ra tűzték ki a szavazók beírását, hétfőtől szombatig. Más államokban előbb, vagy később. Minden olvasónk megtudhatja, hogy ha valamelyik választókerületi hivatalhoz fordul felvilágosításért. Hogy mit jelent ez a választás hazánk jövőjére, a világ békéjére, polgári jogok alkotmányos visszaállítására, azon törvények eltörlésére, amelyeket a múlt és jelep törvényhozó testület hozott, erről több ízben lapunk, valamint a szervezett munkások szaklapjai is, valamint minden haladó polgári lap és személy sokszor szót emel, sőt hivatalos személyek is. Itt van most a döntő alkalom, hogy lapunk minden szavazó polgár-olvasója álljon oda a szervezett munkások mellé és segítse azon jelöltek beválasztását, akiket azok támosrátnak. Nem állítom, hogy azok mind megbízhatok, de sokkal jobban számíthatunk reájuk, mint azokra, akikről tud juk, hogy a munkások ellenségei. A Wal- ter-McCarran-törvény szerzői közül McCarran már nem él. Pennsylvaniában most Walter ellen fogtak össze á szervezett munkások és minden jel arra mutat, hogy ki is fogják buktatni: Hasonlóképpen a többi munkásellenes törvényhozókat, ahol csak lehet. A fontos most az, hogy álljunk be a munkások által támogatott jelöltek megválasztásának munkájába és tanulmányozzuk a munkások programját. Minden szakmunkás vegyen magának annyi időt, hogy szaklapját, melyek a választásokról írnak, olvassa. írjanak leveleket is a lapunknak, legalább arról, hogy milyen irányban folynak városukban a választási munkák. Ez meglehetősen tanulságos lesz mindannyiunk részére. Pelrás Pál Kewprkiak regisztrálási naptára Aki nem regisztrál, nem szavazhat. Regisztráljon minden polgár! Október 8, hétfő d. u. 3.30—10.30. Október 9, kedd d. u. .‘].30—10.30. Október 10, szerda d. u. 3.30—10.30. Október 11, csütörtök d. u. 3.30—10.30. Október 12, péntek d. u. 3.30—10.30. Október 13, szombat reggel 7-től este 10.30-ig. MOST MÁR KAPHATÓ a világ legjobb angol-magyar és magyar-angol széf ára! Végre-valahára egy elsőrangú angol-magyar és magyar-angol szótár OLCSÓ ÁRON! Amerikába érkezett és már kapható a MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA által kiadott és több mint 1,000 oldal terjedelmű “ORSZÁGH” angolmagyar és magyar-angol szótár bét kötetben, tartós vászonkötésben. Köztudomású, hogy az Amerikában kiadott angol—magyar szótárak csak olcsó s jogositat- lan utánzatai voltak a megbizható, s szakértők által kiadott kiváló óhazai szótáraknak. A nagy “Országh”-szótárakért ezért ma is 45 dollárt kérnek az amerikai magyar könyvesboltokban. Most azonban megvásárolhatja a kisebb Országh-szó- tárt, amely több mint 25,000 angol szó magyar jelentését és ugyanannyi magyar szó angol értelmét adja a kifejezésekkel együtt. Ragadja meg e rendkívüli alkalmat e kétkötetes, értékes szótár megrendelésére, mert csak igen kevés érkezett belőle, ami valószínűleg rövid idő alatt elfogy és nem tudjuk mikor érkezik újabb szállítmány. A két kötet ára szép, tartós vászonkötésben mindössze 4 dollár. Postaköltség 25 cent. Rendelésre használja az alanti szelvényt: MAGYAR KÖNYVESBOLT 130 E. 16th St. New York 3, N. Y. Kérem küldjék meg címemre örszágh László angol—magyar és magyar—angol szótárát két kötetben. Csatolok 4 dollárt az áráért és 25 centet postai és csomagolási költségekre. Név: ...................................................................... Cim: .....................................................................
