Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)
1956-10-04 / 40. szám
October 4, 1956 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 9. OLVASÁS KÖZBEN írja: Márky István Amiről a két párt nem beszél választás idején Bert Collier, a Miami Herald belső munkatársa alapos vizsgálat és tanulmány tárgyává tévén a kórházi ápolás költségességét, három közelmúltban megjelent cikkében foglalkozik ezzel az ijesztő, és az illetékes közegek á'tal elhanyagolt s régen megoldásra váró problémával. Egészségünk fenntartásának költsége a legmagasabb fokon áll, s az emelkedésnek még nem értünk végére! Ez alatt a cim alatt állapítja meg, hogy a következő 12 hó- napban Dade County (Miami és környéke — Szerk.) lakosainak 100 millió dollárjába fog kerülni egészsége és életbenmaradása. Ebből az ______ összegből 90.000 ember 20 millió dollárt fog költeni kórházi ápolásra, mig az összes többi része megoszlik különböző orvosi szolgálatok és vizsgálatokért. Az egyik nagy kórház igazgatója borúlátóan megjegyzi, hogy a kórházi kezelés költségei ijesztő iramban emelkedik és nagyon keveset törődnek illetékesek ezzel a nagyon komoly problémával, pedig amidőn a család ajtaján kopogtat a baj, már igen keveset, vagy éppen semmit sem tehetünk.” A tanulmány szerint ebben a megyében 09,000 család van eladósodva egészségügyi kiadásaik miatt, s ez családonkint átlagban kitesz 121 dollárt. Több mint ötezer család jövedelmének több mint. felét az orvosi szolgálat emészti fel és a betegségek idiiltsége miatt számukra már majdnem kibírhatatlanná vált a költségek előteremtése. (Mellesleg megjegyezve itt egy olyan törvény is életbe lépett 5 évvel ezelőtt, amely szerint a kórházban ápolt egyén ingatlanjára táblázhatják a költségeket, amellyel biztosítják a kórházrak járó összeget). Ma átlagban 2,'J dollár 56 centbe kerül egv nap a kórházban. Egész Florida állam átlagát véve pedig 101 dollár 41 cent. Ez az oka annak, hogy október elsejétől a Blue Cross revü biztositó intézmény is fel fogja emelni a biztosítás dijait. Megdöbbentő kórházi számlák. Aki ebben az évben kórházi ápolásra szorul, nagy megdöbbenéssel fogja tapasztalni, hogy számlája sokkal magasabb összegre rug, mint tavaly. És még nincs megállás! Az utóbbi időben a kórházköltségek háromszorosára emelkedtek, amelyet a magasabb fizetések, uj műszerek és gépek, s az orvosságok költségességével okolnak meg. Az átlagos kiadásokról volt fentebb szó, amelyek kivételesen kisebb bajokra és könnyebb természetű operációs költségekre vonatkoznak, s csupán elszórt morzsák ahhoz képest, amikor egy súlyosabb operáció esete adódik. Mert ennek költségei 100 dollárra rúgnak naponta és ez az átlag, amely egy-egv családot gazdaságilag hosz- szu időre teljesen tönkre tehet. Ez tehát gondolkodóba ejti egyik-másikunkat, szakembereket itt helyben .és néhányat országos értelemben is, akik kivétel nélkül csodálkozva keresik a megoldását. ennek a súlyos társadalmi problémának. Népünk egyharmada nem bírja ezeket a költségeket. Kórházaink évről-évre nagyobbak és jobbak lesznek, — kevesebbek számára! Dade Coun- tv köz- és privát kórházai egv nagy üzletnek számítanak, s bár 3,300 ágy áll rendelkezésükre, mégsem tudják kielégíteni a szükségletet, mert az ágyak száma körülbelül csak a felét teszik ki az országos átlagnak. (Ebben természetesen benne foglaltatik az elmebeteg kórházak ágyainak száma is. amely 51 százalékát képezi az összes kórházi ágyak számának.) így tehát, ha nem is kell megduplázni a szükséges átlagot, azért folytatólagosan nagyobbitani kell a meglévő lehetőségeket a nagy szükséglet miatt, LeRov Collins kormányzónk által kinevezett vizsgálóbizottság megállapítása szerint a lakosság egyharmada nem.bir pénzügyileg egy komoly betegséget, aminek oka egy másik vizsgálat szerint abban rejlik, hogy a családok legtöbbjének jövedelme évi 3 ezer dollár alatt van, minélfogva ebből a rétegből kerül ki a kórházi ápoltak több mint fele. Persze a közkórházakban fizetésképtelen beteget is kezelnek a jótékonysági elvek alapján, miután illetékesek meggyőződtek a páciens szegénységéről. Az ezekért járó költségeket azután gyűjtés utján és az adójárulékoklwl fedezik. Kézzelfoghatóan komoly problémát szorongatunk a markunkban és még mindig csak vitatkoznak vele kapcsolatban orvosaink pedig jól tudják, hogy a lakosság egyharmadára sok olyan beteg esik, akik nem juthatnak be kórházba, mivel ügyük valamilyen kifogás révén elakad valamelyik iroda labirintusában és ilyenkor a kifogás mindig az, hogy nincs elég férőhely! Persze ez a statisztika és kormányzónk vizsgálóbizottsága is csak a felszínen karcolta meg ezt a közegészségügyi problémát, amely egy szóval sem említette egyes intézmények elhanyagoltságát és az ápolás hiányosságát. Azonban a sok ezer dollárt kitevő vizsgálatok eredményeként egyet mégis megtudunk hivatalosan: hogy kórházaink évről-évre nagyobbak lesznek, a betegápolás kielégítőbb, a szaktudás és orvosi szolgálat tökéletesebb. — csak éppen mindig kevesebb és kevesebb kezelésre szoruló beteg juthat be ápolásra! Mert orvosaink egy valóságos üzleti birodalmat építettek fel kórházaink kereteiben, s igy üzletember lett az orvos is, aki a kereseti lehetőségeket számiiva árulja szolgálatait a legtöbbet Ígérőnek. Ezért azután tüzzel-vassa! csatáznak az egészségügy társadalmositása ellen, amely pedig több tucat más országban éltető valóság orvos és páciens számára már hosszú idő óta. így ez a jó szamaritánus foglalkozási ág is már-már a zsib- árus vonalán mozog, s a Hipokráteszi eskühöz hü orvosbácsi jóságos típusa kihalóban van nálunk és csak egy-egv cowboy-filmben láthatjuk őket nagy ritkán. A valóságban odajutottunk, ha van pénzed, vart orvosság, esetleg lehetőség a gyógyulásra. Ha pedig nincs?... Erre ne várj feleletet tőlük. Legalább is egyelőre ne. Én azonban any- nyit mondhatok, hogy elpusztulunk szép csendben. valószínűleg idő előtt. Mert. hiszen ki ne tudná, hogy a hideg üzleti világban, minden üzletnek számit? Eb ura fakó: még a temetés is! | IHMYM ti LATOM... HERSHEY, PA. 1519-ben, Hernando Cortez, Mexikó spanyol leigázója. volt az első fehér ember, aki az Aztec indiánoktól megtanulta egy furcsa ital elkészítésének móriját. Cortezt és kíséretét az indiánok fejedelme, II. Montezuma kinálta először a furcsa itallal, amely egy trópusi fa gyümölcséből készült és amelyet az indiánok “Cacahuatl” néven ismertek. Eri a szót a snanvolok “kakaó” szóra rövidi- tették, ezt a szót ismertük szülőhazánkban és ezt a szót fogadott hazánkban “cocoa” szóra módosították. A mexikói indiánok isteni eredetet tulajdoni- tottak a kakaó fának és annak gyümölcsét, a kakaó babot annyira értékelték, hogy száz babért már egy egész jó rabszolgát tudtak vásárolni. Cortez visszatért Snanvolországba és a spanyolok éveken át féltékenyen őrizték a titkot, amellvel a kakaó babból csokoládét készítettek. A csokoládé az előkelő és gazdag osztály itala lett, mert a fogyasztás luxusát kispénzű emberek nem engedhették meg maguknak. Évszázadokig tartott, amig a kakaó és csokoládé általános fogyasztási cikk lett és amilyen mértékben terjedt annak fogyasztása, oly mértékben jel kifizetődő üzletté feilődött a kakaó bab termelése. Napjainkban Dél- és Közép-Amerika, a Kelet- és Nvu- gat-India-i szigetek és Nyugat-Afrika tekintélyes területén, főleg a Gold Coast látják el kakaó babbal a világot. Az évi termésnek csaknem felét az Egyesült Államokba szállítják és annak legnagvobbrészét a Pennsylvania állambeli Her- shev város kapja. Hershey várost, a Lebanon völgy gazdag farmvidékén, 1903-ban Milton S. Hers-hey alapította, akinek előzőleg Lancaster-ban volt karamel gyára. Hershey okos és előrelátó ember volt: minta várost alapított azzal a kimondott indoklással, hogy a munkások csak kellemes környezetben és kénvelmes otthonokban lehetnek elégedettek és boldogok... Mintha a tőkések célja bárhol és bármikor munkásaiknak boldogitása lett volna! A nem-khnondott indoklás, a megvásárolt kényelmes otthonok lekötik a gyár munkásait, akiket azután az “otthon” a Hershey gyárhoz köt. mert más, munkaalkalom nincs a városban. A munkások “boldogitásának” e módját később a General Electric is megtanulta a pennsylvaniai Erie városban. A hatezer lakosú Hersev város legfontosabb épülete természetesen maga a hatalmas gyár és az a^zal összekötött ablak-nélküli, mesterségesen szellőztetett -iroda-éoület. A Hershey-szálloda, ä tizezer befogadó képességű Hershey Sport Stádium, a ITershey-kórház, a Community Building, a Milton Hershey Iskola, a Community Sport Sta- Iskola, a Hershey Muzeum, Hershey Park és Állatkert. Hershey Garden, — mind hivatottak a gyár alkalmazottainak nevelésére és szórakoztatására, a vendégek és vásárlók elszállásolására, de főként a Hershey név és a Hershey gyártmányok hirdetésére. A trópusi vidékekről Hershev-be szállított kakaó babot a, világ e legnagyobb csokoládé gyárában 400 fokos hőségben pörkölik, azután feltörik és a nyert kakaó-vajat keverik. A sötétbarna, nehéz illatú folyadékot 96 órán át hatalmas génekben tovább gyúrják, amig elég finommá válik. hosrv a világhírű Hershey főző csokoládéban, csokoládé izü szirupban, kakaóban, édes- és tejcsokoládéban, felhasználják. Mindehhez nanonta vagon«zámra szállítják a kakaó babot és a Lebanon völgy, továbbá Minnesota és Wisconsin tei- gazdaságaiban több, mint 50 ezer tehén szolgáltatja a gyártáshoz szükséges tej mennyiséget. Maga a gyártás persze gépekké’ történik, amelyeket többnyire női alkalmazottak tömnek a különféle nyersanyagokkal. A pörkölő, zúzó. keverő, formáló, kannázó s csomagoló gépek zsivaja fogadja és kíséri a látogatókat és megállás nélkül kergetik az alkalmazottakat napi nyolc órán át. A világ haladását mutatja, hogy száz kakaó babért manapság már nem lehet rabszolgát vásárolni, de a kakaó bab termelése, szállítása és feldolgozása folyamán sok ember sorsa, élete emlékeztet az egykori rabszolgák sorsára, életére. Nemcsak a gyárnak, hanem az egész városnak émelyítően nehéz csokoládé illa+a van, amely mindenesetre kellemesebb, mint a húsvágók és csomagolok által terjesztett “illat”, amellyel egy más városban kerültem ismeretségbe és amelynek leírására egyik legközelebbi cikkemben kerül sor. A LAP ÉRDEKÉBEN!! . . . Legyen szives "ézze mec a Do boeítóiHáo az ön neve felett levő dátumot. Ha 56—10-nél, tehát ez év okt.-nél korábbi dátum van rajta, az azt jelzi, hogy el van maradva előfizetésével. Ha nagyon sok olvasónk lesz nagyon sokkal elmaradva, képtelenek leszünk lapunkat tovább is 16 oldalon megjelentetni. Mi tudjuk, hogy ön nem akarja ezt. ezért kérjük tegyen egy szivességet nekünk, Küldje be hátralékát vagy annak legalább egy kis részét, minél előbb. Köszönjük. Alex Rosner, Manager Használja az alanti szelvényt: ^LEX ROSNER, Manager 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Rosner Munkástárs! Megértettem felhívását. Tudom mit jelent egy munkáslapnak ha sok a hátralékos, ezért most igyekszem egy részét letörleszteni. Csatolva küldök ..................... dollárt. (Ha még nem küldte a Remekírókért vagy a Tavasz a Dunánért az összeget, jelölje itt mennyit küld e könyvekre: $ ................... ) Név: ..................................................................................... Cim: .............................................i...................
