Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)

1956-10-04 / 40. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ October 4, 1956.----------------------------------------~---------­AMERIKAI MAGYAR SZo Kifizetési árak: New York városában, az Egyesüli Államokban és Kanadában egy évre $7, félévre $*. Jfcjinden más külföldi országban egy évre $8., félévre $5. — Egyes szám ára 15 cent. •tSjfwrkeszlőség és kiadóin vám1 ‘ ISO East UUb Street New York 3 N, X. STEVENSON ÉS AZ AMERIKAI Lapunk inai számában közöljük Stevenson de­mokrata elnökjelölt első nagy kampány okirat át az idősebb polgárok jólétének emelését célzó ja­vallatát. Az amerikai nép nagy többségével egyetemben az amerikai magyarság pártkülönbség nélkül, osztatlan elismeréssel fogadhatja Stevenson bölcs ég humánus sikraszállását az idős amerikaiak érdekében. Korunk számos kirívó problémája és dilemmá­ja között a legnagyobbak egyike az, hogy miköz­ben modern tudományunkkal és technológiánk­kal elértük azt, hogy az átlagos ember várható életkor határa messzire kitorlódott, addig tár­sadalmi és gazdasági berendezésünk egyre in­kább rekeszti ki nemcsak a 60-on, de már a negyvenen, sőt a 65-ön felüli, tehát az élete de­rekán levő munkaképes polgárainkat az alkal­maztatás lehetőségéből. 65 éven felüli polgáraink két harmada •— és ez közeli tiz millió lelket tesz ki — ép hogy annyi jövedelemmel rendelkezik, amely csupán a puszta megélhetést biztosítja számukra, azt is igen mos­tohán. Különösen tűrhetetlen a helyzet a lakásvi­szonyuk és orvosi ellátás terén. Ezekre a súlyos problémákra, amelyek megannyi szégyenfoltjai •gazdag közgazdasági rendszerünknek — keresett é,s ajánlott, ismételjük, igen humánus orvoslást Mr. Stevenson, Az amerikai magyarság túlnyomó többsége ko­ránál fogva abba a csoportba tartozik, amelvet elsősorban érintenek Mr. Stevenson javaslatai és Minden jel arra mutat, hogy Magyarországon is nagy visszatetszést szült az az ízléstelen ün­neplés, amelyben az óhazai magva.r sajtó és rá­dió egy része a Dél-Amerikából hazatért egykor nyilasbarát filmszínészt. Páger Antalt részesi- te.tte. Legalább is ez tűnik ki abból a cikkből, amely a Szabad Népben jelent meg a múlt hé­ten s amelyből az alanti zárószakaszokat érde­mesnek tartjuk közlésre: “Világosan látnunk kell, hogy a második világ­háború utáni emigráció zömét félrevezetett em­berek alkotják, akiknek segítséget kell nyújtani, hogy megtalálhassák a helyes utat. Igaz, vannak az emigrációban hétpróbás fasiszták is. De ezek a hazaárulók éppen azért gyakorolhatták befo­lyást éveken át a félrevezetettek»1, mert itthon nem tettünk eléggé különbséget az emigráció sok­féle változata, árnyalata között. -Jóvátehetetlen hiba volna továbbra is ilven vaknak maradni és becsületes, vagv bűnüket őszintén megbánó em­berek sokaságát becstel m politikai kalandorok karmai között hagyni. Félreérthetetlenül meg kell mondanunk, hogy igenis különbséget teszünk az emigránsok között és minden jószándéku ma­gyart, aki részt akar venni szabad hazánk építé­sében, aki megbánta és jóvá akarja tenni régi vétkeit, szívesen látunk és mindent megteszünk azért, hogy szakmájának, képességeinek megfe­lelően dolgozhassák. Az idén volt a 100-ik évfordulója Amerika és a világ egyik legnagyobb feltalálója s techni­kai lángelméje, a magyarországi horvát szárma­zású Tesla Miklós születésének. Nehéz szavakba önteni azt, hogy mit köszönhet fogadott hazánk e csodálatos lángelmének. Nem tulzunk, ha azt állítjuk, hogy Amerika ipari be­rendezésének egyik főoszlopa, a villanyenergia ipar Tesla felfedezésén, a váltakozó áramú mo­toron nyugszik. És emellett Tesla nem kevesebb mint 500 más értékes találmánnyal gazdagította technikai civilizációnkat. Méltó s egyenrangú kor­társa volt a másik amerikai feltaláló géniusznak, Thomas Edisonnak. A legnagyobb elismeréssel kell adóznunk ezzel fióturodak, ahol előfweiésekel íelves/urk Bronx. Magyar Ház, 2141 South0™ Boulevard. — Hivatalos orak kedd este 7—9-ig. Cleveland, O.: £. S. Magyar Munkás Otthon, IU23 Buckeye Road. Nagy József városi lapfieseió vVtsl Side: Wlach Rudolf, iapkezeio. Chicago, Ili.: 1632 Milwaukee A vei tu«., 2nd fi. Chuiay István, lapkezelo. MAGYARSÁG amelynek életfontosságú érdeke, hogy a javasla­tok megvalósuljanak. Tudjuk természetesen, hogy időtlen idők óta szokása a politikusoknak az, hogy választások előtt minden jót s szépet Ígérnek a választópol­gárságnak és utána szépen elfeledkeznek Ígérete­ikről. A Magyar Szó sok kérdésben nem egyezik meg Mr. Stevensonnal, és még Több kérdésben a de­mokrata párt mai vezetőségével. De úgy érezzük, hogy a jelenleg magas politikai állásra pályázó jelöltek közül Kefauvert és még néhány demok­rata szenátort és képviselőjelöltet kivéve, — akik­kel névszerint fogunk még foglalkozni — egyet­len egy sem közelíti meg annyira néhai nagy el­nökünk Franklin D. Roosevelt humanizmusát, felvilágosodott polgári államférfim tulajdonsá­gait mint Stevenson. És ezért meg vagyunk győ­ződve, hogy az idős polgárok problémái megjaví­tását célzó javaslatait Stevenson jóhiszeműen tet­te és megválasztása esetén komnlv lépéseket fog tenni azok megvalósítására — ha a nén gondos­kodik majd megfelelő kongresszusi támogatásról! Úgy érezzük tehát, hogy ha különben nőm is volna Amerika népének életbevágóan fontos érde­ke annak a veszedelmes karrieristának és oppor­tunistának, Dick Nixonnak a közéletből való visz- szahivása, akkor is és már ezzel az egy program­jával is kiérdemelte volna Mr. Stevenson az ame­rikai magyarság osztatlan pártolását és támoga­tását 1 “Bizonyos, hogy mindennek viljgos megélésé­től és megértéséből ma még nagvon távol va­gyunk. Sajtónk ma sincs felkészülve a közvéle­mény helyes tájékoztatására. Mutatja ezt az is, hogy egyesek amolyan szenzációként kezelték Páger Antal hazatérését, s ez méltán keltett visz- szatetszést a lakosság körében. Nem szeretnénk senkit sem feleslegesen megbántam*, aki évtize­des kallódás után hazatalál és mindenkit segíte­ni akarunk abban, bo<r'' mnvtslália itthon a he­lvét. becsületes munkáját. De azt nvilván egyet­len hazatérő sem kívánhatja, a legkevésbé azok, akiknek múltbeli magatartása komoly megbánás­ra adhat okot, hogy itthon ízléstelen ünneplés­ben részesítsék. Páger hazatérése nem okoz örö­met a kinti fasisztáknak, az emigráció reakciós' vezető köreinek. Ez nyilvánvaló. Azoknak a levél­íróinknak azonban — köztük több kiváló tudó­sunknak —, akik a saitó es a rádió túlzásait. íz­léstelen hangját ítélték el a Szabad Néphez fő­zett leveleikben, feltétlenül igazuk van és ugyan­csak igazat kell adnunk a Népszavának, amely nyilvánosan megbélyegezte ezt az oktalan töm- jénezést. Nem az a feladat, hogy elvtelenül di­csőítsük a hazatérőket, hanem az. hogy hatha­tós, gyakorlati intézkedésekkel minden módon elősegítsük régi hibáik jóvátételét, részvételűket nagy alkotó munkánkban.” kapcsolatban a new-jerseyi magyarság által elő­nyösen ismert polgártársunknak. Tesla Miklós egykori munkatársának és barátjának, dr. Eisler Károly mérnöknek azért az értékes és dokumen- táris jelentőségű cikkéért, amelvet a Newark! Hírlap szeptember 23-iki számába irt ez emléke­zetes évfordulóval kapcsolatban. Az amerikai ma­gyarság osztatlan háláját érdemelte ki e nagy­szerű és időszerű tanulmánya közzétételével. A MARS BOLYGÓ, amelyről olv sok szó esik mostanában, másodpercenkint 24 kilométeres —- vagyis óránként 85,400 kilométeres sebességgel száguld az űrben... évmilliók óta. jegyzetek Vegyes érzelmekkel fogadjuk-William Brerma", new-jerseyi Supreme Court bírónak a szövetségi Legfelsőbb Törvényszék túrájává való kinevezé­sét. örülünk annak és elismerésünket fejezzük ki Eisenhower elnöknek azért, hogy ellentétben a híresztelésekkel nem Dullest, Krownellt vagy Deweyt nevezte ki e magas bírói állásra. Még elképzelni is borzalmas milyen helyzet állt vol­na elő egy Brownellel, vagy uram bocsa-, egy Dullessel, a Legfelsőbb Törvényszéken! De nem tudunk attól a gondolattól sem meg­szabadulni, hogy e kinevezés, amelyet két ben Cen­tes ajánlatára tett az elnök, politikai, sőt kor- tesjellegü. Brennan ugyanis demokrata és kato­likus. Azáltal, hogy az elnökkel egy demokratát ne­veztettek ki, nyilván az volt a cél, hogy az 1952- ben a republikánus táborba vonult déli államokat tovább is ott tartsák arra való hivatkozással, hogy lám, milyen pártatlan a republikánus elnök, demokratát nevezett ki. holott republikánust is emelhetett volna a magas pozícióba! Azáltal pedig, hogy egy katolikus birát neve­zett ki, sejtelmünk szerint a nagy ipari városok rendszerint demokratákra szavazó katolikus vá­lasztópolgárait akarják a republikánus választá­si rubrikához édesgetni. Bárcsak alaptalannak bizonyulna mindkét fel­tevésünk. Mi volnánk a legboldogabbak, ha így lenne! Egyénileg nincs kifogásunk Brennan ellen, bár történelmileg már rég itt volna az ideje, bogy a néger népet is megtisztelték egy főbírói állással. Reméljük azonban, hogy Mr. Brénnan méltó mó­don fogja betölteni nagyfontosságu állását ......... ■A­Miként múlt heti számunkban e rovatunkban röviden már jeleztük, Anti Ödön, volt kisgazda­párti képviselő Dél-Amerikából New Yorkba ér­kezett és a magyarors-rigi változásokkal kapcso­latban tárgyalásokat folytatott a magyar emigrá­ció bizonyos tagjaival. Anti Ödön a hét folyamán nyilatkozott s ma­gyar emigránsok newyorki szócsövének, melynek keretében többek között ezeket mondta: “A külpolitikai helyzet alakulása és a magyar- országi belső feszitő erők jelentkezése fokozott felelősséget ró a demokratikus emigrációra. Ma már kétségtelen, hogy a múlt rendszere soha nem térhet vissza. A magvar nép politikai fejlettsége, a demokratikus szabadság utáni vágva, a minden­féle diktatúrával szembeni állásfoglalása kizárja azokat az aspirációkat, amelyek egy fordulat ese­tén a rég: rendet szeretnék restaurálni, a feudá­lis és antiszociális társadalmi és politikai beren­dezkedést óhajtanák visszaállítani, hogy azokról, a vakmerő ábrándozásokról ne is beszéljünk, amelyek holmi vérrel itatott leszámolást, kollek­tiv felelősségre vonást és a nyilas betyárvilág fel- támasztását készítik elő.” “Emigráeiós szervezeteinknek, különösen a po­litikai emigráció reprezentáns szervének tudomá­sul kell vennie az idők szavát. Nem lehet többé olyan politikusokat állítani a kirakatba, akik ré­gen elvesztették a magyar nép előtt a hitelüket, mert a múlt rendeszereinek képviselői és mert nemcsak múltbeli szereplésükkel, de emigráeiós tevékenységükkel is art a meggyőződést váltják ki az otthoniakból, hogy a múltat szeretnék res­taurálni. Különösen nem lehet olyan személyek­kel. . . akiknek a bűnös múltban vezető szerepük volt, akik a szégyenteljes náci-törvények megho­zatalában résztvettek s akik az emigrációban az ilyen politikusokat támogatják.” Anti ur észrevételeihez két megjegyzést koc­káztatunk meg. Az egyik az, hogy a “fordulat” amelyre célzást tesz, nem a jövő kérdése, hanem a múlté, mert az már megtörtént 1952-ban és sokkal határozottabb formákban az idén július havában, amidőn Rákosi Mátyás lemondott. A másik pedig ami a “bűnös múltban vezető szerepet” játszó politikusokról tett kijelentést il­leti, azzal egyetértünk. De ha Anti ur komolyan gondolja azt, akkor nagyon meg kell válogatnia kivel áll szóba a Nemzeti Bizottmány tagjai kö­zül. Mert köztudomású, hogy annak bizonyos ve­zető személyei nagyon is aktiv részt vettek a szégyenteljes náci töavények hozatalában. KAIRÓBAN arab nyelven magyar írók noveí- láskötete jelent meg; a kötetben a klasszikuso­kon kívül élő novellistáink is szerepelnek. A SZABAD NÉP IS ELÍTÉLI PAGER ÜNNEPLÉSÉT MEGEMLÉKEZÉS TESLA MIKLÓSRÓL

Next

/
Oldalképek
Tartalom