Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)

1956-10-04 / 40. szám

2 AMERIKAI MAGYAR SZŐ October 4, 1956. ax e4É^||pí/eA ni^^^an Hírmagyarázat, Cikkek, Riportok A PóZNANI TÁRGYALÁS Ez év junius 28-án, miközben Póznán lengyel iparváros acélmunkásai tüntetést rendeztek bé­reik emelésére, valaki azt a hirt terjesztette el, hogy a gyárvezetőséggel tárgyaló munkásdelegá­ciót letartóztatták. Ez a híresztelés — a népi de­mokrácia burkolt ellenségeinek közreműködésé­vel — két napi véres zavargásokra vezetett, me­lyek folyamán 52 személy életét vesztette, több százan megsebesültek. A lengyel hatóságok a múlt héten kezdték meg a bírósági tárgyalásokat a zavargásokkal kap­csolatban vád alá helyezett személvek ügyében. Lengyelországban és más népi demokráciák­ban — köztük Magyarországon is — az elmúlt néhány év folyamán komoly és durva sérelmek estek a szocialista törvényességen és igazságszol­gáltatáson. Valamennyi államban intézkedések történtek avégett, hogy e sérelmek a jövőben elő ne fordulhassanak. A lengyel kormány meghívta a nyugati sajtó képviselőit a tárgyalásokra, hogy jelenlétükkel győződjenek meg az intézkedések alaposságáról és életbeléptetéséről. Miként a New York Times is rámutat, “rop­pant nagy a különbség” az elmúlt, években a né­pi demokráciákban lezajlott politikai tárgyalások és a jelenlegi között. A tárgyalóterem falairól levették a politikai vezetők fényképeit. A vádlot­tak nem vádolták önmagukat,, sőt többen nyíltan szembeszálltak a vádlóikkal. Ugyanakkor az ál­lamügyész nyíltan beismerte, hogy a vizsgálat első szakaszaiban a rendőrség, erőszakot alkalma­zott a vallomások megtételénél. A vádlottak első csoportja, három fiatalember, ártatlannak vallotta magát, bár az egyik beismer­te, hogy résztvett egy rendőr agvonverésében. A tárgyalások egyik szenzációs mozzanata az volt, amidőn a lengyel parlament ügyvéd-képvise­lőinek megbízottja, aki megfigyelőként vesz részt a tárgyalásokon, Jablonski professzor a tárgya­lás felfüggesztésére szólította fel a bírót és java­solta, hogy a vádlottak helyett a Biztonsági Rendőrség bizonyos tagjait helyezzék vád alá. A lengyel kormánv 154 személyt helyezett őrizet alá a zavargásokból kifolyólag. ★ EGYIPTOM GAZDASÁG! GONDJAI Egyiptom kemény küzdelmet folytat, hogy semlegesítse a Szuezi-csatorna államosítása után hozott nyugati “megtorló” gazdasági intézkedé­seket. Miiven intézkedéseket léptettek életbe a nyu­gati hatalmak az államosítás után és mi volt a céljuk ? ZÁRLAT. SEGÉLYMEGVONÁS Anglia, Franciaország és az Egyesült Államok az államosítás másnapján zárolta a Szuezi-csator­na Társaság követeléseit s befagyasztotta Egyip­tom egyéb üzletekből eredő bankköveteléseit is. A zárolással Anglia 110 millió font sterlinges, az Egyesült Államok pedig összesen mintegy 60 mil­lió dolláros egyiptomi követelés felhasználását tette tehetetlenné. Néhány más állam — a Dél- Afrikai Unió, Malájföld, Szingapúr — követte a nyugati hatalmak példáját. ' Az Egyesült Államok néhány nappal később felfüggesztette az Egyiptomnak nyújtandó mint­egy 20 millió dolláros segélyt. A segély keretében Egyiptom létfontosságú közlekedési eszközöket (mozdonyokat, vasúti kocsikat, hajókat stb.) ka­pott volna. A legsúlyosabb intézkedés azonban az volt, hogy Anglia megtiltotta az egyiptomi tranz­akciókat (a valuta átváltását), illetve azokat az Angol Nemzeti Bankon keresztül a kincstár kü­lön engedélyhez kötötte. Azért igen súlyos ez az intézkedés, mert az egyiptomi külkereskedelem döntő részben font sterlingben bonyolódott le. (Ezt az intézkedést időközben némileg enyhítet­ték, mert lehetővé tették kisebb összegek kifize­tését, elsősorban utazások céljára.) Egyiptom válaszolt a nyugati intézkedésekre: BUKARESTI RIPORT BUKAREST a legnagyobb magyar város Bu­dapest után — ezt állítják és bizonyítják adatok­kal a román főváros ismerői. Bukarest ma már jóval több mint másfélmillió lelket számlál és ebből legalább 250 ezer a magyar származású állandó lakos. Bármennyire járunk a forgalmas bulvárokon, a pezsgő, zajló sugáutakon, ha meg- megállunk a fényes, szépen berendezett üzletek kirakatai előtt, mindenütt megüti fülünket a ma­gyar szó. Nemcsak a bentlakó bukaresti magya­rokkal találkozunk lépten-nyomon —- Erdélyből is ezrével járnak Bukarestbe az ország magyar anyanyelvű polgárai és az idegenforgalmi kap­csolatok elmélyülése egyre több turistát, látoga­tót vonz Magyarországról is a román fővárosba. Az IBUSZ sorozatos társas utazásokat rendez igen sok részvevővel. A csak magyar nyelven beszélő idegen nem elveszett ember Bukarestben. Nincs az a hely, ahol meg ne értetné magát. A világ eseményeiről is frissen tájékozódhat, mert Bukarestben jelenik meg az egyik legnagyobb példányszámú magyar nyelvű napilap: az Előre, a Román Népköztársaság Néptanácsának lapja. « Azt is szokták mondani, hogy Bukarest Kelet- Európa Párizsa. A hasonlat találó, mert a ro­mán főváros arculatán igen sok franciás vonás­sal találkozunk. A nyílegyenes, széles bulvárok tágas terekbe torkollanak és a palotasorokat sű­rűn váltja fel egy-egy nagyobb park, virágos sé­tány. Méltán lehetne Bukarestet a parkok, lige­tek, virágok fővárosának is nevezni. A széles sugárutakat középen parkozott sáv választja el, ahol pedig eddig beépítetlen területek voltak, vagy ahol a háború alatt elpusztított épületek állottak, ma illatos virágágyak, kertek terülnek el. Több mint 1,8 millió négyzetméter parkterü­lettel rendelkezik a román főváros. Párizsra emlékeztetnek a monumentális közé­pületek és a nagy forgalmú sugárutakat szegé­lyező 8—10 emeletes modern lakóházak is. A gyönyörű középületek hatalmas tömbje városké- pileg is jól érvényesül az előttük kitáruló óriási általános kiviteli tilalmat rendelt el a Nyugat felé. Ma már megszün a kiviteli tilalom és a csa­tornailleték fizetése is a régi módszer szerint történik. KINEK KÁROS? Az angol-L-amerikai—francia “megtorlások” azonban még ma is életben vannak. A nyugatiak nem titkolják, hogy céljuk: gazdaságilag tönkre­tenni és végül is térdre kényszeríteni Egyipto­mot. El akarták zárni a piacoktól, pénzügyi csőd­be szerették volna kergetni az országot. Egyip­tom előtt hét lehetőség állott: vagy beadja a de­rekát, s ezzel elveszti a Szuezi-csatornát és lé­nyegében ismét nyugati érdekszférává válik — vagy megkeresi és megtalálja a “megtorló” rend­szabályok ellenszerét, s ezzel megerősíti függet­lenségét. Egyiptom az utóbbi lehetőséget válasz­totta. Nasszer miniszter szavai szerint “a gazda­sági blokád nem hozta meg a várt eredményeket a három nyugati ország számára.” Igaz, Egyip­tomnak igen nagy nehézségekkel kellett megküz­denie, de már túljutott a fordulóoonton. Anglia viszont máris érzi saját “megtorló” intézkedései­nek káros következményeit. ★ AMI NEM AGGASZTJA warren főbírót “Vannak, akiket aggaszt az a hir, hogy a Szov­jetunóban évente kétszerannyi tudóst és techni­kust képeznek ki, mint nálunk” — mondta War­ren, a Legfelsőbb Törvényszék főbírája a Buck- nell-egyetem évzáróján tartott ünnepi beszédé­ben. “De engem ez nem aggaszt — folytatta. “En­gem az aggasztana, ha azt hallanám, hogy a Szovjetunióban kétszerannyi fiatalt tanítanak ar­ra, hogy jók legyenek!” “Az aggasztana, ha kétszerannyi fiatalt taní­tanának arra, hogy legyen lelkiismerete, hogy vegye számba embertársát, hogy higvjen az em­beri méltóságban, hogy az Ur ösvényén járjon.” Nos, kik vagyunk mi. hogy vitába szálljunk hazánk legelső jogászával, a Legfelsőbb Törvény­szék főbírójával? Egy olyan emberrel — egy az olyan, jaj de kevés közül — akit igazán tiszte­térségeken. A lakóépület kolosszusok világváro­si képet nyújtanak. ★ A Román Népköztársaság most kerül a kül­földiek érdeklődésének központjába. Nemcsak a főváros vonzza az idegeneket, hanem Románia sok kies vidéke, a gyönyörű Erdély, a fenyvesek­kel koszoruzott Kárpátok, a napfényes tenger­part, az üdülőhelyek végtelen sora. A múlt év végén alakult meg Románia idegenforgalmi hiva­tala, az Oficul National de Turism Carpati és ez a fiatal intézmény máris jelentős eredményeket ért el. Az előzékenység, udvariasság, az ezernyi figyelmesség olyan emlékeket hagy a Romániát felkereső idegenekben, ami gazdagon kamatozik a jövőben. ízlésesen berendezett szállodákban he­lyezik el az idegeneket; bőséges ellátásban része­sítik a vendégeket a legjobban felszerelt étter­mek. A legmodernebb autókárokkal viszik város­nézésre és kirándulásokra a külföldieket. Rövid néhány hónap alatt több idegen kereste fel Ro­mániát, mint az elmúlt évtizedekben. Bukarest­ben most épül egy reprezentatív uj szálloda, amelynek több száz szobája mindegyikében te­lefon-, rádió- és televíziókészülék lesz. A Fekete­tenger partvidékét modern üdülőhelyekké épitik ki és szerte az országban egymásután létesítenek turistaszállókat. A románok hiszik és lépten- nyomon hangoztatják, hogy az idegenforgalom az egyik legalkalmasabb eszköz a népek közötti barátság kimélyitésére. ■ír Az üzleti élet nagyon élénk. Szebbnél szebb üzletek fényes kirakatai nyílnak a sugárutakra. Különösen sok az élelmiszerüzlet: az Aliméntari. Az árak leiben átlag azonosak a magyarországi árakkal. A neonreklámok már kora délután kigyullad­nak mindenfelé, hogy mire lenyugszik a nap, tar­ka fényárba öltöztessék a várost. Főleg a Már­cius 6 sugárút, a mozik és éttermek útvonala tündöklik és ragyog a neonfényben. Itt nyilt meg nemrégiben a román főváros első Cinemaskop- mozija, amely előtt hosszú sorok várnak jegyvál­tásra. A többi mozi, színház, hangversenyterem is állandóan zsúfolt, sok a szabadtéri színpad, nyári kertvendéglő a város közepén. lünk és becsülünk a mai adminisztrációban! És mégis vitába kell szállnunk — legalább e hasáb terepén — Mr. Warren érvelésével. Eddig azt hittük, hogy az amerikai polgári tár­sadalom vezérei azért félnek a Szovjetuniótól, mert azok az “istentelenek” rosszra tanítják a gyermekeiket, mert ott arra tanítják, hogy NE legyen lelkiismerete, hogy NE vegve emberszám­ba embertársait, hogy NE higyjen az emberi méltóságban, stb. stb. És most megszólal az amerikai társadalomnak az elnök mellett talán legtekintélyesebb képvise­lője, a Legfelsőbb Törvényszék főbírája és azt mondja, hogy dehogy is ez aggaszt bennünket, az aggasztana bennünket, ha ott mindenkit JÓRA tanítanának! Ha azonban eddig nem aggódott Mr. Warren — és feltételezhetőleg a többi vezető emberek —- akkor megint miért hivatkoztak ÉPPENSÉGGEL az aggodalmaikra és költöttek el évente 40—50 billió dollárt egy olyan kormányzattal szembeni védekezésre, amely NEM aggasztja őket? Ha pedig*, sem ez, sem az, akkor hogyan lehet magyarázni, hogy aggodalomba ejti őket az, ami­kor egy kormányzat derék, lelkiismeretes embe­reket akar fiatalságából nevelni? E látszólagos rébusznak természetesen csak ak­kor van éidelme — és nyilván a főbíró ur is igy értelmezte — ha arra gondolunk, hogy a főbírót nem annyira a szovjet fiatalság, a szovjet nép aggasztja, HANEM AZ AMERIKAI NÉP, AZ AMERIKAI FIATALSÁG KÖZÖNYE embertár­saik, polgártársaik polgárjogai megrövidítésével szemben! Mert, miként beszédében egy helyen említette is Mr. Warren, “szabad intézményeink csak addig maradhat­nak fenn, igazság csak addig létezhet, amíg törődünk azzal, hogv mi történik a ‘másik­kal” Sajnos, még mindig túl kevés amerikai törődik azzal, hogy mi történik 14 millió “másik” ameri­kaival, a néger néppel!

Next

/
Oldalképek
Tartalom