Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)

1956-10-04 / 40. szám

(í Wlröl ir aW/acjijar Szó? “VÁLASZOLOK EGY LEVÉLRE” Rev. Gross, lapunk népszerű rovatirója válaszol egy olvasónknak, aki azt akarja, hogy lapunk Politik; helyet í az evangélium hirdetésével foglalkozzon. STEVENSON “UJ AMERIKÁJA” ÉS A 65 ÉVEN FELÜLIEK A demokrata elnökjelölt emberbarát i tervezete idős polgárainak életszínvonala emelésére (4. old.). HAZUDOTT A KORMÁNYTANU Váratlan fordulat a Smith-pörökben. A kormány maga is kétségbevonja az egyik koronatanú szavahi­hetőségét. (5. old.) T1LDY ZOLTÁN NYILATKOZIK! Hosszas hallgatás után megszólal a volt magyat köztársasági elnök és egységre hívja fel népét. (7. oldal) BESZÁMOLÓ A MOSZKVAí GYŐZELEMRŐL Eredeti tudósítás a magyar futballisták szenzációs 1:0-ás győzelméről a szovjet válogatott fölött. (16. oldal.) “HOGYAN FOGOK SZAVAZNI'* Geréb József, lapunk közkedvelt külmunkatársa is­merteti a szempontokat, amelyek vezérlik az idei választási kampányban. (3 old.) A VILÁG CSOKOLÁDÉFŐVÁROSA Neuwald Jenő lebilincselően érdekes riport ja Her- shey városáról, ahol minden — a Hersheyek tulaj­dona. % # AMERIKAI gy ­Magyarázó i Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N. Y., N y7 I Voi. V. No. 40. Thursday,' Oct7Xl9őfi;:p^^>éEW YORK, X. Y. lV F06J0N ÖSSZE AZ MERK« MAGWÁC! Az utazás betiltása az óhazába és szeretetcsomagok körüli bürök" ratizmus amerikai magyarok tízezreit sértik. Miéri nem fog össze az amerikai magyarság e sérelmek orvoslására? GERŐ - UTÓ - KRÜSCSOV TALÁLKOZÓ Londonban felfogott szovjet rádiójelentés szerint a múlt hét egyik legnagyobb nemzetközi szenzációját képező Tito- ICruscsov találkozónak uj fordulat jaként Gerő Ernő. a Ma­gyar Dolgozók Pártja főtitkára is megérkezett Jaltába és részt vett a Tito és a szovjet vezetők között folyamatban le­vő nagyjelentőségű tárgyalásokon. Bulganin s/oviet minisz­terelnök már előzőleg megérkezett a krimi üdülőhelyre. Míg a szovjet sajtó csak mint baráti találkozóról tesz említést a három ország politikai vezéreinek összejövetelé­ről Belgrádban a jugoszláv külügyminisztérium egyik tiszt­viselője, Branko Draskovic kijelentette, hogy Tito és a szov­jet vezetők “bizonyos le nem zárt állami és pártkérdéseket tárgyalnak.” Draskovic megerősítette azokat a híreszteléseket, me­lyek szerint a szovjet KP vezetősége körleveleket küldött ki a népi demokráciák párt vezetőinek, melyben a jugoszláv rendszert csupán szocialista, de nem igazi kommunista rend­szernek minősiteite. “Jó volna, jegyezte meg Draskovic, ha a nemzetközi munkásmozgalomra vonatkozó kérdéseket nyíl­tan és konstruktiv módon vitatnánk meg.” MÉG AMAGYAR LOVAK IS... A magyar lovak sem akarnak lemaradni a nemzeti fel­buzdulásból. Nyilván tudomást szerezhettek arról, hogy a magyar sakkozók a fejükkel, a magyar labdarugók a lábaik­kal sorozatos babérkoszorút szereztek a magyar név dicső­ségére, igy óTí is elhatározták, hogy kiveszik részüket a “magyar név megint szép lesz” elv előmozdításából. Prágá­ivá* mint lapzártakor értesültünk, egy “Imi” nevű magyar telivér nyerte meg a Nemzetközi Kupát — csekély nyolc hosszal! A lovat Keszthelyi István lovagolta. A versenyt végignézte a legendás hirü Bugyonni mar­sall is. Irta; Eőrsi Béla Amerika európai szárma­zású kisebbségi csoportjai különös helyzetet foglalnak el. Társadalmilag alatta álla­nak az angol-szász protes­táns, előnyösebb helyzetben levő csoportoknak, de hatá­rozottan előnyösebb helyzet­ben vannak mint a néger, mexikói és ázsiai származá­sú csoportok. A nr->«oőik világháború ide­jén állott l>e ez a javulás, mely a városi lakosság hely­zetével és gazdasági előnyei­vel is összefügg. Egyszóval a múlté lett részben a “Hunk- town” és más megvető kife­jezés a kisebbségi csoporto­sulásokra. A szabad beván­dorlás megszüntetése, a be­vándorlók kiválogatása melv a jómódú vagy műveltebb emigránsnak ad előnyt (ha csak nem D. P.) mind hozzá­járulnak a kisebbségek uj, előnyösebb helyzetbe jutásá­nak. A kisebbségek túlnyomó­részt a nagyvárosokban vagy ipari kisvárosokban helyez­kedtek el, mert a középeuró­pai emigrációs bullám szol­gált az amerikai ipari forra­dalom támaszául. Vannak csoportok melyeknek politi­kai hatalma — jó szervezett­sége folytán — nagyobb mint pl. a magyar származá- suaké. Sok oka van ennek, és egy szociológusnak érdemes lenne ezeket tanulmányozni, Például az olasz vagy lengyel befolyás jóval nagyobb mint a számaránynak megfelelne; igy a zsidó kisebbségi cso­portnak is, ami sokban előse­gítette Izráel védelmét, dacá­ra az amerikai olajtöke kife­jezett arab szimpátiája nyo­másának. A magyar kisebbségi cso­port elveszítette egységét. Ez nem csak az amerikai vezető körök külpolitikai gondolko­zásának tudható be Az itte­ni magyar csoport nem egy­séges, ahogy nem volt egy­séges “Nagy Magyarország- ban” sem. Amig a lengyelek és olaszok egységes (katoli­kus) vallásuak, a különböző magyar egyházak erőtlenek s1 nem képeznek egyesitő befo­lyást. Közös érdekeink A magyar kisebbségnek "•ódig igen sok érdekközös­sége van. E cikk csak két ilyen közös érdekre mutat rá, de ezekkel talán érdemes vol­na bővebben foglalkozni. 1. ) A magyar származású : bevándorolt polgárnak nincs i lehetősége szülőhazájába el- 1 látogatni, holott az Egyesült j Államok elismerték Magyar- ' országot, sőt az — kompro- miszum révén — a UN-be (Egyesült Nemzetek) is be­jutott. Nem lehet Magyaror- ; szág ellen felhozni, hogy j szocialista kormánya miatt, j tiltják be az utazást, hiszen , Oroszországba szabadon le­het utazni. Ennek a tilalom­nak sok oka lehet, talán a [ külügyminisztérium magyar ' besúgói erősebb befolyássá1 ! bírnak mint pl. a csehszlová | kiai ellenforradalmárok. Er nem a mi dolgunk, bár a nr szégyenünk. j Az amerikai szabadságié gok biztosítják a petíció jo gát. Ha az amerikai magva | rok egységfrontja tudna eg> milliós aláirásu petíciót be­nyújtani az útlevelek ma jgyarországi tilalmának meg szüntetésének érdekében, he ] ezt az angolnyelvü és magvai újságok is közölnék, akkov nincs olyan hatalom Wash ingtonban mely ezen jogos kívánságnak ne lenne kényte len, eleget tenni. Ha azonban | ez sem lenne elég, ott van nak a kongresszus tagjai akikhez fordulhatnánk. It vannak a gyönyörű amerika-' alkotmányjogok, miért tűr­jük hát az önkényeskedést? 2. ) Alig van magyar tár­i saság együtt ahol nem pa­naszkodnának a szeretetcso- j magok nehézségeiről. A sze i retetcsomagokat sokan ki használták bűnös célokra — [fekete piac céljaira, és még [ennél bünösebbre Olyan cso­magok, melyek, mondjuk, ö+ [tucat nylon harisnyát tar- í taimaztak, bizonyára inkább ; kereskedelmi csomagok n a k [ voltak tekinthetők (és joesral i súlyos vám alá helyezhetők). ; Akik 1946-ban nagy mennyi- j ségü penicillint kértek hazul- i ról, és azt százszoros áron el- j adták, a szeretet knfárjai és I élősdijei közé tartoznak. Bürokratikus kezelés Ez azonban nem ok, hogv ■ a szereiettesomagjaink ügyét dlven bürokratikusán kezel­jék, mint ahogy manapság történik. Belátjuk, hogy hi­bákat követtünk el — bár Magva.rországnak szüksége van idegen valutára és vám­jövedelemre. j Mindezeket azonban jóaka­rattal kellene és lehetne el-* I intézni. Először is a magyar i nyelvű lapoknak kellene tis > tázni mi fáj az amerikai ma­gyaroknak a szeretetcsom .- gok kezelésében. A panaszo­kat összegyűjtve. vagy % washingtoni képviselet utiá x vagy egy jól megválasztó :b kis bizottságot küldve Ma­gyarországba, lehetne az ill >- tékes magyar hatóságokhoz eljuttatni. Meg vagyok győ­ződve, hogy a magyar kor­mány orvosolná a sérelmekért Biztosan van magyar fe* - te piac idegen valutákba i, hisz mindenütt van — m » Párizsban, Londonban is \ '- rágzik. Ha a magyar ko *~ mánnyal való tárgyalások f o­lyamán turisták számára jobb átszámítási rendszert ajánlanánk, talán lenne síké­re, mert ezzel az otthoni i v kete piacot is gyöngítené v a külföldi magyarok s> c ajándékot és szép magy •* holmikat vásárolnának el o- nyös áron. A magyarnyelvű sajtó köte­lessége ezt a kérdést félve'> ni. A magyar amerikai; -ű szervezeteinek, klubjaim’,, egyházainak kellene átvern i a szervezést. Lehet egy in - működést teremteni a m - gyarok között, ha oly kérd -rt [ vetünk fel, amely mind; t ember szivét és zsebét érinti! Clevelandon 50,000 főnyi közönség elő' mondott választási beszédet Ei senhower. “Gonosz badarság1 nak nevezte a demokraták at : tását, hogy egyedül ők képvis; lik a munkások érdekeit. Stevenson Washington D. C.-ben mon­dott beszédében tiz évi progra­mot javasolt az iskola-váls. g megoldására évi 500-1000 mil­lió dolláros befektetéssel. Londonban megalakult a “Szuezi Csator­nát Használók Társulata”. le­jelentették, hogy ‘békés eszkö­zökkel’ akarják Egyiptomot- a csatorna feladására kénysze: i- teni. Az acéltermelés történelmi csúcspontot ért el i a múlt héten: két és fél millió tonnát termelt iparunk. Ez kö­rülbelül annyi mint Mawa ■- ország egész évi termeli; :! , (Vagy ami azt illeti, Kina * ayy Brazilia egész évi acélterme­lése!) Ihm/ ^^*^11 ^^1 fii New Yorkban, most vasárne/n. október 7-én eeész filáfJlfW !PJ! az INTERNATIONAL PARKBAN, 814 E. 225th r\ Braun maeryar tánczenekora. — Magyaros ételek é« italok. — Bazár. — Verseny gyermekek részére. Jegy 75a*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom