Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)
1956-09-13 / 37. szám
September 13, 1956 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3 Beszámoló a newyorki orsz. lapkonferenciáról II. Rosner Sándor ügyvezető jelentése Tisztelt Delegátus Munkástársak, Kedves Vendégeink! Amikor a Magyar iSzó kiadóhivatalának jelentését a konferencia elé terjesztem, mindenek fölött hangsúlyoznom kell és tiszteletemet, hálámat kifejezni az Országos Lapbizottság és az Ügyvezető Bizottság tagjainak, akik az elmúlt esztendőben ott álltak mellettem és tanácsaikkal, jóakarata bírálataikkal, aktív munkájukkal segítettek felelősségteljes munkámban, lapunk anyagi ügyeinek intézésében. Itt kell kijelentenem, hogy az ő áldozatos, öntudatos segítségük, közreműködésük nélkül lapunk ügyeinek vezetését aligha tudtam volna megoldani. Az ügyvezető bizottság és a rendező bizottság rendszeresen, minden két-három héten legalább egyszer, a konvenció előtti hónapokban minden héten rendszeresen gyülésezett. A mi szeretett Petrás bátyánkkal az élén, az egyvezető bizottság tagjaival lelkiismeretesen tárgyaltuk! lapunk ügyeit. És hogy én itt ma jelenthetem, s miként Önök is túrhatják, hogy lapunkat a mai nehéz időben, olyan korszakban, amikor más magyar lapok egyre sűrűbben omlanak össze, nemcsak fenntartottuk, nemcsak megjelentettük, rendszeresen 16 oldalon, hanem ebbeli tevékenységünk mellett három könyvet is képesek voltunk kiadni, abban nagy része van a lapbizottságnak. De csaknem ugyanolyan hálával tartozunk a mi nagyszerű lapkezelő gárdánknak is. A mi lapkezelőink a nehéz politikai helyzetben, a legnagyobb nehézségek közepette végezték felelősség- teljes munkájukat, igyekeztek építeni lapunkat, ahol lehetett előfizetések szerzésével, ahol nem, ott anyagiakkal. Csak a legmélyebb hálaérzet hangján beszélhetek és mondok itt nyilvános köszönetét összes lapkezelőinknek és jóakaróinknak. De ha már itt tartunk, lehetséges-e meg nem emlékezni a mi di’ága munkástársnőinkről, női csoportjainkról, Bronxban, Bound Brookon, Elsi- noreban, Los Angelesben, Detroitban, Chicagóban, Milvvaukee-ben, minden városban, akiknek életbevágóan fontos szerepe volt ünnepélyeink, piknikjeink, mulatságaink sikerre vitelében, amely viszont oroszlánrészt játszott a kampá- nyink sikerében. Teljesítményeink: 1. Rendszeres 16 oldal (nyár kivételével). 2. Nem mentünk adósságba. 3. Körutak. 4. Naptár. 5. “Tavasz a Dunán”, s annak politikai jelentősége. 6. “Springtime on the Danube”, 7. Remekírók. A következő költségvetést ajánljuk az 1956— 57-es évre: Hogy a lap zavartalanul megjelenhessen, a következő évben $50,000-re van szükségünk. Ezt a következőképpen ajánljuk előteremteni: Előfizetés- és csomagos példányokból $18,,000 Hirdetésekből ....................... 3,000 Naptál* és naptárüdvözletekből .............. 3,000 Ez összesen $24,000 A fenntartási alapra a konvenció mulatságok, piknikek és más akciókból .... $6,000 Üzleti és vegyes jövedelmekből .......... 2,000 A felülfizetések és adományokból.......... 6,000 Lapkampányból ........................................ 12,000 összesen $50,000 Ezt a jövedelmet fokozni lehet a könyvkiadással, amely maga is hasznot hoz és magával vonja az egyéni adományokat. Ezért ajánljuk, hogy a lap további próbálkozásokat tegyen ebben az irányban. A lap várható kiadásai: Személyzeti fizetések, adók, accountant, ügyvéd és más ilyen tipusu kiadás $32,000. Lapnyomás,- alkatrészek, irodai felszerelés f\ar\ . • ---■ ■ • •> . -éAi; ' :l A - ... .' é, " -• • - ■' ... . • e e'- ‘ Ezzel a kiadással és bevétellel a lap meg tud jelenni zökkenők nélkül évente 52-szer 16 oldalon. Az évi jövedelem üzleti részéről, se mi, se a konvenció nem tud sokat határozni, mert nyilvánvaló, hogy az előfizetések és hirdetések, olyan tényezők, amelyeket a konvenció nem tud kontrollálni ; de amiben ma határozni tudunk az, hogy ha magunkra vesszük a felelősséget, hogy előteremtjük a hiányzó összegeket és ezért ajánljuk a következő kvótákat az évi lapkampányra (mely nek idejét az Ügyvezető Bizottság fogja megállapítani) : Detroit .............................81,000 Chicago .......................... 1,000 Cleveland East ............ 1.000 Bronx, N. Y........................2,000 Los Angeles, Elsinore-Perris.......... 2,000 Miami, Fia.......................... 500 Newark és környéke .... 300 Akron—Canton .............. 300 Long Island ...................... 500 Cleveland West .............. 500 Downtown............................300 Lehigh Völgye.....................300 Manhattan ...................... 300 Trenton, N. J........................300 Gary—Hammond ............ 200 New Brunswick .............. 200 Pittsburgh ........................ 200 Milwaukee ........................ 200 Bridgeport ........................ 200 South Bend ...................... 200 Niles—Youngstown __ 100 Penna bányavidék .......... 100 W. Virginia ...................... 50 Perth Amboy .................... 50 Buffalo ................................ 50 Baltimore .......................... 50 Dayton, 0............................. 50 Conn, kis városok.............. 50 Flint, Mich............................ 50 Philadelphia ...................... 50 California vegyes .......... 100 New York állam vegyes ... 50 Ohio vegyes ...................... 50 Kérjük fogadják el ezeket a kvótákat és járuljanak hozzá, ha visszatérnek, hogy minden város segít a lap fenntartásában. Egyik vállalkozásunk nem úgy sikerült, mint ahogy szerettük volna. S ez volt a “Springtime on the Danube” kiadása. Ha talán csak dollár és centben számítjuk ki, egy olyan pénzveszteséget jelent, amit egy munkáslap nem engedhet meg magának. A munkás társak jól emlékeznek, hogy a “Springtime on the Danube” kiadása előtt Deák munkástárs és én országos körúton voltunk és véleményt próbáltunk kapni, hogy belemehetünk- e egy ilyen vállalkozásba. Habár mindenki félt a rizikótól, azért az általános vélemény az volt, hogy a könyv angol kiadásával meg kell próbál- kozni, még pedig azért, mert szükséges a második generáció felé is próbálkozásokat tenni. A raktáron lévő könyvek nem fognak nálunk maradni, mert tervbe vettük, hogy tovább fogjuk sürgetni a testvérlapokat, könyvkereskedéseket, stb. a könyv eladására. Igyekezzünk azokat könyvtárakba is elhelyezni. Emellett még mindig úgy hisszük, hogy olvasóinknak erkölcsi kötelessége, hogy gyermekeiket ellássák ezzel a könyvvel. A konvenció meghallgatta Rév. Grösst, amint a halottak névsorát felolvasta. Ezeket az elvesztett munkástársakat pótolni nem lehet, de minden erőfeszítést ki kell fejtenünk, hogy olvasótáborunkat gyarapitsuk, mert ők is csak ezt akarták volna, hogy olvasótáborunk tovább fejlődjön. Ezért ajánljuk, hogy 500 uj előfizetőt szerezzünk a következő évben és tüzzük ki a kampány idejét egy olyan időre, amely a legalkalmasabb arra, hogy mozgósítsuk olvasótáborunkat. A következő kvótákat ajánljuk az előfizetési kampányra: (Múlt évben közel 200 uj olvasót szereztünk.) New York ........................ 100 New Jersey .................... 50 Pennsylvania ...................... 50 PVo....................................JUJL 1 ■■ . • ....... ■ < ! " . . .................. ' 1 . ■' . .• ..................................' Sag Art,.--.. -..........;---------% msfe Indiana ................................ 10 Wisconsin ....................... ip Connecticut.............................10 Más államok ..................... 70 Ajánljuk, hogy egy erős lapbizottságot és ügyvezető bizottságot válasszunk, amely még hathatósabban működjön és vezesse a lap ügyeit. Javasoljuk, hogy a kiadóhivatal tegyen meg minden erőfeszítést, hogy minél több könyvet adjon, ki azokról a témákról, amelyek a legközelebb érintik és érdeklik az amerikai magyarságot. Javasoljuk, hogy az olvasótábor maga is belekapcsolódjon ebbe a munkába és necsak tisztára a kiadóhivatalra bízza a könyvek terjesztését. Vita a szerkesztőségi jelentés fölött CINCÁR (Cleveland). A kérdés, melyre feleletet kell találnunk az, hogy miért vagyunk elszigetelődve. A vélemények megoszlanak. Véleménye szerint az egyik legfontosabb oka ennek az, hogy sem sajtónk, sem szervezeteink nem amerikai-magyar szempontokból figyelték az eseményeket, vagy végezték teendőiket. Nem arról van szó, hogy az ut, amelyen haladtunk, a cél, melyért küzdöttünk, nem volt igaz és jó cél. De igen rossz módszereket alkalmaztunk, amelyeket ma, 25—50 év múlva már nehéz, talán lehetetlen megváltoztatnunk. De azért még vannak lehetőségeink, ha nem is “visszacsinálni” mindent, de helyrehozni sok mulasztást. Egyik főhibánk az volt, hogy nem vontuk le a konzekvenciákat abból a tényből, hogy az amerikai magyar munkások többsége “reakciós” egyletekbe tartozik. A reakciónak ravasz, s nem egy ízben félrevezető demagógiával sikerült az 5 programjukat a magyar munkásokkal elfogadtatni. így eshetett meg az, hogy az a 100,000 amerikai-magyar az egyletekben elfogadja annak a pár tucat amerikai-magyar kispolitikus- nak, ügyvédnek, szolgabiró tipusu egyénnek vezetését, akik hűségesen kiszolgálták nemcsak a ferenc-józsefi, hanem a Horthy-rendszert is, sőt ma már Szálasi hivei nyújtogatják kezüket az amerikai egyletek pénztárai felé. Sajtónk nem találta meg azt a hangot, azt a megközelítést, amellyel pedig könnyű lett volna e tömegeket felvilágosítani. Ma szervezeti és társadalmi életünk 99 százalékban azzal van elfoglalva, hogy egymást “világosítjuk fel”, egymást tanítjuk, vagy mondjuk ki, egymást agitáljuk. Erre nincs szükség, Próbál juk már egyszer a körülöttünk élő magyarságnak, ha nem is tömegeit, de egyes részeit felvilágosítani. És ezt nem tehetjük meg, ha nem lépünk ki a magunkválasztotta elszigeteltségünkből, remeteségünkből, ha nem keressük fel az u. n. polgári egyleteket. Az egymás tengelye körül való forgásnak elkerülhetetlen következménye a belső súrlódás, marakodás, sértődöttségek. Ha a tömegek között volnánk, nem volna sem időnk, sem alkalmunk egymást kritizálni, egymást sértegetni. Cincár munkástárs azután röviden ismertette azokat a mozgalmakat Clevelandon, amelyekben részt vesz és amelyek keretében ismét egy fedél alatt jönnek össze a különböző politikai pártállást!, de. békét óhajtó magyarok. A lappal általában meg van elégedve, a sportrovatot igen fontosnak tartja, különösen az újonnan érkezettek mutatnak nagy érdeklődést. A “Springtime on the Danube” kiadáso rossz gondolat volt. PETRÁS PÁL munkástárs (New York) a következő felszólaló. Sajtónk szocialista eredetéből kiindulva elemzi azokat a feladatokat, amelyeket a jelenlegi történelmi jellegű változások rónak a haladás szócsöveire és híveire. Ma már a szak- szervezetek a legfőbb eszközei annak a szervező munkának, amelyet félévszázad előtt főleg szocialista csoportok végeztek. Fokozottabban, mint valaha sajtónknak foglalkozni kell az amerikai munkások mindennapi életével, bérek, munkanélküliség, automatizálás, lakás, nyugdijak, stb. KOCSIS munkástárs (Roebling, N. J.) azt fejtegeti, hogy az atomkorszak által jelképezett tudományos és technikai változások a népeket mindenütt kényszeríteni, fogják a társadalom átszer-í-r'o • > *-■**” -fi — S f • ■. •••. •• • • ' • ■ '• v - •'5» * • y- . - . --í á*. ‘ • ,*>*r.; - -A.'- • •* •- • . V *7 a i&zxßt üt
