Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)

1956-09-13 / 37. szám

Mai szamunkban A SMITH-TÖRVÉNY, A SZABADSÁG RÁKFENÉJE Weinstock Rózsi megrázó beszéde az országos lapkonfe cián <5 old). Egyébb beszámolók a konferenciáról I 15 old. MAGYAR ÚJSÁGÍRÓ A SZUEZ1-CSATORNÁNÁL Mit látott az élesszemü magyar riporter a világfigyc.~... központjában levő nagy nemzetközi hajóuton <2 old). A HÁZ AS ÉLET PROBLÉMÁI A MAI MAGYARORSZÁGON Bepillantás a mai magyar társadalom eddig szűkén ismert terepébe (7. oldal.) GYÁRFÁS SZÁZADOSRA NINCS SZÜKSÉG AMERIKÁBAN Márky István szivbemarkoló rovata egy régi emlékről és mai visszhangjáról. (10. oldal.) MIT JELENT HITLER HOLTTÁNYILVÁNITÁSA? Hitlert ép azon a héten nyilvánították holtnak, amikor fel­támasztották átkos pályájának egyik hírhedt intézkedését. (8 cld.) HOZZÁSZÓLÁS A VERHOVAY (PENN ) KONFERENCIÁHOZ (16 old). MAGYARORSZÁG NEM VESZ RÉSZT A FUT BALL-OLIM PIÁN! Spcrtvilág. (16. oldal.) Az események nyomában (2). — Mi újság az óhazában? <6) —Jegyzetek a hétről (9.7 — Irodalom, művészet (11.). Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N. Y., N. Y." Ygk V. Nh. 37. Thursday, September 13, 193G NEW YORK, N. Y. l.~,é • V. Nő. 37. Thursday, September IB, 1956 NEW YORK, N. Y. A Javíts elleni hajsza Amilyen egyszerű és kéz­zelfogható megoldás volt a demokraták számára, hogy a Lehman szenátor visszalépé­se által megüresedett szená- tori székre Wagner polgár- mestert jelölték, olyan bo­nyodalmas volt a republiká­nus Jacob K. Javíts, new- vorki államügyész jelölése, amikor feddhetetlenségét az­zal akarták kétségessé tenni, hogy megvádolták: politikai pályafutásának kezdetén kü­A republikánus párt New York állami bi­zottsága egyhangúlag .Jacob | J. Javits-ot választotta meg ; szenátorjelöltnek a novembe- > ri választásokra. Nemes gesztus Az amerikai kormány segíti a magyar árvízkárosultakat BUDAPEST, szeptember 3. — A Vöröskereszt Egyesü­letek Ligája utján az Amerikai Egyesült Államok kormá­nya kukoricát, gabonát, babot és vajat, összesen 15,800 ton­na terményt adományozott árvízkárosultjaink részére. Az adomány szétosztását, amelynek első szállítmánya hazánkba érkezett, a Magyar Vöröskereszt megkezdte. A se­gélyosztásnál a Magyar Vöröskereszt képviselőin kívül je­len van a Vöröskereszt Egyesületek Ligájának képviseleté­ben Sváéból hazánkba érkezett L. Willimann ur. ★ A Magyar Szó szerkesztősége a lehető legnagyobb elis­meréssel és örömmel köszönti kormányunk nagylelkű lépé­sét a m»prvp,'országi árvíz-károsultak támogatása terén. Tlv és ebhez hasonló intézkedésekben nyilvánul meg az amerikai néo igazi ielleme, az amerikai demokrácia és a hu­manizmus. Ez szóivá Da, véleményünk szerint az amerikai nemzet és néo érdekeit, mert ezzel több szeretetet, elisme­rést, jóakaratot nver kormányunk, mint akármilyen más módszerrel és eszközzel. T.eo-ven ez a nagylelkű kezdeményezés uj feiezet kezde­te fogadott hazánk és szülőhazánk egymáshoz való viszonyá­ban. Reméliük, hogy akárcsak Románia esetében, kormá­nyunk elérkezettnek fop^a látni az időt a köztünk és Ma- gvaror-^-ív között fennálló nézeteltérések végleges rendezé­sére. Ehő lépésként függesszék fel az útlevél tilalmat Ma­gyarországra. Egyiptom Vizsgálatot elnöke, Nasszer. uj nemzet- | indított Leader penrsvlvn- közi konferencia összehívását I riái kormányzó a “Turnp^k“” javasolta a szuezi kérdés meg- ; körii’i pénzügyi visszaélések fel­oldása véget, miután vissza uta- derítésére. Állítólag 9 mi’.Pó sitotta a nyugati hatalmak tér- j dollárral csalták meg az ál­vét a csatorna nemzetközi el- , lamot egyes útépítő vállalatok, lenőrzés alá helyezésére. !------------------­32.6 4 Kaiser billió dollár volt az amerikai takarékpénztárban letétbe he­lyezve julius havában. A bi7*—- sitó társaságok nedig 93 btl'fó dollárt tartogatnak a kasszáik­ban! acélgyár sem akar elmaradni az acéltröszt mögött, ők is kér­nek 65 miUió dollárnyi adóked- vezménvt a szövetségi kor­mánytól, telepük kibővítésének megkönnyítésére. lönféle balAJaii elemekkel társult. Ezekkel a vádasko­dásokkal gondolták elütni Ja- vits-t a jelöléstől. Ki indította el a vádakat Javits ellen? A republikánu­sok azzal vádolták a demok­ratákat, hogy ők, mert ha Javitst elütik a jelöléstől, lé­vén ő N.Y.államban a legtöbb eséllyel biró republikánus (8 évig volt a kongresszus tag­ja két éve newyorki állam­ügyész, akinek liberális hire van), akkor a republikánusok nem tudnak helyette hozzá hasonló népszerű jelöltet ál­lítani, ennek folytán tehát annál biztosabb a demokrata Wagner szenátori győzelme. A demokraták azonban ezt a ráfogást elutasították. Mi­chael H. Pendergast, a de­mokraták állami elnöke, fel­háborodva tiltakozott a re­publikánusok próbálkozásai ellen, hogy demokratákra kenjék Javits meghurcolását. Szerinte maguk a republiká­nusok indították el a Javits elleni hajszát. (Javits zsidó, Wagner katolikus.) A politikai dzsungel kavarog Javits maga kért vizsgála­tot maga ellen, maga kérte, hogv a szenátus belső bizton­sági bizottsága hallgassa ki. Javits esküdözött, hogy sem­mi kapcsolata nem volt a bal­oldallal, sőt bizonygatta, hogy a baloldal ellene volt. George Blake Charney, a KP N.Y. állami vezére, a “N.Y. Times”-ban levelet közölt, ame lybenhangsulyozta, hogv a párt mindenkor Javits el­len hadakozott. A “vádakat” voltaképpen Jules Sourwine, a szenátusi bizottság volt jo­gi tanácsosa tej esztette. A bizottság (másszóval az Fastland-bizottság) jelenlegi jogtanácsosa, Robert Morris, vezette a kihallgatásokat, amelyek során több ismert besúgót is felvonultattak Ja­vits ellen, köztük a hírhedt dr. Bella Dodd-ot, aki évekkel ezelőtt a KP vezetőségi tag­ja volt, főleg ennek vallomá­sára alapította Sourwine a maga vádjait. Irving M. íves szenátor azonban meghallga­tásra sem érdemes kijelenté­seknek minősítette Bella ki­jelentéseit. Sourwine, ez a McCarran-tipusu demokrata, Nevadában a múlt keddi s z enátusi előválasztásokon csúfosan megbukott. Az uj politikai módszer leleplezése Nagyjában ezeket a ténye­ket lehetett összefoglalni a Javits körüli hercehurcából A kérdés lényege azonban nem ezekben van. I. F. Stone, a kiváló publicista, heti hir- i adójában éles elmével bon­colgatta a tények mögött rej­lő valóságot és magyarázatot Érdemas ezekkel foglalkozni. Stone azt Írja vezércikké­ben, hogy a szenátusi bizott- jság jogtanácsosának kérdé­seiből és megjegyzéseiből az 'derült ki. hogy mielőtt Ja- jvits maga kérte volna kihall­gatását, a bizottság már ko j rabban folytatott nyomozás ebben az egész kérdésben é a nyomozás eredniénjeire | még julius 23-án levélben é • í tesitette Brownell igazsá? | ügyminisztert, de mindeddé sem kapott választ rá. A le ! vélben az igazságügyminisz teriumot tüzetes vizsgálat L folytatására kérték fel. Vé gül is Jenner szenátor, a bi zottság tagja, azt mondta hogy az egész ügyet “nyit­va” kell tartani, amig az el lentmondó vallomásokat tisz tázzák. Csakhogy az ügy nvitva- j tartása Stone szerint elégsé­ges ürügy lett volna Javits | szenátori jelölésének mega kadálvozására. “Mi itt egv uj politikai módszer megie- | levésének tanúi vagvunk. mondja Stone. Jobboldali de- [mokraták és jobboldali re- I publikánusok koalíciójának | kezében lévő szenátusi belső biztonsági bizottságunk ab­ban a helyzetben van, hogv ezzel a taktikával eredmé­nyesen beavatkozhat a pár­tok előválasztásába és az ál- í talános választásokba is. 1 Csak néhány ‘állításé’ kell összeszőnie és még szélesebb- j körű vizsgálatot kell kérnie 1 nominálások és választáso’ előestjein, hogv az ered ménvt súlyosan befolyásolja j Ez alkalmas cselfogás lehet | ahhoz, hogy mindkét párt­ban tisztogatást végezzenek a bennük maradt minden né­ven nevezendő liberális ele­mek ellen.” A negyedik ágazat Másszóval még akkor is, amikor Javits Judd honatyá­val, Csang- Kái-sek leghűsé­gesebb kongresszusi barát­jával, őt tisztázó levelet íra­tott, csak ennek a bizottság­nak malmára hajtotta a vi­zet, mert ezzel is elismerte, hogy ennek a szenátusi b- zoítságnak joga van bárkit is “tisztázni”, joga, “hogy mint a politika cenzor csel >- kedjen, hogy ő döntse el. ki­nek engedik meg és kinek nem, hogy közhivatalra p lyázhaSsék. Ebben az irány­ban mozgolódik az Eastland­Semtor James O. Eastlaná bizottság. A jelölteket nem m szavazók Ítélik meg politik ú múltjuk alapján, hanem elő­zőleg ehhez meg kell szerel­niük a bizottság jóváhagy - sát. Amit McCarthy próbált a vége felé megcsinálni, art igyekszik most megcsinálni Eastland és Jenner: a bizott­ságukat a kormányzat affé­le negyedik ágazatává tenr.i, amelynek meg a kongresszus felett is hatalma van . . . J Ez volna az alkotmányos eljárások utolsó és igazi “fel­forgatása”, teszi hozzá Stone keserűen Javits igazi “bűne” libera­lizmusa. Newyorki sajtóérte­kezletén két “panaszt” ho­zott fel ellene a World-Teleg­ram Fred Woltman-ja, a k p kommunista kérdésekben sz ;- replő szakértője: az egyig, hogy egyszer az amerikaeli )- nes bizottság számára terv t- zett pénzkiutalás ellen, sza- ivazott; a másik, hogy Spa­nyolország ellen foglalt ál­lást, de nem tette ezt a Szov­jetunió ellen. Javits politikai bűnei közé tartozik az is, hogy egyike volt azoknak a keveseknek, akik Truman vé­tója mellett szavaztak a McCarran-féle belső biztonsá­gi törvén}- ellen. Mindez elég, hogy elitéljék. Recseg-ropog a GO® Itt hát voltaképpen a re­publikánus párt belső mara­kodásáról, ha ugyan nem bel­ső szakadásáról van szó. A jobboldali republikánusok Ja­vítson keresztül sújtanak '9 a párt Eisenhower-szár’1’ ra. Ez annak a harcna'- a folytatása, amelyet McC--- thv elvesztett, hogy a -t feletti hatalmat a reakciósod számára biztosítsák.. f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom