Amerikai Magyar Szó, 1956. július-november (5. évfolyam, 26-46. szám)

1956-09-06 / 36. szám

4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ September 6, 1956 att képtelen volt a konferencián résztvenni. BÖDE munkástársnő Milwaukeeről tett jelen­tést. Tolmácsolja Vargáék, Janiék üdvözletét. Mihvaukeei táborunknak már nincs munkásott­hona és igy olvasók otthonaiban jönnek össze a mindnyájukat érdeklő kérdések megtárgyalásá­ra. Sajnálják, hogy előfizetőket nem igen tud­nak szerezni. Megpróbálják azok némelyikét is­mét megszerezni, akik régente olvasói voltak lapunknak. Amikor az élők is holtakká válnak HERMAN munkástárs a LEHIGH VÖLGYI magyar olvasók helyzetéről jelent. Pótolhatatlan veszteséget okozott számos jó olvasónk elhuny­ta. Emellett, sajnos, nem egy esetben az élők is holtakká váltak, legalább is a munkás mozga­lom szempontjából, azáltal, hogy visszavonulnak és hagyják, hogy a többiek eggyel kevesebben végezzék nemcsak a régi munkát, hanem az uj lehetőségből fakadó uj munkát is. Dicséretet em­lékszik meg Herceg Imre lapkezelőnk jó munká­járól. Reméli, hogy a konferencia lelkesedést önt majd a csüggedt lelkekbe. Ezután Csont Péter munkástárs Dél Califor- niai jelentős csoportunk jelentését tette meg. Los Angelesi olvasótáborunk más város magyar­ságánál némileg szerencsésebb körülmények kö­zött él, mert ott lakik lapunk külmunkatársai- nak egy jelentékeny csoportja, u. m. Eörsi Bé­la, Morandini professzor, Leitner Aurél, Neuwald Jenő, Geréb József. (Nagy taps). Szerencsésebbek abban a tekintetben is, hogy van egy kis havilapjuk, a Tény, amely Leitner és Uhrin munkástársak szerkesztésiében havon­ta 1300 losangelesi magyarhoz viszi a demok­rácia és a haladás eszméit és híreit. A Munkás- otthon körül a legaktívabb munkát a Női Kör végzi, nemcsak ebédek készítésével, hanem aktiv politikai munkával. Az elszigeteltségből való ki­lépésre történtek egyes lépések. NAGY JÓZSEF munkástárs, Cleveland East Side-i lapkezelőnk rámutat arra, hogy lehet elő­fizetőket szerezni, csak, dolgozni kell érte. Ezt bizonyítani is tudja, mert a Nők Világának 20, a Magyar Szónak 10 előfizetőt szerzett. (A kon­ferencia nagy tapssal fejezi ki elismerését Nagy munkástársnak). A megfélemlitéstől nem kell tartani,csak beszélni kell az emberekkel. Bizal­mát fejezi ki a lap jelenlegi szerkesztőjében és ügykezelőjében. HIRSCH PAULA, a bronxi Női Csoport nevé­ben tett ezután rövid jelentést. A csoport min­den eddigi feladatát elvégezte legjobb tehetsége, tudása szerint. Pikniken, kirándulásokon, ban­ketteken való munkájukkal hozzájárultak a lap kvótájának előteremtéséhez. Résztvettek előfi­zetők szerzésében, rendeztek két bazárt is a Ház és a lap fenntartására. Támogatják a védelmi csoportot és a Smith-törvény áldozatait havi 10 dollár hozzájárulással segítik. RÓTH' ERNŐ a bronxi lapbizottság munkájá­ról jelentett ennél a pontnál. A bronxi lapbizott­ság, aktív lapépitőink támogatásával a múlt évi előfizetési kampány folyamán kb. 30 uj előfize­tőt szerzett, bekollektáltak nagyon sok elma­radt előfizetést, felvették a kapcsolatot igen sok, a mozgalomtól visszavonuló numkástárssal, aki­ket nem egy esetben ismét közelebb hoztak tár­sadalmi életünkhöz.- , Ezután Deák Zoltán szerkesztő tette meg a jelentését. (Lásd külön cim alatt). (Folytatás és befejezés lapunk jövő heti szá­mában. Szombat este bankett volt a delegátusok tiszteletére, melyen több mint 150 vendég vett részt. Rev. Gross és Dr. Morandini volt az ünnepi szónok. Részben a magukkal hozott adományok­ból, részben Rev. Gross nagyhatású beszédére a delegátusok és vendégek 3163 dollárt adtak la­punknak. A Nők Világának másnap több mint 500 dollárt ajándékoztak olvasói és ez az időköz­ben tett Ígéretekkel együtt közel $4000 dollárra emelik az összeget, amelyet az amerikai magyar munkások néhány nap leforgása alatt sajtójuk javára összeadtak.) CHEYENNE WYO.-ban William J. Hummer, nem vehette át a kitüntetést clubja gyűlésein va­ló 100%-os megjelenéséért, mert az átadásra egybehívott gyűlésről elkésett. ★ WASHINGTONBAN nyilvánoságra hozták, hogy Studebaker-Packard Co. 36 millió dolláros rendelést kapott a hadseregtől 5037—2 tonnás teherautó elkészítésére. SZERKESZTŐSÉGI JELENTÉS Részletek Deák Zoltán jelentéséből A mi lapunk olvasóit nemcsak az a tény kap­csolja össze erős szálakkal, hogv valamennyien egy újságot, a Magyar Szót olvassák. Lapunk olvasóit, akiknek méltó képviselői jöttek itt ma össze, hogy megtárgyalják sajtónk ügyeit, a ha­ladás, a munkásmozgalom ügye iránti különleges vonzalom és lelki, szellemi elkötelezettség meg­bonthatatlan szálai fűzik össze. Ez a kötelék ugyanabból az anyagból van fon­va, amely Washington zászlaja alá vonzotta az akkori Amerika szabadságszerető farmerjeit, kézműveseit. Ez a kötelék hívta Lincoln zászlaja alá a rabszolgaság ellenségeit, az akkori Amerika szabadságszerető és igazságszerető népét éppúgy, mint Kossuth veteránjait. Tlyen szálak fűzték egymáshoz azokat, a mi időnkben, felépítették arra a mai szakszervezeti mozgalom hatalmas, megdönthetetlen intézményét. Van még egy tulajdonsága ennek a vonzóerő­nek. Ott van benne a magyar szülőhaza és annak nagyszerű, sok viszontagságon átment és a bol­dogabb jövőt annyira megérdemlő magyar nép, a magyar dolgozók, a magyar parasztok iránti szeretet. Ilyen emberekből tevődik össze olvasótáborunk, amelynek nevében és képviseletében összejöt­tünk, hogy lapunk múltbéli ügyeiről számot ves­sünk és jövőbeli terveit együttesen, jóakarattal megtárgyaljuk. A nemzetközi helyzet Amikor gondolkodó amerikai polgárok napja­inkban összejönnek, akkor előbb-utóbb ráterelő­dik a beszélgetés a politikára, a megélhetési prob­lémákra, a gazdasági kilátásokra. Magától érte­tődő tehát, amikor a haladószellemü amerikai magyarság legjobbjai jönnek össze lapjuk ügyei­nek tárgyalására, hogy e tárgvalás kiinduló­pontja egy rövid pillantás legyen úgy a nemzet­közi helyzetre, mint fogadott hazánk ügyeinek ama részleteire, amelyek valamennyiünket érdek­lik. A nemzetközi helyzetben a koreai háború be­fejezése óta állandó javulás mutatkozik. A világ vezető nemzetei ellentéteiket egyre inkább tár­gyalások utján igyekeznek megoldani a fegyve­res erő alkalmazása helyett. A négy vezető hata­lom tavaly júliusi konferenciája kiemelkedő állo­mása volt e békés irányzatnak. Az elmúlt év eseményei továbbra is azt mutat­ják, hogy ha nem is lehet elvárni azt, hogy a hidegháború nehéz esztendei alatt felgyülemlett minden kérdést haladék nélkül meg lehessen ol­dani — miként a Németország egységének a _ nemzetközi leszerelésnek további nehézségei, Kí­nának az Egyesült Nemzetekbe való felvételének elodázása, az egész közelkeleti helyzet súlyossá­ga bizonyítja — a hangsúly ma már egyre in­kább a tárgyalásokon van, mint a fegyvereken. A béke hívei örömmel veszik tudomásul az Egyesült Nemzetek Szervezetének növekvő su- .lyát és jelentőségét nemzetközi kérdések békés megoldásában, az egymásra még mindig gyanak­vó nemzeteknek egymáshoz közelebb hozatalában. Az Egyesült Nemzetek titkársága fontos szere­pet töltött be az izráeli—arab válság megoldásá­ban, az atomenergia békés felhasználását, célzó világkonferencia megrendezésében. Nagyban nö­velte- tekintélyét 15 uj nemzetnek, köztük ma­gyar szülőhazánknak, tagjai sorába való felvéte­le. Kina- további kizárása az emberiség túlnyomó többségének követelése ellenére továbbra is aka­dálya marad a nemzetközi helyzet további tisztu­lásának. Nem lehet az Egyesült Államok egyetlen köz­ügyéről beszélni sem a nemzetközi helyzet tekin­tetbevétele nélkül. Mert a nemzetközi helyzet szabta meg belpolitikai és gazdasági viszonyaink alakulását a második világháború kitörése óta.’ Gazdasági életünknek a mai napig is az az egyik legfőbb jellegzetessége, hogy ipari termelésünk 15—15 százaléka haditermelésre megy, hogy a szövetségi kormány költségvetésének 80 száza­léka katonai kiadásokra lesz elköltve. Ez a né­hány tény aláhúzza a külpolitikai helyzet alaku­lásának fontosságát. E helyzetben mélyreható változások vannak ki­alakulóban. Amikor a Truman-kormány a máso­dik világháború győzelmes befejezése után erre az alapra, a fegyverkezésre állította át kormá­nyunk költségvetését s külpolitikai magatartását, azzal érvelt, hogy erre szükség volt a szovjet ve­szély miatt. Egyik főtanácsadója George Kennan volt, az úgynevezett “kordában tartási politika” fő tervezője. És ime, hova jutottunk azóta? Ugyanez a Kennan írja a Harper magazin leg­utóbbi számában: “Az a kép, amely a sztálinista Oroszországot úgy mutatta be, mint amely bármely percben kész volt megtámadni a Nyugatot, nagyjából a nyugati fantázia szüleménye volt. Ez ellen, mi, akik ismertük az orosz ügyeket, -hiába igyekez­tünk szavunkat hallatni az évek folyamán.” íme, tiz esztendei hideg háború után, Truman volt moszkvai követe, a kordábantartási politika kitalálója, beismeri, hogy a szovjet veszély bizo­nyos élénk nyugati fantáziák szüleménye volt! Nos, jobb későn mint soha. Volt idő, amikor csak mi haladó emberek állítottuk ezt. Ma már Kennan is beismeri. De nemcsak Kennan. Ha­nem a trumani külügyminisztérium politikát ter­vező csoportjának egy másik tagja, a virginiai egyetem politikai tanszékének Professzora, Mr. Louis J. Halle, kinek cikkét a “N. Y. Times” múlt heti száma vezető helyen közölte. Mr. Halle elérkezettnek látja az időt arra, hogy amerikai vezetők feladják meséskönyvbe illő ama világnézetüket, mely szerint minden jó­ság, igazság a nyugati nemzetek, elsősorban Amerika oldalán van és a szocialista államok ez­zel szemben a rosszaság megtestesítői. Mindkét oldalnak vannak jó és vannak rossz oldalai: “Mi ép úgy mint más nemzetek igyekszünk kijutni abból a mélységből, mely az emberi kapzsiságból, hiúságból, tudatlanságból fakad.” Ha más orszá­gok máshogy igyekeznek abból kiemelni magu­kat, az az ő dolguk, mi ne avatkozzunk abba bele. Hosszú cikkét lehetetlen itt összefoglalnunk, de végkonkluziója az, hogy próbáljuk ki a Szov­jetunióval és népi demokráciákkal való normális viszony lehetőségeit, nem hallgatva azokra, akik ezt megalkuvásnak minősitik. És felejtsük el a népi demokráciáknak erőszak utján való meg­döntés i tervét. Az autóiparban, tudjuk, a tervező departmen- tek évekkel előre készítik a következő modellek terveit. Reméljük, hogy Kennan és Halle tervei Amerika uj külpolitikájáról jövőre a megvalósí­tás stádiumába jutnak. A gyarmati népek leigázásának óriási piramisa szinte a szemünk láttára roskad össze. Nem ke­vesebb, mint 1000 millió ember rázta le a gyar­mati és félgyarmati függőség jármát. A föld­kerekség legnagyobb lélekszámú országa, Kina, a szocialista tábor'egyik vezető nagyhatalmává emelkedett. A sorban második legnagyobb lélek­számú ország, India független nagyhatalommá vált, amelynek külpolitikáját a békés egymás mellett élés elvei vezérlik. Februárban összeült a szovjet kommunista párt 20-ik kongresszusa. Ezen bejelentik az uj szovjet hatodik ötéves tervet, amely a szocialis­ta világ termelését egész közel hozza Amerikáé­hoz. Nagyfontosságu elméleti politikai átértéke­lések történnek, amelyek legfontosabb ja a háború elkerülhetetlenségének, valamint a szocializmus­hoz való üt módszereinek átértékelése. A kong­resszuson uj megvilágításba helyezik Sztálin tör­ténelmi szerepét, felfedik a nagy teljesítmények mellett elkövetett igen súlyos hibáit, a szocialista törvények ellen elkövetett bűneit. Rámutatnak a kilengések gyökereire, a dogmatizmusra, a sze­mélyi kultuszra, a kollektiv vezetés elhanyagolá­sára. A 20-ik kongresszus kihatása nemcsak a baloldali munkásmozgalmakra, hanem az egész nemzetközi helyzetre mérhetetlen nagy. Minden országban nagy viták indulnak, hozzászólások, kommentárok. A tőkés világ vezetői, élükön Dul- lessal, nyilatkoznak és igyekeznek a fejleménye­ket az imperializmus szempontiából magyarázni. A Magyar Szó és az előtte megjelenő amerikai magyar munkásujságok megalapításuk óta szo­cialista meggyőződésű amerikai magyar dolgozók folyóirata volt, amely az amerikai nép, az ameri­kai munkásság, a világ munkássága és az óha­zai dolgozó testvéreinek ügyét ama szolidaritás­tól vezérelve ítélte meg, amelyet Lincoln elnök is a-család után az embereket egymáshoz kap­csoló legszorosabb köteléknek nevezett. Nemcsak, hogy nem tagadjuk, de büszkék vagyunk rá, hogy kezdettől fogva rokonszenvvel kisértük min­den nép, minden nemzet munkásságának törek­vését a függetlenségre, a szocializmus építésére. Rokonszenvvel kisértük az orosz nép szocializ­must építő munkáját és minden erkölcsi és anya­gi támogatást megadtunk a második világháború romjaiból lerongyoltam éhezve előtántorgó ma­gyar népnek a nemzeti és társadalmi újjászületés

Next

/
Oldalképek
Tartalom