Amerikai Magyar Szó, 1956. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1956-02-09 / 6. szám

February 9, 1956 AMERIKAI MAGYAR SZó A kézírás a Waldorf-Astoria falán Dr. Hutchins beszéde a támadások ellen Dr. Robert M. Hutchins, a Fund for the Re­public elnöke, a mult hét elején feltiinéstkeltő beszédet mondott a Waldorf-Astoria hotelben az American Jewish Congress által a tiszteletére rendezett dicsvacsorán. Ennek a hírnek s ennek a beszédnek megérté­séhez tudni kell, hogy ezt a szervezetet (a Fund for the Republic-ot) a Ford-alapitvány létesítet­te a polgárjogok előmozdítása érdekében. Tudni kell továbbá, hogy Hutchins a liberális gondolat egyik manapság elég ritka előharcosa, akit sza­badelvű megnyilatkozásaiért nem egyszer táma­dott a reakció s ezeknek a támadásoknak a foly­tatásaképpen érték nemrég újabb támadások a Fund for the Republic-ot is nyilvánvalóan az ő személye miatt. A díszvacsora során az American Jewish Con­gress üzletbarátai és értelmiségi támogatói dísz­oklevelet nyújtottak át Hutchinsnak a polgár­jogok érdekében kifejtett tevékenységéért. Hut­chins beszédének tulajdonképpeni célja szerveze­tének megvédése volt a legutóbbi támadások el­len s többek között azt mondta kritikusairól, hogy azok “néhány olyan egyénből és szervezet­ből állanak, akiknek zajongása nagyobb, mint befolyásuk és értelmük.” A “N. Y. Times” a Hutchins beszédéről szóló beszámolójában csak azokat a mondatokat idézi, amelyekben Hutchins a kommunizmus ellen tesz kifogásokat: “Hogy milyen sikerrel vesszük fel a harcot a kommunizmus ellen — idézi a “N. Y. Times” — azon a képességünkön múlhat, hogy ügyünk mellé sorakoztassuk fel a világ többi ré­szét. Kétségesnek tűnik, hogy ezt csupán katonai és gazdasági segéllyel elérhetjük. Ilyen segély érkezhetik a másik oldalról is. Amit a másik ol­dal nem adhat, az a szabadság és igazságosság. Nem adhatja az amerikai álmot, amely 200 éve megigézi a világot.” Majd állította, hogy mi­vel a kommunizmus kudarcot vallott az Egyesült Államokban, “néha arra gondolok, hogy egyesek agyát oly idegbaj osan szállja meg a kommuniz­mus elleni harc gondolata, hogy aláértékelik Amerikát.” Ki az ellenség? A “N. Y. Times” beállítása és idézetei szerint magát Hutchinst is ezek közé az idegbajosok kö­zé kellene számítani, mert nehéz lenne az idéze­tek alapján megérteni, hogy ha Hutchins az US- ben veszlyeztetett polgárjogokat akarja védeni és a szervezete ellen intézett támadásokat akar­ja visszaverni, miért támadja “a másik oldalt” s miért nem azokat, akik fogadott hazánkban ig ek az amerikai népet megfosztani pol­gárjogaitól. Azt helyesen mondta Hutchins, hogy a .' üggeÜenségi Nyilatkozat, az alkotni.' ly és a B I! Rights (a Jogok Törvénye) nélkül az Egy Államok “csak egy darab föld”, de ak­k( azo3;ac, akik e-eket a polgárjo ádelmi sí ?. mánvokat akarják kiherélni és : legsem- mU ni s ne az ország progresszív megeit, a) éppen azért harcolnak üldöztetésük és anyagi létük kockáztatásával, hogy ezeket a szent iratokat épségben és tiszteletben tar Nyíl- ve n érezhető, hogv Hutchins lib. alizmu­sá nagv rongálást vittek végbe a üldözé­sek. Ami a N. Y. Times-ból kimaradt Ige: jellemzó azonban az, amit a “N. Y. T lem idéze Hutchins beszédéből De ha n te a N Y. Times”, idézte a Y. He­r; une” és mos’ hadd egészítsük ki a “N. Y s” hiá.':. mim/ájá; Hindun« többek közt még a következőket is mondta a vendégek­nek “El kell ismernem az önök bátorsága is. TTgy az önökre vonatkozó irományokba, mint az itt ke «viselt számos szervezetre vonatkozó adatok közé névszerint egy félelmetes jegyzetet iktat- h nak be ezután illetékesek és pedig a követke- z 'Resztvettek a Robert M. Hutchins tisztele­tere 1956= január 31-én rendezett díszvacsorán’.” Ezt bizony a “N. Y. Times” nem tartotta al- k i inasnak a kinyomtatásraj pedig talán Hut­chins é megjegyzése' az'egész“ beszéd leglénjíege- sebfe részéi: hügy ..az’oli az urak," va^öhós~éx^bérel^!gyaros^, pénzemberek, akik társadalmi helyzetükriéf'fög» va abban a hiszemben élnek, hogy minden gya­nún fölülállanak, már azzal a puszta ténnyel is, hogy a Hutchins-vacsorán megjelentek, a gyanú­sak listájára kerülhetnek. Olvasóink elképzelhetik mit éreztek a bankett résztvevői, dr. Hutchins e szavai hallatára. Az American Jewish Congress tagjai és vezetői az amerikai üzleti és iparvilág leggazdagabb, legbe­folyásosabb tagjai közé tartoznak. Nincs náluk- nál következetesebb és kérlelhetetlenebb ellensé­ge az “istentelen kommunizmusnak” a Szovjet- oroszországnak, mint ezek a gazdag bankárok, nagykereskedők és ügyvédek. Eddig úgy érezték, hogy ők is a “bandwagon”-on ülnek, hogy itt Amerikában csak a “radikális” munkásoknak van okuk aggodalomra, csak azok szabadsága, élete, maguk s gyermekeik jövője, karrierje van veszélyeztetve. Mily elégedetten eregették vastag szivarjaik füstjét miközben, a finom vacsora után, székeik­ben hátradőlve hallgatták Hutchins professzort. És akkor mint a derült égből a villám, Hutchins kijelenti előttük, hogy az ő nevük is (miként 18 millió más amerikaié) nyilván van tartva titkos, rendőrségi irattárban és hogy a róluk szóló “ada- tok”-at talán ép abban a percben, vagy másnap reggel már kibővítik a vésztjósló megjegyzéssel: “Résztvett dr. Hutchins tiszteletére rendezett banketten, 1956 január 31-én!” Talán messzire vinnénk az irodalmi hasonlatot, ha ezt a bankettet Belsacár lakomájához hasonlí­tanánk, amelyen, mint tudjuk, a babilóniai kény- ur palotájában, a falon megjelent egy kéz, amely irt és miután irt, eltűnt. Ezúttal, természetesen nem “Mene, mene, Te- kel”-t irt a kéz (“megmérettél s könnyűnek ta­láltattál”), Ezúttal ezt Írhatta volna: “A szabad­ság egy és oszthatatlan”. És ha akadna Dániel, aki megfejtené e kéz­írást, az hozzátenné a következő magyarázatot is számukra: Ti dőrék, ti balgák, azt hiszitek, hogy biztonságban, szabadságban élhettek ak­kor, amikor a nép legtisztábban látó tagjait, vé­leményeikért, a dolgozók ügyéért való kiállásuk­ért bebörtönözhetik, üldözhetik? USA MEGIÓJÁ f MAGYAR KORMÁNYT A KIT MAGYAR ÚJSÁGÍRÓ ELÍTÉLÉSÉÉRT- NEM LESI TálGYILÁS Az Egyesült Államok kormánya ismét betiltot­ta amerikai polgárok számára a Magyarországba való utazást és kijelentette, hogy nem hajlandó a tervbe vett kereskedelmi tárgyalásokat meg­kezdeni a magyar kormánnyal. Ugyancsak tudatták a magyar kormányt ar­ról, hogy uj utazási korlátozások alá fogják vet­ni az Amerikában tartózkodó magyar diplomatá­kat. Az Egyesült Államok megtorló intézkedését két magyar újságíró, Márton Endre és felesége Budapesten történt letartóztatása és elitélése vál­totta ki. Márton Endre az Associated Press, Márton End- réné pedig a United Press nevű amerikai hírszol­gálat budapesti tudósítói voltak. A budapesti rá­dió január 14-én bejelentette, hogy Márton End­rét és Márton Endrénét, valamint több más ma­gyar polgárt “idegen hatalom részére elkövetett kémkedés, államellenes izgatás és más büntettek elkövetése miatt” hat, illetve három évi börtön- büntetésre ítélték. (Mártonék elitélése ügyében I. F. Stone, a ne­ves liberális újságíró kérdést intézett a washing­toni magyar követséghez Mártonék tárgyalásá­nak részleteiről, hogy a tárgyalás nyílt vagy zárt volt és hogy Márton óknak volt-e védőügyvédjük. I. F. Stone azt állítja, hogy a követség sajtóat­tasé.^a nem tudott más információt adni, mint ami az amerikai lapokban megjelent.) Az Egyesült Államok jegyzéke megemlíti azt is, hogy a budapesti követség két alkalmazottját, magyar polgárokat, is letartóztattak és elitéltek. 1951 óta rajtuk kívül hét más olyan magyar pol­gárt tartoztattak le “akik a követségnek dolgoz­tak”. Az Egyesült Államok jegyzéke — amelyet Washingtonban Szarka Károly magyar követnek nyújtottak át — hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem nézheti tétlenül azt, hogy a ma­gyar titkos rendőrség üldözi a budapesti ameri­kai követség magyar alkalmazottait. “Nyilvánvaló — mondja a jegyzék, — hogy ezeket a személyeket azért szemelték ki különle­ges célpontokul a magyar hatóságok és azért vá­dolták hamisan felforgatással, hogy tovább ter­rorizálják a magyar népet, hogy diszkreditálják az amerikai követséget és aláássák az Egyesült Államok presztízsét a magyar nép előtt.” A jegyzék azzal zárult, hogy az Egyesült Ál­lamok nem tartja többé lehetségesnek a két ál­lam közötti problémákra, beleértve a kereskedel­mi kapcsolatok fokozására tervbevett tárgyalá­sok megkezdését. ("Lásd szerkesztőségi kommentárunkat a 4-ik oldalon) j kapnám, mert ez engem és m . kát is nagy el­nökünkre emlékeztetne. Azt sein bánnám, ha TIT betükekt kapnám, emit kezeiül arra, hogv a na y és dicső Mississippi államban a fehérek még nündig büntetlenül ölhetnek itlan és véd­telen feketéket. m uánnám, ha FON DOG, . KUH vagy C ' betűket kapnám, va, az EGY. HAT, HÉT, TÍZ betűket, vagy akár a KAR, RAK betűket, de nem szeretnék a KAK betűk mögött és előtt ül­ni, mert ámbár ez nem jelent semmit, mégis bántja a fülemet. A LÁB, KÉZ, FÜL, ORR, HAJ, UJJ, LÉP és FOG betűk hidegen hagynak, mert HAJ hijján mindenből van nekem; a PEN vagy INK egye­nesen jó lenne, mert a tinta és a toll évtizedek óta kedvenc kellékeim közé tartozik. Az ÉSZ és PIZ betűket egyenesen szeretném, mert mind a kettőből tudnék használni minél többet. Az AUF betűket viszont nagyon nem szeretném, mert a dicsőséges osztrák-magyar hadseregben eltöltött idő folyamán, ez volt a leggyiilöltebb szó előttem. Reggel öt órakoz a szakaszparancsnok mindig el­bőgte magát, hogy AUF!!, — és éz ellen meg csak tiltakozni sem lehetett. Á fentiekből nyilvánvaló, nagyon kíváncsian várom, hogy rendszám tekintetében mit hoz a jövő?! -v ★ U. I. Most kaptam meg az uj rendszámot: JIÍP909. Ennek aztán nincs értelme. Holnap fel­keresem Jack H. Pyje és James H. Pitts urakat, — hátha ők EHN betűs’ rendszámot k-ap’ ík éa hajií«id#k velem cserélni... ______3 f: 'jnr ■ S • írja! A RENDSZÁMOK Ez év januárjáig a kaliforniai autók emGzá- ma olyan volt, mint a legtöbb más állam:,a szám, egy betű és megint 4 -5 szám uj és újszerű rendszámokat kaptunk: 3 szám. Amióta az első újfajta rendszámol i.i -: fúrt a kíváncsiság, hogy vajon milyen rendszám fog autóm osztályrészéül jut Volta’- bániciók, amelyek határozott; n megfeleltek Ízlésemnek, viszont voltak olyanok, a nem szedettem volna évekig magammal ui ' A 3 szám előtt? 3 betű némelv kon-' teljesen hidegen ha "rot+ T ' áld-úgy éreztem, hogy ;gen mindegy, ha nekem a FTC, SÍP, ING, KJS, STK, HTU FIN vagy GT betűk ' tálvrészíil. Az sem változta* sr>v rn<«n, HUT. KÚT, TÚR. FÜR. DÚL FÜL, BUS vagy HUC betűket kapom, ámbá” xi utóbbi nem illő egy megrögzött vegetáriánus autójára. A CIP, CTTP. GIZ; GAZ, HAS,'.KAS, KÉP, LÉP, FEL, SÜL, FÜT, BOT, DOB betűk sem izgatnak, de til­takozással utasítanám vissza a KKK, vágy FBI betűket. ; . Nem "szeretnék ^Gl, LVA,%ILÄ v^gy LEA be­tűket, ‘meiHfilyesmi mindig felkelti a feleség gya­núját. Viszont nem bánnám, ha FDR "betűket

Next

/
Oldalképek
Tartalom